Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

Hangulatjelenfés egy kora nyári üdülésről GYALOGOLNI jó — írta •gykor Móricz Zsigmond. Bíz­ta* igaza volt. De a világot látni akarók közül csak a íiatalabbja vállalkozik ma a bakancsos turizmusra. A ké­nyelemre vágyók a társasuta­zást, a kempingezést yagy a szakszervezeti üdülést választ­ják, ha valóban élvezni sze­retnék megérdemelt pihené­süket. Kedvezményes szakszerve­zeti hajóüdülés, 1986. június: Pozsony, Bécs. Ez a felcím ol­vasható azon a kis tájékozta­tóit, amelyet az idén az első külföldi szakszervezeti üdülé­sem alkalmával a beutaló­val együtt átzihettem. Ritka lehetőség, hogy külföldi be­utalóhoz jusson a szakszerve­zeti tag. Értbe ó tehát, hogy irigyelt emberkent indulhat­tam el az ötnapos útra. Az induláskor szép idő Ígérkezett. A Bem rakpart nemzetközi hajóállomása előtt a kánikulai napsütésben a beutaltak hosszú sora kígyó­zott. A SZOT Szocialista For­radalom üdülőhajója már teljes, 40 főnyi személyzettel várta 206 utasát. Udvarias ad­minisztráció, vámvizsgálat és máris nemzetközi vízen va­gyunk. A kétszemélyes kabin­bán emeletes ágy, beépített szekrény, mosdó, tükör, asztal­ka székkel. A hangszórók mindvégig kellemes, halk lágy zenével, olykor a látnivalót ismertető idegenvezetéssel teszik az utat hangulatossá. ...és a hajó megy. A kor­látra dőlve, hol az alattunk hömpölygő folyót, hol a le­írhatatlan varázsa vidéket fi­gyeljük. Hogy az ember meny­nyire hajlamos a romantiká- zásra, arra csak a természet­tél való ilyen közvetlen meg­hitt találkozás alkalmával éb­red rá. Versek, dallamok Jutnak eszébe, hiszen az egész környék, a közeledő Du­nakanyar költőien szép. Szentendre, Leányfalu, Vi- segrád, Dömös, Zebegény. A pazar nyaralók, hétvégi és la­kóházak láttán sóhajok száll­nak fel körülöttünk. De jó lenne itt lakni! De legalábo egy nyarat eltölteni ebben a csupazöld világban. Viseg-’á 1 és a közelgő Esztergom törté­nelmi városmagja között már modem épületek emelkednek. Mit mondjak: nem illenek a képbe. Dunai úti tűnődések Mennyire más lesz holnap Pozsony, ahol a régit is a régivel helyettesítették. Ott, legalábbis a folyóról nézve, abból a perspektívából — kü- lönszigetet alkot a múlt. A ma pedig szervesen illeszke­dik hozzá. Feljebb Párkány — egy háborús hídtorzó. A Duna egyik partján Magyarország, ' a másikon Csehszlovákia. Mindkét oldalon és a hajóút közepén hídmaradvány. Bomba tépte szét az egészet. Kevésbé fájnának talán tör­ténelmi sebeink, ha ezt a kis, összekötő kapcsot is újjáépí­tették volna. Ismerkedési est. Lassan ki­alakuló alkalmi barátságok, asztaltársaságok. Könyvtár, tévé, video — megannyi szó­rakozási alkalom. Le a több­ség a táj bűvöletében él. Rekkenő hőség Pozsonyban. Jólesően kedves, segítőkész helyi magyarok az üzletekben és az utcákon js. Egy nap a tájékozódáshoz is alig elég. A viszontlátás reményében búcsúzunk a várostól. Sötétedéskor tűnik fel egy magas hegyvonulat, tetején várral. Találgatjuk, vajon melyik lehet. Világjáró úti­társunk Dévényt emlegeti. És máris jönnek elő a szavak, a sorok: „Szabad-e Dévénynél betörnöm?” Mily1 fölemelő érzés az Ady megénekelte tájban gyönyör­ködni. S most már sejtjük, milyen gigászi harcot kellett vívnia, hogy ha jelképesen is, de az „új idők, új dalai” át­törhessék ezt a zordságában is fenséges, egekbe nyúló sziklatömeget. Reggel mintha az Északi­sark közelében hajóztunk volna. Hideg széllel, esővel, 12 Celsius-fok napi középhőmér­séklettel várt Bécs. S ezt három napon át nem adta alább. SZERVEZETT programok sokaságába kapcsolódhatott be a császárvárost nem is­merő üdülővendég. Az isme­rős, ha sétálni óhajt, újra és újra felfedezi a várost. Mert Bécs minden látogatáskor tar­togat meglepetést. Most, fel­túrt városközpontba ütközik a turista. Metróépítés nyoma­it viselik az utcák. A vissza­térő vándor felkeresi érzelmi kötődése emlékhelyetti egy mozit. Egy templomot. Egy . kirakatot. Egy fagylaltost. Bécs maga Európa. Érint­kezési pontja a kontinenst át­szelő nemzetközi utaknak. Itt találkozik a keletről érkező és a nyugati átutazó. Arabok, feketék, oroszok, lengyelek, magyarok átmeneti otthona egy ideig ez az ősi császárvá-'- ros. Az igazi majlandiról lerí tősgyökeressége. Némelyik hanyagul, másik választékosán eleigáns és szolid parfümdllat lengi körül. Míg nekik az osztrák, ad­dig nekünk a mi pénztárcánk­hoz mérten kell elvegyülnünk a boltok, áruházak forgatagá­ban. A központtól kiesebb, tá­volabbi, valamint a magyar üzletekből kitartóan alkudo­zással hasznos vásárfiákat js hozhatunk. Ajánlatos a bevá­sárlást az utolsó napra halasz­tani. Mert mindig talál az idegen egy olyan áruházat, ahol jóval olcsóbban megve- hette volna a kívánt holmit, mint ahogy azt már érkezése után rögtön beszerezte. Nemcsak Párizs, de Bécs is megér még egy misét. Már sokszor láttuk. Most haragos és esős volt. De a Burg, a schönbrunni kastély, a Grinzing, az opera, úgy érez­zük még mindig nem fedte fel igazi kilétét. Talán jövőre is mutat valami újat magából. A tájékozódásban oly’ fon­tos Európa • Center — a készülő ENSZ-központ — és a mellette magasodó forgó él- termű tévétorony megtekintése eltolódott egy évvel. Majd akkor nézzük meg, hogy mi van a Duna túlsó felén. Az indulást tudtul adó hangjelzések után ügyes ma­nőverrel fordul a hajó. Ismét mindenki a fedélzeten. Bécs éjszakai világvárosi fények­kel köszön el tőlünk. REGGELRE ébredv* már hazai vizeken járunk. Most gyorsabb a tempó. Húznánk ugyan az időt, mert a ragyo­gó napsütésben végre bámul­ni lehet. De könyörtelenül fel­tűnik a Bem rakpart. Vége a vakációnak. Pedig mintha csak most indultunk volna el. Pillanattá sűrűsödik az öt nap. Nehezedő léptekkel is­mét Pest utcáit rójuk. Itthon vagyunk. Buzafalvi Győző Zenei tábor Fertődön Tizenhetedik alkalommal ren­dezték meg az idén a fertődi országos ifjúsági zenei tábort. Az ország különböző zenei középiskoláiból csaknem 100 fiatal érkezett a fertődi Esz- terházy-kastélyba. (MTI-fotó: Matusz Károly) összehangolt kSrnyazetSpftS munka Együtt a csapat Dorogházán „írásra késztet az a lelkese­dés, segíteni akarás, amelyet nap mint nap konkrét tények igazolnak, s amelyekért az iskola egész közössége nevé­ben koszonetamet fejezem ki... Egyben tisztelettel meg­hívjuk munkatársukat, hogy a helyszínen szerzett tapasz­talataival igazolhassa írásában az itt folyó tevékenységet.., ” A levél Dorogházáról érke- *ett, még amikor iskolába jár­tak a gyerekek, s amikor a látogatásiak szerét ejtettük, nyüzsgő élet helyszíne volt az egyre szépülő, csinosodó kör­nyezet. A gyerekek figyelme azóta elfordult a tanulás hely­színétől. De nem így a felnőt­teké, akikre levelében utalt az iskola igazgatója, Szabó Fe- rencné. A Nógrád Megyei Tanács VB művelődési osztálya pá­lyázatot írt ki a környezetvé­delem, a környezeti kultúra fejlesztésére, az ezt szolgáló tevékenység kibontakoztatásá­ra. E pályázat célkitűzései és a dorogházi törekvések sze­rencsésen találkoztak. Ahogy magukról mondják, örökös pá­lyázók egyébként is, mert min­dig kevesebb a pénz, mint amennyi kellene. Így már jó ideje magukévá tették azt a gyakorlatot, hogy összefogás­sal, közös munkával teremte­nek alapot valamilyen köz­ponti támogatós, hozzájárulás eléréséhez. Ha történetesen százezer fo­rint kell a folyton nyüzsgő gyerekhad teniszpályájához, s harmincezer van csak erre a célra a közös kalapban, akkor a hiányzó summát ügyes, okos szervezéssel maguknak kell megteremteni. De helyénva­lóbb úgy fogalmazni, hogy megtermelni. Legtöbben ugyan­is a munkaerejüket tudják fel­ajánlani, a lelkesedésük mel­lett. Szülők, nagyszülők, test­vérek, akik már jól bírják a csákányt, lapátot, vagyis a KISZ-esek. De nem hiányoz­nak a munkálkodók közül a szövetkezetek, vállalatok, mun­kahelyek sem, hiszen az ott dolgozók is szülők. Vagy leg­alábbis lesznek. A jóakarat összemossa a funkciókat. Így aztán a körzeti iskola sorsa megmozgatja a mémkesi bányaüzemet, a Mát- ramindszenti Mátragyöngye Termelőszövetkezetet, a Ganz- MÄVAG mátranováki gyárát, a mátrai erdőgazdaság bá- tonyterenyei telepiét, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek kis- terenyei gyáregységét, a 2. szá­mú Volán helyi szocialista brigádját. No, és a tantestü­letet. A tanárok sem húzódoz­nak, ha betonozni kell. Vál­lalásukból a szervezés a leg­nehezebb. melynek élén Sza­bó Ferenené áll. A cél kitűzése után anyagot, eszközt, embert úgy kel! ösz- szehoznl az Iskola környékén, hogy az a lehető legracionáli­sabb legyen. A lehetséges se­gítőktől úgy kell kérni, hogy azok mindig tudják, fontos az iskolának, a közösségnek, amit kérnek tőlük, de ne legyen lehetetlen a kérés teljesítése. Mivel ezek az üzemek min­denekelőtt termelő-, gazdálkodó egységek, lokálpatrióta voltuk ennek a szempontnak aláren­delve érvényesül. Különösen így van ez ma­napság, a nehé2 gazdasági helyzet idején. Ezért szeren­csés — s a dorogházi iskola kollektívája Örül is neki na­gyon —, hogy a körzetben működő üzemek mindegyike magáénak érzi az iskola ügyét. Így az aktuális feladatok meg­oldásához elég, ha csak egy kicsit hozzájárul mindenki, épp csak annyira, amennyire ■erejéből telik, és kész a vál­lalás. Ehhez persze jó kapcso­latokra van szükség. Ismerni kell egymást, egymás lehető­ségeit. S ahogy levelében ír­ta a dorogházi igazgató, kor­szerű körzeti szemléletre van szükség. Komplexen értelmezik itt a környezetvédelmet. Az épüle­tek csinosítása, — ha lassú is, de folyamatos — korszerűsí­tése, az üdvar szilárd burko­latának kialakítása éppúgy be­lefér a fogalomba, mint a fásítás, a kerítésépítés, a tor­natermet pótló sportpályák: karbantartása. De beletartozik a tantestü­let folyamatos nevelőmunká­ja: a gyerekek szemléletének alakítása. Hogy a felnövek­vők megtanulják tisztelni a körülöttük felhalmozott érté­keket. A faluban is, meg a határban is. A dorogházi is­kolások pontosan érzékelik, hogyan gazdagodik az ő kör­nyezetük, hiszen maguk hoz- zák-viszik az iskola és a szü­lői ház között a társadalmi munkára invitáló stemcilezett lapocskákat. Ennél is fontosabb, hogy az erdészettel fenntartott jó kap­csolat jegyében őtk gondozzák a mátrai forrásokat, kiépített kutakat. Magok felelnek az iskolai gyakorló konyhakertért, mert a csökkentett óraszám miatt az erre fordítható tan­órák nem elegendőek. Az összehangolt környezet- építő munkáról a tavaszi ne­velési értekezleten határoztak, minden érdekelt egyetértésé­vel. Azért, mert iobb körül­mények között, jobban akar­nak dolgozni, élni és a felté­telek megteremtéséért hajlan­dók áldozni is. S hangsúlyoz­zuk, a tanév végével e? mii sem változott. (v. e.) A vállalkozó TIT Premier a szentendrei teátrumban Csütörtököm mutatják be a szentendrei szabadtéri színpa­don Modiere; Scapdn íurfang- jai című vígjátékát; ezzel megkezdődik a teátrum nyáresti rendezvénysorozata. A Fő téren felállított deszká­kon a program szerint két darabot visznek színre. Mo- liere 1671-ben született vígjá­tékát Karinthy Ferenc fordí­totta. Vámos László rendezte, a címszeieoben Reviczky Gá­bort, a főbb szerepekben Dé* g: Istvánt, Dózsa Lászlót és Pápai Erzsit láthatja a kö­zönség. A másik, darab Donizetti A szerelmi bájit.ai című víg- operája, amely már tavaiv is sikert aratott. A rendező Bé­kés András, a szentendrei teátrum zenekarát és ének­karát Selmeczi György diri­gálja. Főszereplők- Gregor Jó­zsef, Zempléni Mária. Beren- dits Ferenc, Csurja Tamás és ‘ Bátori Éva. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tevékenysége nagy változásokon ment és megy át az utóbbi években. Ennek jó példája a Nógrád megyei szervezet, ahol e változásokról nemcsak a mű­szaki és természettudomá­nyok irányába történő tema­tikai eltolódások tanúskodnak, de a munka tartalmi és for­mai megújulása is. A vál­tozások jobb megértéséhez tudni kell, hogy a korábban államilag „eltartott” szerve­zet akcióinak, rendezvényei­nek költségeiről ma már ön­magának kell gondoskodnia. Az új „stílus” megvalósítá­sában a TIT függetlenített dolgozói anyagilag is érde­keltek. A célt gazdasági vál­lalkozások létrehozásával szol­gálják, amelyhez a nógrádi szervezet mozgósította ezer­ötszáz főnyi szákembertag- ságának tudását, képességeit. Közülük érdemes megemlíteni az 198« óta működő körnve- zet- és természetvédelmi szak- szolgálatot. ameiv máris egv sor megrendelést elégített ki, mint például veszélyes hulla­dék- elhelyezése egy magyar- nándori sertéstelepen. il­letve egy gyöngvösoroszi ak- I kumulátorgyárban. A szolgálat egy más csoportja elvállalt* a műemlék kastélyók, váraik rekonstrukcióját megelőző mű­szaki-művészettörténeti felmé­rések elkészítését. Haszonnal működik a TIT nógrádi for­dító- és tolmácsszolgálata. Aa oktatásügyet és az amatőröket egyaránt érdekli az a Salgó­tarjánban kifejlesztett csilla­gászati távcső, amelyet a TIT munkacsoportja gyárt sorozat­ban. Az Uránia Csillagvizs­gáló Intézet minősítésé szerint a szemre is szép műszerek al­kalmasak mind az amatőr-, mind a hivatásos csillagászok megfigyeléseihez; lehetővé te­szik a hold. a bolygók, az üstökösök, sőt a mélyégi ob­jektumok, galaxisok, csillag- halmazok megfigyelését. Mind­ezt az iskoláknak és a magá­nosoknak is elérhető áron be­szerezhető műszerrel. Az új irányzat térhódításá­nak bizonysága, hogy ma a szervezet nemcsak eltartja ön­magát, de bevételeiből olyan költségvetési többlet képződik, amiből elsősorban a „ráfize­téses” rendezvényeket finan­szírozzák. s amiből. jutalék formájában a függetlenített dolgozók fizetéskiegészítése iá származik. KOSSUTH RADIO: «.30: Jó reggelt! H. os: Műsorismertetés «.10: Miról fr a Társadalmi Szemle új száma? I. 30: Zenekari muzsika «.18: Hangszerparádá ».33: Nemzeti mesefesztivál 10.05: Sztrogoft Mihály. VT'« rósz »0.3«: Uabtrintue 10.51: Tardo* Bála műveiből 11.39: Bethlen Kata önéletírása. (2. rész.) 4 NÓGRÁD - 1986. j 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 13.00: Ferencsik János operafel vételeiből 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magvar széppróza századai 14.25: Moldován Stefánia és Varga András nótákat énekel 15.00: Olvasókör 15.30: Zenei tükör 16.05: Jaj, anyám a diák. .. 9 16.30: Zeneiskolásoknak 17.00: Rádiószínház: A legenda születése 17.46: Népdaicsokor 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: ..Közép-európai közíró , vagyok. ..” 20.06: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót 21.20: Oneraáriák 21.30: Változatok — a történelemre 2?.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták 22-52: Egy tankönyv margójára 3., csütörtök 23.07: Edwin Fischer zongorázik. XXII/6. rész 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Nóták tárogatón 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika^ 9.05: Napközben 12.10: Fuvöspolkák 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: ..Énekeltem én: Gyurka Mihályné” 12.45: Citerazenekarok felvételeiből 13.05: Nosz.talgiahullám 14.00: Körhinta Sediánszky János műsora 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Forró pillanatok 17.08: Dennv Zeitlin zongorázik. Charlie Haden bőgőzik 17.30: Kézfogások .18,30: Slágerlista. . 19.05: Onerett.kedvelőknek 20.00: Reklám parádé 20.03: A Poptaristnva dalaiból 21.05: A gvermek és világa. S. rész 21.35: Kirándulás a spanyol komoly zenében 22.25: Színészek énekelnek 23.20: A mai dzsessz. Kiss Imre műsora 24.00: Virágénekek 0.15; Ej fél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Világkong­resszus Egerben. — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — Tábo­rozó gyermekek között. — Szen­dehelyi -életképek.) 18.00: Eszak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna *.30: SZÜNIDEI MATINÉ. 10.00: Egy nyár Nohantban. Lengyel lévéfiIm­ii.40: Riga Szovjet Kisfilm 11.55: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Betű reklám 16.55: A repülő. MDK-tévéfilm. 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Látogatóban Borsos Miklósnál 19.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Méhes György: 33 névtelen levél. • Tévéjáték. 21.25: Hírháttér 22.05: Betűreklám 22.10: Bálint Endre műtermében. 22.40: Híradó 3 22.50: Himnusz t. MŰSOR: 14.55: Képújság 15.00: Nemzetközi teniszverseny 20.30: Filmtükörben a harmadik világ. 31.10: híradó 2. 21.30: Cervantes élete. X115. rész. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-nfradó 20.00: A lavinaelv. — Tv-komédia 21.25: Autósok-motorosok maga­zinja < 22.05: Találkozás szovjet művé* székkel 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Kijev—Bratislava. — Szóra« koztató műsor 21.30: Időszerű események 21.5*1: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Anno dominl 1573. 4. rés* MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10 órától: Akit Bulldózernek hív­tak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. Földrengés (14). Szí­nes amerikai katasztrófafilm.- — Tarján vendéglő: Földrengés (14). — Balassagyarmati Madách: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: BMX-banditák. Színes, szinkronizált, látványos ausztrál kalandfilm. — Szécsé- nyi Rákóczi: Aranveső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz wes­tern — Kisterenvei Petőfi: Ki­csi. de szemtelen <14). Színes o’asz filmvífftáték - Nagvlóct Vad banda (18). Színes, szinkron nizáit amerikai western.- — Job­bágyi: Missouri fejvadász (14fc Színes amerikai western.

Next

/
Oldalképek
Tartalom