Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Aratók között a Karancs-völgyben Aktívaülés a megyei pártbizottságon NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI, B.ZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA-CS IAP3 XLII. ÉVF., 174. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. JÚLIUS 25.. PÉNTEK A párt főtitkárát köszönti Géczi János A megyeszékhely lakosainak százai vára­koztak tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székháza előtt és a város utcá­in. Kedves vendéget vártak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának főtitkára látogatott Nógrád megyébe. A párt főtitkárát Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Peirovszki István, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára üdvözölte. A fogadtatás megkapó színfoltja volt, ami­kor az úttörők színes virágokkal kedvesked­tek Kádár Jánosnak. Ott volt Ozsvárt Jó­zsef, Skoda Ferenc és Gordos János, a me­gyei pártbizottság titkárai, Gampel István, a Központi Bizottság munkatársa. Romasz Adolf, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyet­tese, Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Juhász András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára. Géczi János, a megyei pártbizottság, a nógrádi kommunisták és megyénk minden dolgozója nevében köszöntötte a vendéget. Többek között elmondotta: — Ügy gondoljuk, hogy ez a közvetlen ér­deklődés az itt élő munkások, tsz-dolgozók, értelmiségiek munkájának, a párt és szocia­lista rendünk iránti hűségének, elkötelezett magatartásának az elismerése. Kádár elvtárs jól ismeri, hogy milyen vi­szonyok jellemezték a felszabadulás előtt a nógrádi emberek életét. Közvetlenül, többször is tapasztalta, hogy a néphatalom kivívása és megvédése, a termelés megindítása, az államosítás, a tsz-szervezés jelentősen hoz­zájárult az emberek sorsának jobbra fordu­lásához. A négy évtized —, de különösen az utóbbi harminc év — alatt nagy utat tet­tünk meg. Ezt felidézni nemcsak elődeink munkájának elismerését, politikánk megbe­csülését jelenti, hanem tanulságaival, példá­jával ösztönző erőt is ad a mai feladatok megoldásához. Arra törekszünk, hogy e rövid program keretében reálisan mutassuk be az utóbbi évek fejlődését, a kemény munka eredmé­nyeként született szerény, de nem le besü­tendő sikereinket. Szóljunk valós gondjaink­ról, nehézségeinkről, és azokról a tervekről, elképzelésekről, amelyeket a párt XIII. kongresszusának szellemében alakítottunk ki, amelyek megvalósítása érdekében dolgozunk. Befejezésül arról szólt, hogy a látogatás, az érdeklődés tovább erősíti az itt élő embe­rekben is a párt iránti bizalmat és újabb ösztönzést ad munkánk hatékonyabb végzé­séhez. Ezután Kádár János és kísérete a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket kereste fel. Találkozás a kohászokkal A gyár kapujában Kádár Jánost az összesereglett dol­gozók tapsa kíséretében Sza­bó István vezérigazgató, Kraj- csi József, a vállalat pártbi­zottságának titkára, Merlák Ervin, a szakszervezeti bizott­ság, Kovács Nándor, a KISZ- bizottság titkárai, Nádai Ist­ván. a vállalati tanács elnö­ke és C. Becker Judit, a Sal­gótarjáni Városi Tanács el­nöke fogadták Itt csatlakozott a program­hoz Brutyó János, a Közpon­ti Bizottság tagja. Salgótar­ján országgyűlési képvi­selője is. A vendégeket Szabó István tájékoztatta a vállalat életéről. Elöljáróban elmondta, hogy kiemelkedően fontos szakaszt zártak június közepén, ami­kor a vállalati tanács elfogad­ta a VII. ötéves tervet, a bi­zalmitestülettel pedig megkö­tötték az új kollektív szerző­dést, Mindkét dokumentumot széles körben megvitatták a gyár dolgozóival. A tapaszta­latok megerősítették, hogy a nehezebb körülmények, a sű­rűsödő gondok ellenére a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben jó a politikai légkör, a kollektívát a tenniakarás, kezdeményezőkészség jellem­A továbbiakban arról be­szélt, hogy a nagyüzem a VI. ötéves tervet és az elmúlt esztendőt egyaránt eredménye­sen zárta és az év első felé­ben is közel jártak a célki­tűzések eléréséhez. Megje­gyezte, hogy elsősórban az anyagellátás zavarai, az el­húzódó külpiaci üzletkötések okozták az elmaradást. Segített viszont a termék- szerkezet átalakítása, az ezt szolgáló rekonstrukció. így a vállalat megőrizte jövedelme­zőségi színvonalát. A gyár évente 200 ezer tonna termé­ket bocsát ki és az esztendő első felében ennek, mintegy ötven százaléka hagyta el a nagyüzemet. Tőkésexportra 10 és fél millió dollár értékű ter­méket szállítanak az idén, s ebből, mintegy 5 millió dol­lárt már teljesítettek. A vezérigazgató hangsú­lyozta: — Természetesen ben­nünk is van hiba. az igények kielégítésében nem vagyunk eléggé rugalmasak, nem tisz­teljük eléggé vevőinket és nem tudunk mindig megfe­lelő összhangot teremteni a rendelkezésre álló alapanyag, a rendelésállomány és a gyár­tókapacitás között. Azt sem titkolta, hogy az SKÜ-ben is több a megenge­dettnél a munkából kiesett idő, a fegyelmezetlenség. Az év hátralévő részében min­denekelőtt az exportelmara­dásokat pótolják, s ennek ér­dekében szabad- és pihenőna­pokon is szerveznek műsza­kokat Legfőbb feladatuknak a tőkéskivitel növelését tart­ják, de emellett javítják a hazai ellátást is. Ezt követően Szabó Ist­ván kifejtette, hogy fel kell gyorsítaniuk a műszaki, tech­nikai megújulást; olyan kö­rülmények között, amikor a fejlesztési források a koráb­biakhoz képest szűkebben állnak rendelkezésükre. Szólt arról, hogy nagy figyelmet fordítanak az anyag- és ener­giafelhasználás mérséklésére, a munkaidőalap, a meglévő eszközök jobb hasznosítására. A vállalati tanács tevékeny­ségével kapcsolatban meg­jegyezte: a tapasztalatok még szerények, de máris látszik, hogy az új irányítási forma további lehetőséget jelent az együvé tartozás, a közös fe­lelősségérzet elmélyítéséhez. Valóra váltása alapvetően a gyár vezetőin, dolgozóin mú­lik. Ehhez biztosítékot nyújt, hogy a gazdasági programjuk szorosan kötődik az ott dol­gozó 3500 ember sorsához. Krajcsi József, a vállalat kommunistáinak a gazdasági épitőmunkát segítő tevé­kenységéről tájékoztatta a vendégeket. Az elmúlt idő­szakban több üzemben úgy hajtották végre a rekonstruk­ciókat, hogy a dolgozók ter­meltek. A gazdaságtalan üze­meket leállították, gondos­kodtak a munkásokról. De, akik egész életüket szinte egy­azon munkahelyen töltötték, mindezt nehezen vették tudo­másul. A pártbizottság, az alapszervezetek, a párttagok meggyőző, érvelő, agitációs munkát végeztek, hogy az emberek mindezt megértsék és elfogadják. Szó esett a továbbiakban arról, hogy a gyár 19 alap­szervezetében több mint 900 kommunista dolgozik, és dön­tő többségüknek van állandó pártmegbízatása. A párttagok 66 százaléka munkás, terv­szerű a pártépítés. Szólt a vállalat pártbizott­ságának titkára a KISZ-bi- zottság tevékenységéről is. Nem kis büszkeséggel emlí­tette, hogy a fiatalok munká­jukkal immár hetedszer ér­demelték ki a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzász­laját. A 14 alapszervezetben dolgozó 490 KISZ-tag 32 szá­zaléka egyben a pártnak is tagja. A pártbizottság az utóbbi időben a tömegszerve­zetek munkájára, segítségük­re különös figyelmet fordít. Hangsúlyozta, hogy a válla­lat politikai életében jelen­tős szerepet tölt be a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja. Testvérkapcsolat­ban állnak a Gurjevszki Ko­hászati Üzemekkel, a Hmel- nyickij Gépgyárral. Az SKÜ- ben önálló munkásőrszázad tevékenykedik, s más egysé­gekben még ugyanennyien vé­geznek társadalmi munkát. — A kommunistáink, de a pártonkívüliek többsége is magáénak vallja pártunk po­litikáját, a XIII. kongresz- szus határozatait, ennek szel­lemében élnek, és végzik gaz­dasági és politikai munkáju­kat — mondotta végezetül Krajcsi József. Ezrt követően az elhangzott tájékoztatáshoz Kádár János fűzött néhány megjegyzést. vendéget, látogatását kézje­gyével örökítse meg a brigád­naplóban. Kádár János a következő sorokat jegyezte be: „Szívből gratulálok az Alkotmány Szo­cialista Brigád vezetőjének és minden tagjának a kiváló munkához, az elnyert, magas kitüntetéshez. Jó egészséget, jó munkát, további sikereket kívánok mindannyiuknak. 1986. VII. 24. 'Kádár János”. A hideghengermű bejáratá­nál Tarján András gyárrész­legvezető fogadta a vendégeket, akik megtudhatták, hogy a hengerműből az idén 28 ezer tonna áru indul útnak. Kádár János párperces beszélgetést folytatott Ispán Lászlóval, aki 31 esztendeje dolgozik a gyár­ban. Érdeklődött életkörülmé­Ismcrkedés a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel Kádár János a gyárlátogatást az Alkotmány Szocialista Brr gád naplójában kézjegyével is megörökítette.. Megköszönte a szíves fogad­tatást és a tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a hagyo­mányos gyárlátogatások, a személyes találkozások ered­ményesen egészítik ki isme­reteit. A továbbiakban az el. hangzottakhoz kapcsolódva megállapította: a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek export- termelésének növelése nép- gazdasági szinten is rendkívül fontos. Emellett nagy figyel­met kell fordítani a hazai igé­nyek kielégítésére is, mert mint mondotta, termékeire az országnak szüksége van. Az általános foglalkoztatással kapcsolatban kiemelte: a gaz­daságosabb termelés érdeké­ben meg kell valósítani az üzemekben és a népgazdasá­gon belül is a munkaerő­átcsoportosítást. Ennek meg­értetése, elfogadtatása alap­vető feladat. A tájékoztatót követően Ká­dár János gyárlátogatásra in­dult. Elsőnek a huzalművet ke­reste fel a párt főtitkára, és kísérete, ahol Bagyinszki Ferenc gyárrészlegvezető ka­lauzolta a vendégeket. Mint szavaiból kiderült, évente 57 ezer tonna huzal hagyja el a gyárat. Rögtönzött termékbe­mutatón láthatóak voltak a tűzihorganyzott, rézzel bevont alumíniumhuzalok, a hazai piacokon egyre keresettebb vékonyhuzalok, a hegesztő­huzalok. Kedves jelenet volt, amikor Menus Ferencné, az Alkotmány Szocialista Brigád vezetője meleg szavakkal kö­szöntötte Kádár elvtársat. Elmondta, hogy a kollektíva legutóbb kiérdemelte a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló brigádja címet, s megkérte a nyeiről, keresetéről. A cso­portvezető elmondta, hogy Nagylócon lakik, műnk.nsjá­rattal jár dolgozni a megye- székhelyre és keresetével elé­gedett. A süilyesztékes kovácsoló­gyámál Fodor István gyár­részlegvezető főmérnök várta a párt főtitkárát és kíséretét, akik megismerkedtek az itt készülő termékékkel. Ez a gyár technológiai szempontból legérdekesebb része, ahol félmeleg és hideg folyatásos berendezések, is dolgoznak. A kísérlet a világszínvonalú tech­nika hazai megvalósításának része. Az innen kikerülő ter­mékeket — főként gépkocsi- és neh ézgépkocsi-alkatirészeket — használja a BMW és a Volvo gyár is. A hidegfolya- tásos berendezésnél Kádár János néhány percet időzött, s megnézte a csapágycsészék készítését. Ezt követően Fo­dor Istvánnal beszélgetve azt is megtudta, hogy a gyárrész- fogvezető 14 éve tagja a mun­kásőrségnek. „Jónak tartom, a vezetőknek is ott a he­lyük. — jegyezte meg. A gyárlátogatás a szerszám- készítő üzemben ért véget, ahol Maiczen József gyárrészleg­vezető bemutatta a szerszám­készítés menetét. Kádár Já­nos megfigyelte, amint Majo­ros József villáskulcs sülv- lyesztékes szerszámot készít,’ majd arról érdeklődött, mi­lyen a szakmunkás-utánpót­lás. A gyárrészlegvezető el­mondta: néhány éve a hagyo­mányos szakmákban bizony nem volt könnyű fiatal szak­embereket alkalmazni, de amióta új osztályt indítottak a salgótarjáni szakmunkás­képző intézetben, azóta ez a gondjuk mérséklődött. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom