Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

r— ; tát * &.0* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A7 MSZMP';NÖGRÁD MEGYÉI' BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 169. SZÁM ARA: 2.20 FORINT 1986. JÚLIUS 19., SZOMBAT Fontos a bizalom megerősítése Tudósok nemzetközi konferenciája „Az atoinfegyverkezési hajsza társadalmi okai és hatásai” címmel pénteken megkezdődött a „Nukleáris fegyverek el* len küzdő tudósok” elnevezésű nemzetközi szervezet — a SANA — konferenciája Budapesten a SZOT székhazában. A tíz ország tudósainak részvételével megrendezett négynapos szimpózium meg­nyitóján Kiss Dezső, az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézetének főigazgatóhelyette­se üdvözölte a megjelenteket, majd Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Béke-világtanács tagja mondott beszédet. Szólt arról, hogy a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi helyzet jobbításához jelentősen hoz­zájárulhatnak a budapesti ta­nácskozás eredményei is. Rá­mutatott: a tudomány és az erre épülő technikai fejlődés megteremtette a jobb életkö­rülmények elérésének lehe­tőségét a földön. A tudomá­nyos-technikai vívmányok — például az energíagondok megoldására az atomenergia békés célú felhasználása —, azonban bonyolult műszaki berendezéseket feltételeznek, amelyekben a legkisebb hiba is kiszámíthatatlan veszé­lyekkel járhat. Újfajta gon­dolkodásmód kialakítására van szükség, hogy a fejlett tech­nikával biztonságosan tudjon együttélni az emberiség. A nukleáris energia békés célú felhasználása mellett azonban lényegesen veszélye­sebb annak katonai alkalma­zása. Bolygónk sok pontjára atomrakétákat telepítettek; mindenféle szándéktól füg­getlenül, ezek rendszerében hiba következhet be, s ak­kor már sem gondolkodási, sem cselekvési idő nem ma­rad a nukleáris katasztrófa megállítására. Erről tanács­koztak 35 ország tudósai a nemrég véget ért moszkvai konferenciájukon. A tudomá­nyos szakemberek Budapes­ten is azzal a céllal ültek össze, hogy szorgalmazzák: az atom fegyverkezési verseny leállításának, egy esetleges nukleáris katasztrófa elke­rülésének első lépéseként fon­tos a bizalom megerősítése, az atomfegyverek további fej­lesztésének kölcsönös meg­állapodáson alapuló leállítása. Ezt követően George Hud- chinson, a SANA titkára ar­ról szólt, hogy a világpolitikai helyzet, az atomfegyverekben rejlő veszély megítélésében nem egységes a világ lakossá­ga. Ezért rendkívül fontos a szakemberek egységes fel­lépése az. hogy a hasonló szakmájú tudósok kifejtsék véleményüket a fegyverkezési hajsza okairól, s megállításá­nak lehetőségeiről. A tanács­kozás eredményeit tudomá­nyos publikációban közzétéve hozzájárulhatnak a helyzet ja­vításához. A továbbiakban előadások hangzottak el a fegyverkezé­si verseny társadalmi, gaz­dasági okairól. James Thomp­son, a London egyetem pszi­chológiai tanszékének tanaira a lélektani okokat elemezte, Szergej Kapica, a nukleáris fegyverek ellen küzdő szov­jet tudósok szervezetének al­elnöke a legfontosabb politi­kai, katonai-műszaki prob­lémákról beszélt. Mezei Fe­renc akadémikus, a SANA al­elnöke előadásában annak fontosságáról beszélt, hogy a tudomány eszközeivel ellen­őrizzék a kérdéssel kapcso­latos megállapodások betartá­sát. A plenáris tanácskozás után a tudósok szekcióüléseken vitatták meg a fegyverkezés történelmi és politikai, gaz­dasági, műszaki és katonai okait. A konferencián a to­vábbiakban véleményt cserél­nek a fegyverkezési verseny­nek a világgazdaságra és po­litikára, a tudományokra, a kutatásokra gyakorolt hatá­sáról, valamint a fegyverke­zési verseny megállításának lehetőségeiről. Szólnak a köl­csönös biztonság, a tudomány eredményei békés felhasználá­sának jelentőségéről, a lesze­relés és a fegyverzet ellenőr­zésének problémáiról. Mi! mutat egy utóvizsgálat? Nem bővültek a szolgáltatások Mi lesz a sorsa a vizsgála­tok során feltárt hiányossá­gok megszüntetése érdekében megfogalmazott javaslatok­nak? Erre kíváncsiak a népi ellenőrök, amikor az előzőleg ellenőrzött gazdasági egysé­geknél javaslataik megvaló­sulását utóvizsgálaton tár­ják fel. Nemrégiben a Pász­tói Népi Ellenőrzési Bizottság « városban és környékén a lakossági építő- és tüzelő­anyagáéi! átás helyzetét térké­pezte fel utóvizsgálatán. Megállapításait úgy lehet­ne összegezni, hogy alig való­sult meg abból valami, amit * népi ellenőrök a jobb ellá­tás, a kulturáltabb kiszolgá­lás érdekében első vizsgá­latukon javaslatként megfo­galmaztak. Pásztón és kör- nvékén három telep — a pásztói Tüzép, a sziráki és jobbágyi áfész-telep — hí­vatott a lakosság építő- és tü- ^'-lőanyagáról gondoskodni. Valamennyi telep összképe azonban kedvezőtlen benyo­mást kelt a látogatóban: roz­zant épületek, elhanyagolt irodák, hiányos szociális léte­sítmények és csupán a mini­mális szolgáltatás fogadja itt a vevőket. Szirákon javult valamelyest a helyzet: felújí­tottak és bővítettek egy ko­rábban nyitott színt, s ez al­kalmas ma már a nyílászárók zárt térben történő tárolásá­ra. Igaz, az irodaépület bőví­tését itt is félbehagyták. Jobbágyiban kialakítottak egy kisebb teret a tűzifa tá­rolására, ám ez sem szilárd burkolatú. A telepek közleke­dési útjain a karbantartási, a tárolószíneken az állag­megóvási munkákat nem vé­gezték el. A nyitott színek te­tőzete beázik, a csapadékvíz az ott elhelyezett nyílászárók alá folyik. Kevés a tárolóhely: a mészhidrátot és cementet az udvaron fólia alatt tárol­, j; . \ ják. Az így tárolt áruk alulról áznak el. Az előző vizsgálat óta nem bővült a telepek szolgáltatási köre sem. Pásztón csak bér- fűrészelést végeznek, Job­bágyiban ezt is megszüntet­ték. A pásztói telepen sok a falazatianyag- és tetőcserép- törmelék. Ennek egyik oka, hogy ezek az áruk már sérül­ten érkeznek, de a többszöri átrakás során is romlik az áruk minősége. Ezek kiküszö­bölése érdekében a vállalat nem tett látható lépéseket. A Pásztó környéki építő- és tüzelőanyag-telepek szol­gáltatásaikban ma oly’ mó­don alapoznak a vevőkre, hogy a megvett áruféleséget valamilyen módon a vevő felrakja a szállítójárműre és elszáll ipa. S csupán a vélet­lennek* köszönhető, hogy a nehezebb anyagok rakodása közben nem történt még sú­lyosabb baleset. Nem kis feltűnést keltenek Salgótarján központjában azok az alkotások, amelyek a jú­lius 25-én megnyíló szabadtéri szoborkiállításra érkeztek. Némelyik még békésen szu­nyókál a főtéren, a másik délcegen állja az erre járók kíváncsi pillantásait. Egy hét múl­va már teljes pompájukban mutatják magukat. Megnyílt a szegedi ipari vásár Megyénk követei a kiállítók között Az uruguayi külügyminiszter látogatása Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására július 20;án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enrique Ig- lesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszte­re. (MTI) Ígéretes magyar ősziárpa-fajta A táplánszentkereszti ga­bonatermesztési kutatóinté­zetben betakarították Grá- czol Géza és Tomcsányi And­rás tízévi nemesítőmunká­val létrehozott, GK—33-as jelű új ősziárpa-fajtáját. A kétsoros, lehajló kalászú, ki­váló takarmányértékű árpa- fajta az idén harmadik éve szerepelt az országos fajtakí­sérletekben, s mind a kispar- céllás, mind a nagyüzemi ter­mesztés körülményei között beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket: intenzív feltételek mellett hektáronként hét ton­na feletti termésre képes, s nagy előnye a ma termesztés­ben levő őszi árpákkal szem­ben, hogy gyenge termőterü­leteken is kielégítő eredményt ad. Az előző két év biztató eredményei alapián MÉM- engedéllyel tavaly 80 hektá­ron megkezdték az új fajta szaporítását, s az idén ősszel már ezerötszáz hektáron foly­tathatják a vetőmagtermesz­tést. Az új fajta az Országos Fajtaminősítő Tanács döntése után kerülhet köztermesztés­be. Tegnap megnyitották az alapításának 110. évforduló­ját ünneplő szegedi ipari va­sárt. Az esemény jelentősége mái' hosszú ideje túlnőtt a város közvetlen határain, hi­szen az ország minden tájá­ról jönnék a résztvevők: a legnagyobb iparvállalatok­tól a Legkisebbekig. A szövet­kezetek, kisvállalatok, gaz­dasági munkaközösségek, ■ kutatóintézetek és kisiparo­sok bevonásával egvre szé­lesebbre nyitják a jelenlevők körét. A vásár nemzetközi jellegéit bizonyítja, hogy azon a hazai cégek képviselőin kí­vül rendszeresen megjelennek a szomszédos országok ipa­rát, kereskedelmét reprezen­táló partnervállalatok is. A testvérvárosok kiállítói immár ‘hagyományos résztve­vői ennek a seregszemlének, A Szovjetunióból Odessza. Lengyelországból Lódz, Finn­országból Turku, most is képviselteti magát De eljöt­tek, a szomszédos jugoszláviai Szabadkáról is, és az olaszor­szági Modena külkereskedel­mi kamara szervezésében olasz cégek is jelen vannak a vásáron. A megnyitó beszédében Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter az újdonságokra hívta fel a figyelmet,. Meg­említette, hogy a vásárdíjas termékek 35 százaléka újdon­ságnak számít. A most bemu­tatott áruik egy része jól bi­zonyítja, hogy iparunk képes a gyors piaci alkalmazkodás­ra, zömüket a vásárlók mi­nél jobb kielégítésének igé­nye hívta életre. Mindezek jól szolgálják népgazdaságunk egyensúlyának javítását és nemzetközi kapcsolataink erősítését — hangsúlyozta a belkereskedelmi miniszter. A több mint 500 kiállító közül a budapesti vállalatok, intézmények mintegy százán vesznek részt, Báes-Kiskun megyéből 26, Békés megyé­ből 16, Baranyából pedig 10 kiállító vállalat tartozik a legnépesebb résztvevők közé, A hazai kiállítók között megtalálhatjuk Nógrád me­gye képviselőit is. A Magyar- Kábel Művek balassagyarma­ti gyárának újdonsága az energiatakarékos vezeték- sodrony, amelynek különbö­ző típusai joggal kelthetik fel a szakemberek érdeklődését. A salgótarjáni öblösüveggyár poharai, lámpatestei és gyógy­szeres fiolái mellett elhozta ízléses fűszerkeverék-tartó üvegjeit is. A síküveggyár pedig zománcozott üvegein és szélvédőin kívül üvegtáblái­nak széles színskáláját tárja a vásérlátogatók elé. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár termékei a Vídea Vas Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat közre­működésével kerülnek a vá* sáríók elé. Megtalálható a Karancs-családot képviselő, új típusú elektromos és gáz­tűzhely, a Kalor Oil nevet viselő új olajkályha, vala­mint az érdeklődésre számot • tartó apró termékek. így a kondisúiyzó, öntvényedé- n.vek, a szabadtéri grillsütők, valamint a kerti bútorok. Már a megnyitó napján élénk érdeklődés mutatkozott a Romhón vi Építési Kerámia- gyár bemutatott fürdőszobái és csempéi iránt. A forgal­mazó Alföldi TÜZÉP vezér- igazgatója, Szép Károly el­mondta. hogy ezen termékek a helyszínen megvásárolha­tók és néhány órás taoaszta- latuk szeri nt a vásári ók él­nek is ezzel a lehetőséggel. Mai számunkban: Interjú a környezetvédelemről (3. oldal) A NÓGRÁD Palotáshalmon <5. oldal) Wulff, Bekefow és a többiek (4. oldal) Egy nap a „sárkányokkal” 1 (6. oldal) Hazai tájakon (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom