Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NOGRÁD . AZ MS-ZMP NÓG.RÁD MEGYEIVBIZOTTSAGA ÉS ;Ai;MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 166. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 16., SZERDA Hzonos célok — együttes munkánál a párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Tegnap Salgótarjánban ülésezett az MSZMP Nógrád Me* gyei Végrehajtó Bizottsága. Elsőként jelentést hallgatott meg a párt tömegkapcsolatának helyzetéről, a párttagok tennivalóiról Balassagyarmaton és a környező települése­ken. Az előterjesztés és a vita alapján a testület többek között megállapította, hogy az elmúlt években bekövetkezett kedvező változások jó hatás­sal voltak a párt tömegkap­csolatának, befolyásának erősítésére. A városban és vonzáskörzetében élő emberek szemléletére, cselekedeteire — az alapvető kérdésekben — a politika iránti bizalom a jellemző. Többségük jól látja,, hogy a párt és a lakos­ság érdekei azonosak. S eb­ben jelentős szerepe van an­nak, hogy a pártszervek, az a'apszervezetek — jobb mun­kamegosztásra és együttmű­ködésre törekedve az állami szervekkel, a tömegszerveze­tekkel, — nagy figyelmet for­dítottak a tömegkapcsolatok íeilesztésére. Különböző testületi ülése­ken foglalkoztak a kapcsolat részterületeivel, a rétegek helyzetével. Széles körű esz­mecserére adtak lehetőséget a lakossággal a képviselő- és tanácsválásztások, a társadal­mi és tömegszervezeti vá­lasztások. Elénk társadalmi vitában forrná1ódott Balas- Kagyarmat hosszú távú fejlesz­tési és rendezés^ terve, a települések gyarapodását szolgáló elképzelések. A dön­tés után a lakosság jobban bekapcsolódott a gazdasági feladatok, a településpolitikai célkitűzések megvalósításába is. Balassagyarmaton és a kör­nyező településeken élő em­berek közérzete, tevékenysé­ge a mindennapi munkában és a közéletben mindenek­előtt attól függ, milyen por litikai, társadalmi, gazdasági tevékenység folyik a terüle­ten. A nehezebb körülmények, az ezzel járó feszültségek nem kevés gondot okoznak a politikai munka helyi gya­korlatában. Ezért a testület azt ajánlotta, hogy a városi pártbizottság fordítson na­gyobb figyelmet a tömegkap­csolatok folyamatos meg­újítására. Kísérje figyelem­mel a különböző osz:ályok, rétegek — mindenekelőtt a munkások és a fiatalok — helyzetét, élet- és munkakö­rülményeinek javítását. Az alapszervezetek készít­sék fel jobban a párttagságot a hozott döntések képvisele­tére, hogy a lakosság mind szélesebb köre ismerje a párt céljait, ■•törekvéseit és azt is, hogy megvalósításáért mit kell tennie. A végrehajtó bi­zottság ajánlást adott a ta­nácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben, moz­galmakban dolgozó kommu­nistáknak is arra vonatkozó­an, hogyan segíthetik haté­konyabban a testületek te­vékenységét, s velük együtt a párt tömegkapcsolatainak erősítését, megújulását. A végrehajtó bizottság ezt követően tájékoztatót hall­gatott meg a területfejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatairól, kiemelve a helyi erőforrások feltárása mellett a társadalmi demok­ratizmus szélesítését, a la­kossággal való kapcsolat erő­sítését. Nógrád megyében 54 tanács tervezte és fogadta el a területfejlesztési hozzájá­rulást. A legtöbb helyen a megszavazott összeggel a he­tedik ötéves terv célkitűzéseit, a lakosság javaslatainak meg­valósítását, így többek között művelődési otthonok, gyer­mekintézmények, orvosi la­kások, a víz- és kereskedelmi ellátás javítását segítik. A megye; szervek a közeljövő­ben bírálják el azt a pályáza­tot, amely három-, kettő-, il­letve egymillió forinttal jutal­mazza azokat a tanácsokat, amelyek a legeredményeseb­ben mozgósították a lakossá­got a közös célkitűzések tá­mogatására. Végezetül a végrehajtó bi­zottság jelentést hallgatott meg a káros Szenvedélyek el­leni küzdelemről és ajánlást fogadott el az egészséges élet­mód további hatékonyabb propagandájáról, majd dön­tött a testület második fél­éves üléstervéről is. Szovjet javaslat alapján Összeül a szakértői bizottság Genfben A Fehér Ház hétfői beje­lentése szerint, az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy — a Szovjetunió javas­latának megfelelően — júli­usban üljön össze Genfben az a szakértői bizottság, amely a hadászati fegyverek korláto­zására vonatkozó szerződések előirányzatainak megtartásá­val foglalkozik. Washington azonban feltételeket akar szabni a tárgyalás elé és azt követeli, hogy az ülésen fog­lalkozzanak a SALT-szerző- dések állítólagos szovjet meg­szegésével is. A bizottság összehívását a Szovjetunió javasolta annak tisztázására, hogy mit jelent a SALT—II szerződés érvé­nyének hatályon kívüli helye­zésére vonatkozó amerikai bejelentés. Reagan elnök má­jus végén közölte, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem tekinti kötelezőnek ma­gára nézve a hadászati fegy­verek mennyiségi korlátozá­sait és várhatóan még ez év­ben túllépi a szerződésben előirányzott keretet a repülő­gépekről indítható és hadá­szati rendeltetésű manőverező robotrepülőgépek számát il­letően. Mivel amerikai rész­ről a különböző nyilatkozatok nem voltak egyértelműek, a szovjet fél a bizottság rendkí­vüli ülésének összehívását ja­vasolta az ügy tisztázására. A The New York Times keddi jelentése szerint a kér­désben a kormányzaton be­lül megoszlottak a vélemé­nyek. A Pentagon ellenezte, hogy az Egyesült Államok hozzájáruljon a vegyes bizott­ság rendkívüli ülésének ösz- szehívásához, a külügyminisz­térium viszont támogatta a pozitív választ. Felépült a nemzetközi üdülőfalu Tihanyban Tihanyban, a róvkikötő kö­zelében lévő 13 hektáros ős­parkban, felépült a Club Ti­hany üdülőfalu, amelyet ked­den teljes egészében átadtak. A Magyarországon még új­nak számító clubüdültetés fel­tételeinek megteremtésére, egy üdülőfalu létrehozására és működtetésére 1984-ben alapí­tottak Club Tihany néven részvénytársaságot. A 450 mil­lió forintos alaptőkével induló vegyes vállalatot nyolc részvé­nyes: négy magyar — köztük a főrészvényes Hungarhotels —, valamint három osztrák és egy dán cég hozta létre. Az idei év elején megkötött vég­leges szerződés szerint 1,7 milliárd forintos hitelt adott a Magyar Nemzeti Bank. Az üdülőfalu, amely tavaly nyár óta részlegesen már ven­dégeket fogadott, a tervnek megfelelően az idei főszezon­ra készült el. Az osztrák és dán fővállal­kozók és a magyar alvállal­kozók összehangoltan, prog­ram szerint fejezték be a mun­káig i Mai számunkban: Emlékek, vélemények Harmadszor megyénkben Hol, kik, hová? Napjaink egyik fő témája, hogy vállalataink kcpeseli-c megteremteni a jövő gazdálkodá­sának alapjait, jut-e elegendő összeg műszaki fejlesztésre. A szűkös anyagi helyzet ellené­re ma már senki nem vitathatja ennek létjogosultságát. A BRG salgótarjáni gyárában idén közel 50 millió forintot fordítanak a m űszerpark korszerűsítésére, líj gépek beszer­zésére, valamint raktárépületek építésére. Emellett persze saját fejlesztési lehetőségei­ket is kihasználják, mint azt a képen látható szegecsbeültető készülék bizonyítja; két éve készült el. megtakarítva azt a devizát, amelyet hasonló berendezés megvásárlása ese­tén fizettek volna ki. Minderről részletesebben is olvashatnak a lapunk harmadik ol­dalán található cikkünkben. Nyári szezon a konzerviparban Ezekben a napokban tér- 105—110 ezer tonna nyers mékváltás zajlik a konzerv- zöldborsószemhez. jutott az ipari üzemekben: végeit ént a ipar zöldborsószezon és hozzálát- ezer tak a zöldbab tartósításához. A nagy területen termesz­tett zöldborsó az idén alapo­ebtoől mintegy 160—180 tonna terméket készíte­nek. A tartósított zöldség 85 százalékait exportra szánják; a legnagyobb megrendelő az | Tájékozódás boltokban Ellátásról, szolgáltatásról Salgótarjánban és Dereden san feladta a leckét nemcsak iúén is a Szovjetunió és az a mezőgazdasági nagyüzemek- NDK. A szezon egyik érdé­nek. hanem a tartósítóiparnak kessége, hogy sikerrel próbál- is. A júniusi kánikula idején ták ki a korai érésű új ma­meggyorsult az érés, több he­lyen olyan mértékben, hogy a gyár fajtákat, a kedvező ta pasztalatok alapján jövőre az különböző fajták „egymásra eddiginél lényegesen nagyobb értek” holott éppen az lett volna a rendeltetésük, hogy széthúzzák, időben tagolják a szezont. Az üzemek — együtt­működve a gazdasáigokkal — ezúttal is pontos menetrend termőterületre kerülnek majd, növelve a gazdaságok és az ipar lehetőségeit. A zöldbabszezon indítását úgy időzítették, hogy az a zöldborsóidény lefutásét kő­szer int dolgoztak, az átadás vesse. Májusban és júniusiban és az átvétel időpontjának több szakaszban vetették el a egyeztetésével, a konzervipari termelők a zöldbabot. így a fogadás gyorsításával sikerült fajták egymás után. folyama- elejét venni a terméskiesés- tosan érnek be. Jelenleg a nek. Ez mindenképpen bekö- május első felében földbe ke- vetkezett volna, ha az jdőjá- rült magok termésének a fel- rás szélsőségeit a partnerek vásárlása kezdődött meg. nem vették volna időben fi- Nyolc hazai konzervüzem fo- gyelembe. Mindent egybevetve gadja a zöldborsót. Népi ellenörök vizsgálták Sok veszleségidö kikérések miatt Tizenkét népi ellenőr kez­dett vizsgálatba két hónappal ezelőtt Bátonyterenye négy üzemében, hogy megállapítsák milyen a munkaidőalap, a munkarend és -fegyelem sza­bályozottsága, hogyan alakul a hasznos időalap és a veszte­ségidők aránya, mit tettek, vagy terveznek a gyárak a munkafegyelem javítása ér­dekében. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a belső mun­kajogi szabályozás minden egységnél kiterjed az igazo­latlan hiányzások és késések miatt alkalmazandó joghát­rányokra, a kedvezmények és juttatások megvonására. A vizsgált négy üzem közül ket­tőnél — a gépüzemnél és a Ganz-MÁVAG-nál — a múlt évben 1983-hoz képest, nőtt a veszteségidő, és a Ganz ese­tében az idei első negyedév is ugrásszerű növekedést mu­tat. Ez utóbbi okait a követ­kezőkben látják: MHSZ-tan- folyamok, társadalmi meg­bízatásból történő távollétek, orvosok által igazolt egy-két napos hiányzások és a fize­tés nélküli szabadságok. A munkaidőn belül az anyaghiányból, szervezetlen­ségből és a munkafegyelem hiányosságaiból erednek a veszteségek. Az anyagellátás határidőre történő biztosítása ezek közül nem belső, üzemi feladat csupán, de a szerve­zettség és a munkafegyelem javítására a termelőegysé­geknek kell hatékony módsze­reket alkalmazni. Annál is in­kább, mert a munkaidőalap jobb kihasználásának ténye­zői között első helyen a mun­kafegyelem javítása szerepel. Igaz, hogy ez szoros össze­függésben van az anyagi érde­keltség, s a szervezettség mai­nál jobb megteremtésével. A Bátonyterenyei Népi El­lenőrzési Bizottság javaslatokat fogalmazott meg a felsőbb szintű szerveknek és a vizs­gált gazdasági egységeknek. Hasonló megállapításokra jutott hét gazdálkodó egység­nél végzett vizsgálat tapaszta­latainak összegzésekor a Pász­tói NEB is. Ügy vélekednek, hogy nem kevés fizetett vesz­teségidőt tesznek ki a külön­böző szervek kikérései, s a különféle társadalmi elfoglalt­ságok, míg a törtnapi kiesése­ket nagyrészt a magánügyben való eltávozás okozza. A ter­melésből kiesett idők pótlá­sára az üzemek túlórát enge­délyeznek, kooperációt vesz­nek igénybe és vgmk-kat szer­veznek. Ezt a témát vizsgálta a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság is a megyeszékhely öt gazdálkodó szervénél. Meg­állapította, hogy az utóbbi időben hozott intézkedések, szigorítások eredményeként javult a munkaidőalap ki­használása. A munkafegyelem megsértőivel, az igazolatla­nul hiányzókkal szemben szi­gorú szankciókat alkalmaz­nak. Ugyanakkor a munkafe­gyelem és munkaerkölcs hi­ányosságaiból eredő kieső idők mértéke csökkenthető, ehhez azonban a munkálta­tók és a hivatalos szervek összehangolt cselekvésére van szükség. A legnagyobb tarta­lékot mégis a jobb munka- szervezés és az állóeszközök hatékonyabb kihasználása je­lentené. Mi jellemzi a családsegítő szolgáltatások tekintetében a megyét? Ehhez a kérdéshez gyűjtött tapasztalatot a Ma­gyar Nőik Országos Tanácsá­nak munkabizottsága, amely­nek három tagja — Bereczlci- né Viola Erzsébet vezetésével — tegnap Nógrádba látogatott. Salgótarjánban, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában először Molnár Tiborinak, a fogyasztóik megye! tanácsa elnökének tájékoztató­ját hallgatták meg az ellátás, az üzlethálózat megyei hely­zetéről. A tá jékoztatást követően lá­togatást tettek Salgótarjánban, a Beszterce-tekótelepen, ahol az általános iskola és napközi konyháját tekintették meg és ugyanitt ismerkedtek a szol­gálta tóházzal és az élelmiszer- bolttal. A vendégek ezután Ceredre utaztak, s Cered és társközségei boltjainak vá­lasztékára és a vásárlók véle­ményére voltaik kíváncsiak. Késő délután a program a megyében az ÉVI Áruház ABC- boltiának megtekintésével ért véget. Bereczkiné Viola Erzsébet elmondta, hogy 1983-ban kezd­ték meg annak feltérképezé­sét, milyen az alapellátás, az üzlethálózat az ország telepü­lésein, köztük a kistelepülése­ken. Nógrád 18. megyeként most került sorra, s a tapasz­talatok összegzéseként a csa­ládsegítő szolgáltatások hely­zetét az MÍSTOT őszi ülésén tű­zik napirendre. A Cered kör­nyéki községi tapasztalatokról szólva úgy vélte, hogy ott az alapellátás és szolgáltatás megfelelő. Ugyanakkor a csa­ládsegítés olyan új tevékeny­ségei, mint például a gyer­mekfelügyelet, még nem hono­sodtak meg a megyében, hol­ott az illetékes szervek ennek több lehetőségét kívánják meg­teremteni, de erre egyeiőr« még nincs igény. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom