Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
A nemzetközi művésztelep vendégei VI. RáDIC A művésztelep idei nógrádi résztvevője, Radics István 1929-ben született Nógrád- megyerben. Az egri tanárképző főiskola után elvégezte a képzőművészet; főiskolát is, festészeti szakon. A művészeti alapnak 1964-től tagja. Életében fontos szerepet játszik az oktatás, a gyermeknevelés, 1949-től 1951-ig Zabaron tanított, 1953-tól mind a mai napig Kisterenyén (ma Bá- tonyterenye) az általános iskolában, illetve a Váci Mihály Gimnáziumban tevékenykedik tanárként. Kiállítóművész 1954-től Egyéni tárlata volt Salgótarjánban, Nagybátonyban, Pász- tón, Rétságon, Kisterenyén, Balassagyarmaton, Nagyorosziban, Szécsényben és Vácott. Művei szerepeltek a salgótarjáni tavaszi tárlaton, a miskolci grafikai bienná- lén, a miskolci tél; tárlatokon, a hatvani portrébiennálékon, a Frankfurt am Mainban rendezett nemzetközi zománcművészeti kiállításon, » limogesi zománcművészeti tárlaton, a Pesti Vigadó galériájában bemutatott zománcművészeti kiállításon, valamint a Katowicében, Pozsonyban, Besztercebányán rendezett csoportos tárlatokon. Kedveli a murális műfajokat. Zománcfala van a Nóg- rádmegyeri Általános Iskolában, olajképe a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tangazdaságának borházában, ugyancsak ide készített egy tűzzománc órát is, sgraffitója látható a nóg- rádmegver; művelődési házban, mázas csempéje a kiste- renyei általános iskolában, pannója a salgótarjáni Lovász József Általános Iskolában, szintén két pannója a felsőpetényi nevelőotthonban. Művei közgyűjteményeket is gazdagítanak, ott találhatók a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban, a Hatvani Galériában, a soproni városi gyűjteményben és a Központi Bányászati Múzeumban, a várpalotai Magyar Ezüst Művelődési Házban. Tanári és képzőművészeti munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, 1971-ben az oktatásügy kiváló dolgozója lett, 1972- ben Székely Bertaian-emlék- érmet kapott, 1985-ben pedig a Szocialista kultúráért kitüntetést kapta meg. Nógrád megye rajzszakfel- ügyelője volt 1954-től 1980-ig. Jelentős részt vállalt a megyei munkásművelődésben és ismeretterjesztésben. Tanítványainak munkái sikerrel szerepeltek a nemzetközi gyermekművészeti kiállításokon, érmeket és okleveleket kaptak Osakában, New Delhiben, Hannoverben és Prágában. Több művész, ötvös, keramikus, festő, belsőépítész, környezet- és parktervező mérnök került ki tanítványai közül. Korábban rendszeresen szerepeltek rajzai a Palócföldben, illusztrációival jelen volt a Napsütésben és a Találkozás című antológiában. Európa- húsz országában járt tanulmányúton, anul a múzeu- mck. képtárad anyagát, az építészeti emlékeket tanulmányi zta, Mátraalmásoi is ritkán található a művésztelepen. Járja a környéket. — Vázlatokat csinálok jár- tomban-keltemben, gyűjtöm az élményeket — mondja. — A vasút mentén bakterháza- kat rajzolok, vázlatokat készítek a nagyüzemi fakitermelésről s a mátraaljai falvakat járom. Mátramindszent, Szuha, Dorogháza, s természetesen Mátraalmás, vagyis az egész mátrai vidék sajátos településformáit vizsgálom, az eltűnő régi házakat, népművészeti emlékeket, szeretném megőrizni a múlt értékeit a jövőnek. Ezen a tájon itt-ott még régi kerítések dülöngélnek, a házak érdekes építészeti, néprajzi elemeket őriznek. Ezek eltűnnek az új építkezésekkel. Maga Mátraalmás is sajátos hegyvidéki település, ahol az épületek a terepviszonyokhoz alkalmazkodnak. Lent a mélyben folyik a patak, mellette állnak az ólak, fölöttük a lakóházak. É 'deke! a te mé- szettel még köive'lr.ri ka >cro- latot tartó embe,-ek élete, munkája, régi tárgyaiknak esztétikuma. Vázlataimból, rajzaimból a későbbiekben nagyobb képi igényű feldolgozásokat készítek majd, illetve ezek a vázlatok későbbi metszetek és karcok alapanyagát jelentik. Bár ezeket a falvakat többször bejártam már, de most, miután alkalmam van az elmélyültebb szemléletre, nagy gazdagsággal bontakozik ki előttem a települések rejtettebb világa, amely a változó életformával lassan eltűnik, a házak átépülnek, és így emlékké válnak azok a tárgyi hordozók is, amelyek egy korábbi életforma keretét adták. Meglepett Mátraalmás, ez a csodálatos mikroklímájú vidék, ahol gazdagon teremnek a gyümölcsfák, és a lakók lépten-nyomon nagy szeretettel kínálgatják a természet ajándékát. Szívesen fogadták be a művészeket. Mondogatják is, hogy „most kezdünk híressé válni”. Radics Istvánnak természetesen itt is sok közeli ismerőse van, a tanár urat csaknem mindenki ismeri. — A szülők, a nagyszülők maradnak csak a településen, a gyerekek és az unokák többnyire már a városba költöznek. Tiszteletre méltó törekvésekkel találkozom ezen a vidéken is. Például ismerek egy családot, ahol a kislány Salgótarjánban végezte a középiskolát, most a kisterenyei bányaüzemnél dolgozik. De tovább akar tanulni orosz— angol szakon, mert idegen- vezetőnek készül. S ez csak egy példa arra, milyen sokfelé ágaznak az életutak e csöndes, néha eldugott mátrai településekről is. Tóth Elemér Lapról lapra Cikkele a Lányok, Asszonyok e havi számából A moszkvai utcák őrzik emléküket sorozatban a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának székházát mutatja be a lap, amelyben Kun Béla is dolgozott 1924-től 1936-ig, s amelynek falán Kun Béla születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. Lusztik Károly ungvári újságíró bemutatja Natalja Zo- lotovát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjét, a munkácsi posta- igazgatóság távírászát, akit a Szovjetunió legjobb távírá- szának ismert el a szovjet postaügyi minisztérium. Az Országjárás rovatban Mikalojus Ciurlionis, a híres litván zeneszerző és festő életművével ismerkerdhetnek meg az olvasók. j Az Egyedül az oroszlánokkal című képes riport Olga Boriszovát, a híres szovjet oroszlánidomítót mutatja be. A Szerelmem, Magyarország című cikk a magyar anyanyelvű Gizella Cipolát, a kijevi operaház magánénekesnőjét, Ukrajna kiváló művészét mutatja be. Pikier Magda Egriek Cse- bokszáriról című írásában azok közül a Heves megyeiek közül mesélnek néhányan élményeikről, akik Csuvasföldön jártak. vélemény D mm I «. u hon g o Megjelent a Pártélet 7. száma A folyóirat közli Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a Központi Bizottság 1986. június 18-i ülésén elhangzót előadói beszédét. Havasi Ferenc, a többi között hangsúlyozta: 1986- ban eddig nem tapasztaltunk, és ezután sem várhatunk olyan kedvező radikális változásokat a külső körülményekben. vagy a gazdálkodás egyéb feltételeiben, melyek lökésszerűen lendületet adhatnának fejlődésünkhöz. Ugyanakkor van néhány olyan tényező, melyet úgy tekinthetünk, hogy segít céljaink megvalósításában. Látos István áttekinti a tartalmas pártélet jellemzőit. A szövetkezeti mozgalom fejlődéséről készített interjút Kovács Imrével, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjével Mihók Sándor. Ez év májusában tartotta XI. kongresszusát a Magyar kommunista Ifjúsági Szövetség. A Pártélet rövidítve közread néhány felszólalást, valamint részleteket közöl Hámori Csabának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vita-összefoglalójából. Kle- ment Tamás, az 1985-ben megválasztott új Országgyűlésre, képviselőkre váró feladatokat összegezi. A sajtónak a szocialista eszmék terjesztését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. Ka- palyag Imre, az újságíró felelősségéről, társadalmi szerepéről ír. A népgazdaság 1985. évi fejlődése és az 1986-os év első hónapjai a terveinktől való elmaradásról tanúskodnak. Ennek okain gondolkodva, a szerkesztőség körkérdést intézett pártmunkásokhoz, gazdasági vezetőkhöz: miben látják az elmaradások legfőbb okait, és a tennivalókat saját területükön; mit tesznek a helyzet javítása érdekében? Az 1970-es évektől kezdve érezhetően, majd az 1980-as évektől gyorsuló ütemben gyarapodott azoknak a száma, akik különböző okok miatt megváltak szakmájuktól, elhagyták pályájukat. Kutas János szemügyre veszi ennek okait, negatív és pozitív következményeit, kihatásait. Különböző vizsgálatok szerint, egy egészséges felnőttembernek legalább heti 180 percnyi izzadtságig végzett mozgásra van szüksége fizikai állapotának szinten tartásához, a keringési rendszer károsodásának megelőzéséhez. Gyakorlatunk azonban ennek a követelménynek nem felel meg. Tibor Tamás áttekinti a sportmozgalom megújhodásának feltételeit. Az elmúlt hét tévéműsorát nézegetve, az az érzésem, nem csak a jó öreg, koránál fiatalabbnak tetsző Búd Spencer és az égszínkék szemű Terence Hill jöhet megint dühbe, hanem mi, nézők is. Nem a programmal van kifejezetten bajom, mert végtére is az olyan, amilyen; különben is mindenki megtalálhatja benne a neki többé-kevés- bé megfelelőt, ha nem a hazai, a csehszlovákok két csatornáján. (Persze ellenkező esetben se essünk kétségbe: annyi minden más létezik még. ami kellemessé teszi-teheti az ember szabad idejét.) Vetélkedünk Hétrészes honismereti vetélkedő kezdődött szerdán az egyesen, úgynevezett főműsoridőben. Szeretünk vetélkedni. Számtalanszor bizonyítottuk már. A hetvenes évek közepén, amikor megszületett a közművelődés-politikai párthatározat; talán nem is volt intézmény, üzem, amelyik ne rendezett volna valamilyen vetélkedőt: általános műveltségbelit, szakmait. Nem pusztán sikkből. Akkor úgy gondoltuk: ez az egyik, fő célravezető eszköz, lehetőség kulturáltságunk színvonalának gyors, hatékony emelésére. S ha elképzeléseink valamelyest túlzóak is voltak, alapvetően helyesek: a szellemi vetélkedő ma is képes kollektívákat megmozgatni, csatasorba állítani. Ma is képes újabb rétegeket bevonni a művelődés áramába, és nem utolsósorban továbbra is népszerű. A televízió számos játéka a legnézettebb műsorok közé tartozik. A játékosok, nézők élvezik. Bizonyára a Végvári históriák — vár játékok című honismereti vetélkedősorozatot is. Történelmi ismereteket felújító, gyarapító, hasznos játék. Erősíti a hazafias érzést, a nemzettudatot, vagyis a mindenkori kötődést a tájhoz, a hazához, amely a szülőnk, a bölcsőnk. Mégis megkockáztatom: nem biztos, hogy ennek a vetélkedőnek (ahogyan vonatkoztatható egy korábbi, szintén városok közötti vetélkedőre is) az esti főműsoridőben a helye. Ahhoz azért túlságosan szűk kört érint, érdekelhet, és akárhogyan is, túlságosan didaktikus. A felnőtt nézők pedig nem szeretik, ha útón- útfélen okítják. A vetélkedő rétegműsor, s ennek megfelelően kell a helyét kijelölni a műsorszerkezetben. Tudják ezt nyilván a tévében is, hiszen a többi játék a helyén van — a Kapcsoltam, a Legyen szerencsénk! stb. Ha így döntöttek, nyilván jó okuk volt rá. Ennek ellenére tévedésnek érzem. Öregszünk(?) Maguk, öregek nem szeretik, ha nemet mondanak — jelenti ki Kovács András Staféta című filmjében 'az egyik ifjú főszereplő. A film 1970- ben készült, s az öregek, mint mindig, ma sem szeretik, ha nemet mondanak nekik. Legjobb tudásom szerint, nem szeretik a fiatalok sem. A lényeg éppen ezért a tartalmon van: igaza van-e annak, aki nemet mond, vagy az jár közelebb az igazsághoz, akinek a nemet mondják? S ezen már érdemes gondolkodnunk, míg az öregség és fiatalság állapotán aligha ildomos — félrevezet, oktalanul szembeállítja a generációkat. Egy első gimnazistának az egyetemista már öreg, a nyugdíjasnak a negyvenéves fiatal.,.. A csütörtöki Családi kör példafilmjében egy 19 éves főiskolás leány és egy 21 éves, színművészetire készülő fiatalember akadályokkal birkózó szerelmét láthattuk. Olyan volt, mint az életben — mondhatjuk. Kísértetiesen másolta az életet az a jelenet is. amelyikben az ifjú az autóbuszon szeretné birtokos voltát demonstrálni a leánnyal szemben. A lány azonban nem hajlandó a nyilvános csókolózas- ra. A hölgy szerint azért nem, mert a fiú komolytalan. A fiú szerint, mert a lány kispolgári. Nos, szerintem egyik állítás sem helyes. Mások előtt „etyepetyézni” (elnézést, de nem lehet más, ha nyílt színen is megtörténhet) egyszerűen ízléstelen és tapintatlanság. Aki ilyesmire képes, az — meggyőződésem — sok mindenre képes! Mint az, aki két- mondatos mondandóját tíz mondatban beszéli el. Felötlik bennem: öreg lennék már, azért vélekedem így? De hát az illem, az ízlés nem életkorhoz kötődő kategória.., Pofonparádé Es megint dühbe jövünk —• tájékoztat kertelés nélkül Sergio Corbucci filmvígjátéka, amely nyolc éve készült, de öregebb, mint nyolcvanéves nagyanyám. Ezerszer látott ötletek, verekedéskoreográfiák, faviecas humor. Nem csodálnám, ha a jó ízlésű, igényes néző jönne dühbe ilyen semmitmondó sületlenség láttán. Tisztában vagyok vele, kellenek a felhőtlen, mozgalmas történetek, a mesék. De hát azokikal szemben is van valamiféle magasabb követelmény. Egyfajta színvonalat produkálni kell, mert ellenkező esetben bárki csinálhat filmet, ha pénze van hozzá. Műfaji megjelölése ellenér« nem filmvígjáték a „ .. .dühbe jövünk”. Annak ugyanis eléggé képtelen és kacagtató. Ez felnőttmese tíz éven aluli gyerekeknek, ök igazán jól szórakoznak. Szemesnek áll a világ —olvasható ki a Búd Spencer és Terence Hill főszereplésével készült filmből. (A többi is erre az „üzenetre” épül.) A néző meg azt látja, hogy a szemtelennek. Hőseink se riadnak vi&szá hazugságtól, csalástól a cél érdekében. Csak azért jók, azért rokonszenvezünk velük, mert ők a kevésbé romlottak. Vajon gyerkőceink, akik olyan jót mulatnak, észreveszik-« ezt?! (sulyok) W/Mi ÍAh7ÍI műsor KOSSUTH RADIO; 8.20: Társalgó 9.44: Dvorzsák: Esz-dúr polonéz 10.05; Két keréken Magyarországon 10.35: Éneklő Ifjúság 10.50: Évszázadok mesterművei 11.38: Bethlen Kata önéletírása. 7. rész 12.45: A Rádió Dalszínháza 13.43: A párizsi fúvósegyüttes felvételeiből 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a lengyel irodalomból 15.18: Fiatalok muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.30: Pászti Miklós: Népdalkantáta bukovinai székely népdalokra 17.45: A Szabó család »8.15? Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvaiániatunk 19.15: Mosolygó Parnasszus 20.25: Európa zenéje Lisztzongoráján. XII/10. rész. 21.10: Pécsi Kiss Agnes nótákat énekel. 21.30: Sokszemközt az egészségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Haydn: d-moll szimfónia. No. 34. 22.30: Iskolapéldák 23.00: Operaest. 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Filmzene 12.30: Boross Lajos népi zenekara játszid 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Randevú a Jókai-klubban 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Disputa a tehetségről 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Jóakarat-versenyek 19.15: Csak fiataloknak! 20.10: Balassi-versek korabeli dallamokkal 20.26: A gyermek és világa 21.05: Mit olvashatunk a Pártélet júliusi számában? 21.10: Louis Armstrong zenei önéletrajza. V'4. rész 21.50: Francia sanzonok 22.15: Mikrofonák 23.20: Verbunkosok, nóták 0.15: Ej fél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30-ig: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.05: Tévétorna 9.10: Szünidei matiné 9.50: Lottósorsolás 10.00: starsky és Hutch lü.50: Képújság- 16.05: Hírek 16.10: Három nap tévéműsora 16.15: Vikingek 16.45: Jóakarat-versenyek 18.00: Bazsa László trófeái 18.23: Képújság 18.30: Iparvilág 18.50: Mini Stúdió ’86 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Nők a pult mögött# ,+ \' j Xlll/li. rész .JUL _ 20.55: Betűreklám 21.0U: Stúdió J86 22.00: Híradó 2. 22.20: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Jóakarat-versenyek 20.00: Az Irakere együttes a „Pori Jazz 1985” fesztiválon 20.30: Krampampuli* 21.00: Jóakarat-versenyek 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-hiradó 20.05: A katalán per. Spanyol film 21.45: A spanyol népért. Dokumentumműsor 22.15: Joa Cikker nemzeti művész szerzeményeiből 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek. összefoglaló MOZIMŰSOR: V Salgótarjáni November 7.: De. 10 órától: King Kong. Amerikai film. Egészséges erotika (14). Üj magyar filmburleszk. — Kohász: BMX-banditák. Színes, szinkronizált, látványos ausztrál kalandfilm. Tarján vendéglő: Szexmisz- szió (14). Szinkronizált, lengyel fantasztikus filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Koma kalandjai. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Mire megyek az apámmal? (14). Színes, szinkronizéit francia filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Földrengés. Színes, amerikai kalasztrófafilm. — Bátony- terenyei Petőfi: Börtönviselt úriember (14). Színes, szinkronizált spanyol filmvígjáték. — Bányász: Vámpírok bálja. (14). Angol- amerikai film. — Rétsági Asztalos János: Vad banda (18). Színes, szinkronizált amerikai western. r- Kisterenyei Petőfi: Vas* kos tréfa (li) Színe" szinkronná zált olasz filmvígjátéft. 4 NÓGRÁD - 1986. július 15., kedd
