Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 153. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. JÚLIUS 1.. KEDD Terveiket tárgyalták a tanácsok Salgótarjánban és Pásztón Fejlődés — realitás — összefogás Milyen lesz az ezredfordulóra a megyeszékhely? Mely te­rületeken várhatók jelentősebb fejlesztések az elkövetke­zendő öt esztendőben? Az e kérdésekre adandó válasz nem csupán Salgótarján mintegy 50 ezer fős lakosságát, hanem a megye csaknem valamennyi állampolgárát kisebb-nagyobb mértékben érinti — ezért is kísérte nagy érdeklődés Sal­gótarján Városi Tanácsának tegnapi tervtárgyaló ülését, amelyen ott voltak a város társadalmi szervezeteinek, a vá­roskörnyéki tanácsoknak, a nagyobb üzemeknek vezetői, képviselői, a díszpolgárok, a póttanácstagok. Részt vett a tanácskozáson Devcsics Miklós. Nógrád Megye Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő és dr. Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára is. C. Backer Judit tanácselnök jelentésének jóváhagyása után a város hosszú távú te­lepülésfejlesztési koncepcióját vitatta meg a testület. A ta* nácsiijés elé került dokumen­tum hangsúlyozza, hogy az el­múlt 15 év alatt jelen*ősei bővült és korszerűsödött a város gazdasági bázisa, sokol­dalú infrastrukturális fér lesztés valósult meg, s szá­mottevően javultak a lakosság é'et- és munkakörülményei. Ugyanakkor rámutat az elő­terjesztés, hegy r,em kielégítő a termelőeszközöd műszaki* technikai szír vonala, és a la­kossági ellátásban is jelentő­sek még a mennyiségi hiá­nyok. Az írás bek előtérjesz íéahez di. Juhász Tibor, a vá­rosi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést, majd a hozzászólások sorát Ozsvárt Sándor tanácstag nyitotta meg. Elégedettséggel szólt arról, hogy a városrészek is kellő arányú fejlesztésben részesülnek. Lengyel József tanácstag a koncepció azon előnyeit hangsúlyozta, ame­lyek a város adottságaira, a lakossági igényekre épülnek. Petesházi Gábor, a HNF vá­rosi titkára az aínökség vé­leményét tolmácsolta, hangsú­lyozva, hogy a köze'eti fóru­mokon elhangzott javaslatok „visszaköszönnek’ a hosszú távú tervben. Szót kért Deves es Miklós, aki bevezetőül a tervezés tör­téneti folyamatosságára hív­ta fel a figyelmei, ettekinp e az elmúlt évtizedek főbb koncepciós elképzeléseit, i- letve azok megvalósulását. A továbbiakban néhány ágazat fejlesztését eme'te ki. fgv a többi között beszélt a kolóniák felszámolásáról, a közlekedés és közintézmény-hálózat bő­vítéséről, a mennyiségi la­káshiány megszüntetéséről, az egészségügy, a közoktatás és a környezetvédelem terve­zési elképzeléseiről. Ezután a megyeszékhely VI. ötéves tervének végrehajtá­sáról szóló beszámolót fogad­ta el a tanács, majd a VII. ötéves tervet tárgyalta. A vita során Mezőfi Zoltánná ta­nácstag az óvodai felújításokat sürgette, Kövi Tibor pedig a Gorkij-lakótelep ellátásainak problémáit tette szóvá. Fel­szólalt dr. Szalai László is, aki elsőnek az elmúlt másfél évtized változásait elevení­tette fel, hangsúlyozva, hogy csak a realitások helyes fi­gyelembevételével állhat ösz- sze jó program a következő években, s ez jellemzi a ta­nácsi elképzeléseket. Ugyan­akkor néhány hasznos kiegé­szítést tett a dokumentum ok­hoz, többek közt a lakásgaz­dálkodást, a közoktatást, az egészségügyi ellátási illetően. Végezetül Molnáráé Gyepr-si Edit tanácstag mondott véle­ményt, majd dr. Juhász Tibor foglalta össze a vitát. A tanácsülés további ré­szében beszámolót fogadott el a testület a VI. ötéves terv­időszak társadalmi munkála­tainak teljesítésérő’, s a V’I ötéves terv ez irányi elképze­léseiről, módosította a iafcús- építés és -vásárlás helyi tá- í mogatásáról szóló rendeletét, j létrehozta a városi nevelési 1 tanácsadót, s interpellációk tárgyalásával ért véget. Az igények és lehetőségek összhangja Fontos napirendeket tár­gyalt tegnap Pásztó Város Tanácsa is. A Fekete Attila tanácselnök vezetésével ta­nácskozó testület elsőként a város VI. ötéves tervi tanácsi fejlesztési és pénzügyi tervé­nek megvalósításáról hallga­tott meg beszámolót. Nagy Miíklósné osztályvezető szó­beli kiegészítője, valamint Báthy Károlyné és Kovács István tanácstagok hozzászó­lása is azt húzta alá: ered­ményes öt esztendőt zárt a város. A városi tanács Balogh Ti­bor tanácstag javaslatára ezek után szótöbbséggel úgy döntött, hogy együttesen vi­tatja meg a hosszú távú tele­pülésfejlesztési koncepciót, valamint a város VII. öté­ves tervét. A véleménycsere bevezetéseként Nagy Mik- lósné osztályvezető több más mellett a hosszú távú kon­cepció kapcsán megemlítette, hogy a kétfordulós tervezés széles körű véleménygyűjtés­re adott lehetőséget. Az ere­detileg elképzelnél valami­vel nagyobb összeg felhasz­nálásával számolhat a város, s ebből hatvanöt százalék a működést és fenntartást, har­mincöt százalék pedig a fej­lesztést szolgálja. A vitában Király Vilmos a dokumentumok kapcsán a rangsorolás helyességét mél­tatta, s hozzátette: tükrözik ezek a lakossági véleménye­ket is. Nagy Miklós számos érvet hozott fel a mátrasző- lősi váltott tanítás megszün­tetésének szükségessége mel­lett. Dr. Horváth István, a megyei tanács osztályvezető­je azt hangsúlyozta, hogy a tervek átfogó célokat fogal­madnak meg, a település­együttes közös érdekelt szol­gálják, A továbbiakban a kisvárosi jelleg erősítését emelte ki, a környező telepü­lésekkel való együttműködés kapcsán pedig azt sürgette: Pásztó váljon valóságos köz­ponttá: A máftraszőlősi iskola megépítésének szükségessé­gét sokatmondó érvvel iga­zolta dr. Langmayer Balázs: a városközpontba való be­utaztatás is lehetetlen, mert ott sem lenne hely a gyere­keknek. Szót kért a tanácsülésen Il­lés Miklós, aki Pásztót kép­viseli a Nógrád Megyei Ta­nácsban. Az elmúlt tervcik­lus eredményeinek méltatásá­hoz hozzátette: az öt év teen­dőket is hagyott ránk. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a ciklusok nem zárha­tók el egymástól, hiszen fo­lyamatról van szó. Ezt jól tükrözik a most megvitatott tervdokumentumok is. Dr. Kö­vess! Lászlóné így nyilvání­tott véleményt: az olyan y- nydra szükséges iskola fejé­ben Mátraszőiős lemondhat­na más fejlesztési lehetőség­ről. Füssy József, a városi párt- bizottság első titkára reális programnak minősítette a hosszú távú koncepciót. Ennek szellemében készül a hetedik ötéves terv is, amely ügyel a prioritásokra, összhangban van a társadalompolitikai cé­lokkal, tükrözi a lakosság szükségleteit. A pártbizott­ság első titkára ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy minden igényt ezután sem le­het kielégíteni, a lehetőségek és szükségletek összhangját kell megteremteni. Füssy Jó­zsef sorra vette azokat a té­nyezőket is, amelyek jelentő­sen befolyásolják a most él- fogadott terv végrehajtását. A testület • szavazás ao* rán egyhangúlag elfogadta a két tervdokumentumot. A VII. ötéves tervben a legtöb­bet vitatott alternatív javas­latból a B változatot támo­gatta egv kiegészítéssel. E szerint meg kell szüntetni Mátraszőlősön a váltott taní­tást, de nem szabad lemon­dani a többgenerációs és fél­kész lakások megépítéséről sem. Az utóbbi megvalósítá­sa érdekében keresni kell a lehetőséget. Pásztó Város Tanácsa vé­gül lakásügyi tanácsrendele­tet alkotott, majd egyéb na­pirendeket tárgyalt. Jó reggelt! — igen. Má­ra virradóra több szem­pontból is így köszönhe­tünk, s tulajdonképpen kell is, hogy köszönjünk egy­másnak — és nem utolsó­sorban önmagunknak. Az első szempont kézenfekvő: végre elmúlt a világbaj­nokság, éjszakáink nagy ré­szét nem emészti el a fut- ball-láz, s hosszú idő után először, tegnap végre a ko­rábban megszokott hétfő esti-éjszakai pihenőt is en­gedélyezte számunkra a te­levízió. Következésképpen — ily meggondolásból — nincs intézményes oka an­nak, hogy a mai virradat­ra valóban kipihenten mondhassunk jó reggelt egymásnak. De — sajnos — más is akad még, ami miatt igen­csak elkel nálunk, amiért ránk fér ez a köszönés. Ma ugyanis a naptár nemcsak és nem elsősorban azt jel­zi már, hogy (végre) véget ért a Mundial, hanem sok­kal inkább azt, miszerint Vágják a zöld pántlikát a ludányhalászi határban. A szé- csényi termelőszövetkezet te­rületein ezekben a napokban első idei bevetésüket tartják a kombájnok, a réteken lévő fűfélék magját gyűjtik, így a nádképű csenkesz, az olasz perje, a csomós ebír kerül be­takarításra. A közös gazda­ság nagy létszámú állatállomá­nya igényli a tömegtakar­mányt, a legelők pótlásához, a megritkult földek újravetésé- hez szükség van a növények magjára. A saját igényeken kívül a megye téeszei is vá-> súrolják tőlük a fűmagokat, évente az egymillió forintot is «Iléri az ezekből realizálódó árbevétel. A munka egyébként vesződséges, és nagy hozzáér­tést, pontos növényismeretet igényel, ugyanis csak az érés néhány napja megfelelő a be­takarításra, a hamar történő magfogás nem elég csíraképes termést jelent, a késlekedés­sel viszont a magok kihulla­nak a tokokból. Kitüntetések — jó munkáért Az egészségügyi dolgozók Semmelwe's-napi ünnepén Több évtizedes hagyomány­hoz híven, hétfőn tartották meg Salgótarjánban, a megyei tanács szeknazuuan az egész­ségügyi dolgozók Semmelweis- napi ünnepségét. A Nógrád Megyei Tanács VB egészség- ügyi osztálya és az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Nógrád Megyei Bizottsága ál­tal, a nagy orvosgéniusz szü­letésének 168. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen Csongrády Béla, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mondott 1 kö­szöntőt. Négy évtizedes országépítő munkánk megmutatta —, kezdte beszédét —, hogy mi­vé lehet az ember, ha a mun­ka alkotóereje felszabadítja, ha a hatalmon közösen osz­tozik, ha elméletileg jól meg­alapozott, következetes poli­tika vezérli. A szocializmus, azonban jelenleg még nem kifejlett társadalom, sőt, meg­alapozó szakaszán túljutva, most formálja távlati arcula­tát. A bonyolultabb mecha­nizmus szükségszerűen fel­erősíti az átmeneti állapot el­lentmondásait, buktatóit. Alig­ha vitatható, hogy elsősorban belső tartalékainkra számít­hatunk problémáink megoldá­sában. Az emberben rejlő erőforrások mozgósításában kitüntetett szerepe van az egészségügy munkásainak, hi­szen nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a dol­gozó emberek munkaképessége, lelki egyensúlya, alkotó kedve — a sokasodó nehézségek el­lenére — jó, harmonikus le­gyen. E funkció elismerése fejeződik ki abban az élénk érdeklődésben, amelyet a tár­sadalom tanúsít az egészség­ügy iránt. Az utóbbi időben nyitottabbá vált az egészség- politika, nagy fejlődés tapasz­talható a tárgyi és személyi feltételekben. A jövőben — a gyógyító munka minőségének további javítása mellett —, komoly szemléleti változásra van szükség, amelynek lénye­ge, hogy a nagyobb figyel­met, a több pénzt az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséget ve­szélyeztető kockázati ténye­zők csökkentésére kell fordí­tani. Mindez az egészségügy­ben is új munkastílust kíván, de igényli a társadalmi össze­fogást is. Az egészségügyi kultúra mind magasabb szint­je nélkülözhetetlen eleme a szocialista életmódnak. Az ünnepi köszöntő utáni Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese kitünte­téseket adott át a munkában élenjáróknak. A megyei tanács Perliczi János-díját kapta meg dr. Éles János, a pásztói kór­ház szülész-nőgyógyász ad­junktusa, dr. Dudás István, Szécsény város ügyvezető kör­zeti orvosa és dr. Szépvölgyi János, Romhány körzeti fog- szakorvosa. A tegnapi nap fo­lyamán Budapesten megren­dezett központi ünnepségen dr. Molnár Ilona, a pásztói kór­ház körzeti gyermekszakor­vosa Kiváló orvos kitüntetést vett át. A megyei rendezvé­nyen negyvenketten kaptáit meg az egészségügyi minisz­ter Kiváló munkáért kitünte­tését, és negyvennégyen része­sültek miniszteri dicséretben. Az ünnepség résztvevőit — közöttük foglalt helyet Gor- dos János, az MSZMP megyei bizottsága titkára is — a Sal­gótarjáni Egészségügyi Szak­közép- és Szakiskola növendé­kei kulturális műsorral kö­szöntötték. JÓ REGGELT! elmúlt 1986-ból az első fél év, jelen napunkkal kezd­jük a másodikat. Ami azt illeti: nem a legkedvezőbb pozícióból. Futballkifeje- zéssel élve, kissé mintha elpuskáztuk volna első hat hónapunkat. Felelős veze­tőink számos fórumon vol­tak kénytelenek többször is elmondani, megismétel­ni: gazdasági eredményeink az év eljső felében nem fe­leltek meg a várakozásnak. És erről nemcsak az „el­lenfél” tehet — nevezzük világgazdasági helyzetnek —, de saját gyengeségeink is. Unos-untiglan halljuk s hangoztatjuk az ésszerűbb munkaidő-kihasználás, a megfelelő műszaki háttér megteremtésének elenged- hetelen voltát, az igazi, a fegyelmezett munka, az \ anyag- és energiatakaré­kosság szükségességét, az ésszerű vállalkozás, az esetleges termékszerkezet- váltás vállalásának jó vagy netán kellemetlen követ­kezményeinek vállalását és sorolhatnánk tovább, mi mindent még. Ez mindenekelőtt veze­tő szakembereink dolga. A mi lehetőségeink — sajnos — nemigen terjednek túl a figyelemfelhívás kerete­in, amit viszont most is megteszünk. Most, amikor — hisszük — egy nem eről­tetett képzettársítás útján, a Mundial-fiaskó kapcsán emlékeztetünk valamire, ami létünk jelen időszaká­ban mérhetetlenül fonto­sabb nemzetünk egésze szá­mára, mint a minket Me­xikóban ért futballkataszt- rófa. Hogy itt mégis erre emlékeztetünk, annak az aktualitáson túl is alapos oka van. Valamiben ugyan­is félelmetesen hasonlít egymásra az íme már ten- gelytörtést szenvedett lab­darúgásunk és a gazdasági életünk: hazai mércével mérve, bizonyos határokon belül itthon olykor mind­kettő egészen jónak, néha már-már szinte csillogónak látszik; mi pedig önnön „fényünktől” elkápráztatva nem vesszük észre, hogy tőlünk néhány kilométer­rel jobbra avagy balra már régen nem jegyzik az effé­le eredményeket. Amit mi élvonalnak vagy ahhoz ha­sonlónak hiszünk és hite­tünk el magunkkal, azt bi­zony a valóban élenjárók már régen túlhaladták. Most, júliusban a máso­dik „félidő” kezdetén igen­csak ránk fér, hogy higgadt fejjel, nagy alapossággal végiggondoljuk mindezt. Vegtrük végre észre, hogy magasan jár, delel a nap a fejünk felett, ideje, hogy túljussunk immár nem is másnaposságunkon, hanem máshónaposságainkon. Jó reggelt! Kun Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom