Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

ssf Szorongással teli napok Ránk virradt hát, a várva várt nap! Olyannyira, hogy azóta, a labda.rúgó-világbaj* nokság megnyitása óta már több mérkőzést is láttunk. Amikor, évekkel ezelőtt el­kezdődtek a tétre menő mér­kőzés,sorozatok, egyetlen cél lebegett előttünk: bekerülni a mexikói vb 24-es döntőjébe. S most, hogy ott vagyunk, mi­nimális célként az első körből való továbbjutást jelöljük meg — szurkolóként — a ma­gyar csapatnak. Persze az sem ártana focibaráti lelküle­tűnknek, nemzeti önbecsülé­sünknek, ha, tehetségünk, jó formánk és szerencsénk ré­vén, feljebb kapaszkodnánk a létrán. No, de hagyjuk ezt a „kívánságműsort”. A sport­ban, a futballban sok minden lehetséges. Az olaszok sem gondolták volna a mexikóvá* rosi megnyitó mérkőzésen, hogy Sira.kov felvillanása a lankadó bolgár csapatban a biztosnak látszott győzelemtől fosztja meg őket. Doktorrá fogadom... Gém György és Moldova Ágnes forgatókon vvíró-szer- kesztő-rendező e címmel ké­szített egyórás dokumentum- filmet Magyarország néhány ideg- és elmegyógyintézeté­ben. Problémaérzékeny, a pszichiátria jelenlegi helyzetét átfogóan feltáró, szókimondó, további jobbításra ösztönző filmjelentés született — mint előzőleg is, már nem egy esetben a szóban forgó alko­tók összefogásából. A dokumentumfilm elsősor­ban nem a játékfilmekkel tart rokonságot, bármennyire is azonos anyagra é,s hasonló metódusok, szervezeti keretek szerint készül. Igazi édestest­vére az irodalomban a szoci­ográfia, az újságírásban a ri­port. S mint ilyen, kielégíti azokat a sajtótörvénvben meg­erősített elveket, miszerint a sajtónak. — dokumentumfilm­nek — a valósághoz hű. hite­les képet kell nyújtania, az összefüggések és folyamatok pontos feltárásával és megér­tetésével. Hazánk az utóbbi évtizedek­ben — mert ne felejtsük, hogy a felszabadulás után egy ide­ig nagyon gyanúsan tekintet­tek az olyan tudományokra, mint a pszichiátria és pszi­chológia — jelentős erőfeszíté­seket tett az ideg- és elme­gyógyászat fejlesztésére. Az intézkedések következtében az európai középmezőnybe küz­döttük magunkat. Minderre joggal lehetünk büszkék, ugyanakkor egészségesen nyugtalanok is, mert a jelen­legi fejlettségi szint kevés. Nem annyira másokhoz vi­szonyítva, mint inkább saját szükségleteinkhez. Hiszen ma már szinte mindenki tudja, hogy az öngyilkosságok tekin­tetében világelsők vagyunk, közvetlenül megelőzve Finnor­szágot, Ausztriát és Jugoszlá­viát, hogv az élvonalbeliség kétes dicsősége jut nekünk az alkoholfogyasztásban is. A pszichiáterek elmondják, miért rossz a szakma után­pótlása: alacsony a presztízs, nehéz a munka, visszatartó erejű a vidéki izoláció (több­nyire vidéken vannak az in­tézmények). Meggyőző szavak, képekkel, adatokkal hitelesít­ve. Balassagyarmatiakkal is. A Doktorrá fogadom... nem a pszichiátria panaszosládája kívánt lenni, hanem elhiva­tott, tisztességes pártfogója. Jó ügy mellett szólt, s jól. Nem odázhatjuk el a tetteket. Egy felnőtt, magára adó nemzet az értelem és az értelmesség te­rén versenyez... Rómeó, Júlia és a sötétség Jan Otcenásek az ötvenes Rómeó, Júlia és a sötétségből évek cseh prózairodalmának is, melyeit a mi mozijainkban jelentős alakja. Több művé- is bemutattak, sőt a tévénk­ből készítettek filmet, így a ben is látható volt. A regényből magyar tévé­játékot Zsurzs Sva készített, vál.alva a televízióra alkalma­zás megpróbáló, fáradságos munkáját is. Nem tudjuk, könnyű, vagy nehéz volt-e elfogadtatni az illetékesekkel szándékát? Ép­penséggel okkal mondhatták volna azt is: ezt már megcsi­nálták Csehszlovákiában, ke­ressen más témát. Vagy kér­dezhették volna: nem unja még ezeket a háborús törté­neteket? Csináljon valami vi­dámabbat, az kell most a kö­zönségnek — tanácsolhatták yolna. S hogy nem így tör­tént, annak szívből örülhe­tünk. Zsurzs Éva érzelmekben tiszta és gazdag, szép és jó filmet forgatott az elhurcolása elől menedéket találó zsidó lány és a család szemefénve, a szabómester egyetlen fiának a fenyegetettségben és egy­másrautaltságban kibonta­kozó szerelméről. De alighogy megszületett az érzés, alig tudatosult mindkét fiatalban a felnőtté válás, máris követ­kezik a vég. A Heydrich el­leni merénylet utáni Prágában már annyi biztonság sincs, mint az előttiben. S „a féle­lem megeszi a lelket’’ — val­lotta Rainer Werner Fassbin­der, helyesen. Júlia — valósá­gos n evén Eszter — nem bír­ja tovább a rettegést. nem akarja kockáztatni az őt men­tők életét, és kisétál a házból a Gestapo karmaiba. Lukács Lóránt operatőri re­meklése is ez a jelenet. A lány lassan közelít a kame­rához, közben fény ragyogja körül, egyre erősebben, míg nem kifehéredik a kép — vé­ge. S valahogy így fehére- dünk ki majd mi is, válunk semmivé, csak az emlékezet őriz. Minden elpusztítható, min­den elpusztulhat, de az em­lékezetnek meg kell maradnia. Ez indokolja végső soron Zsurzs Éva választását, nem pusztán csak egy emberséges, szép történet elmesélésének belső kényszerűsége. A színészek — Pap Vera, Mácsai Pál, Szoboszlay Sán­dor, Pásztor Erzsi, Kun Vil­mos és Fonyó István — jók, mint minden Zsurzs-műben. (sulyok) A hódoltság kora Immár 300. évfordulója an­nak, hogy a nemzetünk tör­ténetében oly’ pusztító és sor­vasztó török uralom legerő­sebb magyarországi őrhely í ről, Buda váráról lehullott a félhold. A szécsénvi Kubinyi Ferenc Múzeumban látható, a hódoltság korát bemutnó kiállítás szerény hozzájárulás kíván lenni az országos meg­emlékezéshez. Közismert jel­képekkel. korabeli tárgyakkal mutatja be a 150 éves uralom emlékeit, jellegzetességeit. Az érdeklődők szeptember köze­péig tekinthetik meg a kiál­lítást. — Bencze — A salgótarjáni Lovász József Általános Iskola diákjai a zenei ismeretek fokozott el­sajátításában jeleskednek tagozatos intézmény lévén. A növendékekből alakult énekkar színvonalas produkcióival nemcsak a házi ünnepségeken, hanem a megyeszékhely poli­tikai, társadalmi megmozdulásain is eredményesen szerepel. Számítógép és történelem Ma még ritka, hogy egy humán tantárgy a számítás- technikával lép jegyességre, idegenül cseng szinte min­den fülnek. A balassagyar­mati Marosi Jánosné, aki a Dózsa György Általános Is­kolában tanít, gimnazista fiá­val, Jánossal közösen dol­gozott ki egy olyan módszert, amely bemutatja, hogyan is lehet felhasználni a számí­tógépet a történelemoktatás­ban. A közös munkáról ül­tünk le beszélgetni Marosi Jánossal. Azért csak vele, mert édesanyját egy ideje kórházban ápolják. — Hogyan kezdtek munká­hoz? — kérdeztük a Balassi Bálint Gimnázium' harmadik osztályos tanulóját. — Édesanyám ötlete volt, hogy nevezzünk be együtt a kiírt pályázatra. A feladatok elméleti részét ő dolgozta ki, és azt is anyukám hatá­rozta meg, milyen kérdése­ket tápláljak be a számító­gépbe. Az ötödikes anyagtól kezdve, a nyolcadikosig min­denre kiterjedt a figyelme. — Milyen gépet használ­tak? — Primot, ugyanis erre a feladatra ez a legcélszerűbb, és az intézmények nagy ré­sze is ilyennel rendelkezik. Én már általános iskolás ko­rom óta értem a basic-nyel- vet. Otthon is van személyi számítógépünk, és sokat gya­korlom a programozást a különórákon. mégis megle­pődtem, amikor anyukámmal együtt dolgoztunk, hogy mennyi mindent nem tudok megvalósítani. Édesanyám­nak ugyanis rengeteg ötlete volt. Valahogy úgy gondol­ta. a gép csodákra is képes. Néha, olyan kérésekkel for­dult felém, hogy számítógé­pünkkel együtt csodálkozva néztünk rá. — Miért beszél úgy a szá­mítógépről, mintha élne? — Aki valaha is foglalko­zott ilyesmivel, az tiszteli a „masinát”. A megszállottabb- jai beszélgetnek is vele, ami természetesen egyoldalú, mert a gép nem tud válaszolni. — Milyen volt együttmű­ködni az édesanyjával? — Mindig nagyon szeret­tük egymást, de ez a közös munka még szorosabbá tette kapcsolatunkat. El kell azt is mondanom, hogy ez nem mindig volt felhőtlen, mert a mamám feszített munka­tempót követelt. Ma már tu­dom, igaza volt, mert dol­gozgatni, tanulgatni lehet ugyan, de annak nincs iga­zából értelme. Bármihez fog az ember, komolyan, teljes erőbedobással kell elvégezni. És most tanultam meg azt is, hogy a fegyelem és fi­gyelem nélkül nem sokra megy az ember. — Hogyan működik az elektromos kikérdezés? — Nagyon sokféle variá­ciót találtunk ki. Az egyik például, hogy egymás alá felsoroltunk történelmi sze­mélyeket, melléjük pedig kü­lönböző fogalmakat, evszá- mokat. Az összetartozó dol­gokat egy billentyű segítsé­gével kell összehúzni. Ha nem jó a diák válasza, a gép je­lez, ha pedig hibátlan a megfejtés, még gratulál is. Törekedtünk arra, hogy egy kis humort is vigyünk a szá­monkérésbe. Például, ha na­gyon gyenge eredményt ért el valaki, a képernyőn a kö­vetkező szöveg jelent meg: Barátom, vedd elő néha 9 történelemkönyvet is! — Megnézte már egy-egy általános iskolai felmérés eredményeit? — Igen, de általában nem sok jót tudok róla mondani. Szerintem nagyon gyatrák. Nem is tudom, miért, hiszen a történelem az egyik legér­dekesebb tantárgy. Igaz, én matematika—fizika fakultá­ciós vagyok, mégis szívesen foglalkozom történelemmel. Nem lehet nem odafigyelni rá. Főleg, az érdekesebb ré­szek tetszenek, mint példá­ul az egyiptomi fáraók ural­kodása ... Egy-egy tanuló vi­szont egészen kiváló teljesít­ményt nyújt. — Kizárólag' felmérő prog­ramjaik vannak? — Nem, kidolgoztunk egy értékelőt is, ami nagyon meg­könnyítheti a pedagógusok dolgát. Ha betáplálják az, elért pontszámúikat, nem kell fele annyit sem ’ számolni, mint régen, ugyanis a gép ösz- szesít. átlagot számol, sőt még grafikonon is ábrázolja a dol­gozat eredményét. Sajnos, ki­javítani a tanulók munkáit még nem tudja. Pedig az volna az igazi. De nem va- vagyok benne biztos, hogy ez megoldható, bár nem szere­tek a jövőt illetőleg techni­kai dolgokban nyilatkozni, mert fejlődése, kis túlzással, olyan sebességű, mint a ra­kéta. — Jövőre negyedik osztály­ba megy, érettségi után hol szeretne tovább tanulni? — Mindenféleképpen olyan egyetemen. vagy főiskolán, ahol a matematikát a számí­tástechnikával együtt tanul­hatom. Elképzelhetőnek tar­tóm azt is, hogy elkötelezem magam programja’mmal egy életre a pedagógusoknak Utóirat: Anya és fia közös munkája második dijat nyert a megyei pedagógiai pályáza­ton. Az elismerést — édes­anyja nevében is — Marosi János vette át a pedagógus­napi ünnepségen. Vankó Magdolna KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: Ránki Dezső zongorázik 10.05: Két keréken, Magyarorszá­gon 10.35: Muzsikáló természet 10.40: Puccini: A köpeny. 11.35: A tulajdonságok nélküli ember. XXIV/19. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Adolf Busch (hegedű) és Rudolf Serkin (zongora) szonátafelvételeiből 13.20: Népdalcsokoc 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a lengyel Iroda­lomból 15.17: Csajkovszkij: Diótörő. — szvit 15.40: Poggyász. Tudnivaló uta­zóknak 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Rádiós hangmérnökök portréja. VII/6, rész 17.45: A Szabó család 19.15: Mundial ’66. Labdán innen, labdán túl 19.25: Kilátó 20.10: Félóra népzene 20.40: Európa zenéje Liszt zon­goráján. XII/4. rész 21.30: Földközelben 22.15: Tíz peré külpolitika 22.25: Mundial '86. Labdán innen, labdán túl 22.40: Stutter Gyula hegedül, Németh Éva zongorázik 23,40: ODeraáriák 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után i PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.56: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Két versenymű fúvósokra 12.30: Déki Lakatos Sándor népd zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betútenger, Ben-edikty Bé­la műsora 15.05: Nyilas Tünde énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mák, nem illik ... 17.50: Atomenergia — múkt, je­len, jövő. 18.30: Gramofon album 19.os: Csak fiaitoailotamak! 20.00: Geiger György trombitál 20.25: . kölcsönkért gyufa. 6. (befejező) rész 21.05: A Rádió Dalszínháza: Luxemburg grófja 22.40: Karácsony János új nagy­lemezéről 23.15: Sporthírek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Kulturális ka­iéi doszkop. Szerkesztői Fongracz Judit. (A tartalomból: Irodalmi emlékhelyek Heves megyeben. — Pszichoanalízis a 0. évtől. Egy nemzetközi vizsgálat magyar ve­zetője mondja el eddigi tapasz­talatait. Olvasótábor Nógrádban.) 18.Oü: Észak-magyarorszagi kró­nika. 18.25—18.30; Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Labdarúgó-világbajnokság. Szovjetunió—Iviagyarorszag mérkőzés, (ism.) 10.50: Képújság 15 05: Iskolatévé. Játék műalkotásokkal 15.25: Hogyan működik? 15.45: Hírek 15.50: Három nap tévéműsora 15.55: Nemcsak nőknek! Ifi.15: Cirill és Metód legendája 16.55: Képújság 17.00: Reklám 17.05: Telesport 18.05: Nők a pult mögött. XII'5 rész: Május 18.50: Mini Stúdió ’86 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Hú adó 1. 19.56: Labdarúgó-világbajnokság. Belgium—Mexikó mérkőzés 21.50: BeturekJam 21.55: Stúdió ’86 22 40: Híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35; Képújság 17.40: Tegezödő 18.30: Körzeti adások 19.40: Brahms: Variációk egy ' Hayd-n-témáira 20.00: Törvénysértők. Szovjet film 21.35: Híradó 2. 21.45: Ezek ketten nem egyeznek. VI/1. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBAxVYA: 19.30: Tv-híradó 80.00: A Sackett fivérek. Amerikai filmsorozat. 3—4. rész V..35: Ünnepnap-hétköznap. Dokumentumműsor 22.00: Kamarahangverseny 22 45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Labdarúgó-vb. Mexikó—Belgium mérkőzés. 21.30: Időszerű események 2. 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Cervantes. Spanyol filmsorozat. 7. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nincs kettő négy nélkül. Színes, sziriKronizaít olasz film vígjáték. — Kohász: Zorro. Színes olasz­francia kalandfilm. — Tarján vendéglő: Bombajó bokszolo. Szinkronizált olasz kalandfilm. — — Balassagyarmati Madách: Egy maréknyi dollárért (14). Színes, szinkronizált olasz western — Pásztói Mátra: Nővérkék (14), Színes csehszlovák film. — Nagy- batonyi Bányász: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. IS­KOLAMOZI : Hiúz a vadászösve- ..ycn. — Nagybátonyi Petőfi: Tótágas. Színes, magyar gyermek- fiimmusical. — Rétság: Ágyúgo­lyó futam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Kistere* nyei Petőfi: Az elvarázsolt dől» lár. Színes magyar bűnügyi fill»* vígjáték. 4 NÓGRÁD - 1986. június 3., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom