Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
Két űf a gyárban Sarankóné Hegedűs Zsuzsát néhány esztendővel ezelőtt esupán annyi kötötte Balassagyarmathoz, hogy itt született, a városi kórházban. Amikor a külkereskedelmi főiskolára jelentkezett, s elkezdte tanulmányait angol—orosz levelezőként, még akkor sem gondolt erre a városra úgy, mint jövendő munkahelyére. Másfél esztendeje mégis itt jelentkezett, a kábelgyár munkaügyi osztályán. — A két nyelvvel és a megszerzett oklevéllel alighanem másutt is bekopoghatott voLna — kezdem a beszélgetést a kis irodában. — Kínáltak állást — bőven —1 felel a fiatalasszony. — Én mégis azt gondoltam, inkább hazajövök. — De hiszen Balassagyarmat ... ? — Naponta utazom Rom- hányból, ahol a szüleim is élnek. Itt, a gyárban rendkívül megértőek voltak, hiszen a közlekedés, bár nem nagy a távolság, nehézkes. A munkaidőmet a buszjáratokhoz igazították és ez sokat segített. — Elégedett a munkájával? — Ennek a gyárnak nincs önálló export joga, hiszen központi osztály foglalkozik ezzel. Nekünk is akad azért tennivalónk, hiszen a megkötött üzletek lebonyolítása már helyi feladat. Tartom a kapcsolatot a központban lévő exportosztállyal, végzem a szükséges papírmunkát a számlákkal, bizonylatokkal. Kétségkívül sokat kaptam a főiskolán, de azért ez más, hiszen ez termelő gyár és nem külkereskedelmi cég. Miközben beszélgetünk, könnyen fölmérhetem, hogy az asztalán rend van, s a fiatalasszony sem ideges, megfontoltan válaszolgat a kérdésekre. — Figyelhetik a munkáját, ennek bizonyítéka, hogy fiatalon lett csoportvezető. — Fél éve kaptam megbízást — emlékszik vissza az eseményre. — Ehhez jó iskola volt a kezdés. Néhány hónapon át a Magyar Kábel Művek összes gyárát meglátogathattam, azután pedig itt, Balassagyarmaton ismerkedhettem meg minden osztály munkájával. így tudom hol, mit gyártanak, a helyi viszonyokban, az osztályok közötti kapcsolatokban is megfelelő ismereteket szerezhettem. Ha valahonnan segítségre van szükségünk, nem állok tanácstalanul, a fejemben van, kit keressek. — A kezdés néha konfliktussal jár. Esetenként a folytatás is. ön, hogyan élte meg az első lépéseket? — Számottevő konfliktusom nem volt. nyugodt, normális tempóban mennek nálunk a dolgok — ez elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez. — Kudarc? — Erre is nemmel válaszolhatok — felel a fiatalasz- szony. — Azt hiszem, azokat a feladatokat, amiket rám bíztak, jól megoldottam, — Miként hasznosíthatja a két. nyelvet? — Fordítok a gyár számára, de ha vendégek érkeznek, akkor is gyakran hívnak tolmácsolni. Gyakorlom tehát mindkettőt, igyekszem frissen tartani a tudásomat. — Fizetése? — Megfelelő. — Elégedett tehát? — Igen, azt mondhatom. Persze egy önálló exportosztály. ..? Egyelőre azonban erre nincs reális esély. Kovács József, aki jó tíz évvel idősebb Sarankónénál, más életutat tud maga mögött. Harminchét éves, tavaly augusztus óta csoportvezető, a tmk-n belüli gyártás-előkészítőket „mozgatja”. Tizenhat évvel ezelőtt esztergályosként kezdte, hetvenötben már a forgácsolók művezetője. Akkor határozza el, hogy tanulni fog. öt éve általános gépész üzemmérnöki diplomát szerez. Egy ideje pedig a második diploma megszerzésén „fáradozik”, hiszen szervező szaküzemmér- nöfe lesz, ha minden vizsgája sikerül. És miért ne sikerülne? — Senki nem kényszerített a tanulásra, magam akartam kipróbálni. Most meg már — mosolyodik el a fekete, vékony férfi — kíváncsi vagyok arra, hogy mit bírok még! — Innen, a kábelgyárból járt el Győrbe azért, hogy üzemmérnök lehessen. Megérte? — Nehéz volt, elismerem, de megérte. Segített a gyár, hiszen fizették a tetemes útiköltséget, s nemrég a lakásunk nagyobbra cseréléséhez is hozzájárultak százhúszezer forinttal. Amikor a második diplomáról kérdezem, szinte árad belőle a szó. Hévvel mondja, hogy többek között döntés- előkészítéssel és gazdasági matematikával is foglalkoznak. s ennek a félig maga mögött tudott fél évnek is sokat köszönhet. Mint mondja, egy félig-meddig létező csoport élére nevezték ki nemrégen, a gyártás-előkészítők fontos gárdájának vezetésére. — Hatalmas értéket képviselnek a gyárban a gépek, nekünk a munkaképességüket kell biztosítanunk. Igen ám, csakhogy ezekhez a gépekhez, illetve egy részükhöz nincs komplett dokumentáció. Ha például egy tengely eltörik, ahhoz szét kell szedni, lerajzolni legyártatni... Hosszadalmas időkiesés, egyben termeléskiesés is. Igyekszünk hát magunk elkészíteni ezeket a komplett dokumentációkat. Szóba kerül, hogy most szünetelteti másodáliású kisipari engedélyét eredeti szakmájában, mert a gyárbeli feladatok így kívánták meg. — Szokatlan volt először művezetőként dolgozni — mondja —, hiszen régi kollégáimmal folytattam a munkát. A közös, kollektív gondolkodás a fontos. A feladat mindig adott — utal fél mondattal új beosztására is —, de a végrehajtás már együttes gondolkodást kíván. Szavaiból kiérzik a tizenhat évi tapasztalat, s az is, hogy ragaszkod 1 k munkah ely éh ez. — Lenne más munkahely is, de ide tartozom, ez az én gyáram. Voltak kritikus időszakok, de a kollegalitás mindig segített,, — A jövő? —■ Maradok. Elégedettebb csak akkor leszek, ha a csoportomhoz tartozik majd egy nagy gyakorlatú szerkesztő is, ezt kérem majd a vezetéstől. Nyilván hallgatnak rá, hiszen az elmúlt esztendők alatt szakmunkásként, mérnökként is bizonyította hozzáértését: több kitüntetés és miniszteri dicséret tulajdonosa. Hortobágyi Zoltán Uj orvosi készülékek a Szovjetunióba Ü j típusú orvosi műszereket. küldtek kipróbálásra a Szovjetunióba a Medicor esztergomi gyárából. A szovjet klinikákon fél évig vizsgáztatják a mintapéldányokat, amelyeket a Szovjetuniónak ajánlott választék bővítésére fejlesztettek ki az esztergomi üzemben. Az egyik ilyen készülék az agy vizsgálatára szolgáló elektroenkefalográf, a másik az ideg-izomrendszer működésének rendellenességeit diagnosztizáló elektromi- ográf. Mindkét berendezés az eddig gyártottak korszerűsített, továbbfejlesztett mikroprocesszoros vezérlésű változata. A Medicor esztergomi üzemének külpiacon értékesített termékeiből a legtöbbet a Szovjetunióban vásárolják meg, az idén csaknem 400 millió forint értékű orvosi Műszert ide exportáljak. Hazai és külföldi piacon egyaránt nagy sikere van a szé- csényi ELZETT Zárgyártó Vállalatnál készülő bútorzáraknak, amelyből naponta több mint háromezer darab készül el A magasabb követelmény mindenkire vonatkozik Brutyó János látogatása Salgótarjánban Baráti beszélgetés az öblösüveggyárban Salgótarjánba látogatott hétfőn Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott elnöke, Salgótarján déli városrészének országgyűlési képviselője. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, aki baráti beszélgetésen tájékoztatta a vendéget Nógrád megye politikai, társadalmi és gazdasági életének időszerű kérdéseiről. Brutyó János ezt követően ellátogatott a választókerületében dolgozó salgótarjáni öblösüveggyárba, ahová elkísérte Géczi János és Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára. A vendégeket Ka- zinczi Gyula, az öblösüveggyár igazgatója és Krätsch- mer Lajos, a vállalati párt- bizottság titkára fogadta. A kötetlen, baráti beszélgetés előtt Brutyó János megismerkedett a gyár legújabb termékeivel, majd a nagyüzem időszerű teendőiről Kazinczi Gyula adott tájékoztatást. Mint elmondotta, az elmúlt esztendőről, nehéz évben 54 millió forintos nyereséget, értek el, az üzem teljesítette tőkésexporttervét. Próbatételt jelentett a belföldi értékesítés is. A változtatást jelzi, hogy immár raktárra nem- termelnek, a kereslethez igazodva azonban a termelés időnként hullámzó. A beszélgetésen sok sző esett a piaci viszonyokról. S, hogy az értékesítés mennyire nem helyi gond, azt érzékeltette Szalai László is, aki elmondta: a testvérmegyei delegációval Portugáliában járva, üvegipari üzemekben hasonló problémákkal találkoztak. Szó esett a továbbiakban Brutyó János megjegyzése kapcsán arról, is hogy eladni csak a szépen csomagolt árut lehet. Ennek alapján a gyár igazgatója érzékeltette, hogy mindez milyen költséggel jár. A továbbiakban a választókerület képviselőjének kérdésére a gyár igazgatója arról tájékoztatott hogy az elmúlt évben a dolgozók átlagkeresete 5600 forint körül volt, s az Idén talán 5—6 százalékos bérfejlesztés várható. A kérdésnél maradva, Brutyó János arra is kíváncsi volt, hogy milyen a legnehezebb munkát végző dolgozók bérezése. A tájékoztatás kitért arra is, hogy a nagyüzemben az utóbbi időben háromszorosára emelkedett az energia- költség. Ennek kapcsán a képviselő örömmel hallgatta azt a tájékoztatást, hogy az öblösüveggyárban sikerült előrelépni a másodlagos hőhasznosításban, amellyel egyaránt jól jár a gyár, a város ingatlankezelő vállalata és a népgazdaság. A további feladatokról szóló tájékoztató után Brutyó János többek között arra utalt, hogy jobban dolgozni nemcsak a munkásnak kell, a nagyobb követelmények mindenkire vonatkoznak. A gyár igazgatója örvendetes szemlélet- változásról is szólhatott. Eszerint mind többen értik; hogy csak az eladott termékből lehet nyereség. Az elmúlt évhez képest kiegyensúlyozottabb a termelés és az értékesítés összhangja is, bár ezzel még mindig nem lehetnek elégedettek. A gyár igazgatója megköszönte a képviselőnek az öb~ lösüveggyári kolónia felszámolásához adott segítséget, majd a mozgalmi munka áttekintése, s az idei tervek ismertetése után arról esett szó. hogy a nehéz munkát végző emberről . való gondoskodás jegyében Mezőkövesden rehabilitációs központot alakítanak ki, ahol a reumatikus betegségeket gyógyítják. A gyárlátogatás végén Brutyó János megismerkedett a finomcsiszolókból álló Szabadság brigád munkájával, a kollektíva elnyerte a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja címet. Végezetül egy videofilm segítségével abból is ízelítőt kapott, hogy az öblösüveggyár milyen saját tervezésű termékeket készített a frankfurti vásárra. A megyei képviselőcsoport napirendjén: (I tanácsi célok teljesítése és az idei feladatok Ülést tartott hétfőn az országgyűlési képviselők Nograd megyei csoportja. A :aigotarjam tanacsKozason részt vett arutyo Janos, az ivlSZiVÍP KB tagja, a KEB nyugalmazott elnöke, Salgótarján deli városrészének országgyűlési képviselője, Cservenka Keren cné, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés alelnöke, Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szentisványi Gyulané, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, az Országgyűlés munkatársa, valamint Kazinczi Pál, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkárhelyettese. A tanácskozást dr. Hütter Csaba, a képviselőcsoport vezetője nyitotta meg, s a napirendek vitájában részt vett Brutyó János, Géczi János, Cservenka Ferencné, Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke, Salgótarján északi városrészének képviselője, Tözsér Gáspár, a bátonytere- nyei, valamint dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, a balassagyarmati székhelyű választókerület képviselője. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg Nógrád megye 1985. évi tanácsi célki- tűzéssúMk teljesítéséről, valamint az 1986. évi feladatokról. Farkas Sándorné dr., a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítottak az elmúlt évre, hiszen ezen nemcsak a hatodik ötéves terv befejezése, hanem a következő tervciklusra való felkészülés is múlott. A kiemelt társadalompolitikai célok megvalósítására való utalás után fontos tényezőként említette a tanácsi gazdálkodásban a helyi tartalékok feltárását, a gazdasági koordinációt, a munka szervezettségének és hatékonyságának javítását. Tervszerű és eredményes volt 1985 mondotta a megyei tanács osztályvezetője, a tanács főbb céljainak megvalósításával javultak a lakosság életkörülményei. A fejlesztési célkitűzések ismertetése után a működési költségvetés teljesítéséről szólt. Ezek között megemlítette, hogy tovább javult az utak kiépítettsége, kedvezőbbé váltak az idegenforgalom feltételei, különös figyelmet fordítottak az egészségügyi ellátásra, ezen belül a járó- és fekvőbeteg- ellátásra. Társadalmi súlyának I megfelelően kezelték az idős- korúakról való gondoskodást, az oktatás működési feltételeinek biztosítására pedig több mint nyolcszázmillió forintot fordítottak a tanácsok, s ezzel megvalósulhattak a szakmai programok. A salgótarjáni lakótelepi iskolákban továbbra is gond a kényszerű utaztatás, a képesített pedagógusok aránya viszont tovább javult. A fejlesztés kapcsán Farkas Sándorné dr., megemlítette, hogy erre 13 százalékkal többet fordíthattak a tervezettnél. Mindent összevetve tehát figyelemreméltó eredmények születtek. Számos feszültség azonban továbbra is fennáll, ezekre nagy figyelemmel kell lenni a hetedik ötéves tervben. A tájékoztató végezetül részletesen kitért az ez évi feladatokra. szólt 1986 első hónapjainak tapasztalatairól is. A képviselőik Nógrád megyei csoportja végezetül Cser- venika Ferencné és dr. Hűtőtér Csaba vezetésével sokoldalú és alapos vitában összegezte a parlament nyári ülésszakának előkészítésével ősz» szefüggő teendőket. NÖGRÁD — 1986. június 1ÍL, .kedd 3
