Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

Mérlegen a művészi munka Évadzárás a A most záruló színházi év­adban a korábbinál több volt a fontos és színvonalas be­mutató. Számos színház mű­helymunkája erősödött, fejlő­dött a közönséggel való kap­csolata. Ezek az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évad elé optimis­tábban tekinthetnek a szín­házművészet felügyeleti szer­vei, felelős vezetői, a szakma és a közönség egyaránt — mondotta Gödöllői Lajos, a Művelődési Minisztérium színházi osztályának vezetője az MTI munkatársának. Az utóbbi időben elterjedt az a nézet, hogy a színház világában rossz közérzet, rossz hangulat uralkodik. Való igaz, a színházak az ismert gazda­sági. anyagi problémák miatt elég nehéz körülmények kö­zött működnek, de rossz köz­érzet, hangulat csak ott ta­pasztalható. ahol művészileg rossz teljesítményt nyújtott a társulat. Ez természetes is. De ez a kisebbség. A Művelődési Minisztérium úgy értékeli, hogy kitűnő év­adot. zárt a Nemzeti Színház, a Játékszín, a Katona József Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház. Elismerést érdemel­nek azok a műhelyek, ahol az új vezetés elindított egy egészséges és már ered­ményeket is felmutató folya­matot. idetartozik a Radnó­ti Miklós Színpad, az Arany János Színház, a Mikroszkóp Színpad és a szolnoki Szigli­geti Színház. Szép teljesítményekről ad­hatott számot a Népszínház, a Madách Színház, a József At­tila Színház, az egri Gárdo­nyi Géza Színház, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a színházakban Szegedi Nemzeti Színház és a veszprémi Petőfi Szinház. Munkájukat — jól érzékelhe­tően — a közönség is érdek­lődéssel kíséri, illetve ezek a társulatok fokozatosan visz- szanyerik néző táborukat. Néhány színházról külön is szólva: a Vígszínházban nem túl sikeresen indult az évad, a szakma is és talán a közön­ség is türelmetlen egy kicsit a jelenlegi vezetéssel szem­ben. Sokkal hamarabb kíván­nának a szakma szempontjá­ból is meghatározó előadáso­kat, hiszen az ország egyik legkiválóbb színészgárdája dolgozik itt, amely nem kap igazán lehetőséget ennek bi­zonyítására. A Thália Szín­ház — hagyományaitól elté­rően ebben az évadban ven­dégrendezőket is foglalkozta­tott, nyitottabbá válását jól fogadta a szakma és a közön­ség egyaránt. A Fővárosi Operettszínház a profiljának sokká! inkább megfelelő mű­sort alakított ki. a bábszín­ház a megszokott magas szín­vonalon dolgozott. A Rock Színház, a Vidám Színpad, a debreceni Csoko­nai Színház és a Pécsi Nem­zeti Színház inkább a követ­kező időszak — akár új vo­nással. akár új kamaraszin- házi feladatokkal — bővülő művészeti munkájára fordí­tott gondot. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vi­szont a korábbi éveknél gyen­gébb évadot zárt. Említést érdemel a harma­dik típusú színházak kategó­riájában a Dunaújvárosi Be­mutató Színpad „Az éjszaka a nappal anyja”. a Hököm Színpad „Svejk” és a székes- fehérvári színház „Kakukkfé­szek” előadása is. Visszatért hozzánk... Tíz év után ismét visszatért sikereinek egyik színpadára, a Fővárosi Óperettszínházba, Kovács József. Első előadá­sán Lehár Ferenc • A mosoly országa című operettjének főszerepét énekelte. A képen Kovács József, Decsi Ágnes. Végvárak Nógrád vármegyében Pálmány Béla tanulmánya a múzeumi évkönyv idei számában Ebben az esztendőben van 300. évfordulója annak, hogy Buda felszabadult a török uralom alól, s bár ezután még több mint egy évtized háborúzás következett a tö­rökkel az ország teljes fel­szabadításáig, Buda eleste, illetve visszafoglalása mégis meghatározó jelentőségűnek bizonyult mind egész Ma­gyarország, mind pedig sző­kébb hazánk, Nógrád életé­ben. A török időkre, a várhá­borúk, -foglalások, hadvo­nulások korára, a hódoltsági mindennapokra emlékeztet a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban az a nagy szak­mai gonddal és látványos­sággal megrendezett kiállí­tás, amelyet az országos megemlékezésekhez kap­csolódva nyitottak meg, s amely szinte átélhetővé te­szi a múlt iránt érdeklődők számára a korabeli életet. Egyúttal magyarázattal is szolgál arra a történelmi el­maradásra, amely Európa kedvezőbb helyzetben lévő országaihoz képest, hazánk­ban —, s természetesen a sokszor dúlt Nógrádban is — bekövetkezett. A tartós meg- hódoltatás a megyében 1644- ben, Nógrád várának elesté- vel kezdődött, az 1552-es várháborúkban a megye déli részének erősségei, s a ké­sőbbiekben a többi fontos vár is elesett, teljessé téve Nógrád 18 évig tartó hódolta- tását. A további események­ről így tájékoztat a szécsé­nyi kiállításhoz készült is­mertető: „Az első felszaba­dulás 1593-ban köszöntött be. Egy év leforgása alatt kiszo­rult a török a megyéből. Két emberöltővel később ismét török megszállás alá kerül­tek Nógrád déli várai. 1663- ban elesett Drégely, Nógrád, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják. A második, rész­leges hódoltság húszeszten­dős volt. Végre, aztán a Bécs, illetve Buda felszaba­dításával kapcstolatos had­műveletek 1683. és 1985. kö­zött véget vetettek a török uralomnak”. A szécsényi múzeumi ki­állításon kívül, a 300. évfor­dulóhoz kapcsolódik A Nóg­rád megyei múzeumok év­könyve 1986. évi most meg­jelent száma is, amely ezúttal dicséretesen rövid idő alatt — a hazai kipiási, nyomdai viszonyok közepette szokatlan gyorsasággal — jelent meg Salgótarjánban. a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgató­sága kiadásában (felelős ki­adó dr. Praznovszky Mihály). Az évkönyvet Bagyinszky Istvánná közreműködésével Szvircsek Ferenc szerkesztet­te, a kitűnő nyomdai kivi­telezésért a kecskeméti Pe­tőfi Nyomdát illeti elismerés. Az évkönyv egyébiránt, némileg rendhagyó, a koráb­biaknál szűkebb terjedelmű, ám tartalmilag kiemelkedő jelentőségű, jóllehet csupán egyetlen tanulmányt ad köz­re. Ennek szerzője Pálmány Béla, aki régóta foglalkozik Nógrád megye feudaliz- mustörténetével, e tanul­mány pedig e témájú kuta­tásainak összegezése. Mo­nografikus összefoglalása a megyetörténet jelentős év­tizedeinek a XVII—XVIII. •zázad fordulóján. A kiadó szerint: „Évkönyvünk egyút­tal jól illeszkedik abba a sorba, amelyben Nógrád me­gye muzeológusai, kutatói a 300 évvel ezelőtti események feldolgozására vállalkoztak. Ebben a munkában együtt gondolkodtunk-dolgoztunk más régiók és a budapesti kutatóintézetek tudományos munkatársaival is. Emlé­keztetünk, hogy már 1983- ban, Szécsény felszabadulá­sának 300. évfordulóján tu­dományos ülésszakon vizs­gáltuk a magyar társadalom összetevőit, belső tagozódá­sát, rendjét a XVII. század vége időszakában. (A konfe­rencia előadásai a Discussio- nes Neogradienses soroza­tunk első köteteben jelentek meg.) 1985-ben folytatva ezt a sorozatot, arról tanácskoz­tunk Szécsényben. hogyan, mi módon vett részt Magyaror­szág a felszabadító háború­ban. Ezeket az előadásokat is megjelentetjük szinte ezzel az évkönyvvel egyidőben külön kötetben. A sorhoz tartozik a már említett szécsényi ki­állítás, amely egy évig láto­gatható, s természetesen más múzeumi, közművelődési programok egész sora, kü­lönös tekintettel az ifjúság történelmi tudata alakításé­nak szándékával. Pálmány Béla jelen tanul­mánya a Végvárak Nógrád vármegyében a török, kiűzése és az újratelepítés korszaká­ban (1663—1703) címet vi­seli. Az első fejezet Szécsény felszabadulásával és pusztu­lásával foglalkozik (1683— 1684). A továbbiakban a szerző a nógrádi végvárak társadalmát tekinti át a tö­rök uralom végén. A török áltak elfoglalt végvárak kö­zött Szécsényt, Nógrádot és Bujákot, a magyar kézen maradt várak sorában pedig Füleket, Gácsot, Kékkőt, Di- vényt és Somoskőt vizsgálja. A tanulmánynak ez a fejeze­te szintén rendkívül izgal­mas, hiszen nemcsak a vég­várakba, hanem a mellettük települt polgárvárosokba (váralja, hostát) is bepillan­tást enged a különböző tár­sadalmi csoportok viszo­nyainak megrajzolásával. Ezek a végházi társadalmait természetesen eltérnek egy­mástól attól függően, hogy a török által meghódított, az Ipolytól délre fekvő várakról, vagy a magyar királyi ura­lom alatt maradt erősségek­ről es körnvező települések, ről van szó. A harmadik fejezet az elpusztult végvá­rak újratelepítését tárgyal­ja. Szécsény, Balassagyar­mat, Fülek. Nógrád, Hollókő és Buják vizsgálatával. Végül a negyedik fejezet az össze­gezést jelenti. Eszerint, a tanulmány tíz nógrádi vég­vári település társadalom­történetének feltárására vál­lalkozott a török uralom vé­ge, a felszabadító háborúk és az újratelepítés fél évszá­zadában. E vállalt feladatnak Pálmám^ Béla kitűnően tett eleget. A tanulmányt jegyze­tek és gazdag korabeli il­lusztrációs anyag teszi teljes­sé. T. E. A váltott tanítás jövője Mátraszőlősön A jót hamar megszokja az ember, ám a mostoha körül­ményekbe sohasem tud bele­törődni. Mátraszőlősön — egy ideje Pásztó város szerves ré­sze — a század legelején épí­tették az iskolát, s az oktatást váltott tanítással kezdték. Az­óta több mint hatvan esztendő telt el. A vén épület még most is áll és nem változott a tanítás rendje sem. Délután fél egy. A délelőt­töseknek befejeződött, a dél- utános váltásnak kezdődnek az órák. Az öreg iskola ajta­ján hömpölyögnek a gyerekek. Ki befelé, ki meg kifelé. Az amúgy sem tágas folyosón mindenütt gyerek. Emitt eszik valaki. Tízórai, vagy az ebéd már? Ki tudja. A sorokban egy kislány fennhangon kán­tálja az aznapi leckét. A hát­só traktusban tornanadrágos fiúk ráncigálják magukra az utcai göncöt. A lányok sze­rencsésebbek, ők a tornate­remben öltözhetnek. A torna­terem ajtaja előtt táskából hányt dombok halma. A fo­lyosón, a termek ajtajánál el­kerülhetetlen a lökdösődés, a zsörtölődés és az olykor han­gosabb szó. Mint a méhkas rajzáskor, olyan az épület. Nagy Miklóst, a Mátraszőlő- si Általános Iskola igazgatóját irodájában találjuk. A helyi­ség velünk aztán tele is van. A tenyérnyi szobában kisebb nebulók számára méretezett íróasztal, pár szék. A fal kí­gyózó polcán metronóm, le­vélmérleg és a tanítás további kellékei. A polc egyben isko­lai szertár is. — Ezek a gyerekek, sajnos, még ugyanolyan körülmé­nyek között nőnek fel, mint a szüleik, nagyszüleik. Azóta talán csak a zsúfoltság lett még nagyobb — mondja az igazgató. — Mit jelent önöknek a váltott tanítás? — A pedagógusoknak szük­séges rossz, a gyerekeknek — közszerencsétlenség. Csak egyetlen példa: ha szétnéz a faluban, mindenfelé ízléses, modern házakat lát, központi fűtéssel, fürdőszobával felsze­relve szinte mindegyik. Az iskola épülete olyan közöttük, mint a szegény rokon. Mátraszőlősön kettőszázti- zenöt az általános iskolát lá­togatók száma. Kéthetes ciklu­sokban váltakozik a délelőt­tös, illetve délutános tanítás. Egyszer az alsósok, másszor a felsősök délutánosak. Az át­állás két, de inkább nárom napot vesz igénybe. Azonos életritmust képtelenek kiala­kítani. A falu úgynevezett kijáró község. A munkaképes lakos­ság elenyésző hányada kap helvben munkalehetőséget. A szülők — főként ahol kicsi a gyerek — nagyrészt igénylik csemetéiknek a napközi Ott­hont. A kétszáztizenöt tanu­lóból hetvenen járnak napkö­zibe. Az ő műszakjuk a kelő nappal kezdődik, visszaútjukat a hold kíséri sokszor. Napi tizenkét órát töltenek iskolai keretek között. — A pedagógus hogyan tesz eleget a követelményeknek a nehéz körülmények között? — Nehezen. Sajnálom a tanulókat, hisz’ nincs a fáradt gyermeknél szomorúbb lát­vány. A délutánosoknál mér­hető ez legjobban. Ilyenkor dolgozatot sem igen íratunk, ez pedig óhatatlanul tananyag­eltolódáshoz vezet. Mi, peda­gógusok is csak hátrányait látjuk. Képzéseken, tovább­képzéseken elvétve tudunk részt venni. Az úttörőmunka és a szakköri tevékenység is megsínyli a váltakozást — sorolja a nehézségek töredé­két Sípos Ildikó nevefő. — Teher ez a gyerekek há­tán, örökös aggodalom a más­hol dolgozó szülőknek — mondja B. M.-né. két iskolás gyermek édesanyja. — Az ön gyerekei hogyan viselik? — A nagyobbat mi is Pász­tora vittük. Tehetségesnek mondták testnevelésből. Kép­zését innen nem tudtuk vo'na megoldani, így oda írattuk. — A kisebbik marad, vagy megy ? — ö már marad, hisz’ olyan biztatást kaptunk idén, ami megnyugtatott minden szülőt. — Mi a váltott tanítás jö­vője Mátraszőlősön? — kér­deztük ismét az iskolaigazga­tót. — Jövője nálunk is az egy műszakos oktatásnak van. E* pedig már nem vágyálom Mátraszőlősön sem, hanera reális lehetőség. Az utóbbi három évben négy szakos pedagógus tette be maga mögött a szőlősi is­kola ajtaját, köztük olyan is, akit az iskola nevelt ki ma­gának. Az 1985—86-os tan­évben a szakos ellátottság 42 százalékos volt. A képhez az is hozzátartozik, amit a városi TIT-nél véletlenül tudtunk meg. Pásztón a számítástech­nikai tanfolyam tizenhat résztvevőjéből három diák ki­magaslóan tehetségesnek bi­zonyult. Mindannyian a máí- rászőlősi iskola tanulói voltak. Ez pedig a helybeli tanárok felkészültségének is mutatója. Mint ahogy az oktatás minő­ségét jelzi az is, hogy a vég­zős diákok zöme eljut a kö­zépfokú oktatás színterére, és ott a többség meg is állja he­lyét. A tavalyi lavina nem sodor magával több gyereket Pász­tó felé. Útját egy építési terv torlaszolta el. A terv né­hány adata: négy tanterem, napközis férőhely, természet- tudományos terem, szertár. A felépítés ideje öt éven belül. Mátraszőiős lakói egyezer forint településfejlesztési hoz­zájárulást fizetnek ez évtől. Ennek fejében kérésük anmd volt, hogy szűnjön meg vég­re a váltott tanítás áldatlan állapota. A kérés teljesülni fog. Tuza Katalin műsor-OSSL’TH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zenemüve 9.30: A hét költője: Weöres Sándor 9.42: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Zenekari muzsika 11.05: ..Én Debreceni Marci vagyok” . . , Bogdán István írása 11.25: A munkásőrség központi férfikara ének»*' 11.40: A tulajdonságok nélküli ember 24. (befejező) rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Régen tailálikóztunk 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Cimbalom- és furulya­muzisika 14.30: Holnap követítjük. .. 14.43: Népszakértők — Tamá Áron novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Nemzetközi kamarakórus- fesztivál VIII/3. rész. 16.05: Neked szól! 17.00: Eco-mix 17.30: Az új zene szóig átatában XI/8 rész 18.( Magyart Imre népi zene­karának felvételeiből 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Mundial ’86 19.25: Amiről a világ vitatkozik 19.55: Szabó Csiaba népzenei fel­dolgozásaiból ’0.14 r Oppra-rnűvészlemezek I 21.00: Egy óra Kórodi Andrással 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial '86 22.40: Kattogó kabaré — IX. rész 23.48: Fali: Az elvált asszony - II. felvo-nás fináléja 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO; 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Ifjúsági fúvósindulók 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Verbunkosok, katonadadok 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . 17.08: Ojdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok Ferenez Éva és 9 Kaláka együttes előadásában 19.30: A Modern Jass Quartett lemezeiből 20.05: Színész vagyok, énekelek 21.05: Somerset Maugham meséli . I. rész 22.05: Rockúisáe - ITT évfolyam 11. szám 23.15: Sporthírek 23.20: Verbunkosok. nóták 23.50: Könnyűzene Párizsból 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.06: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Pauiovits Ágoston jegyzete — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Kar- csaj Nagy Éva összeállítása.) Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 16.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarors/zág. a Déli Hír­lap, a Heves Megyei Népújság, valamim a NÓGRÁD keddi szá­mából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 17 25: Hírek 17.30: Betűreklám 17.35: Zenés ajándék*' 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Mexikó ’86 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.‘W: Reklám 19.30: Híradó 19.50: r.ahdar.!igó-vilá«,Lha’ino. 4. Közvetítés Guadalajaraból 21.50: Húszas, harmincas évek. Lengyel film 3.30: Szép magyar táno 23.40: Hírek 23.45: Betüreklám 23.50: Labdarúgó-világbajnokság. Közvetítés Pueblaból 1.50: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Álom a kovácsról — tv-játék 20.55: Egy időszerű témáról 21.25: Ne félj, veled vagyok! — Feliratos szovjet zenes film 2. rész 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Labdarúgó VB: nyolcad- döntő 21.50: Időszerű események í. 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Nincs túl sok főiskolai hallgatónk MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: tél 4-től: Itt élned, halnod kell! Színes film változat. Háromne­gyed 6 és 8-tól: BMX-banditák. Színes, szinkron izáilt, látványos ausztrál kalandfilm — Kohász: A Coca-Cola kölyök (14). Szí­nes, szlnkronizáilit ausztrál film­vígjáték. — TIT: Szerelmi láz­álom (14). Színes, szinkronizált olasz film. — IMH: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvigjátc-k. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Hajókka-1 a bástyák ellen.. Színes szovjet történelmi kalandfilm. Háromne­gyed 6-tól: Egy éj Velencében. Magyar film. 8-tól: Kicsi, de szemtelen (14). Színes óla«? fiJm- vigjáték. - Pásztói Mátra: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A házi­buli folytatódik. Színes, szink­ronizált francia film. — Nagv- bátonyi Petőfi: A kövek ura. Színes, szinkronizált szovjet me­sefilm. - Szécsényi Rákóczit örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, — Rétság: Az elvarázsolt dol­lár. Színes magyar bűnügyi fűm- vígjáték - Kisterenyel Petőfit Vad banda (18). Színes, szinkro­nizált amerikai western- Karancslamtjtő: Kismászát é< a gézengúzok. Maevar i fiúsáéi film. — Érsekvadkert: Nincs kettő, négy nélkül. Színes, szink­ronizált filmvfgtá'ték SFM07T • A nstvmsma, — Napv. lóé: ISKOLA MO^T • Má+vás. a« igazságos. — Jobbágyi: Nyugatoü a helyzet változatlan. * film. 4 NOGfvAU - 1986. június 16., hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom