Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
RAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA/>JA XLII. ÉVF.. 139. SZÁM ARA: 2.20 FORINT 1986. JÚNIUS 14.. SZOMBAT Á munkásság Nágrádban Á NÓGRÁD Bátonyterenyén Kiváló pedagógus Lancelot nélkül Tanácsi testület tárgyalta / i' f ^ . % » > P 2.61^ ^ Szóbeli érettségi a Madáchban a mezőgazdaságban Kabalababák. üdítőitalok, szendvicsek és természetesen Kiállítás Sóstón Tíz esztendeje fogadja nyaranként a művészeket a nyíregyháza-sóstói nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep, ahol ez idő alatt 11 országból csaknem százan dolgoztak. A több mint hétszáz érmét és csaknem száz kisplasztikát bemutató tárlatot pénteken Berecz János, az MSZMP KB titkára, a 10. alkotótelep védnöke nyitotta meg. MSZBT-küldöttség utazott Moszkvába Pénteken Bíró Gyula főtitkár vezetésével Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely részt vesz a Szovjet— Magyar Baráti Társaság VT. össz-szövetségi konferenciáján. A küldöttség tagja; Gordos János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára is. Ez alkalommal kerül sor az MSZBT és a Szovjet- Baráti Társaságok Szövetsége, illetve az SZMBT ötéves együttműködési egyezményének aláírására. (MTI) , Nagyobb szigorúsággal Aktuális környezetvédelmi tennivalók T5&. 'ftO'b'ü VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A mezőgazdasági nagyüzemek elmúlt évi gazdálkodása és az ez évi tervezés tapasztalatait vitatta meg legutóbbi ülésén a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Előterjesztésében dr. Halaj Ignác, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője arra utalt, hogy 1985-re a mezőgazdasági nagyüzemek óvatos tervet készítettek. Ezt azzal magyarázták, hogy minden továbbinál sokkal szigorúbb szabályozó rendszerhez kellett igazodni. Ma már látszik, hogy a tervezett szerényebb növekedésnek reális alapja volt. A korábbi évekhez viszonyítva mérséklődött a fejlődés üteme, romlott az üzemek pénzügyi pozíciója, az üzemek nagyobb részében csökkent a nyereség. E tendenciák okai összetettek, üzemen belüli és azon kívüli tényezőkre egyaránt visszavezethetők. A gazdaságok túlnyomó részében a növénytermesztés termelési színvonala jónak minősíthető. A megye számára meghatározó kalászos gabona termése a tervidőszak második legnagyobb eredménye volt. A növénytermesztés eredményeit nem kis mértékben befolyásolta az időjárás; de a vizsgálatok azt is jelzik, hogy a termelési színvonal további emeléséhez a technológiák- javítására is szükség van. Az állattenyésztésben 1985 a megtorpanás éve volt, szinte valamennyi területen mennyiségi csökkenés következett be. Az állatállomány 8 százalékkal, a vágóállat értékesítése 10 százalékkal, a tejértékesítés 1,3 százalékkal csökkent. E folyamatok kialakulásában alapvetően az ágazatok jövedelmezőségének romlása volt a meghatározó. Az utóbbi években visszatérő értékesítési gondok — juh, szarvasmarha — is rontották a termelési kedvet. A korábbi időszaktól eltérően a kiegészítőtevékenység bővülése is erőteljesen mérséklődött, de még így is a többi ágazatot meghaladó növekedésről adhatnak számot a gazdaságok. Egy-két üzem nehéz pénzügyi helyzetéhez nem kismértékben hozzájárult, hogy a tevékenységek lényegesen elmaradtak az előirányzottól. A korábbi időszaknál szerényebb termelésbővülés kedvezőtlenül éreztette hatását az üzemek gazdálkodásában, pénzügyi helyzetében. A 6 százalékos árbevétel-növekedés jelentős differenciálódás mellett ment végbe. A nagyüzemek 324 millió forint mérleg szerinti nyeresége mintegy 12 százalékkal maradt el az előző évitől. A nyereség 25 gazdaságban csökkent, s az össz- nyereségnek mintegy fele 5 gazdaságban képződött. Ez a differenciáltságot jelzi, s arra is utal, hogy az üzemek jelentős részében romlottak a pénzügyi pozíciók. Néhány üzem a pénzügyi hiány határára került, többen a nyereség! artalékok bevonásával tudtak eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek. A nehézségek ellenére jó eredményt ért el a Mátraijai Állami Gazdaság, a drégelvpa- lánki, a nógrádi, a mátra- mindszenti, a palotáshalmi és a szurdokpüspöki termelőszövetkezet. A végrehajtó bizottság áz értékelésben kitért arra is, hogy az eredményromlásban meghatározó volt az elvonások nagymérvű növekedése. Az eredmények csökkenéséhez olyan üzemi hiányosságok is hozzájárultak, mint néhány gazdaságban a költségek indokolatlan növekedése, a bérek teljesítményekkel nem arányos kiáramlása, a megalapozottabb döntés előkészítésének hiánya, a nagyvonalú vállalkozás, valamint az évközi ellenőrzés az önkontroll hiánya. Az ez évi tervekről szólva a testület megállapította, hogy az üzemekkel szemben támasztott követelmények tovább fokozódnak. Mindez még átgondoltabb, körültekintőbb munkát, gyorsabb alkalmazkodóképességet, nagyobb rugalmasságot kíván az üzemektől. Az előrelépés alapvető feltétele a hatékonyság erőteljesebb növelése. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jövedelemtermelő képesség fokozására, a piaci követelményekre, a termékek minőségére. A gazdálkodás eredményességének javítása érdekében növelni kell a vezetői igényességet, gyorsítani szükséges a műszaki fejlesztést, javításra szorult a munkafegyelem. az üzemszervezés és az érdekeltségi rendszer. Ezek az elképzelések viszszatükröződnek az üzemi tervekben. hiszen a 10 százalékos nyereségnövekedést közel azonos árbevétellel és csaknem 3 százalékos élőmunka-megtakarítással kívánják elérni. A beszámolóhoz az előterjesztő részletes adatokat is mellékelt. így a végrehajtó bizottság ügy döntött, hogy az alaposabb tájékoztatás érdekében a jelentést meg kell küldeni a helyi tanácsok vezetőinek. a vizsgabiztosok társaságában váltak éretté a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Építőipari Szakközépiskola IV. B-sei is, akik a héten bizonyították közismereti és szakmai felkészültségüket. Ampli Ágnes, Bottyán Róbert, Budavári Valéria, Bukta Krisztina „érlelő” pillanataikat fényképezőgépünk előtt élték át. — kulcsár — Hz elörelepes feltételei A kereskedelmi kamara elnöksége előtt Gazdasági helyzetünk javítása Befejeződött az elméleti konferencia Pénteken plenáris üléssel befejeződött a Műszaki fejlesztés-társadalmi haladás címmel Székesfehérvárott rendezett országos elméleti konferencia. A kétnapos eszmecserén öt szekcióban, negyvennél több előadás hangzott el a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdésekről, a műszaki fejlesztés fő irányairól és feladatairól, társadalmi, gazdasági feltételeiről, s az innovatív emberi tevékenységgel való kapcsolatáról. Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője a konferencia zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztés nem technológiai, technikai probléma, hanem a társadalmi haladás komplex kérdése. A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának elnöksége június 13-án Salgótarjánba Drótos László, az LKM vezérigazgatójának, a bizottság elnökének vezetésével elnökségi ülést tartott. Az elnökségi tagokat Gressai Sándor, a bizottság Nógrád megyei társelnöke, az ülésnek helyet adó , Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója köszöntötte. Az elnökség az első napirendi pont alapján áttekintette Észak-Magyarország vállalatainak gazdasági helyzetét 1986 első negyedévére vonatkozóan, s megállapította, hogy bár a termelési számadatok alapján a helyzet valamelyest jobb az országos átlagnál, összességében ' a vál'alatok jövedelem- termelő képessége, pénzügyi stabilitása komoly gondokat tükröz. Szembetűnően visz- szaesett például a nem rubelelszámolású export mind értékben, mind volumenben. Az elnökség megállapította, hogy a nem rubelelszámolású export bővítésének pályázati rendszere ez ideig nem érte el a célját, s ennek javításához ajánlásokat, javaslatokat fog készíteni. A, mintegy 150 vállalatot képviselő elnökség rögzítette, hogy a vállalatok tisztában vannak az általános pénzügyi lehetőségekkel, de gazdálkodásuk hatékonyságát a közgazdasági feltétel- rendszer sem segíti kellően. Ezen a területen a következő főbb elemek változása lenne kívánatos: stabil szabá- lvozó rendszer működtetése, racionálisabb adórendszer bevezetése, hatékonyabb foglalkoztatáspolitika és ehhez tartozó bérpolitika megvalósítása és bürokráciamentes gazdaságirányítás megteremtése. A kialakult helyzetben különösen szükséges a bizalom erősítése a vállálatok és a gazdaságirányítás között, hogy az 1986. évi tervfelada- tok teljesülhessenek. Az elnökség ennek érdekében ösz- szegezni kívánja a térség vállalatainak véleményét és javaslatait azzal a szándékkal, hogy az ésszerű változtatásokra jelzéseket: adjon a gazdaságirányítás számára. Az elnökség kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a fenti feltételrendszer megteremtésével a vállalatok gazdálkodásuk eredményét javítani tudnák. Az elnökség a továbbiakban megvitatta és elfogadta azt a javaslati anyagot, amely munkamódszerére. kapcsolattartásának rendszerére és a vállalati érdekek minél hatékonyabb képviseletére vonatkozott. Az elnökség egvéb aktuális kérdések megtárgyalásával fejezte be munkáját* A természet- és környezetvédelem aktuális kérdéseiről tanácskoztak pénteken Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnöke vezetésével a környezetvédelmi felügyelőségek, s a nemzeti parkok igazgatói. Egyetértettek abban, hogy az eddiginél nagyobb szigorúsággal kell érvényt szerezni a környezetvédelmi követelményeknek az új beruházások, valamint a rekonstrukciók megtervezésénél és kivitelezésénél. Erre azért van szükség, hogy elkerülhetők legyenek az utólagos, s jóval nagyobb költségekkel járó módosítások, áttervezések. Sok gondot lehet megelőzni a gazdálkodó szervezetekkel kialakított jó kapcsolat révén — mutattak rá többen is. Erre Salamon Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park igazsatója pra- . lített néhány jó példát, köztük azt, hogy a helyi tsz-ek a nemzet parkhoz méltó, mintaszerű rendet raktak gazdaságunkban. Ellenpéldaként viszont arról szólt, hogy a - határozott intézkedések ellenére a Püspökladányi November 7. Termelőszövetkezet még mindig libát legeltet a' park területén, noha már eddig is felbecsülhetetlen káro-' kát okozott itt a libatartás.. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója segítséget kért az egyik súlyos gond, az erdőtüzek megelőzéséhez. Mint mondotta, kidolgoztak egy hatásos tűzvédelmi rendszert. Néhány százezer forint befektetésével, többszáz millió forintnyi értéket lehetne megóvni. Ehhez azonban a helyi források nem elegendőek, szükségesnek tartja, hogy ehhez az OKTH is hozzájáruljon. Gavallér István, az Észak-magyarországi Felügyelőség igazgatója arról szólt, hogy az illegálisan lerakott veszélyes hulladékok egyre több gondot okoznak. Jó példa viszont, hogy — helyi megállapodás eredményeképpen — a szintén veszélyes hulladéknak számi tó használt akkumulátorokat az ÁFOR, négy telepén folyamatosan gvűjt-ik, és szakszerűen tárolják. ___
