Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

Szenvedélyes festészet Mustó János kiállításáról Képzőművészeti, építésze­ti és egyéb kiállítások meg­rendezésére tettek alkal­massá egy teret a Nógrád Me­gyei Építőipari Vállalat (NÁÉV) salgótarjáni közpon­ti épületegyüttesében. Az ét­teremben végeztek el olyan belső átalakítást, amelynek következtében itt kiállítá­sokat lehet rendezni. Az első tárlatot Mustó János festő­művész olajképeiből és gra­fikáiból nyitották meg nem­rég a vállalat dolgozói és a város lakossága élénk érdek­lődése közepette. Mustó János nem tartozik ta sűrűn kiállító művészek közé, salgótarjáni műtermé­ben azonban nagy sorozat­ban készülnek a feszes for­marend törvényei szerint szü­lető metszetek és a gondolati összegezéseket jelentő fest­mények. Példa erre ez a mostani tárlat is, amely mintegy összegezi a művész utóbbi években végzett mun­kásságát. Mustó János ese­tében a festői munka szen­vedélye nemcsak a külső va­lóságot kívánja föltárni, ha­nem az ember — a festő — belső tudati tájait is moz­gatja, a saját belső környe­zet alakulásáról is tudósít. Ebben az indulatoktól sem mentes, az újabb kor tör­ténetiséget is megfogalmazni kívánó törekvésben a mű­vész tág keretek között al­kalmazza a képzőművészet régi és új értékeit, az elmé­leti problémák tudatos boncol­gatása közben leszűrt ta­pasztalatait, a társadalmi tu­dat befolyásolásának tartalmi és esztétikai lehetősegeit. Azt általános esztétikum törvé­nyeit szem előtt tarva, egye­di képi változatok születnek így a műteremben, amelyek gyakran —, s nyilván nem függelenül a mondandó ösz- szetettségétől és bonyolultsá­gától — képsorozatokká áll­nak össze. Mustó János jelen kiállítá­sa funkcióját tekintve, köz­művelődési tárlat, ugyanak­kor azonban szakmai tekin­tetben is figyelmet érdemel, amennyiben a művész koráb­bi és újabb törekvéseiből is ízelítőt nyújt. A közműve­lődési szándék egyébként szintén indokolt, hiszen a festő a hetvenes évek elejé­től szocialista szerződésben áll a vállalattal, tevéke­nyen vesz részt annak mű­velődési törekvéseiben. Ezen a kiállításon, mintegy húsz linómetszetet, s több mintegy tucat festményt mutat be. Miután tartalmilag, temati­kailag. s formai tekintetben egvaránt tudatosan építkező művészről van szó, akinek fejlődése festőileg és gondo­latilag egyaránt világos és sajátosan összetett is egy­szer s mind. érdemes ennek a művészetnek néhány voná­sára legalábbis utalni. Egyik mindenesetre a monumentali- tásra való hajlam, amely nemcsak a képépítés egészére, hanem az egyes motívumok előadására is jellemző. Ezzel szorosan összefügg a kifejezés totalitására való törekvés, a stílust is meghatározó össze­foglaló tendenciák alkalma­zása. Külön érdemes em’íte- ni a dekoratív szívkezelést, az égő szmek drámáját, amely csak tovább fokozza a kifeje­zés exDresszivitását. Látnivaló, a festő vonzó­dik a mainál bizonyos szem­pontból erősebb ihletésű, na­gyobb történelmi feszültségű korszakokhoz, amelyekben az irodalom, a zene nagv köl­tőivé'. Madách Imrével. Bar­tók Bélával is ta'álkozhat. s korszakos jelentőségű élet­műveik kaocsán foglalhatja össze mindazt, amit a mai kor lényegének érez. Kéni jelei —, mert hiszen a mű­veken inkább jelekről, sem­mint figurákról van szó — mégsem puszta közvetítői a fenyegetettségek közepette a humánumban kiteljesedő tör­ténelmi tanulságoknak, a forma ebben az esetben azonos a jelentéssel. Vagyis azzal, hogy az ember drámájának van értelme, a hűlő formák kavalkádjából űjra és újra kisarjadhat a remény, a lé­tezés jövőjében való bizako­dás minden századunköeli történelmi, társadalmi, mo­rális és természeti katasztró­fa ellenére. Ez a néha-néha már szinte öngerjesztő hit minden művészet éltetője, amely időnként úgy röpíti fel azt, mint az Ur Illés sze­kerét, de ha nem, akkor is segít életben maradni. Mi más lenne a művészet sze­repe minden korban! Mustó János újabb törek­véseiben ötvözni kívánja a személyes sorsot, a lokálisát, a nemzetit a kelet-közép- európaival és az általános­sal. Így a kiállításon is je­len van a másfél évtizedes Nagyapa, a parasztai előd, a Tavasz, a kipattanó életöröm „szimfóniája" szoros gon­dolati egységben a Kopjafák, a Bartók-, a Madách-sorozat, A történelem dialektikája, Az élet születése című képek, valamint az Életfa darabjai­nak mondandóival, hogy csak néhányat említsünk a képek közül. A gondolati egység foly­tatódik a grafikákban is, amelyek tematikailag egy­részt az építés, a város szü­letése. az ipari szerkezet szépsége, másrészt az etikai felelősség világméretű szük­ségességének gondolatai kö­ré szerveződnek. „Kék Boly­gónk", a föld sorsa, az érte való aggodalom fogalmazó­dik meg e linómetszeteken. A meglódult időt, a homokóra és az atomóra történelmi kora közötti alapvető kü­lönbséget állítja elénk a mű­vész, ami a kőtáblák szigo­rúságával figyelmeztet a ma élők felelősségére a holna­pért, a humánum jogáért. Az emberiség mai közérzetének, félelmeinek és reményeinek ismeretében indokolt figyel­meztetések ezek a remélhe­tőleg nagyobb formátumú ké­pek előtanulmányainak is föl­fogható grafikák. T. E. gyerekek Palotáshalmon Nyolc éve együtt Táncos lábú Mérhetetlen lehetőségek rej­lenek a művelődési otthon­ban. Gyökérzetükkel a helyi talajhoz tapadnak, amikor a hagyományokat őrzik, ápol­ják, és továbbadják. A pa­lotáshalmi Mihálvfi Ernő mű­velődési ház munkatársai ezt a lehetőséget használták ki, amikor évtizedek halódása után gyermektánccsoport ala­kítását határozták el. Okta­tójuk Gergely Gáspárné, a helyi könyvtár vezetője. A művelődési ház előteré­ben, gyerekek karéjában, a video előtt találjuk. — Hét végén versenyen vettek részt a csoport szóló­táncosai, a produkciót ele­mezzük mast velük — mond­ja a csoportvezető. A gyerekeket nagy vita kö­zepette hagyjuk a tovább- pergő videokazetta előtt. — Mikor alakult a nép­tánccsoport? — Valamikor a hatvanas évek legelején. Palotáson is hagyománya volt az öntevé­keny művészeti csoportoknak. Aztán a következő évtized­re sorra eltűntek a színpa­dokról. Pedig az embereket ma is érdekli. Erre alapozva alakítottuk meg 1978-ban a Kenderike nevű gyermektánc- csoportot. Hogy 'elképzelésünk helyes volt, jelzi, a nagy ér­deklődés a gyerekek részéről, és a fellépésekre invitáló sok­sok meghívás is. A csoportnak negyvenkét állandó tagja van, köztük ti­zenöt szólótáncos. Ha futná az időből, energiából, lehetne ennél több is, hisz jóval több az érdeklődő. — A sikerélményen túlme­nően minek köszönhető a nagy érdeklődés? — A csoport munkájában, a gyerekekkel való foglalko­zásoknál sok mindent fontos­nak tartok. Szeretném, ha tisztelnék saját kultúrájukat, nemcsak a táncot, de a nép­dalokat, népszokásokat is, amitől magyar a magyar. Ezért is gyűjtjük rendszere­sen ezeket, nem csupán a gyerekekkel, hanem a szülő­ket, nagyszülőket is mozgó­sítva. Mert a gyerekek által az egész család, a falu összes népe aktívan részt vesz a közművelődésben. Mérhetet­len lehetőségeket látok a nép­tánc közösségformáló erejé­ben is. hisz’ a Kenderike tán­cosai azon kívül, hogy tehet­ségesek, az iskolai élet elöl­járói is. Jól tanulnak, kezde­ményező úttörők, közösségi emberkék. Kötődés a hagyományok­hoz, a lakóhelyhez, a szűkebb közösséghez. Mindezeket a lehetőségeket magában hur­colja a néptánc. De ezen túl­menően egy kicsivel több ha­zafias érzetet, is adhat mert a helyi kultúra ápolásával a nemzeti lét gazdagodhat. S hogy ez milyen nagy hajtó­erő, jelzi a Kenderike táncos­lányainak — a tánc kedvéért, az együvé tartozás jeleként — hosszúra növesztett hajfo­nata is. T. K. Szívesen töltik idejüket a fiatalok a romhányl könyvtár zeneszobájában Mozgás­korlátozott kézművesek találkozója Országos kézműves-találko­zót szervez a mozgássérültek Zala megyei egyesülete. A július 26-tól 30-ig Zalaeger­szegen sorra kerülő rendez­vényen minden olyan mozgás- sérült részt vehet, aki nép­művészet vagy kézművesség valamelyik ágát amatőrként műveli. A találkozó célja a személyi kapcsolatok kiala­kítása, valamint a szakmai ta­pasztalatok cseréje. Emellett városi művelődési központban a résztvevők kiállításon mutat­hatják be legsikerültebb mun­káikat. A program lehetősé­get nyújt a vendéglátó me­gye nevezetességeinek meg­ismerésére, s szerepel benn* autós ügyességi verseny, va­lamint ülőröplabda-bemutató is. Az érdeklődők június 30-ig jelentkezhetnek a mozgássé­rültek Zala megyei egyesü­leténél (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5., Telefon: 92-14-276). Ugyanott bővebb felvilágosítást is adnak. Hajdanvolt „vendégség" A Karancs vidéki palócok egykor nagy verekedők hí­rében álltak. A múlt század­ban aligha eshetett meg bú­csú. ahogyan ezen a vidéken nevezték: vendégség kiadós verekedés nélkül. Nem is volt becsülete az olyan ün­neplésnek, búcsúbeli kocsmai mulat&zásnak, amelyen vér nem folyt. Amikor közel másfél év­századdal ezelőtt egy fiatal, de nagy tapasztaíatú nép­rajzkutató, ..Reguly ,^ntal vé­gigjárta a paíóc falvakat, nem kerülte el figyelmét ez a sajátságos szokástorma sem, amelyet a karancs- és med­vesaljai palóc ember ter­mészetével hozott összefüg­gésbe. Amint gyűjtési nap­lójából tudjuk, ennek a vi­déknek egykori népe a sér­tést, gvalázást sohasem hagy­ta megbosszulatlanul. Külö­nösen azt vette zokon a pa­lóc férfi, ha feleségére a kurva jelzőt ragasztották. Ilyenkor vagy a szolgabíróhoz ment panaszra, és számtalan per kerekedett evégett, vagy pedig maga vett elégtételt adandó alkalommal. De, ugyancsak nehezen szenved­hette a zsivány nevet is. amit összeszólalkozáskor olykor egymásra testáltak. — Hát mér volnék én zsi- ván, mited loptam el? — tette fel az indulatos kérdést a megbántott, és ritkán hagy­ta megtorlás nélkül az ócsár- lást. De. ugyancsak bosszút állt a hunefut (hamis, csaló), lankatt (ügyetlen dologialan), candra (piszkos, rendetlen), csipás (tanulatlan, élhetetlen) titulusokért is. Amint Reguly Antal meg­figyelte, a palóc ember a meg- bántásért sohasem vesz azon­nal elégtételt. Megvárja, míg a kocsmában összekerül­nek az ivásnál, és verekedés­re kerül sor, amit józanul sohasem tesz. így sokszor csak fél év múlva bosszulja meg a sértést. Ivás közben beleköt a szomszédjába* anél­kül.' hogy az sé’jdítené annák okát és néha már az üstö­kébe ragad, a másig még mindig flegmán kérdi: — Hát mért bántasz te en­gem? Csak ekkor árulja el, hogy miért támadt rá: — Tudod-e mikor öszve- kurváztad a feleségemet? Ekkor aztán rögtön össze­kapnak. Ha az egyik megsé­rül és haragra. gyűl, így szól: — Egyszer lettem, egyszer halok meg! — és úgy ront a másiknak, hogy kézzel a hajába kap, vagv ököllel, olykor doronggal támad rá. A többiek tétlenül nézik a verekedést, míg bicskára nem kerül a sor. akkor el­választják őket. De, ilyenkor könnyen tömeges verekedés­sé fajul a párviadal. Ha. ne­tán rokon is akad a beavat­kozók között, ki elkurjantja magát, hogy: — Az én komám kezébül senki se merje kivenni a kést! — bizton kirobban £ tömegverekedés. Amikor aztán híre jár a faluban az eseménynek, vagy valamelyik gyerek léleksza­kadva hazaszalad a hírrel, hogy: — Jóska bátyának beverték a fejét, úgy fut a fejibül • vér, mint a pataki Ekkor a jó férfirokon a kerítésből kihúz egy erős ka­rót, szitkozódva mondván: — Hej, ha úgy van a do­log, hej ha más add.iig van is! — és szalad a tett szín­helyére segíteni. De. már ek­kor az egész falu asszonya es gyereke ott van, sír és óbé- gat Végül is csak az asszo­nyok nagy kéréssel és szi­dással tudják megfékezni a vérontást, vagy pedig a falu legerősebbjei hírében állókat hívják, akik addig ütik mind a két félt, míg azok le nem csillapodnak. Azelőtt vendégség nem • is eshetett meg verekedés nél­kül. Amint mondták. — Az vöt a jó vendégség. Nem so­kat ért bíz az, ha verekedés nem volt! A múlt század közepétől azonban megyei végzés sze­rint. a na'gyobb helyeken a búcsú alkalmával a szolga­bírónak is jelen kellett len­nie, és karhatalommal meg­akadályozni a verekedést. Ha ez nem is sikerült mindig, évszázad múltán mégis fele­désbe merült a régi virtus, a va'ódi ..vendégség". Selmeczi Kovács Attila műsor KOSSUTH RADIO: 8.05: Mű sorismeri etés 8,15: Mai kulturális programok 8.^0: Egy kis figyelmet kérek! — Jegyzet 8.30: Telemann: Pimpinone 9.28: Hétszínvirág 10.05: Két keréken Magyar- országon 10.35: Nefelejcs 10.50: Nóiaosokor 11.37: A tulajdonságok nélküli ember 12.45: Intermikrofon 13.00: Lemezmuzeum 13 40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: t\ magyar széppróza századai 14.24: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: snakespeare mindenkinek 15.30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 16.05: Revkalauz 17.00: Hálóban 17.46: Orosz Júlia operett- felvételeiből 18.15: Hol volt. hol nem volt.., 18.25: Mai könyvajánlatunk 19 15: Mundial '86 19.25: Európa zenéje Liszt zongoráján XII '5. rész 20.05: Kapcsoljuk a pesti Vigadót 21.05: Operaáriák 21.40: Tudománnyal vagv anélkül? 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial 86 22.40: Ki ellenőriz? - Jegyzet 22.50: A dzsessz világa 23.50: Gastoldi-madrigálok 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIOt 8.05: Népdalok 8 20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Könnyű fúvósmuzsika 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullóm 14.00: Téblábolás a porondon 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 16.15: Rockhangversenyekről 17.08: Stan Getz szaxofonozik 17 30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.50: Közvetítés az Arany Mokka kerékpárversenyről 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21 05: A Magvar Rádió Karinthy- színpada 22.15: Most érkezett! 23.15: SDorthírek 23.20: Nóták 23.50: Billy Vaughan zenekara játszik •.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magvarországi ké­peslap. Szerkesztő: Csonka László (A tartalomból: Idegenforgalmunk kérdőjelei — Tiszavalki nyár — Művészhangszerek Sa.i ószögedről — Tollbeszéd. Németh Miklós At­tila jegyzete.) 18.00:, Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.55: Iskolatévé 16.15: Hírek 16.20: Reklám 16.25: Telesport 17.55: Képújság 18.00: Üi Reflektor' magazin 18.55: Reklám 19.05: Tévétofna 19.10: Esti mese l9.?o: Reklám 19.30: Híradó 19.50: Labdarúgó-világbajnokság. Észak-Írország—Brazília 21.50: Betű reklám 21.55: Panoráma 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Képújság 18.30: Játsszunk bábszínházát! XIII 6. rész: Segítség, be vagyok zárva! 18.55: Panamericana 19.55: Zenés Tv-színház. Leo Fall: Pompadour 21.35: Híradó 2. 21.55: Cervantes élete 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 11.30: Tv-hírtdő 20.00: Arany Prága '86. A nemzetközi fesztivál díjkiosztó gálaestje ti.10: Autósok-motorosok magazinja 81.50*: Arany Prága *86. A nemzetközi fesztivál kitüntetett zenés műsora. Az adás végén: Hírek 2 MŰSOR 19.30: Tv-hiradC 20.00: Labdarúgó-vb. Brazília — Észak-Írország mérkőzés A szüneten: Időszerű események, i. 21.50: Időszerű események, 2. 22.01: időjárás-jelentés 22.05: E'4f történt 24 óra alatt 22.15: Lábdarugó-vb. Spanyolország—Algéria mérkőzés felvételről MOZIMŰSOR: Salgoiarjani November 7.: Fél* 4-töl: Itt eined, halnod kell! Színes filmváltozat. Háromnegyed 6 es 8-tol: Kicsi, de szemtelen (14). Színes oiasz fílmvigjaték. - Balassagyarmati Maüacii: Fel 4- toi: Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet történelmi ka: an di­fiim. Háromnegyed « es 8-tol’;, BívlX-banditák. Színes. látványos* szinkronizált ausztrál kalandfiim. — Filmklub: Orfeusz és Eurydike. Színes magyar filmvigjátek. - Pásztói Maira: Kismaszat és a gé­zengúzok. Színes magyar ifjú­sági fűm. — Szécsényl Rákóczi: Egy maréknyi dollárért (14). Szí­nes. szinkronizált olasz west,:in. — Kisterenvej Peíőfi: A :<y ura Színes szinkronizált • * mésefüm. - Nag'ióc: S-nt • y és banditák r — I í (16) rz1' i*»nán kalandfilm - Jobbágyit Nincs kettő négy né'.^tT.. szinkronizált olasz film. 4 NÓGRAD - 1936. június 12., csütöríok

Next

/
Oldalképek
Tartalom