Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
Besztercebánya Égif vendéglátó ház ' Ma már nincs is város A ház munkaprogramjait és terveit főleg a látogatók igényei diktálják. így például tudományos-fantasztikus szakkörök is létesültek. A mozgáskultúra klubja lránt Népszerűek a folklórprogramok... ®!.y nagy vol‘ az érdeklődés, nek bizonyult, s így ki kel- tárak, a színház- és esztrád- kulonosen a lányok es as.szo- lett bővíteni azt a szomszédos nyok körében, hogy a gya- iskolák tornatermével, korlatokra már a ház hatal- Klubhelyiségek, a más eszbrádterme is kevés- szerűbb technika, a terem áll a vendégek szol- legkor- gálatára, itt mindenki nyitott könyv- ajtókat talál. Bár, a városnak több kulturális létesítménye van (operaháza. több hangversenyterme, mozija, múzeuma és kiállítási terme), az új kulturális központ mindenkit megörvendeztetett. Látogatják óvodás- és iskolásgyerekek, de a felnőttek is, a legidősebb lakosoknak pedig saját helyiségük van; itt működik a nyugdíjasok klubja. A látogatók művészeti tevékenységéről, művelődéséről és jó szórakozásáról a művelődési otthon százötven belső és külső munkatársa gondoskodik. Elsősorban a gyermekekre és az ifjúságra fordítanak kiemelt figyelmet. A legkisebbek gyermeki fantáziájukat a mozgáskultúrái, zenei vagy képzőművészeti szakkörökben engedhetik szabadjára. A kisebb gyerekek szívesen látogatják az otthon bábszínházát, filmvetítéseit, de vannak külön színházi-, tánc- és zenei együtteseik is. vagy nagyobb község Csehszlovákiában, ahol a kultúrának ne lenne saját hajléka. Az egyik legfiataiabb ilyen létesítmény a besztercebányai művelődési ház. Létrejötté, ben és üzemeltetésében elsősorban a város legnagyobb iparvállalata, a számítástechnikai üzemek szerzett érdemeket Ez persze nem azt jelenti. hogy ez a modern kultúrpalota csupán a vállalat négyezer alkalmazottját szolgálja. 2>-fää Sokan keresik fel a kiállítási termeket Nógrádi ! telkek Örömhír megyénkben az elkövetkező három évre megfelelő mennyiségű telek áll rendelkezésre az építeni akaróknak. Ezek megoszlása — a kereslet, és a lehetőségek figyelembevételével — igen változatos képet mutat. Jelenleg háromezer építésre előkészített telek várja leendő tulajdonosait. Ezekre átlagosan száz-száznegyven ezer forintot költenek a helyi tanácsok. A kialakítás ára természetesen függ a telek helyétől és közművesí- tettségétől, így mondjuk egy város belterületén lévő terület, teljes közművesítéssel — víz, villany, gáz — lényegesen többe kerül, mint egy városkörnyéki. A telkek a városok elhelyezkedése miatt sokszor — az igények ellenére — a városhoz tartozó településeken, így Salgótarjánban, Somoskőújfalun, vagy Balassagyarmat esetében Pat- varcon, Kőváron kerültek kialakításra. Álljon itt még egy adat a tanácsok fokozott törődésének bizonyítékaképpen: az elmúlt ötéves tervidőszakban három telekkialakítási pályázaton csaknem negyven- milió forint támogatást kaptak a helyi tanácsok a megyei tanácstól. A tanács elképzeléseiben szereplő 4340 családi ház — amelyeket természetesen nem a tanács épített, hanem eny- nyi elkészülésével számol a VII. ötéves tervidőszakban — felépülésének lehetőségei adottak, hiszen a meglévő háromezer *2lek mellett a helyi szervek még több mint százat kívánnak kial^ ü ni. II Szovjet régészek kincsre leltek, amelyet bériában, a Jenyiszej folyó partján 15—20 ezer évvel ezelőtt élt ősember rejtett el. A tudósok tréfásan „kőbankókkal teli bőrzsáknak” nevezték el a leletet. Bár, a kincs a mai ember szemében nem fest annyira vonzónak — összesen tíz darab különböző formájú és méretű kőből áll. Azokban az időkben azonban nagy értéket képviseltek, hiszen ezek a kövek munkaeszközök; kézi vágóeszözök, a balták, a kaparó- és lyukasztókövek. Feltehető, hogy a tudomány előtt ismeretes munkaeszközök közül ez a legrégibb gyűjtemény. Nagy az asszony köténye Rég ismert, sőt talán már kissé feledett mondás: „nagy az asszony köténye es mindent eltakar,” Talán ha a mai tizenévesektől kérdeznék egy vetélkedőn, hogy mit is jelent, furcsa válaszok születnének. Az idősebbek ismerik a jelentését. Valahogyan így lehetne megfogalmazni: sok baj, nyomorúság, vitatkozás, szégyen, gyűlöltség lehet egy családban, de ez a család magánügye, sem szomszédnak, sem rokonnak, sem jóbarátnak, még kevésbé ellenségnek vagy legalábbis rosszakarónak mit sem kell tudni róla. Kissé szélsőséges a megfogalmazás, az igazsága is egy kicsit a múlté. Nem véletlenül használom a „kicsit” jelzőt, mert talán ma sem okos dolog minden összezördülést, minden belső gondot azonnal kiteregetni. A kibékülés, a dolgok rendezése is könnyebb úgy, ha nem tudja ország és világ. De mit jelent a mindent eltakarás? Rosszat jelent, mert a bajokat nem oldja meg. Ha az italozó férj rendszeresen veri a feleségét, és az asszony másnap a kék foltokat arra magyarázza, hogy leesett a létráról, talán első alkalommal még elhiszik neki, de harmadjára már bizonyosan nem. És nem is segített semmin. Vagy hányszor fordul elő, hogy a szülő gyermeke védelmeié kel akkor is, ha tudván tudja, hogy hibás, de az ö gyerekét ne szidja meg a szomszéd, ne intse tisztelettudó viselkedésre a nagymama, és főleg ne bántsa „igazságtalanul" a pedagógus. Szinte nincs olyan eset a fiatalkorúak bírósága előtt, amelyen amikor meghallgatják a szülőket, ne mindegyik szülő azt vallaná, hogy a „mások”, a „többiek” vitték a kísértésbe az ő jó, szelíd, semmiről sem tudó, ártatlan magzatját. Persze, hogy védje meg a szülő a gyermekét, az asz- szonv a férjét, a férj a feleségét, a testvér a testvérét, de ne védje, ha tudja, hogy vétett, hibázott, netán bűnt is elkövetett. ' Nem használ vele annak, akit véd, csak ront a helyzetén, a kötényről pedig, amelyről úgy véli, hogy mindent betakar, tévesek az elképzelései. Nem takar be mindent. (sm) Kőbankókbór álló kincs olyan SzíFiataljaink készek a katonai szolgálatra Beszélgetés Radics János ezredessel, a sorozás tapasztalatairól A férfiak hadkötelezettsége az év január első napján kezdődik, amelyben betöltik a 18. életévüket. Ezzel a jogszabállyal összhangban került sor megyénkben az 1968-ban született fiatalok katonai nyllvántartásba-vételére, illetve sorozására, amit a napokban fejeztek be. A sorozás mostani tapasztalatairól beszélgettünk Radics János ezredessel, a Nógrád Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi rarancs- nokság parancsnokával. — A sorozás célja volt annak megállapítása, hogy a hadköteles sorba lépő fiatal alkaimas-e katonai szolgálatra. Ha igen, úgy a sorozóbizottság figyelembe véve a sorköteles iskolai végzettségét, szakmai képzettségét, MHSZ- ben szerzett honvédelmi szakismereteit, szociális és családi körülményeit, érdeklődési körét, kérését, a tervezett beosztással kapcsolatos rátér, mettségét, a néphadsereg szükségleteit, dönt beosztásukról. — Hogyan fogadják megyénk fiataljai a sorozáson való megjelenést? — A fiatalok életében érthető módon nagy esemény a sorozás. Ezt a férfikor első konkrét megnyilvánulásának tekintik. Űgv vélik, valami új, eddigiektől eltérő kötelezettség kezdődik felnőtté vált korukban. Már hagyományosan megyénk fiataljai a sorozáson az előírt időben és fegyelmezetten jelennek meg. Érzelmileg és tudatilag azonosulnak a katonai szolgálattal. az ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségük fegyelmezett ■ teljesítésével. Többségük egzisztenciális és családalapitási okok miatt mihamarabb szeretné — már a 18 életévében a katonai szolgálatot megkezdeni. Sajnos, azonban ez még nem valósítható meg. Tehát nekünk nem az a gondunk, hogy a fiatalok szolgálathalasztásí kérelmükkel foglalkozunk, hanem ellenkezőleg, megértetni velük, hogy miért nincs lehetőség még most 18. életévükben a bevonulásukra. — Tanulságok, tapasztalatok? — A sorozáson megjelent fiatalok a megye sajátosságaiból adódóan, már hagyományosan nagy érdeklődést mutatnak a határőrség iránt. Sokan kérik, hogy ott teljesíthessenek katonai szolgálatot. Ebből adódóan határőr családi dinasztiák alakultak ki. Ezen kívül nagy az érdeklődés a harckocsizó, a légvédelmi rakéta fegyvernemek iránt, és sokan kérik magukat a híradókhoz is. A sorkötelesek körében ebben az évben nagyobb aktivitást és jelentkezési készséget tapasztaltunk a katonai pálya iránt. Főiskolára eddig jelentkezett 57 fő. a tiszthelyettesi iskolára 49. a katonai kollégiumba 52 fő. A fiatalok nagyobbik része ebbéli szándékát még a sorozás előtt eldöntötte, de a sorozás alkalmával is többen jelentkeztek kato. nai iskolára. Fontos társadalmi és közvetlenül néphadsereg! érdek, hogy arra alkalmas, jó tanulmányi eredménnyel biró fiatalok minél nagyobb számban jelentkezzenek katonai főiskolára, tiszthelyettesi iskolára, a fiatalabb korosztály, a 14 évesek pedig a honvéd katonai kollégiumba. — A sorozáskor hogyan tudják érvényesíteni a néphadsereg és a fiatalok érdekeit? — A sorkötelesek behívásának megtervezését, velük egyeztetve, gondosan és körültekintően végezzük. A néphadsereg érdeke és szükséglete természetesen elsődleges szempontot képvisel. De ennek megsértése nélkül szociális és családi problémákat jelző sorkötelesek ügyét külön vizsgáljuk és indokolt esetben segítünk. Ezt tesszük oly módon, hogy például: azon sorköteles, aki család- fenntartónak minősül és ezt a helyi tanács okmánnyal igazolta, szolgálathalasztásban részesül mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. Olyan esetben, amikor a bevonuló sorköteles családja anyagi támogatásra szorul, kezdeményezzük a helyi tanácsnál, hogy részesítse a családot egyszeri segélyben. Ezen túlmenően a sorkötelest műszaki alakulathoz hívjuk be, ahol kereseti lehetősége van. A nősöket, családosokat lehetőleg a megyébe, vagy közeli alakulatokhoz helyezzük, hogy a család elérhető távolságban legyen. Előfordul a sorkötelesek hibájából, mivel sem a személyes beszélgetés során, sem később nem köz. ük e vonatkozású körülményeiket, hogy emiatt a segítség csak utólagosan, késve és nem ritkán sok nehézség árán történhet meg. — Benyomásaik a fiatalok egészségi helyzetéről, állóképességükről? — A sorozáson részt vett fiatalok egészségügyi alkalmassági vizsgálatának eredménye alapvetően kedvező, de vannak figyelmeztető jelzések is. Az egészségügyi vizsgálat — a fiatalok védet, mében — szigorú. A fiatalok 12 százalékánál olyan betegség mutatható ki, amely időlegesen. vágy véglegesen a katonai szolgálatból kizárja. Az ideiglenesen alkalmatlanok egy része gyógykezelést követően katonai szolgálatra al_ kalmassá válik, s így a végeredmény 90—92 százalékos alkalmasságot mutat. Általában elmondható, hogy a fiatalok állóképességük fenntartására a sport által a test építésére nem fordítanak megfelelő figyelmet. A jelentkező egészségügyi problémák egv része visszavezethető a rendszeres sport, a testedzés hiányára, vagyis a fiatalok napjainkban tapasztalható életmódjára. örvendetes, hogy a sorkö. telesek iskolázottsága emelkedő tendenciát mutat. sőt egyre többen jelzik továbbtanulási szándékukat. A mé- gvében a középiskolát végzettek aránya 32 százalékos, az ipari iskolásoké pedig 28 százalékos. Ismeretes, hogy a Magyar Néphadseregben a fizikai leterheltség, igénybevétel a szokásosnál nagyobb. Az is köz- tudomású, hogy a seregben igen magas színvonalú technikai eszközök vannak, kezelését a bevonuló fiataloknak el kell sajátítaniuk. Ezért fontos néphadsereg érdek, hogy a bevonuló fiatalok egészségesek legyenek, a fizikai leterhelést jól bírják és isko.' lai. valamint szakmai végzett, ségük megfeleljen az elvárásoknak. — Az eddigi tapasztalatok alapján mennyire lehetünk büszkék katona fiataljainkra? — A megye fiataljai megfelelő politikai felelősséggel tesznek eleget katonai szolgálatuknak. A néphadseregbe aktivan bekapcsolódnak a KISZ-munkába, a szocialista versenymozgalomba, többségük elnyeri az „Élenjáró’* vagy „Kiváló katona” megtisztelő címet. Döntő többségük katonai szolgálatukat fegyelmezetten, példamutatóan teljesíti. A csapatok parancsnokai a Nógrád megyei fiatalokról elismerően nyilatkoznak, amire mi igen büszkék vagyunk — fejezte be a beszélgetést Radics János ezredes. Somogyvári László Bércéi két arca: a palóc házak mellett már új otthonokból alakulnak ki a korszer« > utcák
