Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

Mihail Gorbacsov életrajza Mihail Szer- gejevics Gor­bacsov, az KB fő­titkára 1931. március 2-án, született Pri- volnoje köz­ségben, a sztav­ropoli ha tár­terület krasz- nogvargyejsz- kojei járásá­ban, földműves- csaladban. Nem sokkal a nagy honvé­dő háború után, tizenöt éves korában gépkezelőként áilt munkába egy traktorál­lomáson. 1955- ben elvégezte a moszkvai Állami Lo­monoszov Egyetem jogi karát, majd 1967-ben a Sztavropoli Mező- gazdasági Főiskolán okleveles agrarközgazdaszi képzettséget szerzett. 1952-ben lépett be a pártba. 1955-ben függetlenített Kom- szomol-, majd pártmunkás lett. A Komszomol sztavropoli városi bizottságának első tit­káraként, majd sztavropoli ha­tárterületi Komszomol-bizott- sag agitációs és propaganda­osztályának helyettes vezető­jeként, később a bizottság másod- majd első titkáraként dolgozott. 1962 márciusában megvá­lasztották a sztavropoli határ- terület kolhoz- és szovhoz- igazgatóságának párttitkárá­vá. Ugyanazon év decemberé­ben az SZKP Sztavropoli Ha­tárterületi Bizottsága párt- szervekkel foglalkozó osztályá­nak vezetője lett. 1966 szeptemberében a sztavropoli városi pártbizottság első titkárává választották. 1966 augusztusától a sztav­ropoli határterületi pártbi­zottság másod-, 1970 áprilisá­tól első titkáraként tevé­kenykedett. Mihail Gorbacsov 1971 óta tagja az SZKP Központi Bi­zottságának. Küldöttként részt vett a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX1L. XXIV., XXV., XXVI. és XXVII. kong­resszusain. 1978-ban az SZKP Központi Bizottságának titká­rává, 1979-ben a KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztották. 1980 októberében a Politikai Bizottság tagja lett. 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztségé­ben az SZKP XXVII. kong­resszusán megerősítették. Az elmúlt négy választási időszakban a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldötte. 1985 júliusától a legfelsőbb Tanács elnökségének tagja. Az elmúlt két választási idő­szakban az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának is kül­dötte. Mihail Gorbacsovot a szov­jet nép és a világ energikus, megfontolt államférfiként is­merte meg. olyan politikus­ként, aki kezdeményezőkész­ségét, gazdag tapasztalatait és szervezői képességeit tel­jes mértékben a Szovjetunió, a szocializmus és a béke ügyé­nek szolgálatába állítja. Bel­politikai tevékenységét az SZKP munkájának tökéletesí­tésére. a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyor­sítására irányuló törekvés jel­lemzi. Aktív világpolitikai tevé­kenysége során 1985 októberé­ben Párizsban, a francia nem­zetgyűlés előtt mondott be­szédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amelyben egyebek között indítványoz­ta: a Szovjetunió és az Egye­sült Államok csökkentse felé­re a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszkö­zeinek számát. Genfben Ronald Reagannel együtt konkrét lépésekben ál­lapodott meg a kétoldalú kap­csolatok javítása és az atom­háború veszélyének csökken­tése érdekében. Azóta is szám­talan kezdeményezést tett, amelyek sorából kiemelkedik 1986. január 15-i nyilatkoza­ta. Ebben az ezredfordulóig szóló, átfogó atomleszerelési világprogramot vázolt fel, amely egyebek között előirá­nyozza, hogy meg kell akadá­lyozni csapasmérö fegyverek telepítését a világűrbe. Mihail Gorbacsov 1985 áp­rilisában a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű párt- és ál­lami vezetőinek találkozóján, amelyen megállapodtak a szer­ződés meghosszabbításában, majd ugyanazon év októberé­ben a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületének szófiai ülésszakán. 1985 no­vemberében, a genfi csúcsta­lálkozó után tájékoztatta a VSZ-tagállamok első, illetve főtitkárait Reagannel folyta­tott tárgyalásairól. Mihail Gorbacsov 1985 szeptemberében Moszkvában kétoldalú találkozón tanácsko­zott Kádár Jánossal. Ezt kö­vetően 1986 februáriéban Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tartottak baráti találkozót az MSZMP főtitkárával. (MTI) Építők napja a Gyurtyánosban (Folytatás az 1. oldalról.) mérnökeinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az egész megye és székhelye, Salgótarján az elmúlt évti­zedekben levetette régi, vi­seleté« ruháját és büszkén mutogathatja új arcát Euró­pa bármely pontjáról érke­zett építész szakembereiknek is. A több ezernyi lakás, a modern üzemek, gyárak, csarnokok, a korszerű zsi­bongó gyerekhadat magába foglaló iskolák, óvodák, meg­annyi más épület, létesít­mény, közintézmény, az itt dolgozók nevéhez kötődik. Munkájuk azonban nem ért véget. Komoly feladatok várnak rájuk. A megyei tervekből már jól körvonalazhatók a jövő feladatai. Az építtetők a hetedik ötéves tervben csaknem 16 milliárd forin­tos igénnyel jelentkeznek. Az ipari és egvéb gazdasági épü­letek mellett meg kell építe­ni 2100—2800 többszintes la­kást, húsz bölcsődei, 220 szo­ciális otthoni férőhelyet. Har- nincnégy tanteremmel szük­séges bővíteni az általános iskolai és 28 tanteremmel a középiskola hálózatot. Jelentős' feladatok hárulnak •z építőiparra, a kereskedel­mi ellátás feltételeinek meg­teremtésében, ugyanakkor az egészségügyi és a közmű­velődés is nagy feladatok megvalósítását várja az épí­tőktől. A jövőben fel kel! készülniük arra is, hogy szembetalálkoznak a 25—30 évvel ezelőtt felépített iakó- és középületekkel, részt kell vállalniok azok felújításában, korszerűsítésében. Az előbb vázolt nagy mun­kában a megyei vezetés bát­ran támaszkodik a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat valamennyi dolgo­zójára. Felkészültségük, ten- niakarásuk, szorgalmuk ga­rancia arra, hogy az egyre fokozódó követelményeknek előre átgondolt, rugalmas vállalkozási politikával, be­csületes, szorgalmas és ered­ményes munkával minden tekintetben megfelelnek. Mert az építőmunkásoknak olyan küldetésük van, amely nem­csak a jelent, hanem a jövőt is formálja. Tevékenységük bizonyítéka a jövőbe vetett hitnek, annak a meggyőző­désüknek, hogy érdemes dol­gozni, a mainál szebb holna­pot építeni. Befejezésül megköszönve az eddigi munkát a vállalat minden dolgozójának újabb sikereket, jó egészséget és sok örömet, boldogságot kí­vánt a megyei párt- és ál­lami testületek és vezetők ne- . vében. Az ünnepi köszöntő után Timmer Zoltán, a vállalat, Niedermüller Miklós, a HÖ- VILL leányvállalat igazgató­ja, a legjobbaknak kitünteté­seket adott át. Hárman kap­ták meg a Vállalat kiváló brigádja címet, egy kollek­tíva nyerte el a Vállalati kiváló ifjúsági brigádja ki­tüntetést, tizenegyen része­sültek Kiváló mun­káért miniszteri ki­tüntetésben, harmincnyolcán pedig a Kiváló dolgozó ki­tüntetést vették át. Ezután gazdag kulturális és sport­műsor következett. LEMP KB a kongresszusi dokumentumok­ról A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága véglegesítette azokat a doku­mentumokat, amelvek a párt három hét múlva kezdődő kongresszusa elé fognak ke­rülni. A KB szombati ülésén jóváhagyta a LEMP, illetve a vezető pártszervek ötéves te­vékenységéről, a Központi Pártellenőrzési és a Központi Revíziós Bizottság munkájá­ról előterjesztendő beszámo­lókat, továbbá a kongresszus elé kerülő KB-referátum té­ziseit. Elfogadta a LEMP hosszú távú programjának végleges tervezetét. Alaposan megriövekedett az utóbbi napokban a fejlett tő­késországok közel-keleti ak­tivitása. A hosszú ideje kör- beforgó politikai körhinta most újra visszahozott egy korábbi szituációt: a nyugati politikusok megpróbálják ér­dekeiknek megfelelően ala­kítani a térség problémáit. Margaret Thatcher brit miniszterelnök izraeli tár­gyalásai során arról beszélt, hogy létre kellene hozni a palesztinok olyan képvisele­tét, amely különbözne a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezettől — s nyilván nem csak nevében, de politikájá­ban, céljaiban is. A követke­ző mozaikdarabka Húszéin király párizsi, majd ielenleg is zajló washingtoni utazása. Míg Franciaország szövetsé­geseinél Inkább hajlik a PFSZ és a palesztin ügy tá­mogatására. addig az Egyesült Államok Izrael legfontosabb protektora. A kép egészéhez az is hozzátartozik, hogy Shultz amerikai külügymi nisztet június közepén Iz­raelbe, Egyiptomba, Jordáni ába és Szaúd-Arabiába uta­X NóGRÁD <- 1986. június 9. hétfő Bz SZKP KB főtitkára hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) gét a tárgyalásokra, átfogó kezdeményezéseit az emberi­ség békés és biztonságos jö­vőjének megteremtésére. Az MSZMP és az. SZKP vezetői ismételten kiemelték az európai béke megszilárdí­tásának és a békés együtt­működés fejlesztésének fon­tosságát. Az SZKP nagyra értékeli az MSZMP-nek a helsinki folyamat tovább­fejlesztésére iránvuló konst­ruktív erőfeszítéseit. Kádár János és Mihail Gor­bacsov kijelentette, hogy. az MSZMP és az SZKP min­den eszközzel elősegíti a kommunista és munkáspár­tok internacionalista szoli­daritásának, egyenjogú együttműködésének erősíté­sét a közös célokért, a bé­kéért, a társadalmi haladá­sért vívott harcban. Udvözlik az alkotó szellemű, nyílt, elv­társi véleménycserét, amely egymás helyzetének és mun­kájának jobb megismerését, az élet által felvetett új kér­dések megválaszolását, a testvéroártok közötti kap­csolatok erősítését szolgálja. Az MSZMP és az SZKP a béke és a jobb megértés, a közös cselekvés érdekében a jövőben is eevüttműködik a szocialista és szociáldemok­rata pártokkal, a demokrati­kus tömegmozgalmakkal, bé­kemozgalmakkal, a társadal­mi és a nemzet felszabadí­tás erőivel, minden áramlat­tal és szervezettel, amely fe­lelősséget érez a népek bé­kéjének és biztonságának ügyéért. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése, amely szívélyes légkörben, a pártjainkat, államainkat és népeinket összekötő barátság szellemében zajlott le, teljes egyetértést tükrözött min­den érintett, kérdésben. Mihail Gorbacsov szov­jetunióbeli látogdtásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta.-JV Raisza Gorbacsova vasárna­pi délután fővárosunkkal is­merkedett. Először a XI. ke­rületi Gazdagréti-lakótelepet tekintette meg, Radics Katalin társaságában Szatmári Ist­vánnak, a XI. kerületi párt­bizottság első titkárának és Dollenstein István kerületi ta­nács elnökének a kalauzolásá­val rövid körsétát tett a ke­rület legfiatalabb lakótelepén, amely jelenleg mintegy 3 ezer családnak ad otthont, az épít­kezések befejeztével. 1987-ben pedig további 2 ezer lakást vehetnek birtokukba az ide költözőik. Az itt élők közösség­gé formálásának egyik leg­fontosabb eszközeként mutat­ták be a vendégnek az immár második éve üzemelő kábel- televíziós hálózatot, amelynek műsorait a lakók érdeklődé­sének megfelelően állítják össze. A közösségi televízió munkájáról, feladatairól a stúdióban a műsorkészítők adtaik tájékoztatást. A séta következő állomása a lakó­telepi közösségi ház volt. Raisza Gorbacsova itt a ke­rületben élő képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlatot tekintette meg. A vendéglátók Csavlek András Munkácsy-dí- jas művész ;.A tavasz hullá­mai” című festményéi; aián- dékozták az SZKP KB főtitkár feleségének, s ő Alekszej Szavraszov, XIX. századi orosz festő képeit tartalmazó albummal viszonozta a ked­vességet. A lakótelepi körséta befejezéseként Raisza Gor-ba- osova látogatást tett Cseh Gvörgv autószerelő és csa­ládja otthonában. A késő délutáni órákban Raisza Gorbacsova sétahajó­záson vett részt. A Dunán sikló szárnyashajó fedélze+é" ről a ragyogó délutáni nansü- tésben tekintette meg a fővá­ros nevezetességeit. A kirán­dulásra eLkísérte Kádár Já­nosáé is. Kurt Waldheim Ausztria új köztársasági elnöke Kun Waldheim, az Oszt­rák Néppárt jelöltje Auszt­ria új köztársasági elnöke. Waldheim a választás vasár­napi, második fordulójában a szavazatok 53,9 százaléká­val győzte le ellenfelét, Kurt Steyrert, az Orsztrák Szoci­alista Párt jelöltjét, aki 46,1 százalékot kapott. A 68 éves Waldheimet, aki • öt, a szoci­alisták állította jelölt után az első polgári-konzervatív ál­lamfő Ausztria háború utáni. történetében, július, .Mn : ik­tatják be hivatalába. Waldheim győzelmét rend­kívüli sikerként értékeli a néppárt (ÖVP), amely 1970 óta ellenzékben van. Jelölt­jük már a választások má­jus 4-i, első fordulóján g százalékos vezetést szerzett, többek között azért, mert a szocialista szavazók egytize- de is Waldheimet támogat­ta — nélkülük végül nem is győzhetett volna. A jelek sze­rint tehát a 16 éve kormány­zó szocialisták (SPÖ) befo­lyása csökken, így a néppárt (ÖVP) némi reményeket táp­lálhat a sikerre az 1987 ta­vaszi parlamenti választáso­kon is Az ÖVP jelöltjét sok sza­vazó kevésbé világnézete, vagv személye miatt támo­gatta, mint tiltakozásul az SPÖ bel- és gazdaságpolitikai mulasztásai netán a jobbolda­li-polgári szabadságpárttal Ismerős ismeretlenek zik, hogy előmozdítsa az USA érdekeinek megfelelő rende­zést. (Reagan minden tekin télyét latba vetve elérte, hogy Szaúd-Arábia mégiscsak megkaphassa a megrendelt amerikai fegyverek egy ré­szét, s ez a gesztus már nyil­vánvalóan Shultz tárgyalása­ihoz kivánta megteremteni a kedvező közeget.) Eközben érdekes fejlemény, hogy Jasszer Araíatot, immár nem csak a Szíria barát pa lesztin személyiségek támad­ják, hanem Jordániából is akció indult ellene. Abu Za- im ezredes — atallah atai- lahkent a PFSZ felderítő szol­gálatát vezette — az egyik iordániai táborban 450 hon fitársával „ leváltotta” Ara- fatot. a PFSZ VB élén be­töltött funkciójából. A cél nyilvánvaló: Jordánia sze­retne egy saját befolyása alatt 1983 óta tartó kolalíciója el­len. Figyelemre méltó, hogy Kurt Waidheim háborús múltja körüli, szinte világméretű vi­ta, a vádak inkább használ­tak, mint ártottak az ÖVP jelöltjének. A tény, hogy több millió honfitársához hason­lóan a hitleri hadseregben (mint mondotta, kötelességét teljesítve) végigszolgálta a háborút, legfeljebb kevés baloldali-liberális szavazót fordított, szembe vele, a tö­megeket távolról sem. Saj­nálatos, kihatása volt a má­sodik köztársaság legheve­sebb választási harcának, hogy az Ausztriában régi ke­letű antiszemitizmus bizo­nyos újjáéledése volt ta­pasztalható, miután zsidó­szervezetek, illetve vezető izraeli, politikusok játszottak vezető szerepet a Waldheim- mel kapcsolatos vádaknál. A fentiek következtében az or­szág fontos belpolitikai kér­dései háttérbe szorultak a kampányban. Egyébként, nrndkét jelölt a munkanél­küliség visszaszorítása, a környezet védelme, a nők eavenjogúságának • érvénye­sülése mellett foglalt állást. Tekintettel az erkölcsi kár­ra. amelyet az exportjából és idegenforgalmából élő or­szágnak a Waldheim-vita okozott, ugvancsak mindket­ten Ausztria jó hírnevének álló palesztin szervezetet lét­rehozni. A Thatcher által megfogalmazott elképzelés­sel való egybeesés pedig aligha lehet pusztán a vélet­len műve. Az egész kérdéskör idősze­rűségét az az amerikai el­képzelés szolgáltatja — s Schultz nyilván erről is tár­gyal majd utazása során —, hogy a 450 ezer lakosú gazai övezetet Egyiptomnak való visszaadásával precedenst le­hetne teremteni az úgyne­vezett jordániai opció, vagy­is a jordán fennhatóság alatt létrehozandó ..palesztin auto­nómia’ számára. Ez egyenlő lenne Egyiptom és Jordánia, illetve Szíria érdekeinek szin­te végleges szétválasztásával, és a közel-keleti válság időt­len időkig való meghosszab­bításával. A terv nem más, mint egy sokismeretlenes egyenlet, amelyben az ismeretlenek egy kissé már isméi ősnek tűnnek Valójában Reagan — koráb­ban egyszer már megbukott — éli t f zeléseinek a felélesz­tése van folyamatban. Horváth Gábor helyreállítását ígérték. Kurt Waldheim bejelen­tette, hogy „erős” államfő lesz, aki adott esetben a köz­vélemény bekapcsolásával is befolyást kíván gyakorolni a politikai döntésekre. A beje­lentésre, párosulva, az ÖVP „új fordulatot” hirdető jel­szavával, a szocialisták tá­boruk mozgósításával vála­szolnak, hogy visszaverjék egy konzervatív fordulat terveit. A tények minden­esetbe azt mutatják,, hogy az osztrák ..államfők - szerepe túlnyomórészt protokolláris feladatokban merül ki, a napi politikába nem szólnak bele. Az ország belpolitikai erőviszonyai azonban még- inkább átrajzolódhatnak a választás után. Az SPÖ visszaesése egybeesik koalí­ciós partnere, a szabadság- párt további térvesztésével, egyidejűleg megjelentek a zöldek: képviselőjük, Fre­da Meissner—Blau asszony 5,5 százalékot kapott az el­nökválasztás első fordulóján, így feltehetően jövőre beke­rülnek a parlamentbe. Ilyen­formán az SPÖ úiabb (eset­leg kisebbségi) . kormányzása, vagy koalíciója a zöldekkel épp úgy elképzelhető. mint netán a két nagy párt, az SPÖ és az ÖVP újabb koa­líciója, amelvre a háború utáni évtizedben már volt példa. Gépeltérítést kísérlet Gépeltérítési kísérletet hi­úsítottak meg szombaton a sandinista hadsereg és a ni- caraguai belügyminisztérium különleges egységei a mana- guai repülőtéren — jelentett« be a nicaraguai rádió. A közlemény szerint egy fegyveres személy hatolt fel a nicaraguai légitársaság egyik felszálláshoz készülődő repülőgépére, és kísérletet tett a gép eltérítésére. A Boeing 707 es repülőgép Managua—Guatemalavároe kö­zött közlekedett és éppen felszálláshoz készülődött. A pisztollyal felfegyverzett il­lető a pilótát arra akarta kényszeríteni, hogy a hatvan­nyolc utast szállító repülő­gépet az egyesült államok­beli Miamiba irányítsa. A biztonsági erőknek még a gép felszállása előtt, egyetlen lö­vés nélkül sikerült' lefegyve- rezni a 21 éves Martine« Lecayót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom