Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

* Hétfői magazin... * Hétfői magazin .. * Hétfői magazin...-------------------------------­-- -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------______--------------------------------------------—-------------­I smerőstől ismerősig Hallgasson néha a feleségére is! „A kötetben két olyan köl­tő is akad. akinek neve bizo­nyára nem lesz sokáig isme- rétién... A balassagyarmati Adam Tamás verseiben a ta­pasztalat jelentős stiláris ér­zékké! párosul, szókimon­dásuk nem magamutogatás, nem unalmas önismétlés.” — írta az Üj Tükör idei 16-os szamában az irodalomkritikus Ádám Tamásról. Első látásra igazi ,,művészjelenseg”, de hasonlíthatnánk őt a hatva­nas évek beatfiúihoz is. — Sokan megszólnak a hosszú hajért még ma is, de „amikor én még kis srác vol­tam” — ahogyan Szörényi Le­vente énekelte annak idején — ánnyit kellett harcolnunk a hajkoronáért, hogy most már, ha nem is tilos, ezt vi­selem. Igaz, csak külsőség, de vállalom, ugyanúgy, mint verseimet és az egész élete­met. — Mikor írta az első köl­teményét? — középiskolás koromban kezdtem a rímfaragást. Az elsők néhány soros emlékvers- szerű kis irományok voltak. Akkoriban nagyon tetszettek, elégedett voltam velük. Az­tán, ahogy teltek az évek, rá kellett, hogy jöjjek, amit ed­dig. csináltam, az csak fűzfa- poétaság. Kerényi Ferenc iro­dalomtörténész figyelmezte­tett akkoriban, hogy komo­lyan is vehetném a „szak­mát”. Hallgattam rá, és az első ötszáz negédes versi­két könyörtelenül a tűzbe dob­tam. — Hogyan kezdte el újra a munkát? — Szigorú önképzésben ré­szesítettem magam. Talán el­sőre mókásnak hangzik, de rengeteget foglalkoztam iro­dalommal. Beiratkoztam kü­lönböző tanfolyamokra, töb­bek között elvégeztem az újságíró-stúdiót is Tagja let­tem a balassagyarmati Kom­játhy Jenő Társaságnak, ahová nagyon szívesen járok mind a mai napig. Ügy ér­zem, hogy költészetem foko­zatosan érik be. — Ha most egy gyümölcs­höz hasonlítanám, akkor ön milyen színű? — Egyelőre a zöld almához közelítek? — Miről szólnak a versei? — Saját nemzedékem prob­lémáiról, az előző generáció­val való kapcsolatunkról, s olykor a régiek életéről is. Nem szabadna mindent el­dobnunk, amit apáink hagytak ránk örökül. Nagyon sok érték is van közöttük, gondosabban kéne válogatnunk! Sok idő­sebb ember nézetét magamé­nak érzem. — Kik a lektorai? — Mindenki és senki. Azt például nem szeretem, ha valaki az írógépem fölé ha­jol, miközben dolgozom és beleszól munkámba, hogy ezt vagy azt ne így írjam. Még a feleségemnek se mutatom meg műveimet, az a jó, ha akkor látja, amikor már nyomta­tásban van valamelyik újság­ban. Pedig olvkor rá kéne figyelnem, mint ahogyan azt Kiss Dénes verseskötetének első lapjára írta — s azzal leemelte az Országiás című kötetet polcáról, és felolvasta a néhány soros ajánlást: „Ádám Tamásnak (hallgasson néha a feleségére is)”'. *— Az igazi jó kritika mégiscsak az, amikor közvetlenül látom a hallgatóság reakcióit verse­im felolvasása közben. — Hol publikálta már mü­veit? — Az Ifjúsági Magazinban, Képes Űjságban, Családi Lapban, Mozgó Világban, Élet és Irodalomban, a Palócföld­ben és a NÓGRÁD-bán. Re­mélem, hogy minél előbb a Palócföld kiskönyvek soro-. zatban megjelenik aZ első verseskötetem is. Sokkal is­mertebb lehetnék már, ha a fővárosban élnék! Az a vidé- kiség átka, hogy nem tudom közvetlenül tartani' egvjk fő­városi szerkesztőséggel sem a kapcsolatot. De más hát­ránya. nincs is annak, hogy az ember kisvárosban él. Itt is vannak szép számmal mű­vészek, akikkel konzultálni lehet, bár én az úgynevezett egyszerű emberekkel is szíve, sen beszélek. Kedvelem a róluk készült festményeket, szobrokat, szeretem a szob- rászatot... Csemniczky Zol­tán balassagyarmati népmű­velő gondolatgazdag, formai­lag érdekes szobrokat készít. Szívesen olvasnék róla! Vankő Magdolna o Bevallom őszintén: eme vagy alkoholellenes kam­pány során szeszekről beszél­ni szerintem sem helyes. Ezért rövid leszek. Tapasz­talom az utóbbi időben, hogy — elsősorban a férfiak —, ■mielőtt műanyag vásárlókosa­rukba tennék, alaposan meg. •nézik a sörösüvegeket. So­káig töprengtem, ugyan mit ■néznek rapjta? Netán egeret •keresnek benne, vagy vere­bet ... ? Kiderült, miszerint bár. nem kizárt ez sem — ize,c az emberek lényegében tört keresnek a sörösüveg­ben. Pontosobban: sört, de — elegendőt. Kiderült, miszerint —, főleg a hazai — sörpa­lackozók töltősora .. . Nos, igen: sajnos, kissé csalóka. Jó két.három kortynyi hiányzik Két korty ugyanis az üvegekből, és « férfiak mielőtt megveszik, tu­lajdonképpen nem egeret ke­resnek az üvegben csak azt figyelik, hogy tisztességesen legyen megtöltve a palack. Azt, hogy 0,5 liter helyett, ne adjanak el a vevőnek 0,45 litert. Szegény teremtés ko­ronáját éppen elégszer nézik — ennél sokkalta fontosabb ügyekben is — verébnek. e Ha az automata söradago­ló csal, gondolom, kicsikét én is csalhatok, ezért itt, eb­ben a kis irományban nem kortyot —, de kekszet adok. Pilótakekszet, mert az fino­mabb, de ha mérlegre teszed —, bíz, ez sem üti meg (sok esetben), a szükséges 60 de­kagrammot. Míg, ugyanis, a győri gyárból a mi bolti gon­dolánkra ér — két-három darabkával, (ha úgy tetszik: mint kortyegységben a sö- röcske), szintén könnyebb lesz szegény. A kellő 39—40 darab helyett nem találsz benne csak 36-ot, 37-et. S, végül tegyük fel — hisz, nem nélkülözhetjük ugye a jóindulatot —, hogy a nu­mero 1-ben szereplő témát, tehát a sörsúlycsonkítást mondjuk még antialkoholista­tettként is felfoghatod. Igen ám, de kérdés ennek ellené­re fennáll: a szintén gyári­lag zárt kekszes dobozból 2—3—4 kis pilóta ugyan mi­ként katapultál...? — kt — Oiákhofel Szentendrén Szentendrén vasárnap új if­júsági centrumot adtak át, amely egyben a nyári hóna­pokban diákhotelként is vár­ja vendégeit. A Pest megyei művelődési központ kezelésé­ben iévö épület — a Pécsi villa — eddig szakmunkás- képző intézetnek adott ott­hont, s az iskola elköltözött. Az épületet több mint félmil­lió forint értékű társadalmi munkával helyrehozták, s a fiataloknak szállodává alakí­tották át. Ily módon új egv- sésgel bővült az ifjúsági di- ákhntel-hálózat. amely olcsó slvóhelyet biztosít a vakáció ideién országot járó hazai és külföldi fiataloknak. A Du- na-parti diákhotel egv időben 70 tanulónak ad szállást: ké­ri ve'm es körülmények között, 40 forintért tölthetnek el itt egy éjszakát. A diákhotel augusztus 31-ig tart nyitva, ezután a jövő nyárig ifjúsági házként üze­mel. különféle képzőművésze­ti szakköröknek, kulturális rendezvényeknek ad helyet. A tágas pincehelyiségben télen- nyáron videodiszkó szórakoz­tatja hét végeken a látogató­kat. A hotel híre már a nyi­tás előtt külföldre is eljutott, NDK-beli és osztrák iskolá­sok jelezték érkezésüket. A Duna-parti diákhotel június 5-én fogadja az első vendége­ket a Somogyi—Bacsó part II. szám alatt. Akiket kedvet Fortuna +00 Az utóbbi napokban több bátonvterenyeit örvendeztetett meg Fortuna. Kedveltjei közé tartozik Kakuk Józsefné is, aki egyik szelvényén, a 16. játékhéten 13-as találatot ért el. A bátonyterenyei OTP-fi- óknál már felvette az érte járó több mint 206 ezer forin­tot. A bátonyterenyeiek közül sokan nyertek nagyobb érté­kű tárgynyereményt. A helyi OTP-fiókban adták fel a 18. heti 13+1 találatos, másfél milliót érő totószelvényt is. ☆ „Tovább lottózom az ötös találatért” — mondta a ben- czúrfalvai Kuris Józsefné, aki tizenöt éve minden héten tíz szelvénnyel lottózik. Eddig is többször volt már 2-se, 3­asa. A 19. héten négy szá­mot talált el, ami több mint 56 ezer forintot jelentett szá­mára. Amikor a szécsenyi OTP-fióknál átvette a nyere­ményt, arról beszélt, hogy gyermekei építkeznek, úgy­hogy jól jött a pénz. Hentesüzlet, hét végi reg­gel, egyelőre még gyér for­galom. Talán tíz vevő, ha le­het a boltban, de ez a tíz tisztességesen sorban áll, köztük apró bácsika és néni­ké Hasonlítanak egymáshoz, mint sok együtt öregedett pár. Első pillantásra látszik rajtuk az is: aligha az élet derűsebb oldalán töltötték az utóbbi 60—65 évet. Kopot­tak, nyűttek, a bácsi boros­tás ráadásul, s mindketten szinte szegényesen öltözöt­tek. Kétségtelen: kispénzűek. ÍA már elmondottak mellett erre utal, hogy túlzott sze­rénység, már_már elfogó­dottság árad róluk, mintha például most magas, rangos helyre kerültek volna hirte­len. Kicsi termetét még kissbb- n fltaefcúma áll, ya* m $03 00 Ünnepi boldogság rára a sorban a néni. A bá­csi viszont el ő reineres z k ed ik a pulthoz, de úgy, senki se higgye róla, mintha soron kívül akarna ő előrejutni. Erről szó sincs — csak a húsokat, nézegeti, ■ szemlél- geti. Gondolatban kiválaszt­ja, melyik tetszik, melyik lenne a jó, és ha szerencséje lesz, addig nem viszik el azt a soványát, szépet, rózsa­színt, míg az asszonyra sor kerül. Végre eljön ennek is az ideje, a néni következik, s szól tisztelettel, halkan, szin­te bocsánatot kérve a vala­mi megfoghatatlan oknál fogva haragosnak vagy türel­metlennek tűnő fiatal fiú­hoz, az eladóhoz: — Marhahúst kérek, két kilót kedves, és szépet... Magára bízom, maga mindig szépet szokott adni nekem ... Nem. valójában nem kér, de szinte esedezik a néni. És —, bármily hihetetlen — jnegtörténik a csoda, a fiú faord arca szívélyesre vált, és buzgón keresgetni kezd a rengeteg hús között, s végül kiemel egy szép darabot. — Ez megfelel? — Meg, kedves, meg, igen. Tudja, pörköltnek lesz ... • És most következik a mér­legelés, és ez rettentő fon­tos művelet a két kis öreg­nek, szinte félve, meredt szemmel nézik a skálán a mutatót. — Eddig mennyi? — kér­dezi az izgalomtól rekedten a néni. — Két kiló — pillant rá értetlenül a hentesgyerek —, ennyit tetszett kérni. — igen ... igen, de úgy értem, hány forint? — 217. — Akkor kérek még ... 1 Kérek még negyven dekát! Tudja, kedves, holnap ün­nep lesz nálunk, születés­nap ... Születésnapja a kiá- Öregemnek — és a fériére mutat, most már felszabadul­tan fecsegve —, most tölti:« 61_et, és jönnek a gyerekek köszöntem, és *zß:t vészéig ilyen sokat, hogy leg.yen ne­kik miből osztani. — Ugyan, anyukám ... ! — szól halk szemrehányás sál élete párja, akit majd holnap ünnepelnek —, ne tartsd fenn a hentes urat, és mások is biztosan sietnek. — Csak bátran — nyug­tatja meg a bácsit egy fér­fi a sorból, és a fiatal „hen­tes úr” szapora - ujjakkal újabb megfelelő darab után kutat a szép. egészséges hú­sok halmazában. És, mindez talán nagyon is emberi, mégis, úgy tűnik, mintha nem is a pult mögötti pallón áll­na már, hanem fentebb, va­lami magasságban - lebegne könnyen, súlytalanul, egy­féle közkinccsé lett hatalom­ban — való igazán csak kar­nyújtásnyira a két kis öreg­től. — Tessék! — fordul ezután immár közönyösen a követ­kező vevőhöz az iménti meg­dicsőülésből a földre íme visszaszállt hentesgyerek, miközben a súlyos üvegaitó bezárul a boldog, sugárzó arccal távozó két kis öreg megett. Tűzoltók ntc$\fci versenye A nőtincs! csapat versenyzés közben ötévenként rendeznek nagy­szabású tűzoltóversenyt az önkéntes :és a vállalati tűzol­tók részére. A szombati me­gyei versenyt megelőzően a hat körzetben lebonyolított versenyeken összesen 100 ön­kéntes és 53 vállalati tűzoltó­egység vett részt. Közülük a legjobbak, 23 csapat — 9 vál­lalati és 14 önkéntes — ver­senyzett az első helyért szom­baton a bátonyterenyei sport­pályán. A nyolcfős tűzoltórajok 7x 55 méteres váltófutásban és kismotorfecskendő-szerelés- ben mérték össze erejüket. A különböző kategóriában induló csapatok közül az alábbiak szerezték meg az első helyet: ifjúsági önkéntes (leány) — Zagyvaróna, ifjúsági önkéntes (fiú) — Mátraverebély, ön­kéntes férfi — Mátraszele, vállalati tűzoltók (női) — ba­lassagyarmati kábelgyár, vál­lalati tűzoltók (férfi-) kategó­riában — a Nógrádi Szénbá­nyák ménkesi egysége lett az eiső. Az első helyezett csa­patok vesznek részt azon az órszágrészi (területi) verse­nyen, amit június 19—22. kö­zött Egerben rendeznek meg. A megyei tűzoltóversenyt megtekintette és a megyei tűzoltóság tevékenységéről tá­jékozódott az az egyhetes lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó háromtagú kubai dele­gáció is, akik hazájukban a tűzoltók kiképzésével, irányí­tásával foglalkoznak. A Kazári lakodalmas színpadi bemutatói után szombaton a valóságban is megtörtént Molnár Ildikó és Rózsik László menyegzője. A helyi Repülj páva kör hagyományőrző együt­tesének tagjai kötöttek házasságot, társaik népviseletben, a szokásoknak megfelelően köszöntötték a fiatalokat, s az anyakönyvvezetőnél kimondott boldogító igen után hajnalig tartott a palóc vigasság Kazáron. Ideje., Korszerűsítik a balatoni viharjelzést Megkezdték a távvezérelt távvezérléssel működő fény- fényjelzésű meteorológiai rend- jelzős jelzőrendszert. A sió­foki obszervatórium mikro-sza* mítógépes vezérlőközpontjá­szer kiépítését a Balaton nyu­gati medencéjében. Az 1934-ben bevezetett vi­harjelző rendszer — a színes rakéták és a mólókon elhe­lyezett viharkosarak alkalma­zása — nem bizonyult elég figyelemkeltőnek, ezért — e jelzési mód fenntartása mel­lett — 1983 elején a tó keleti medencéjében hat helyen ál­lítottak fel távolból is jól lát­ható fényjelző állomásokat. A tapasztalatok a’apján most a tó jóval kiterjedtebb nyugati medencéjében is kiépítik a bol működtetett fényjelzők a villogás gyorsításával érzékel­tetik májd a vihar közeled­tét. csöndesedését. Ha elül a szél, a fényjelzést kikapcsol­ják. A balatoni viharjelző rend-: szer korszerűsítésére az oH szágos meteorológiai szolgád lat 20 millió, az Állami Biz­tosító és a Balatoni Intézető Bizottság 5—5 millió forintot fordít. Az új jelzőkészülékek a jövő évi szezontól működ­nek. NÖGRAO - 1986. június 2„ hétfő | Kun Ti bog

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom