Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
125 éves a Nógrádi Szénbányák (II.) Bővítik felvásárlási tevékenységüket Balassagyarmaton H A nagybátonyi szénosztályozó 1922-ben A szénbányászatban a XIX. század végén vezető szerepet játszó Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával 1894—95-ben megvette a fizetési zavarokkal küszködő Brassói Bánya és Kohó Részvényegylet zsil- völgyi bányáit, 1896-ban a kisterenyei uradalom összes szénjogait, aminek a megszerzésével a szénmedence legnagyobb bányavállalata lett. Tőkéje révén 1896-ban a dorogi, tokodi, csolnoki, szászvári, mázai, nagymá- nyoki szénbányákat is felvásárolta. 1898-ban továbbterjeszkedve az Esztergom— Szászvári Kőszénbánya Rt- ben vállalt jelentős érdekeltséget. , A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nék a szerepe a szén- kitermelésben a századfordulótól kezdve egyre döntőbb lett. A kisebb bányavállalkozók tönkretevésével a szén kiaknázásának jogát a medence északi és középső részén néhány év leforgása ajatl túlnyomórészt , megszerezte. VetélyJárjsai, .közül a medence északi részén a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, majd jogutódja, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. bányászkodott 1869 óta Salgóbányán. Másik vetélytársát, az 1881- ben a szénmedence középső részén bányákat nyitó Észak-magvarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt.-t 1925-ben olvasztotta magába. A medence déli részén Nagybátony környékén a magánvállalkozások után 1921-ben a Nagybátony i Szénbánya .Rt., majd 1927-től a Nagybátony—Újlaki Egyesült Iparművek Rt. bányászkodott intenzíven. A századforduló után a Salgótarján környéki legértékesebb szénmezok kezdtek kimerülni, a felszínközeli jó minőségű szén elfogyott. A bányászkodás a mélyebben fekvő telepekre és a medence középső részére tevődött át, ahol a geológiai viszonyok kedvezőtlenebbek voltak. Ezért a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szénbányászatát állandóan fejlesztette, a bányák műszaki berendezéseit tökéletesítette, drót- kötélpályákat, szénosztályozókat helyezett üzembe, a gőzgépek helyett pedig mindenütt áttért az elektromos energia alkalmazására. A nógrádi szénbányászat az ország legjobban gépesített bányászata lett, műszaki berendezéseiben, teljesítményében az európai élvonalhoz tartozott. A széntermelés évente elérte a 10 millió mázsát. A századfordulótól az első világháború kezdetéig 170 millió mázsa szenet termeltek ki a szénmedencében. Komoly nehézségek ezek után keletkeztek, a munkaerő, az üzemanyag és szállítóeszközök hiánya következtében, de ilyen körülmények között is tartani tudta a vállalat a kialakult termelési szintet. A térség geológusai — a gyengébb minőségi szenek termelése miatt — intenzív kutatásokat folytattak, s általuk lett 1920-ban felfedezve a Gyöngyösvisonta térségében lévő lignitmező. Űj társaságok alapítására is vállalkozott, amikor létrehozta a Hatvan Vidéki Szénbánya Rt-t. A termelőaknák területi szétszórtsága csak folytatódott, miután Kotyházán, Márkházán, Kazáron létesítettek üzemeket. 1921- ben érdekeltségre lépett a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt-vel és ennek révén Borsodban közösen nyitottak bányákat. A közös vállalkozás érdekeltségébe vonta az Egyesült Tégla-. és Cementgyár Rt-t. Részt vett az Ipari Robbanóanyaggyár Rt. alapításában, Dorogon kar- bidgyárat állítottak üzembe. Leányvállalata az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya Rt. útján megvásárolta az ország legnagyobb lignittelepével rendelkező Várpalotai Unió Bányászati és Ipari Rt-t. Szénjogokat szerzett a pécsi medencében is. A szénjogok és szénterületek kiterjesztésével párhuzamosan folyt a technikai felszerelések kiegészítése és pótlása. 1922-ben Kisterenyén és a kazári bányakerületben bevezették a réselőgépüzemet, és a lejtaknáknál végnélküli kötélszállító berendezést. A termelést a bányák villamosítása révén igyekezett fokozni a társulat. Az 1920-as években a gyenge minőségű szenek termelése felvetette a szénnemesítés szükségességét. 1922— 23-ban a szénkonjunktúra rövid volt, 1924-ben véget ért. Kiéleződött versenyben újabb tranzakciókhoz folyamodott. 1925-ben eladta a felső-zsilvölgyi kőszénbányáknál levő érdekeltségeit, a Román Kőszénbánya Rt- nek. Megvette a Salgótarjáni Üveggyári Rt. részvénytöbbségét. 1926-ban a Handlovai Kőszénbánya Rt. részvényeit szerezte meg. A 30-as évek elejének gazdasági válsága idején a széntermelés stag' nált. A .második világháborút megelőző időkben a társaság arra törekedett, hogy pénzügyi helyzetét és erejét megszilárdítsa. Űj bányákat kellett nyitniuk, mert a salgó tarjáni bányák kimerülés előtt álltak. 1934—38. között 8,5 millió pengőt invesztáltak be erre a célra, 1936-ban megszerezte a Mátravidéki Szénbányák Rt. részvényeinek 50 százalékát. 1938-ban megépítette a Magyar Vas ötvözetgyárat. A Salgótarjáni Kőszén-bánya Rt. az elleníor radalmi korszak során hatalmas konszernvállalattá fej lődött. Ezt jelentős ipari vállalatai mellett három bá- nyaigazgatóságnak termelési eredményei is tükrözték. Széntermelése 1925-ben 16,9 millió mázsa volt, 1941-ben 40,9 millió mázsa lett. A második világháború idején a bányák katonai ellenőrzés alá kerültek. A hadiipar növekvő szénszükség- létéi fokozták a termelést. A bányászatot folyamatosan átcsoportosították. A salgótarjáni, a dorogi, a nagymányo- ki, a. várpalotai bányászok munkaerejének végső kihasználásával a társulat bányáinak kapacitását az elérhető legmagasabb szintre emelték. 1942-ben a szénbányászat elérte a teljesítőképességének végső határát, a 44,3 millió mázsát. 1943-ban 3.5 százalékos visszaesés következett be. 1944-ben ennek mértéke elérte a 25 százalékot. 1944 végén a bányák és az ipari üzemek működése megbénult. A salgótarjáni szénmedence kiürítése során az üzemvitel szempontjából nélkülözhetetlen gépeket és szállítóvit Iákat, szivattyúkat és szellőztetőberendezések-et, és ezek. mintegy 500 motorját elhurcolták. A bányák mélyét elöntötte a víz, a vágatok beroskadtak. A bányászat háborús kára az 1945 végéig elvégzett javítási költségekkel. mintegy 200 millió pengő volt. — szf — A Balassagyarmat és Vidéke Áfész úgynevezett kedvezőtlen adottságú területen végzi felvásárlási tevékenységét. Az eső ellenére is dr. Horváth József, az áfész elnöke úgy fogad irodájában: most mi is nézzük az eget. Erre minden oka megvan, hiszen ebben az évben mintegy ezer emberrel, kistermelővel kötöttek felvásárlási szerződést, hogy bővítsék tevékenységüket. Igaz, hogy az éves 300 millió forintos forgalomban — amelyet 38 élelmiszer- és vegyesboltban, 20 ital- és vendéglátóegységben bonyolítanak le — a 12 felvásárlóegységnél jelentkező 18,5 millió forint így hangzásra nem sokat mond. Ha viszont azt nézzük, hogy az évi 9 millió forintos nyereségből több mint egymillió forintot a felvásárlás jelent, akkor már jelentős az áfész életében. Ahhoz, hogy a Balassagyarmat környéki kistermelők részt vállaljanak a nyugati exportra kerülő primőrárukból, az áfész már a télen megkezdte segítő tevékenységét. Szakmai előadásokat tartanak növényvédelemről, állategészségügyről, a fólia alatti termesztésről és más témakörökből, hogy segítsék a gazdákat. Kedvezményeket is adnak a kistermelőknek; vetőmagvakat, fóliasátrakat és kisgépeket bocsátanak a szerződő felek számára. A felvásárlást már megkezdték Balassagyarmaton. Mézből például 50 tonnára szerződtek a szakcsoport tagjaival, s valamennyit exportra szállítják. Az első szállítmány már eljutott Budapestre, ami kellő csomagolás után különböző nyugati országokba talál majd vásárlóra. A kisállattenyésztőkkel összesen 50 tonna exportminőségi nyúlna kötöttek szerződést. Az élőállat-szállítási embargó megszüntetése után- ezt a tevékenységet is tovább folytatják, s az első szállítmány itt is elindult nyugati útjára. A kora tavaszi primőráru — köztük az 5000 fej friss fejes saláta nemcsak a hazai piacokon, hanem külföldön is növeli a Balassagyarmat környéki kistermelők hírnevét, csakúgy, mint a már értékesítésre került több ezer csomó friss retek. Ezekben a napokban igen nagy a felkészülés az áfész 12 felvevőhelyén. Már készülnek az eddig leszerződött 35 vagon málna felvásárlására, amelyet Debrecenbe szállítanak majd, s a konzervgyári feldolgozás után a legkülönbözőbb külföldi piacokon kerül értékesítésre. Örvendetes, hogy a tavalyi sikertelen esztendő után az idén jónak ígérkezik az uborkatermés. Az áfész 40 vagon felvásárlására kötött szerződést a gazdákkal. Az uborkát a salgótarjáni áfész tartósítóüzemében készítik el külföldi értékesítésre. Mint új termék jelentkezik a balassagyarmatiak tevékenységében a 18 vagon mennviségű paradicsom és a kísérletképpen bevezetett, 3 vagon patison felvásárlása, melveket ugyancsak a saigó- tariániak segítségével értékesítenek majd feldolgozás után. A Ralas-sagvarmat és Vidéke Áfész biz+os abb-m. hogy a tervezett 18.5 millió forintos idei felvásárlási terveket sikerül teljesítem. s ez nz ö=z- s7eg mintew hárommillió forinttal haladja meg a tavalyi esztendő eredményeit. Rekord az SVT öntödéjében Májusban 800 tonna fölötti teljesítményével rekordot javított a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéje. Tavaly az öntöde egész évben 6 ezer tonna terméket készített, havonta átlag 500 tonnás teljesítményt produkált. Az idei évre szóló terve eléri a 7200 tonnát, az év eddigi hónapjaiban tapasztalható munkatempóval azonban a 8 ezer tonnás termelésre is jó kilátások nyíltak. Kiváló termelési eredményeit elsősorban munka- szervezési intézkedéseknek köszönheti az öntöde: bevezették a harmadik műszakot, korszerűsítették az adagteret, a végtermékre orientált ösztönző bérezési rendszert vezettek be. Szükség is volt az intézkedésekre, hiszen az elmúlt év végétől fogva exporttermelését is bővíti az öntöde. Nyugatnémet és francia piacra szállít súlyzókat, diszkó asztallábakat, kazánajtókat. Májusi tőkésex- port-termelése például 2,5 millió forint értékű volt. Idegenforgalmi szakközép skola Dolgozók idegenforgalmi szakközépiskolája kezdi meg működését szeptemberben Keszthelyen. A kétéves kiegészítő levelező tagozaton a hallgatóknak hetente kétszer kell részt venniük konzultáción. A tantárgyak között szerepel az idegenvezetés módszertana, az idegenforgalom szervezése, illetve gazdaságtana, továbbá művészettörténet, zenei ismeretek és idegen nyelv. A kurzusra az idegenforgalom területén vagy szállodában dolgozók jelentkezését várják. 260 millió rubeles Rába-export a Szovjetunióba Évről évre fejlődnek a világ számos országába exportáló Rába-gyár szovjet kapcsolatai: a győri nagyvállalat az idén már 260 millió rubel értékben szállítja gyártmányait a baráti országba. A kivitel nagy hányadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergépkocsikhoz való első és hátsó futóművek teszik ki; szovjet megrendelésre kifejlesztenek földmunka- és építőipari gépekbe építhető futóműveket is. A korábbinál többet exportálnak a Rába- motorokból, s közöttük olyan típusokat, amelyek vegyés üzemelésűek, vagyis gázolajjal és földgázzal egyaránt működnek. A gyár mosonmagyaróvári üzemében készülő kisállattartó berendezésekből — baromfinevelő és tojóházakból — eddig három és fél ezret szállítottak, s az idén újabb kétszázat exportálnak a Szovjetunióba. Tárgyalások folynak nagy teljesítményű vetőgépek, talajmegmunkáló eszközök kiviteléről is. A 260 milliós Rába-exportban nincsenek benne azok a .futóművek, amelyek az Ikarus autóbuszok elemeiként jutnak a Szovjetunióba. Az élelmiszer-ipari dolgozók egészségvédelme üzem-egészségügyi feltételek Sólymok a légi közlekedés szolgálatában Linate olasz légikikötőben felvette a szolgálatot négy — sólyom: Mina, Fenizia, Houp és Terzuolo. „Szolgálati kötelességeik’’ közé tartozik, hogy a felszálló- és leszállópályáktól tisztes távolságban tartsák a repülőgépeket gyakran veszélyhelyzetekbe sodró madarakat. Az élelmiszeriparban dolgozók egészségvédelme érdekében az ÉDOSZ kezdeményezésére az elmúlt években számos intézkedés történt; egyebek között megkétszerezték az üzemorvosi rendelők számát. A szakszervezet most újabb lépést tett: együttműködési megállapodást kötött az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel. A szerződés alapján több iparágban átfogó elemzésre kerül sor. Folyamatosan ellenőrzik például a felhasznált anyagok minőségét, összetételét, és az alakulását. Az intézet munkatársai — együttműködve a szakszervezet, valamint az üzemek orvosaival — szűrővizsgálatokat végeznek. Elsősorban a kedvezőtlen munkahelyi körülmények javításának lehetőségeit tárják föl. Az elmúlt időszakban ugyanis mind gyakrabban tapasztalnak bizonyos légzőszervi megbetegedéseket a takarmánykeverő üzemekben, ezért részletesen elemzik a munkahelyi anyagokkal szembeni túlzott érzékenység okait. A foglalkozásokkal kapcsolatos bőrbetegségek is a közös program témái közé kerültek. Az ÉDOSZ az átfogó vizsgálatokhoz a kutatók rendelkezésére bocsátja az eddigi helyi fölmérések eredményeit, és részt vesz a program előkészítésében. A szerződésektől a hatékony megelőző intézkedések kidolgozását várják. A vizsgálat tapasztalatait az élelmiszer-ipari gépeket, berendezéseket gyártó üzemek is hasznosíthatják majd, A családi házakat építők népes hada hívla életre Salgótarjánban az építőipari gépesítő vállalat gépértékesítő és kölcsönző részlegét. A három esztendeje megnyílt szolgáltató' egységet évente ezer ügyfél keresi lel, főleg a betonkeverők, láncfűrészek, ütvefúrók tartoznak a kölcsönzési lista slágerei közé. Tavalyi árbevételük meghaladta a 14 millió forintot, amelyet elsősorban azzal értek el, hogy olyan berendezéseket tartanak a kínálati listán, amelyekre ténylegesen szükségük van az építkezőknek. Képünkön Simonffv András üzletvezető szolgálja ki egyik ügyfelet NOGRÁD — 1986. június 6., péntek 3 konszernné válás útján Primőráruk, málna és uborka külföldre
