Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

MUNDIAL '86 — MUNDIAL '86 Európa és Dél-Amerika a trónért Kezdőkör — érmekért A döntőben: Argentína—NSZK Hol vagy NB I? Szakosztályi mérleg az SBTC labdarúgóira1 Carlos Bilardo, a dél-ame­rikaiak szövetségi kapitánya állítólag 1983-ban aat mond­ta Diego Maradonának: „Nem baj, ha külföldön játszotok. Adjatok majd 30 napot Me­xikó előtt, és tiétek lesz a vib-arany!” — Annak idején Kolumbiá­val nem sikerült eljutnom az 1982- es spanyolországi Mun- díalira — emlékezett Bilardo. •— Menotti lemondása után, 1983- ban mégis megkerestek az argentin szövetségtől. El­fogadtam a felkínált állást. Mit hoz a döntő? — Húsz percen keresztül óriási tempót diktálunk majd, és akkor meglátjuk, mennyit ér a híres német állóképes­ség. Szerintem igen kevés lesz a levegőjük... Becken- bauernek, van több félnivaló­ja. Diego Maradómat arról fag­gatták pénteken: ki fogja őt őrizni? — Fogalmam sincs. A vá­laszért ajánlom figyelmükbe Franz Beckembauert. Ő biz­tosan tudja már. Anni engem Illet, nem szeretek az NSZK ellen játszani. Erős csapat. Annyi szól mellettünk, hogy mi vagyunk némileg pihenteb- bek. Az NSZK szakvezetése a franciák elleni 2—0-ás elő­döntő után 24 órás szabadfog­lalkozásra adott engedélyt. Ennek első része, a mérkőzés utáni este — az argentinok­hoz hasonlóan — egy étte­remben „zajlott”. Kevesebb hűhóval, mint Maradonáék vigassága. Másnap a szálló uszodája partján pihentek Allofsék. Itt mondta Vogts, egykori 98-szoros válogatott nyugat­német labdarúgó: — Ha a FIFA igazán ked­veskedni szeretne nekünk, ak­kor engedélyezné: egy 12. játékosunk azzal léphetne pályára, hogy Maradónál őrizze... Hams-Peter Briegel, az egyik „pandúrjelölt”: — Az olasz bajnokságban volt alkalmam Maradona mellett „szolgálni”. Azt hi­szem, ő is elismerheti, hogy nem volt lakodalmi menet ellenem játszani. Igaz, olykor bejöttek a cselei... Franz Beckenbauer szövet­ségi kapitány szerint roppant előnyös, hogy az argentinok magabiztosak. — A „nagy mellény” rend­szerint holtvágányra vezet. Annyi bizonyos, hogy az ar­gentin védelem nem tűri a kompromisszumot. Mindenki arról beszél, hogy mi majd durváskodunk Maradonával. Kíváncsi vagyok, Ők milyen eszközökkel lépnek fel Allof- sék rohamainak elcsitítására? Ügy látom, a dél-amerikaiak hátsó alakzatai hajlamosak a brutalitásra is. Ha most az NSZK nyer, ak­kor Beckenbauer megismétli Mario Zagallo bravúrját. A brazilok egykori válogatottja, Mario Zagallo 1958-'ban és 196'2-ben játékosként ért csúcsra, 1970-ben pedig szak­vezetőként tépett a legneme­sebb babérból. Beckenbauer 1974-ben futballistaként ka­pott aranyérmet, és most... — Arra kiváncsiak, hogy melyiknek örülnék jobban? Az esetleges 1986-os győzel­münk maradna meg értéke­sebb emlékként. A két válogatott útja a dön­tőig: Argentína: Dél-Korea 3—1, Olaszország 1—1, Bulgária 2—0, Uruguay 1—0, Anglia 2—1, Belgium 2—0. NSZK: Uruguay 1—1, Skó­cia 2—1, Dánia 0—2, Marokkó .1—0, Mexikó 0—0 (büntetők­kel 4—1), Franciaország 2—0. Várható összeállítások: Argentína: Pumpido — Cu- ciuffo, Rugger!, Brown. Olar- ticoechea — Giusti, Batista, Enrique, Maradona — Bur- rucihoga, Valdano. NSZK: Schumacher — Ber- thold, Förster, Eder, Briegel —, Brehme, Jakobs, Matthaus, Magath —, Allots, Rumme­nigge. A mérkőzést a brazil Ro- mualdo Arppi-Filbo vezeti. Partjelzői: Fredriksson (svéd), Ulloa (Costa Riea-i.) Az érmes mérkőzések mű­sora: Szombat, a bronzéremért: Belgium—Franciaország, Puebla 20 óra. Vasárnap, világbajnoki dön­tő: Argentína—NSZK. Mexikó­város, 20 óra. Belgium—Franciaország A bronzéremért sorra kerü­lő mérkőzés a két válogatott 65. egymás elleni összecsapás lesz. Az első találkozóra 1904. május 1-én, Brüsszelben ke­rült sor — akkor 3—3 arány ú döntetlennel ért véget a 90 perc. Legutóbb 1984. június 16-án Nantes-foan a franciák 5—0 arányban „lesöpörnék” a belgákat. Mexikóban a belgák mérle­ge 50 százalékos. Győzelem Icák (2—1) és a Szovjetunió (4—3 — hosszabbítással) el­len, döntetlen Paraguayjal <ß—2) és Spanyolországgal (1—1 — tizenegyesekkel 5—4), vereség Mexikótól (1—2), va­lamint Argentínától (0—2). A franciak csupán egy ve­reségei: szenveditek, az elő­döntőben az NSZK-vai szem­ben (0—2) maradtak aitd. Ka­nadát (1—0), Magyarországot (3—0), Olaszországot (2—0) arányban verték. A Szovjet­unióval (1—1) és Brazíliával (1—1 — tizenegyesekkel 4—3) döntetlenül mérkőztek. A 3. helyért lejátszásra ke­rülő összecsapáson — csak­úgy, mint rhándlg — két csa­lódott csapat találkozik. A szakvezetők és a játékosok'ki­csit feleslegesnek tartják ezt az erőpróbát... A tiszt® vörösben fellépő belgák — akik legsikeresebb Mundial-fellépésüket ünnepel­hetik — kezdőcsapata csupán egy helyen változik az ar­gentinok elleni elődöntőhöz képest : Renquin helyett F. van der Elst kerül az együttesbe. A fehér mezben, kék nad­rágban és fehér sportszárban .■JUPWT,* tWfSMsW* • kezdő franciák alaposan fel­forgatják a kezdő tizenegyet. A csalódást számos csillag nem tudta kiheverni, ezért nem vállalták a játékot, Fer­nandez pedig két sárga lapja miatt nem léphet pályára. Először kerül a csapatba a világbajnokságon Rust, Ghen- gini, és Le Roux. A két válogatott ’várható összeállítása: Belgium: Pfaff (1) — Gerets (2), Grun (13), F. van der Elst (3), Vervoort (22) — Scifo (8), Demo? (21), Ceule- mans (11), Vercauteren (6) — Claesen (16) Veyt (18). Franciaország: Rust (22) — Ayache (3), Le Roux (7). Battiston (4), Amoros (2) — Genghini (13), Tigana (14), Vercruysse (15), Tusseau (8) — Síopyra (19), Papin (17) vagy Bellone (16). A Pueblában közép-európai idő szerint 20 órakor kezdődő találkozót az angol George Courtney vezeti. Megyénk egyetlen másod* osztályban szereplő labdarú­gócsapata, az SBTC két hét­tel ezelőtt befejezte a pont” vadászatot. Teljesítményük összegző bizonyítéka a baj­noki tabellán elfoglalt helyük, ami még a közepes teljesít­ményt sem éri el. A 48,6 szá­zalékos produktum a követ­kezőkent fest számokban: 7. SBTC 38 13 11 14 48-45 37 E hét csütörtökén a klub labdarúgó-szakosztályának elnöksége maratoni, négyórás ülésen elemezte és értékelte a csapat teljesítményét és megvitatta az elkövetkező idény és időszak feladatait. Erről beszélgettem Cserháti Józseffel, a szakosztály veze­tőjével. — Elöljáróban elmonda­nám, hogy csütörtöki értekez­letünkön nemcsak az első csa­pat munkáját beszéltük meg, hanem az egész szakosztály tevékenységét is „kiveséztük”. Az elnökség megállapította: következetesen dolgoztunk, s noha viták közöttünk is elő­fordultak, az elvi kérdésekben mindig egyetértettünk. Ilyen szellemben és légkörben kí­vánunk a továbbiak folyamán is dolgozni. — Az 1985/86. idény kezdem tén meghatározott céljuk is­mert. A csapat fiatalítását és az 1—6. hely valamelyikének megszerzését, határozták meg. Reálisan terveztek-e? — Ami a fiatalítást illeti nemcsak hogy reálisan ter­veztünk, de meg is valósítot­tuk elképzelésünket. Gon­doljunk csak arra, hogy a baj­nokság folyamán saját neve­lésű fiataljaink közül Jónás, Oláh és Urbányi beépült a csapatba, de szóhoz jutottak mások is, így Tariósi, Hunyás és Gáspár. Ami szakosztályi célkitűzésünknek a helyezés­re vonatkozó részét illeti,, attól — mint a tabella is mutatja — elmaradt az együttes. A 6. helyezett Keszthely 2 ponttal előzött meg bennünket. így ezt a tervet nem teljesítettük, de bátran mondhatom, hogy célkitűzésünk reális alapo­kon nyugodott. Mind a sze­mélyi és szakmai feltételek, mind anyagi lehetőségeink adva voltak az 1—6. helyezes megszerzésére. — Miben látja a balsiker okát? — Ha a bajnokság egészét nézem, akkor elmondhatom, hogy olyan lendülettel kez­dett a csapat, mint évek óta soha. Az „első harmad” után — ősszel — veretlenül áll­tunk a táblázat élén, utána azonban > „kipukkadt” az együttes. Mind egyéni, mind közösségi szempontból gyen­gébbet nyújtottak a fiúk, hullámzott teljesítményük és sorozatban jöttek a vereségek is. Az 1—0~ás eredmények igen gyakoriak voltak a Sté- cé mérkőzésein, sajnos leg­többször az ellenfél javára. Hiába támadtunk végig ki­lencven perceket úgy, hogy a pálya majd „feldőlt”, ellen­feleink egy szerencsés góllal fölénk kerekedtek. H^ ezek­nek a balsikerű találkozóknak Gyimesi lő... gól! A csatárok vajon milyen sűrűn találnak be az ellenfél kapujába a következő szezonban? csak a felét mi nyerjük meg, akkor talán a dobogó harma­dik foka nekünk jutott vol­na. — A bajnokság utolsó har­madában a gyenge produkció miatt fegyelmi Vizsgálatot indítottak a csapat ellen. El­terjedt a hír, miszerint butr dáztak a játékosok, néhány nappal ezelőtt pedig hivata­losan is lezárták az ügyet. Mi is történt valójában? — Az a játék, amelyet a Szolnok, a Nyíregyháza és az Eger, valamint az Ersekvad- kert elleni MNK-találkozón mutatott az együttes, egyértel­műen arra ösztönözte szakosz­tályunk vezetését, hogy kivizs­gáljuk a gyenge teljesítmény okait. Ezt nagy körültekin­téssel és alapos részletesség­gel elvégeztük. A fegyelmi bi­zottság megállapította: sport­szerűtlen cselekedet nem tör­tént, a csapatot azonban el­marasztaltuk. A keret minden tagja fizetett, a büntetést dif­ferenciáltuk. 500-tól 2000 fo­rintos pénzbírságot kaptak a labdarúgók a lélektelen játék miatt,., — Kikkel, mely csapatré­szekkel elégedettek? — Nem szívesen emelek ki játékosokat, de László kapus megbízhatósága, Gyimesi egyenletes, jó játéka és Ju­hász teljesítménye az élre kí­vánkozik. A fiatalok közül Oláh és Urbányi — egyes meccseken :— már megvillan- totta igazi tudását, tartósan azonban még nem nyújtottak kiemelkedőt. A csapatrészek­ről: a védelem megbízha­tóan működött, a középpályán viszont voltak hibák, a já­tékszervezés gyenge pontként mutatkozott. A csatársort sem lehet dicsérni, sokszor voltak gólképtelenek és nagyon nagy helyzeteket is elhibáztak. — A megyeközpontban már sokan tudni vélik, ki jön, ki marad, s azt is, hogy ki lesz az új edző. Van-e konkrétum ezekben az ügyekben? — Először talán az edzőkér­désről. Űj szakosztályi mo­dell kialakítását tervezzük a Bp. Honvédnél bevált módszer alapján. Ez egy négyfős kol­lektív vezetést jelentene — Jeck Ferenc, Répás Béla, Szőj- ka Ferenc és Toldi Miklós személyével —, ezen belül az „egyszemélyes felelős” a .. le­endő vezető edző és egyben A két utolsó találkozóra már csak a jegyüzéreknél kapható belépő... $ NQGRAD - 1986. június 28., szombat j Sikerek a Napfény Kupán Az St. Öblös ifjú cselgán- csozód közül nyolcán indultak a Szegeden rendezett — im­már hagyományos — Nap­fény Kupa elnevezésű serdülő- oselgáncsversenyen, melyen 6 ország — - Finnország, Ju­goszlávia, Olaszország, Len­gyelország, Románia és Ma­gyarország — legtehetségesebb fiataljai vették részt. A 300 szőnyegre lépett versenyző végig izgalmas csatákat ví­vott. A nógrádiak két súly­csoportban értek el jó helye­zést. A 40 kg-osoik között Szénái Ádám kiegyensúlyo­zott, technikás teljesítménnyel második helyet szerzett, míg a 64 kg-os súlycsoportban Huszák Zoltán 7. lett. A töb­biek is jól küzdöttek, de a téves bírói döntések megaka­dályozták a jó helyezések el­érését. Az St. Öblös SC cseígáa- csozó palántái tovább folytat­ják a felkészülést az év nagy versenyeire. Hamarosan két­hetes edzőtáborozásra Faksra utaznak harmincán, ahol Károlyi Antal vezető edző irá­nyításával napi két edzést tartanaik. A délelőtt sorra kerülő foglalkozásokon az övvizsgára készülnek majd a gyerekek, míg délutánonként ' technikai elemeket gyakorol­nak. Az edzőtábort követően kerül sor — dankollégium előtt — a zöld és kék öves vizsgára, majd az egyesületen belül a citrom- és narancs­sárga öv vizsgáira. A fiatal reménységek ezt követően Esztergomban, a Dunakanyar- Kupán vesznek részt. Hét végi sportműsor SZOMBAT TÁJFUTÁS Nógrádi Sándor-emlékver- seny, Salgótarján, Beszterce- telepi Általános Iskola, 12 óra. TÖMEGSPORT Falusi dolgozók XXXV. nyári spartakiádja, megyei döntői, Salgótarján, városi sportcsarnok, 9.15 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS Salgótarján, város körzeti bajnokság: Litke—Barna, Vizslás—Rónafalu, Etes—Sós- hartyán. Kezdési idő: 17 óra. TÁJFUTÁS Petőfi I. osztályú emlékver­seny, Salgótarján, Tóstrand, 12 óra. technikai vezető — Toldi MifcJ lós lenne. Elképzelésünket szakosztályunk elnöksége megerősítette, terveink már az MLSZ-ben vannak, várjuk a hivatalos választ. Játékos- állományunk változásairól nem tudok „nevekkel” szol­gálni. Ami köztudott: Jónás a Videotonhoz írt alá, K friss hír, hogy az Eger vezetői na­pokon beiül megkeresnek bennünket átigazolási igé­nyükkel. Hogy kit akarnak, nem tudjuk. A többi — a Népsportban is megjelent — információ csak „kacsa”, leg­alábbis minket hivatalosan eddig más egyesület nem ke­resett meg. — Kikkel erősítenek? — A legnagyobb erősítés az lenne, hs együtt maradna a csapat. Szeretnénk tovább fiatalítani, természetesen sa­ját nevelésű labdarúgóinkra alapozva, s függően attól, hogy hét játékosunk közül — akiknek lejárt a szerződése — kik távoznak. Kizárólag egyes posztokra kívánunk erősíteni, nevesebb futballis­tákkal. — A szurkolók óhaja az NB 1. Tervezik-e a feljutást, s milyen célkitűzésekkel vág­nák neki az új idénynek? — Az NB I-be jutás felté­telei adottak, mégis úgy ér­zem, hogy a következő sze­zonban ez nem lehet célunk. Persze sok függ az átigazolási időszaktól, ezután pedig a kollektív vezetés dolga lesz a lehetőségek felmérése, a célok meghatározása. Szakosz­tályunk ellenben „más” te­rületen már tervezett. Az el- kövfetkező időben nagyobb ki­tekintéssel figyeljük a me­gyében játszó tehetségeket, 9 szeretnénk, ha a kisebb csa­patok, az alacsonyabb osz­tályban szereplő együttesek segítenék az utánpótlás ára­moltatását. Gondoljunk vissza a „régi szép időkre”. A nagy Stécében alig volt „idegenlé­giós”, szinte valamennyien salgótarjáni, nógrádi gyerekek voltak, akik szívveHélekkel küzdöttek a fekete'fehér szí­nekért. Hiszem, hogy ez az alapja továbblépésünknek, annak, hogy újra elsőosztályú mérkőzéseket láthasson a tar­jám publikum. — Befejezésül engedjen meg egy, az Ön személyére vonat­kozó kérdést. A szurkolók gyakran mondják, hogy szak­osztályvezetőként sokszor dönt egyedül, s nem volt valami rózsás a kapcsolata Haász edzővel sem. Hogyan véleke­dik erről? — Örülök, hogy megkérdez­te. Értékelő szakosztályi ülé­sünk egyértelműen kimond­ta, hogy elnökségünk demok­ratikus szellemben, nyugodt légkörben dolgozik, s ezzel már válaszoltam is a kérdés első részére. Mindenféle hí­resztelés ellenére Haász Sán­dorral sem volt semmiféle összetűzésünk. Magasra ér­tékeltem szakmai tudását — elnökségünk is így foglalt ál­lást — csupán egy dologra hívtuk fel figyelmét: úgy válhat igazán sikeres edzővé, ha a mindenkori csapatának játékosaival megfelelő embe­ri kapcsolatot tud teremteni. Ezekkel a gondolatokkal bú­csúztunk el tőle barátsággal, a közös szép emlékeket meg­őrizve, további sikereket kí­vánva neki. Vaskor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom