Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

Nyugdíjasként a „családi melléküzemágban” II pihenés éveinek értelme ■ ■ ■ >,AZ EMBER ÚJONCKÉNT Érkezik életének minden kor­szakába” — írta a XVIII. században Chamfort francia író. Nyugdíjasaink szintén megmondhatói, hogy meny­nyire helytálló a fenti idézet valósága még ma is. Nógrád megyében ötvenezer nyugdí­jas él. A munkában eltöltött évtizedek' után egy újfajta iél,et kezdődik számukra, olyan, amely szinte csupa ^szabadság”. Többségük csa­ládjával él, de csak a hozzá­tartozók nem pótolhatják az íéletelemmé vált munkát, a közösséget vagy az egykorú­nk barátságát. Olyan embert kérdeztünk a Nyugdíjasok közül mostani papjairól, akinek a munkás­évek alatt szusszahásmyi ideje pem nagyon volt, nemhogy pihenésre gondolhatott volna. Gál László nyugdíjas ter­melőszövetkezeti elnököt Nagykeresztúron kerestük meg. Nem a ház kényelmet adó falai között találtuk, ha­nem az udvaron, munka köz­ben. — A héten szállította el az áfész az idei utolsó turnus előnevelt csirkét. A helyüket takarítottuk a gyerekekkel, hogy jövőre az első transz­port tisztába érkezhessen — mondja, miközben szélesebb­re tárja a frissen meszelt he­lyiség ablakait, hogy a nap sugarai is besegíthessenek a fertőtlenítésbe. A ház teraszára húzódunk beszélgetni, ahonnan belátni a szűkebb portát: az udvart, a kertet, de a hajdanvolt gazdálkodási terület egy csücske is látószögünkbe esik. A portán baromfiketrecek, a kertben a fóliasátrak még pucéran álló csővázai. Gál László a termelőszö­vetkezet földjére mutat. — Kellett már nagyon aa «so a növényekre! Hányszor kémleltem én is annak ide­jén az eget, hogy megnyíl­nak-e időben az ég csatornái. Később aztán azért fohász­kodtam, hogy elálljon a rosszkor jött eső. így van ezzel mindenki, akinek mun­kájában az időjárás is pa­rancsokat osztogat — véleke­dik Gál László. — Mennyi ideig dolgozott a a mezőgazdaságban? — NEGYVENKÉT ÉVIG. Ala­pító tagja voltam a Nagy- keresztúri Petőfi Termelő- szövetkezetnek, szervezője a környékbeli falvakéinak. Voltam agronómus, majd több mint tíz esztendeig el­nök. Május elsején múlt ti­zenegy éve, hogy nyugdíjban vagyok — ömlik a szavakba foglalt emlékezés a volt el­nökből. Négy évtized alatt elfáradt Gál László is, várta hát a pihenés idejét. De fél év múl­va beleunt, úgy érezte, csak vánszorog az idő. A követke­ző tavasz már nem érte tét­lenségben. Belépett a szécsé- nyi áfész baromfitenyésztő szakcsoportjába. Idén tizedik esztendeje, hogy a napos­csibéket előnevelve szállítják tőle. Ez a munka februártól májusig köti le, de a téli hó­napokra is jut a munkából bőven; akkor javítja, festi a ketreceket. Rügyfakadástól hóesésig ám még sok a nap. Ezt az időt a föld adta munkával tölti el. Uborkát termel évek óta, de időről időre más nö­vényi kultúrával is próbál­kozik, hogy a föld ne unja meg az egyfajta termelést. A fóliasá,trak alatt pedig no­vemberre krizantémok soka­sága fehérük majd. — Mit szól a család ab­hoz, hogy nyugdíjasként szinte még zsúfoltabbak a napjai, mint aktív dolgozó­ként? — Évről évre sürget a fe­leségem, intenek a gyereke­im, hogy ne foglalkozzam ennyi mindennel, dolgozzak kevesebbet. Igazuk van, hisz’ élhetnék nyugodtabban is. Ám, ha valaki annyi éven át érezte az esőáztatta föld illatát, látta kalászolni a ke- nyémekvalót, az nem sza­badulhat a földtől. Nekem az adja a nyugalmat, ha elvet­hetem a magot, ha leszedhe­tem a termést. — Pihenésre, szórakozásra jut-e ideje? — Pihenésképpen böngész­getem a Kertészet vagy az Állattenyésztés számait, szak. könyveket olvasgatok. Szó­rakozásképpen találkozom hajdani gazdásztársaimmal — közülük nem is egy tagja az áfésznek elbeszélgetünk a tapasztalatainkról, a terme­lés. a tenyésztés mikéntjéről. Örömömre kisunokám, Krisz. tina faggatódzásaiból azt érzem, hogy talán lesz vala­ki a családban, akinek életé­ben a termőföld, a növények világa valaha ugyanezt je­lenthetik majd, mint nekem. Azt is megtudom a nyug­díjas téeszelnökről, hogy hu­szonkét esztendő óta községi tanácstag. Ez a funkció azdk- nak az embereknek az elis­merését jelzi, akikkel egykor, a munkásévek alatt képes volt azonosulni, akikkel együtt tudott örülni, kesereg­ni, eredményesen dolgozni, a fejlődést szolgálni. GÄL LÁSZLÓ EGYIKE a megye ötvenezer nyugdíjasá­nak. Számára a pihenés évei­nek értelmét ugyanaz jelen­ti, mint amivel egykor ke­nyerét kereste. Bár közel jár a hetedik ilkszhez. de ma is a tenni akarás, a munka sze- retete élteti, Tusa Katalin ' • v * : -•: V. A háztartások jobb energiaellátása érdekében bővítik az elektromos hálózatot Karancsalján is. Az ÉMÁSZ salgótar­jáni üzemigazgatóságának szakemberei átépítették a köz­pontban levő transzformátort, tizennégy fából készült oszlo­pot kicseréltek betontartóra, ezzel együtt vastagabb kereszt­metszetű vezetékeket húztak ki a magasban. Képünkön a hálózatszerelő csoport Sándor József vezetése mellett Nagy Szilveszter, Király János és munkatársaik Bérgépek az IKR-töl ©i szolgáltatást vezetett be a termelés feltételeinek ja­vításáért, a gabonaprogrami sikeres megvalósításáért a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat: bér­gépekkel is rendelkezésére áll taggazdaságainak. A be­érkezett igények nagy száma már az eddigi rövid idő alatt igazolta a gépbérleti rend­szer bevezetésének szüksé­gességét. E szolgáltatást első­sorban azok a gazdaságok veszik igénybe, amelyek anyagiak hiányában jelenleg nem tudnak nagy értékű erő- és munkagépeket vásárolni, de a műszaki színvonal emelését fontosnak tartják. Lcazöfcis Helyett intenzíu tanulás Beszélgetés dr. Horváth Lászlóval, az OVK főigazgatójával A hazai statisztika — a vállalatok, a hivatalok csoport­vezetőitől kezdve — 400 ezer különböző szintű vezetőt tart nyilván. Embereket irányítanak, gazdasági folyamatokat szerveznek, s a helyzetüktől függően milliók, milliárdok sor­sáról döntenek. Nyilvánvaló, nem mindegy, hogy ezt miként teszik. A vezetés minősége meghatározza a munkahelyi köz­érzetet, növelheti, csökkentheti az emberi teljesítményt. Fon­tos tehát, hogy a vezetésre alkalmas személy rendelkezzen minden szükséges ismerettel, felkészülten tudjon eleget ten­ni a sokoldalú igénynek. A nélkülözhetetlen információk megszerzését, a vezetői készség fejlesztését, a felkészülést harmincnál is több intéz­mény segíti ma Magyarországon. Közöttük meghatározó az OVK, az Országon Vezetőképző Központ, melynek munká­járól, a hazai vezetőképzésről a főigazgatóval, dr. Horváth Lászlóval beszélgettünk. K észségfejl esztő tréningek — Az alapokat egy 1971-ben kiadott minisztertanácsi ren­delet tette le, ez intézménye­sítette a vezetőképzést. — Kezdte a beszélgetést dr. Horváth László. — A jól képzett vezető a nemzeti va­gyon fontos része. Hazai in­tézményeink 20 ezer embert képesek felkészíteni évente. Kezdetben kevés tapasztalat állt rendelkezésünkre. Az idő tájt szerveződött a vezetőkép­zés a többi szocialista or­szágban is. A szocialista el­veknek és viszonyoknak meg­felelő képzési formákat, prog­ramokat az ILO, az ENSZ munkaügyi szervezete tá­mogatásával dolgoztuk ki. — Az ILO közreműködése a nemzetközi kapcsolatok lé­tesítését is elősegítette. Elein­te nehezen lehetett össze­hangolni a termeléssel az ok­tatást. Voltak örök tanfolya­mosok. A hallgatók különböző alapismeretekkel érkeztek a tanfolyamokra, ami nehezítet­te az oktatók munkáját. A képzés nem volt elég hatásos. Azt lehet mondani, 15 év alatt nagy kapacitású intéz­ményhálózat jött létre, amely alkalmas hasznos ismeretek átadására. Amin javítanivaló van még, az a módszertani gyakorlat. Nagyobb szükség volna ' úgynevezett aktiváló­képzésre az egyszerűbb elő­adások helyett. Konkrét hely­zeteket, eseteket kellene fel­dolgozni és több készségfej­lesztő tréninget a programok­ba iktatni. Külföldön szigorúbbak — Az Országos Vezetőkép­ző Központ ötvenféle tanfolya­mot kínál és ajánl, még az egészen speciális igényeket is igyekszik kielégíteni. Ta­pasztalataik szerint az utóbbi esztendőkben milyen alapis­meretekkel érkeznek a veze­tők a tanfolyamokra? Meny­nyiben készek befogadni az új információkat, módszereket? — Vegyes a kép. Az utób­bi évtizedben javult a veze­tők iskolázottsága, a többség felsőfokú végzettséggel ér­kezik. Hátrány, hogy vezetői alapképzést nem ad sem a főiskola, sem az egyetem, így az oktatónak mérlegelnie kell, honnan kezdje a felké­szítést, milyen információból mennyit adjon úgy, hogy köz­ben ne ismételjen. Hogyan fo­gadják? A hallgatók túlnyo­mó többsége aktív módon fo­gadja az ismereteket, jól rea­gál. De változatlanul van egy közömbösebb réteg. A régi, a rutinból vezetők közül nem egv visszautasítja az új módszereket, gyakorlatot, in­formációkat. Más — az OVK- hoz hasonló —, intézmény­ben is ilyen negatív tapaszta­latok gyűltek össze. Ez a felfogás a jelenlevő többi hall­gatóra nézve káros, a tanár­nak kell kompenzálni, egyen­súlyt teremteni. ;— Ez a helyzet tehát író­iunk. Vajon milyen kép ala­kul ki bennünk, ha a hazai tapasztalatokat összevetjük a külföldiekkel? — Nehéz összehasonlítani a hazai vezetőképzést mind a szocialista, mind a tőkésát- lamokbeli tapasztalatokkal. Szocialista országokban más a tananyag struktúrája, a képzés szerkezete. Nyugati ál­lamokban viszont igen drá­gák a tanfolyamok, például egv egyhetes turnus 1500— 2000 dollárba kerül. Nagyon megdolgoztatják a hallgatókat, kemény munka folyik reggel 8-tól este 6-ig. És még vacso­ra után is tartanak foglalko­zásokat, rendszerint ekkor rendezik meg a csoportos vi­tákat. Magyarországon él még az a rossz beidegződés, hogy akit elküldenek tanul­ni, az lazíthat a tanfolyam ideje alatt. Hazánkban vi­szonylag olcsó a vezetőképzés, nehéz erőteljes tempót dik­tálni, bár szükség volna rá. Azt lehet mondani: a fiatal vezetőkkel viszonylag kevés gond van. Levelező tanfolyamok — Kik jelentkezhetnek az OVK tanfolyamaira? — Maguk a vállalatok, az intézmények döntik el, kiket iskoláznak be. A vezetőkép­ző iskoláknak fontos feladata a kádermunka könnyítése. Hogy a már bizonyos képes­ségeket felmutató, tapasztalt kádereket, akik alkalmasnak tűnnek magasabb vezetői be­osztások betöltésére, felké­szítsék. — Tájékoztatójukat lapoz­gatva szembetűnő a tanfolya­mi díjak különbözősége. Van, amikor 800, míg máskor 30 ezer forintban állapítják meg a részvételi díj összegét. Mi­lyen forrásból jutnak pénzhez a vezetőképzők? — Az intézmények általá­ban önfinanszírozók, kivé­ve az Országos Vezetőképző Központot. Az OVK jelentős támogatást kap a költségve­tésből, mert széles körű veze­tési- szervezési kutatásokat is folytat. — A vezetőképzésnek ugyan­úgy követnie kell a társada,- mi, gazdasági változásokat, mint maguknak a vezetőknek. Lehel-e a hazai vezetőképzést érintő módosításokkal szá­molni? És ha igen, kérem, em­lítsen meg néhány konkrétu­mot. — Véleményünk szerint a különböző képzéseknek az eddigieknél jobban kellene egymásra épülniük. A veze­tőképzést egyetemen megszer­zett alapismeretekre tá­maszkodó továbbképzésnek kellene tekinteni. Ennek meg­felelően vezetési-szakmai, ál­talános vezetőképző, és spe­ciális tanfolyamokat volna célszerű indítani. Az OVK szerint a jövőben a munka?* helyek által ajánlottak mel-i lett egyéni jelentkezőket is kellene, fogadniuk az intézi ményeknek. Szerintünk na­gyobb teret kell kapnia az irányított önképzési progra­moknak, a távoktatásnak, a levelező, az esti tanfolyamoké nak az elkövetkezendő idő­ben. A munkaidő jobb ki­használását, a költségek csök­kentését segítené elő, ha a vizsgákat, konzultációkat, bW zonyos csoportos foglalkozá­sokat a törvényes munkaidőn kívül tartanák meg az intéz­mények. Magasabb beosztásban — Végezetül szeretném meg­kérdezni: az OVK hogyan tudja mérni módszereinek, gyakorlatának, tanfolyamai­nak hatásosságát? Egyálta­lán mérik-e? — Foglalkozunk vele. A nálunk végzett hallgatók egy része tagja a vezetői minősé­gi köröknek, így tőlük ka­punk visszajelzést. Nemré­giben végeztünk egv kérdő­íves felmérést és a válaszok­ból kiderült: a nálunk vég­zett hallgatók 80 százaléka jelentősen előrelépett pályá­ján — mondotta befejezésül dr. Horváth László, az Or­szágos Vezetőképző Központ főigazgatója. H. T„ Bővítették termelésüket a megye ipari szövetkezetei Kedvező képet mutat a Nógrád megyében dolgozó ipari szövetkezetek első ne­gyedéves teljesítménye. Az előző évi első három hónap­hoz viszonyítva több mint 28 százalékkal magasabb ter­melési értéket hoztak létre, az éves célkitűzések bő 20 százalékát teljesítették. A termelési érték látvá­nyos növekedése elsősorban a Szondy Lakatos- és Szere­lőipari Szövetkezet nem ru­belelszámolású exportja emelkedésének köszönhető. Megfelelő a termelés üte­messége a legtöbb kisszövet­kezetnél, valamint a salgó­tarjáni szolgáltató és a szé- csényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél is. A legtöbb építőipari szö­vetkezet teljesítőképessége kapacitással lekötött, így biztonságosan, előre tervez­hetően dolgozhatnak. Idei teljesítményük a tavaly ilyenkorinak felel meg. Az iparba sorolt szövetkezetek helyzetét értékesítési, anyag- ellátási gondok nehezítik. Többször előfordult az idén, hogy a megrendelő partne­rek visszamondták a szerző­dést, a szövetkezetek pe­dig „utaztatva” próbálnaík túladni a nyakukon maradt árun. A ruha- és a cipőipar piaci körülményei egyéb­ként is igen nehezek az idén, fokozottan érvényes ez az e szakmában dolgozó kis szövetkezetekre. Az ipari szövetkezetek lét­száma — hasonlóan az elő­ző években tapasztalthoz — az idén is csökkenést mutat. Tovább erősítette e folyama­tot az, hogy az érsek vadker­ti építőszövetkezetből me­gyén kívül alakult egy kis­szövetkezet, valamint a pásztói építőipari szövetke­zet szervezeti átalakulása is a szövetkezeti szektoron kí­vüli létszámmozgással járt. Aratási előkészületek az Ágroteknél Június elején megkezdőd­tek az aratás közvetlen elő­készületei a mezőgazdasági nagyüzemekben, s az érde­kelt kereskedelmi vállalatok is készülnek a nagy nyári munkára. Az Agrotek Mezőgaz­dasági Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalatnál —, ahol főleg importált gépeket forgalmaznak — 3,1 milliárd forint értékű gép s eszköz várja a vásárlókat. Ez a készlet valamivel nagyobb is annál, mint amit a ter­melőket közvetlenül ellátó megyei Agroker-vállalatok megrendeltek. A Szovjetunió­ból, az NDK-ból és Cseh­szlovákiából összesen 2200 traktor érkezik a hónap vé­géig. Az igy kiegészülő rak­tári készlet elegendőnek ígér­kezik a vontatási munkák­hoz. Az aratás speciális gépeire, az arató-cséplő gepekre júni­us 1-től érvényes bérleti ak­ciót hirdetett az Agrotek, hogy a gyengébb adottságú gazdaságok könnyebben hoz­zájuthassanak a nagy értékű gépekhez. A vállalat jelenleg 300 kombájnt kínál eladásra, és várható, hogy a betaka­rítás kezdetéig további 500 érkezik az NDK-ból. Az idén kevesebb gond lesz az óriás­bálák rakodásnál, mivel az anyagmozgatás teljes folya­matát segítő rakodógépekből csaknem háromszor annyit forgalmaznak, mint 1985. el­ső leiében. Folyamatosan érkeznek külföldről a köze­pes és a nagyobb teljesítmé­nyű bálázógépek te. NÓGRÁD — 1986. június 4L, sxvrda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom