Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

— Ennek a liftnek legalább nyolc hónap kell, hogy beáll­jon — vág közbe az egri szer­viz egyik szerelője. — A leg­van, még meg kell tanítani a lakókkal, mert ha helyesen használnák, biztosan nem lenne ennyi hi­ba. A lakásszövetkezet évente 360 ezer forintot költ a felvo­nók javítására, s 1200—1700 maiért romlanak el a salgötsarfäni liftek? ' Miközben a választ kutat- ból egyébként segít minket a relői javítják. Ők hetente két- tam a címben feltett kérdés- Fővárosi Felvonójavító Vál- szer jönnek, ha van bejelentés, re, rá kellett jönnöm, hogy falat is. ha nincs. nem igazak, vagy legalábbis Az ingatlankezelő vállalat — Ügy tudom, több panasz nem teljesen igazak a vádak, saját műhelyében felújítja a van éppen ezekre az új mo- miszerint a lift a huszadik már kibontott hajtóműveket, dern berendezésekre. Mi en- század átka. A személyfelvo- nagyobb egységeket, s későb- nek az oka és mi lehet a meg- nók nem mindig az elhasz- bi javítások során azokat új- oldás? nálódás, vagy törvényszerű ból be tudja építeni. Ezzel a — Ezek a felvonók olyan meghibásodás miatt maka- megoldással évente csaknem bonyolultak, mint egy televí- csolják meg magukat. Az igaz- 500 ezer forint értékű anyagot zi óké szülék.. . ság az, hogy a gépek — ame- tudnak kiváltani, lyeknek őseit már a római — Az 1980-ban végzett fel­villákban is használták — mérés alapján készítettünk legmodernebbjeinek haszná- egy ütemtervet, így nagyjából latéhoz még nem nőttünk fel, pontosan megtudjuk mondani, több gond az ajtókkal nem tudunk még tökéletesen mikor, melyik liften, milyen ezeknek a használatát együtt élni velük. 1 javításra vagy meghibásodás­Salgótarjánban ma összesen ra kell számítani. Ez nagvon ötvenöt lift működik. Ebből sokat jelent, mert meg tud­harminchórom az ingatlanke- juk előzni a leállást — ma­zelő vállalathoz, pontosabban gyarázza Czene Vilmos annak gépellátási és szállí* , Valóban igaz lehet az állí­tási üzeméhez tartozik. t£s, hiszen a tavalyi 380 be­— Tulajdonképpen örülhe- jelentést három szakképzett forintos átalánydíjas szer­tünk, hiszen nekem a liftek- szerelőjük minden gond nél- ződésük van az egri szövetke* ke! van a legkevesebb bajom kül meg tudta javítani. Ez le- zettel. — mondja Czene Vjlmos, az hét az Oka, hogy nem az ő Vagyis mindkét üzem igyek­ezem vezetője. A harminchá- általuk kezelt házakból ér- szik mindent elkövetni, hogy rom liftből kettő modern keznek telefonok szerkesztő- a felvonók működjenek. Al­Schindler típusú, a többi ségünkbe, sokkal többször a 1964 és ’66 között beépített lakásszövetkezetek közös HAFE (Hajtómű- és Felvo- gondnoksága alá tartozó épü- nógyár) gyártmányú gép. letek lakóitól. Az ingatlankezelő vállalat A közös gondnoksághoz hu- ba. Hát akkor mi lehet az 1980-ban felmérte liftjeinek szónkét felvonó tartozik, eb- oka annak, hogy olyan sokan állapotát. A berendezések e bői 11 régebbi gyártású Ganz- panaszkodnak — főleg az új,, szerint teljes egészében meg- készülék, 11 pedig a már etn- mofct átadott házakból, hogy felelnék az Építésügyi Minő-, lített osztrák licenc alapján rosszak a liftek? ségellenőrző Intézet bizton- készülő Schindler típusú. A szerelő utalt már rá: ságtechnikai előírásainak. — Felvonóink jó állapotban nem vagyunk hozzászokva, — Ha vannak is hibák, azo- vannak — kezdi Schobloscher hogy automata a szerkezet, kát legkésőbb 24 órán belül László házkezelőség-vezető. — Ilyen szempontból jobb is kijavítjuk, soha nem fordul- Ennek elérése érdekében 2—3 lenne, ha — mint ők is em- hat elő, hogy napokat, esetleg évenként — ahogyan a hasz- lítették — félautomata lenne, heteket álljanak. Ennek a nálat szükségessé teszi, teljes A másik ok: a gyerekek — gyorsaságnak egyik oka, hogy javításon esnek át a régi gé- nemcsak a házban lakók — nagyon jó a kapcsolatunk a pék. játszótérnek képzelik a több Ganz-MÁVAG felvonógyá- Alkatrészellátásban és ja- millió forintos készüléket. A rának észak-magvarországi vitásokban ők is a miskolci vandál rongálókról nem is be- üzemével, amely Miskolcon Ganz-gyáregységet keresik szélve. Megoldás csak az le­székel. így azt az alkatrészt, meg, kisebb javításokat, fő- hét, ha jobban vigyázunk rá- smi nálunk akkor nincsen, leg a régebbi típusúakon pedig juk, türelmesen és huszadik azonnal lekérjük, s így már két saját szakemberük végzi, századi módon használjuk másnap újból működik a be- — A Schindlereket az egri „római örökségünket”, rendezés. Alkatrész szempont- Universal kisszövetkezet sze- Hlavay Richard Rétság középtávú tervéből Kiemelt helyen: az önálló otthon megteremtése Bíró vagy bírónS? katrészellátással nincsenek is nagyobb gondok, nem kell heteket, hónapokat várni, amíg megérkeznek Nógrád Rétság városi jogú nagy- szerepel az építési engedélyek községe az utóbbi másfél év- kiadásának egyszerűsítése, tizedben számottevően gyara- gyorsítása, a beépítési előírá- podott mind lélekszámban, sok, s a szakszerűbb kivitele­mind pedig az anyagi körül­ményekben. Négy új ipari üzem létesült e területen, nőtt tehát a munkavállalási lehe­tőség, javult az infrastruktú­ra, bővült a szolgáltatói háló­zat, javult a kereskedelmi el­látás, s az idegenforgalom. Amikor nemrégiben a tanácsi szervek napirendre tűzték a középtávú elképzelések meg­vitatását, valamint a hosszú távú tervkoncepciót, abból a meggondolásból indultak ki, hogy csak az lehet reális terv, amely a valóságos lehetősé­gekre épít. érvényesítés«. zés szigorúbb A Vezetékes Bánkon és Rétságon megva­lósult, most Tolmácson folyik a kivitelezés. Ugyanakkor gond a szennyeződés, a tisz­títás, ennek enyhítésére a csatornarendszer fejlesztését tervezik, s az elavult, túlter­helt tisztítótelep helyett újat építenek. Bővítik a villany- hálózatot is, korszerűsítik a Rákóczi út közvilágítását. Egészségügyi és szociális ellátásra mintegy húszmillió forintot fordítanak. Jut ebből egy laboratórium kialakítása tógép és a videotechnika al­kalmazása az oktatásban. Ugyanakkor, a magasabb kö­vetelményrendszer a feltéte­lek jobbítását, a feladatok ivóvízellátás összehangolását sürgeti. Feladattervében a városi jogú nagyközségi tanács a személyi és szervezeti felté­telek fejlesztését fogalmazta meg, így fokozzák a nemzeti­ségi, s idegen nyelvek okta­tásának hatékonyságát, előké­szítik egy városi nevelési ta­nácsadó létrehozását, bővítik a diák szociális és napközi el­látást, s tervezik a rétsági iskola hat tantermes bővíté­sét. 3 us ti ti át — mint neve is mutatja — nő­neműnek képzelték el az ókori ró­maiak. Istennője volt az igazságnak. 6 tar­totta azt a bizonyos mérleget, bekötött szemmel nehogy a látottak befolyásolni találják az egyetlen és oszthatatlan, vitat­hatatlan és megmásíthatatlan igazság meg­találásában. Mégis férfifoglalkozás volt évszázadokon át a bíráskodás nálunk — és sok országban ma is az. (Nehezen képzelhető el nő közép­kori talárban és rizsporos parókával, még nehezebben, hogy tekintélye is lenne az ilyenfajta öltözékben.) Manapság viszont Justi,fiának igencsak sok „papnője” van mifelénk, snem ritka az a véle­mény — amit alátámasztanak a statisztikák is hogy túlságosan sok. Évtizedek óta tartó folyamat a bírói pálya elnőiesedése, ami napjainkban már ódáiig fokozódott, hogy a bírói apparátusban a nők aránya meghaladja az 50 százalékot. S, hogy táv­latokban nézve még ennél is nagyobb mér­tékű lesz az elnőiesedés, azt az is mutatja, hogy az öt évnél kevesebb gyakorlatú bí­rák között 1984-ben 71 százalék tartozott a ..gyengébb nemhez”, (amely többek között éppen a keménységet feltételező bírói pálya „megrohamozásával” is bizonyítja, hogy egyáltalán nem olyan gyenge, mint képzel­tük). Ám a természet törvényein mégsem lehet erőt venni, s ha nemás gyengébbek a bíró­nők férfitársaiknál (értve ezen a munkabí­rás: éppúgy, mint a vádlottak, al- és felpe­resek könyörgéséivé] és egyéb befolyásolá­si kísérleteivel szembeni ellenállást), de női mivoltukból mégis erednek áthidalhatatlan nehézségek. Ilyen az, hogy például 1982- ben több mint húszezer napot voltak távol munkahelyüktől a bírónők szülési szabad­ság, gyes, a gyerek betegsége és ehhez kap­csolódó táppénz, fizetés nélküli szabadság címén. Ez pedig 78 bíró teljes évi munka­idejének felel meg — vagyis ügy számítha­tó. hogy az amúgy sem túlnépes bírói kar­ból ennyien hiányoztak abban az esztendő­ben. Pedig a munkát — sajnos —, így is egy­re nehezebb győzniük a bíróságoknak, s nemcsak azért, mert évről évre emelkedik a bűnelkövetők és a bűncselekmények szá­ma. Emelkednek bizony a válási arányok is, no meg már Arany János is ironikusan jegyezte meg, hogy „magyar ember fél a pórt ül”. S az is köztudott, hogy minél több érték van valahol, annál több rá az igény­lő. bőven van hát örökösödési és egyéb va­gyonjogi per is, a birtokháboritási. becsü­letsértés! és egvéb apró-cseprő ügyekről akár nem is szólva.. . Voltak az első időkben szép számmal — különösen idősebb jogászok —, akik két­ségbe vonták, hogv a bonyolult jogi ügyek­ben a paragrafusok csavarai között el tud­nak igazodni a jogásznők. Aztán bebizonyo­sodott, hogy képzettségben nincs hiány, az egyetemen talán még szorgalmasabbak is a lányok mint a fiúk, többségük jobban is vizsgázik. Kiemelt figyelmet kapott a ra, a műszerezettség javítá- lakáshelyzet: azt tűzték ki Sára, s szeretnék kibővíteni az célul, hogy a VII. ötéves terv- idöskorúakról való szociális időszak végére minden arra gondoskodás hálózatát, jogosult család önálló ott- Külön program toglalja ősz- honnal rendelkezzen, t°vabba sze a közoktatás középtávú a lakások minősége jobban feleljen meg az igényeknek, összesen 226 lakás építését tervezik, ennek zöme hagyo­mányos családi ház, 36 OTP, 23 pedig csoportos korszerű — egyébként ez utóbbi ösztön­zésére igen kedvező feltétele­teendőit. Az elmúlt években felújításokkal, tanterembő­vítésekkel tudták biztosítani a megnövekedett létszámú , korosztályok egy műszakos ta­nítását, korszerűsítették az intézmények fűtését, világftá­összességében a VII. ötéves tervidőszak bevételei és ki­adásai megközelítik a 290 millió forintot, mindez ter­mészetesen nem elegendő va­lamennyi reális igény kielé­gítésére, ezért rangsorolt a testület Eszerint a legfon­tosabb feladatok közé sorol­ták a meglévő intézmények működési feltételeinek biz­tosítását, a lakossági alapel­látás jobbítását, a lakásépíté­si program teljesítését, a szo­ciálpolitikai és környezetve szakma Hanem aztán jön a nagybetűs Élet, amely­ben meg van ugyan írva a nemek közti egyenlőség, mégis azt veszik természetes­nek, ha a férj esetenként belemerül a szak- könvvekbe és a politikai ismeretekbe, mi­közben asszonykája süt-főz, meg a gyerek­kel bajlódik. Még akkor is, ha történetesen — hiszen ez nem éppen ritkaság — mun­kaidejükben mindketten igazságot szolgál­tatnak. Ami viszont óhatatlanul azzal jár, hogy a bírónő — tisztelet a nem ritka kivé­telnek — lemarad a szakmai-politikai fejlő­désben és nehézségei támadnak munkájá­ban is. Ez pedig egyre súlyosabb társadalmi prob­léma. Már csak azért is, mert — igaz, két .év előtti statisztika szerint — a helyi (azaz városi, kerületi) bíróságok 444 polgári peres ügyekkel foglalkozó bírája közül 351 tartó- ' zik a női nemhez, (innen van, hogy a házas­sági bontóperek nagytöbbségét bírónők tár­gyalják a válni akaró férjek nem kis bosz- szúságára, noha elfogultsággal azok sem vádolják Őket). Ennél is magasabb a nők aránya a közjegyzők között és szinte min­den igazságügyi pályán. Kivétel a bírósági végrehajtók népszerűtlen gárdája, amely­ben férfitöbbség van. Megállíthatatlannak látszik az igazságügy! pályák elnőiesedésének folyamata, noha a minisztériumnak volt már néhány kezde­ményezése ennek visszafordítására, fgy pél­dául az, hogy ösztöndíj szerződést kötöttek joghallgatókkal, akik a tanulmányaik idején folyósított összegek ellenében vállalták, hogy diplomájuk megszerzése után a bírói pályá­ra mennek. Az ösztöndíjasok több mint há­romnegyede — a minisztérium szándékával megegyezően — az „erősebb” nemhez tar­tozott. Ám még tanulmányaik elvégzése előtt sokan felbontották a szerződést — csaknem egytől egyig férfiak. így alakúi é® erősödik a női többség a pályakezdő bírák között. Később pedig a bírónők sorai is megritkulnak. Vannak, akik családi okokból hagyják el a pályát, miután mind nehezebb egyeztetni az anya, a feleség és a bíró hármas hivatását. Má­soknak egészsége rendül meg, hiszen óriási és állandó szellemi erőfeszítést igényel ez a munkakör. Felmentésüket kérik — bírákat csak az Elnöki Tanács választhat meg és menthet föl — fokozván ezzel az igazság­ügy területén amúgy is szinte állandó mun­kaerőhiányt. Ennek elsőrendű okai — csakúgy mint “ sok más területen — az anyagiak,' Ma sokkal többet fizetnek a vállalati jogta­nácsosoknak a bírákénál lényegesen maga­sabb az ügyvédek, a különböző jogi képvi­selők, gmk és pjt jogi ügyintézők keresete, de még a különböző szintű tanácsokban is magasabb fizetést lehet elérni jogi diplo­mát követelő munkakörökben. Nemegyszer: kevesebb munkával is. S hozzá lehet, sőt kell tenni: társadalmilag kevésbé fontos te­rületeken. Justitiának ugyan be van kötve a szeme, s tógáján nincs zseb, de a kezében tartott mérleg serpenyőjébe, a „latba” ez is súlyosan esik. V. E. . Virágzik a Tisza A napok óta tartó kánikula felmelegítette a folyó vizét, s megkezdődött az az érdekes természeti jelenség, amelyet a Tisza virágzásának neveznek. Szegednél és több más Csong- rád megyei Tisza-szakaszon tömegesen szárnyra keltek a kérészek. A nagy szitakötő- hoz hasonlító rovarok mindig alkonyaikor jelennek meg, ki­röppennek a vízből és rövid nászrepülés után holtan hul- lanak vissza a folyóba. Az elmúlt évtizedekben a Tisza több szakaszán végez­tek mederbiztosítási, folyó­szabályozási munkákat. Az ilyen helyekről kiszorultak az iszaplakó kérészek, s megti­zedelte őket a folyó helyen­kénti szennyezettsége is. Ez­zel magyarázható, hogy ma, már mindinkább ritkuló jelen­ket kínálnak. Terveik között sát, s megkezdődött a számi- delmi teendők végrehajtását. I ség a túsza virágzás. Üj strandépületek Hé vszen Nem egészen négy hónappal a tűzeset után, amelynél tel­jesen leégett a tófürdő köz­ponti épülete, a Hévizi-tónál már a korábbiakhoz hasonló körülmények között tudják fo­gadni a hazai és külföldi für­dővendégeket. A romokat még an ;ak idején társadalmi ftsz- szefogással napok alatt eltá- I volították a tó vizéből, azóta | p°dig a gyógvászati főépület j a'apzatán öltözők és tusoló- | helyiségek épültek a hévízi fürdőépületek stílusában, kö­rülöttük pedig strandot ala­kítottak lii. Nagy várakozás előzi meg a bátonylerenyel egészségügyi központ átadását. UAKACIO ISMÉT OTT a táblákon a megengedett sebességet, le- vidám felirat: áció, káció, va- hét, hogy a rendőrség, a bíró* káció! Jó dolog, kell a gyere- ság felmenti őt, mert a gye- keknek, kell a pedagógusok- rek hirtelen szaladt kocsija, nak. (Hogy mennyire kell a - motorja kerekei elé, de a szülőnek, azt ítélje meg ki-ki nyugodt álmait nem tudja, saját belátása szerint.) És nem ünneprontásnak szánjuk, de szeretnénk időben szólni: tessék vigyázni! Má­jus végéig (pedig még igazán tartós meleg sem volt) ha­zánkban hatvan ember ful­visszaadni egyetlen hivatal, hatóság határozata sem! És a vizek! Ott kezdődik, hogy tanít­suk meg a gyereket úszni! Hogy hány gyerek nem ta­nul meg, az gyakran csak ak* ladt a vízbe, egyharmaduk kor válik világossá, amikor gyerek, nagyobb részük fiatal- katona lesz az ifjú, és kidé* ember És szedte már a tan­évben is kis áldozatait a köz­lekedés: a figyelmetlenül az rül, hogy a sorállomány je. lentős részét felnőttkorban keli megtanítani az úszásra. autó előtt átrohanó gyerek, pedig akkor mennyivel nehe­és a kocsiján már úrrá len­ni nem tudó autós. Nincs nyár, hogy ne len­nének áldozatai a kerékpáro­zásnak. és bizonyos, hogy ez a pár sor sem fog egy gyer­meket sem visszatartani at­tól, hogy a kerékpár nyer­gébe szálljon. És ne is tart­son vissza, nem ez a cél. Csak az, hogy figyelmeztes­sen : csak azt a gyereket sza­bad az utcán egyedül elen­gedni, akit megtanítottunk arra, hogy az utca veszélyes. A kevésbé forgalmas utca még veszélyesebb, mint a pes­ti Nagykörút, hiszen ahol nincs forgalom, ott nem szá­mít, egy hirtelen feltűnő jár­műre a gyerek. Ezért kell a szülőnek ezt százszor is elmagyaráznia a gyermekének, és ezért kell a néptelen utcákon fokozottan figyelni a járművezetőnek. Lehet hogy nem lépi túl a zebb, mint 5—6 éves korban! És még az sem elég, ha tud úszni a gyerek. Akkor is tud* nia kell nemcsak a tempóvéé tett, hanem azt is, hogy for­ró testtel nem szabad hideg vízbe ugrani, hogy egyáltalán nem szabad ugrani ott, ahol nem tapasztatta ki elős'zör a mélységet, hogy veszélyes le­het az úszás teli gyomorral; hogya folyókon örvények vannak, hogy a Balatonon hirtelen vihar támadhat és ígv tovább. DE NEM IS folytatom. Ta­lán így is elhiszi a kedves olvasó, hogy nem a vakáció örömét akarom elvenni, hogy nem ünneprontásnak száné tam ezeket a sorokat. Ellerw kezőleg: ahnak, hogy az ün-' nép teljes legyen, hogy baj nélkül piegússzuk, megússzák gyerekeink a nyári szabad életet. (sm) f NÓGRÁD — 1986. június 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom