Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

Külföldre utazóknak A valutáról •, ■ / Kár lenne tagadni, gon­dunk nem kevés. Mostarrá- ban sok szó esik a pénzről, amelyet egyre nehezebben osztunk be. Azt hinné tehát az ember, csak kevesek szá­mára elérhető luxus az uta­zás. Nem így van. Az Orszá* gos Idegenforgalmi Hivatal tá.iékoztatása szerint évente minden második állampol­gár eljut külföldre, ötmilli­óján kerekednek útra közeli ■r távoli tájakra. Az utazás fuf'y öröm, de sok gondos előkészületet igényel. Min­den olyan információt be kell időben szerezni, amely a váratlan (és kellemetlen) meglepetéseket segít kiküszö­bölni. Mindenekelőtt szükségünk van valutára, amelyből az idegen országban fedezni- tudjuk költségeinket. A valu­ta megvásárlásának viszont előfeltétele a kiutazásra ér­vényes útiokmány, és aho­vá szükséges — a vízum megléte. 14 éven aluli gyer­mekek részére akkor vá­sárolható valuta, ha szüleik­kel együtt utaznak, és azok útiokmányában szerepelnek. Személyenként évente 20 ezer forintért vásárolható utazási célra rubelelszámo­lású valuta (bolgár leva, csehszlovák korona, lengyel zloty, NDK márka, román lej, szovjet rubel). Egy-egy utazásnál a keret terhére tartózkodási naponként ezer­négyszáz forintnak megfele­lő valuta vehető fel. Ezt rész­ben bankjegyekben, s rész­ben csekkben szolgáltatják ki az utasoknak, attól füg­gően, hogy az adott ország rendelkezései milyen össze­függésben teszik lehetővé bankjegy. bevitelét. Az európai tőkésországok­ba és Jugoszláviába, továbbá számos tengerentúli ország­ba egyéni turistaként uta­zóknak a Magyar Nemzeti Bank háromévenként egy­szer biztosít valutavásár­lási lehetőséget. Az egyéni turistautak közötti két év­ben, aki kíván utazhat, más módon konvertibilis elszá­molású országba. például társasutazással vagy látoga­tó meghívással. A turistáknak kiadott va­luta a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerült költsé­gek, a szállítás, az étkezés, a helyi közlekedés, a szórako­zás, valamint az utazással kapcsolatos szokásos kisebb vásárlások — ajándékozás — fedezésére szolgál. Elsődlegesen vásárlásra nem használható fel! Ha a megvásárolt valuta az út át­meneti meghiúsulása miatt megmarad, nem feltétlenül szükséges azt visszaváltani, hanem elhelyezhető az erre a célra az IBUSZ-nál vagy az OTP-nél nyitható utazási számlán, és ismételten, fel­vehető az útlevél érvényes­ségi idején belül, amikor az utazás realizálódik. Egyéni turistautazáshoz 14 éven felüliek személyenként a külföldi tartózkodás egyegy napjára 1080 forintért, legfel­jebb 14 napra összesen 15 200 forintért vásárolhatnak va­lutát. A szülők útlevélében szereplő, velük együtt uta­zó 14 éven aluli gyerekek 2400 forintért kapnak valu­tát. A látogató útlevéllel Ju­goszláviába vagy tőkésorszá­gokba utazók — a 14 éven aluliak is — személyenként 2200 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású va­lutát vásárolhatnak, függet­lenül külföldi tartózkodá­suk időtartamától. A külföldre utazó magya­rok forint bankjegyet szemé­lyenként 400 forint összeg­ben vihetnek magukkal, 100 forintál nem nagyobb címle­tekben. Ez az összeg elsősor­ban arra szolgál, hogy az utasnak hazaérkezésekor le­gyen forintja benzinre, taxira stb. Külföldön csak a szocialista országokban váltható ót ez a négyszáz fo­rint a hivatalos átváltóhelyen. A konvertibilis elszámoló, sú országokban tilos a forint bankjegyek átváltása. k. e. Málralerenyei utakért Nagylócon a község főútvona­lán a villamos vezeték kor­szerűsítésén munkálkodnak az 6MÄSZ szakemberei. A régi vezetékeket kicserélik, és több helyen bővítik a közvi­lágítást is a községben. Mátraterenye közúthálóza­ta valamivel több mint 32 kilométer hosszúságú. Az utak állapota nem rosszabb a megyei átlagnál, ami persze még nem ad okot derűlátás­ra. Főleg a bekötőutak álla­ga romlott nagymértékben, ráadásul közlekedésszervezé­si szempontból elfogadhatat­lan a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyárhoz vezető út­szakasz. A nagyyközségi tanács ta­valy 1,2 miliő forintot for­dított a hálózat karbantartá­sára. Idén közel a dupláját, 2,2 milliót költenek karban­tartásra, felújításra valamint a tartozékok cseréjére, pót­láséra. Szervesen kapcsolódik témákhoz a csapadékvíz-el­vezető árkok kezelése. Saj­nos, a lakosság összetéveszti ezeket a szennyvízcsatornával és a belső használati szenny­vizet belevezeti az átszeli ár­kokba. Ezzel alapvető higiéniai szempontokat sértenek meg, kóros környezetvédelmi hatá­sáról már nem is szólva. Egy­két éve született rendelet értelmében mindenki köte­les a telkével érintkező köz­úti árokszakaszt kitisztítani, a növényzetet időnként kar­bantartani. Másik fontos feladat a köz­világítás javítása. A nagy­község főbb útvonalain meg­történt a korszerűsítés, mely­nek értéke 2,5 millió forint volt. A rekonstrukció részé a vezetékhálózat cseréje, in­dokolt esetben, illetve a meg­növekedett fogyasztói igé­nyek miatt a transzformátor­állomások bővítése. Az el­múlt esztendőben Nádújfalu fő vezetékeit cserélte le az ÉMÁSZ, idén hasonló munka Novákon várható. Előrelát­hatólag nyolc helyen cserélik nagyobb teljesítményűre a transzformátorokat. A már említett, a Gamz-on átmenő útszakasz kiváltására elkészítették a terveket. A kerülőút megépítése 30 mil­lió forintot emészt fel, de ál­tala biztonságosabbá válik a tömegközlekedés és segíti a gyár belső terjeszkedését is. Madárfelhő vadvízországban Valóságos madárfelhőbe burkolózott a „vadvízország” néven ismert szeged-fehértói természetvédelmi terület. Itt van Közép-Európa legnépe­sebb dankasirálytelepe, ahol az idén igen kedvező volt a szaporulat: 1500 fészekből mintegy 4000 fióka kelt kt. Az itt költő dankasirályok az évnek még a felét sem töl­tik szülőföldjükön, csak any- nyi ideig tartózkodnak ezen a területen, amíg felnevelik utódaikat. A nyár végén déli tájakra, a meleg tengerek partjaira költöznek. De ad­dig is felbecsülhetetlen szol­gálatot tesznek a mezőgazda­ságnak. A szülők falánk fió­káikat rovarokkal etetik, s hihetetlen mennyiségű szán­tóföldi kártevőt pusztítanak el. Az idén három pár sze- recsensirály költött a „vad­vízország” szigetén. Ezek a fehér tollazatú, koromfekete fejű madarak hazánkban rit­kaságnak számítanak. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Dél­alföldi Felügyelőségének szakemberei meghonosításuk érdekében jó fészkelőhelyet alakítottak ki számukra, a bozótos szigetre nádpaplano­kat terítettek, s azokra tele­pedtek le a fekete fejű ha­lászmadarak. Virágzanak a gesztenyések Virágba borultak a geszte­nyefák az ország legnagyobb szél ídges zteny e- term ő vidé­kén, a zalai hegyhátakon és a göcsejvidéki erdőségekben. A gyümölcsfa-kataszter sze­rint hatvanezer termő gesz­tenyefa található a me­gye területén. A gesz­tenyefa őshonos ezen a vi­déken, számos 500—600 éves védett famatuzsálemet tar­tanak számon A termés ie- lentős része az áfészeken ke­resztül az ország városainak piacaira kerül, a többit pedig a Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyára dolgozza fel. Határőrjelöltek Kiképzés közben a laktanyában Még csak néhány napos ka­tonák, alig öltötték magukra az úgynevezett angyalbőrt, de Jakus Ottó, András János, Freislág János, Angyal Béla, a jelentkezéshez már hozzá teszi: határőr jelentkezem... Pozsár János határőr őr­naggyal járjuk a BM Határ­őrség balassagyarmati kerület- parancsnokságának udvarát. Benézünk egy-egy hálókör­letbe, KISZ-szobakba, de a kiképzésnél is találkozunk a fiatalokkal. Pozsár János, a beszélgetés során először ön­magáról vall. — Éppen, huszonöt éve an­nak, hogy reszkető lábakkal, mint újonc, itt kezdtem , sor­katonai szolgálatot. Azóta különböző beosztásokban szol­gáltam a határőrséget, s most Barátkozó; a géppisztollyal. Aki kaszparancsnok mint határőr őrnagy gondos­kodom a fiatalok szakmai, politikai képzéséről. Azt mon­dottam, hogy reszkető lábak­kal. No, azt persze csak jelké­pesen kell érteni, de minden bevonulás után éppen ezért értem meg újoncaink szoron­gás,ait. Napi 12 órás elfoglalt­ság bizony megterhelő fiatal­jaink számára. A 12 órából maximum 7—8 órát vesz igénybe a kiképzés, ezt pe­dig 4—5 órás szabad idő kö­veti. Laktanyánk rendje, hogy reggel 6 órakor ébresztő és 22 órakor van a takarodó. Ekö- zött minden perc napirend szerint beszabályozott a ka­tona számára. Kiképzésből, politikai foglalkozásból tevődik össze fiataljaink mindennap­ja­Utunk a kiképző század egyik helyisége felé vezet. Pozsár János még folytatja a beszélgetést. — Fizikailag a jelenlegi ál­lomány a legjobbak közé tar­tozik az utóbbi időben. Bírják a technikai terhelést. sőt akarják is csinálni mindazt, amit a kiképzés számukra előír. A behívottak nagy többségénél az úgynevezett hozzáállás, az aktivitás már­is kiválóra minősíthető. A fiatalok szervezettsége — a KISZ-re gondolok — koráb­ban 20—25 százalékos volt, a jelenlegi személyi állomány­nál ez eléri a 40 százalékot. Korábban a polgári életben többen különböző funkciókat töltöttek be az ifjúsági szer­vezetben. Azt is elmondhat­juk, hogy mostani fiatalja­ink között négy párttag van. Meggyőződésünk, hogv a ba­lassagyarmati határőrkerü- let vonzó, a fiatalok szí­vesen jönnek hozzánk. Amikor belépünk a terem­be, vezényszó hangzik, a fia­talok feszes vigyázba várják a parancsot. Az őrnagy to- vébbot int. segít: Jakab Zoltán zászlós sza. (Bábel László felvétele) A kiképzők végzik felada­taikat. Mi pedig tovább foly­tatjuk beszélgetésünket a terem sarkában. — A kiképzés célja — foly­tatja a tiszt — kellően fel­készíteni a bevonult határ­őröket, a határőrizeti isme­retek elsajátítására. Arra, hogy a kerület határőrizete folyamatos legyen, s ezt a munkát jól felkészített kato­nák lássák el. Ez annál is in­kább fontos számunkra, mert a kerület határőrizete szilárd. Ezt bizonyítja az is, hogy már kétszer nyertük el A határ­őrség élenjáró magasabb egy­sége címet és hatszor a KISZ KB Vörös vándorzászlaját. Ennek a hasvománvnak a folytatása pedig a sorállomány és a hivatásos állomány együttes feladata. Pozsár János arról is szól, hogy tiszthelyettesek, tisztek és a most bevonuló fiatalok nagvon becsületesen, felelős­ségire] végzik azt a munkát, amit a tizenegy hetes kiképzés során végre kell haitániok Elméleti és gyakorlati foglalj kozás keretében kell elsajátít taniok a határőrség helyét^ szerepét a fegyveres testület­ben; fel kell készíteni a fia-J talokat a járőrszolgálat ellá«1 tására; végre kell hajtani több lőgyakorlatot, amely a határőr feladatának ellátásához szük­séges; a fizikai erőnlét növe-i léséhez meg kell tanítani az akadályok leküzdését, az ön­védelmi fogások elsajátítását^ de nem kisebb jelentőségűek számukra a katonai élettel összefüggő szabályok mégis«! mérésé, elsajátítása, a kato^ nai élet, magatartás szabáH lyainak a betartása. Szünet következik, s így alkalom nyílik arra, hogy szót váltsunk néhány ifjú ha­tárőrrel. Jakus Ottó Balassa­gyarmatról került a határőrJ séghez. Eladó volt a kiske-j reskedelmi vállalatnál. — Én már vártam a behH vót. Civilben sokat hallotJ tam a katonai életről, de azért itt benn, minden másként van. Kérni, parancsot végreJ hajtani, jelezni, ez koráb­ban ismeretlen volt előttem. Ma már viszont minden megy a maga útján. András János kisterenyel fiatalember, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szo*j bafestője volt a polgári élet­ben. Így fogalmaz: — Felelősségteljes helyre kerültünk, hiszen néhány "hét múlva az államhatár bizton­ságos őrizete lesz ránk bízvaj Most mindent megkapunk, kulturált környezetben élünkj nagyszerű parancsnokok tár­saságában. Már a kiképzés során is egymásra vagyunk utalva, s azt hiszem, hogy a határon majd magunknak kell dönteni... A romhányi termelőszövetu kezet raktárosa volt a szentéi Fraistág János. — Én kollégista voltam, ezért nekem nem új a kol­lektív életet megszokni. S jó a közösség, baráti kapcsola­tok alakultak ki máris. Jó az ellátás. őszintén mondom, sokkal rosszabbat vártam. Angyal Bélának, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek technikusának könnyebb a helyzete. Bátyja katonai fő­iskolát végzet, s mint had­nagy teljesít szolgálatot a néphadsereg kötelékében. Né­ki ezért már volt fogalma a katonai életről. — Először a nagy közös­ség volt a furcsa, aztán a percnyi pontosság. Meg kel-! lett tanulni beilleszkedni eb­be a közösségbe. A beszélgetés során még sok mindenről szót váltot­tunk. Elmondják a fiatalok^ hogy elöljáróikkal rendkívül jó kapcsolat alakult ki. Sokat segítenek az „öreg” katonák, hogy mire az úioncok kike­rülnek az őrsökre, iól kikép­zett határőrök legyenek. I Somogyvóri László I s i NÓGRAD — 1986. június 24., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom