Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
nUG PROLETÁRJÁT EGYESOUEtm NOGRAD AZ MSZMP NÚGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 147. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚNIUS 24., KEDD Tervek vitája Bátonyterenyén és Pásztóit A fejlődés zaloga: a hatékonyabb munka Milyen lesz Bátonyterenye 200t)-ben? Mi várható az elkövetkező öt esztendőben ? Hogyan rangsorolhatók a teendők? E kérdésekre keresték és adták meg a válaszokat Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának tagjai hétfő délutáni tanácsülésükön, amelyen részt vettek a póttanácstagak, a meghívott vendégek, közöttük Tőzsén Gáspár országgyűlési képviselő, Szabó Kálmán, a Nógrád Megyei Tanács ipari osztályának vezetője. A tanácsülés együttes napirenden vitatta meg a Bátonyterenye hosszú távú településfejlesztési koncepcióját és a hetedik ötéves tervi feladatokról szóló előterjesztéseket, amelyekhez Morvái József, a városi jogú nagyközségi tanács városfeljesztési és gazdálkodási osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Mondandójában hangsúlyozta, hogy első ízben kerül sor Kisterenye és Nagyba tony hosszú távú településfejlesztési tervének elkészítésére. Beszédében utalt áz elmúlt évek változásaira, arra » tényre, hogy az élet valamennyi területén számottevő a fejlődés, új lakótelepek jóitok létre, javult a lakáshelyzet, a szociális gondoskodás, a kereskedelmi ellátás, növekedett a lélekszám és jobbak a munkaerő-foglalkoztatási lehetőségek. Morvái József ismertette azt a rangsort, amelyet a testületek a feladatok megoldására fölállítottak, eszerint a legfontosabb teendők közé az intézmények működési színvonalának megtartását, a lakásellátás, -gazdálkodás javítását, a lakótelepi közműfeljesztést, s az általános iskolai beruházás előkészítését sorolták. Ahogyan az előadó is utalt rá, mind a hosszú, mind a középtávú terv készítésekor figyelemibe vették a különféle fórumokon elhangzott javaslatokat, ezekkel kiegészítették. A szóbeli előterjesztést gazdag, tartalmas vita követte. A tanácstagok élénk érdeklődéssel fogadták és hasznos kiegészítésekkel látták el a tervet. Többek között Ho.ná- esek József, a távbeszélőhálózat fejlesztését sürgette, Kovács János, a belvízrendezés feladatait tartotta , fontosnak. Berényi István, pedig a köztisztaság fontosságára hívta föl a figyelmet. Czene József, az MSZMP Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára nagy jelentőségűnek nevezte e programokat,- hangsűlyöZva. hogy az elképzelések találkoznak a párt- bizottság igényeivel. Kiemelte annak fontosságát, hogy a terv csak ügy Válik valósággá, ha a munkahelyeken, a gazdasági életben ennek anyagi alapját megteremtjük. Ennek érdekében jobb munkára, nagyobb fegyelemre, hatékonyságra van szükség. Az újabb hozzászólók véleményeiket, értékeléseiket ismertették, javaslatokkal bővítve a dokumentumokat. Ezt követően néhány szervezeti kérdést tárgyalt a testület. Pásztó város párt- és tanácsi végrehajtó bizottságai együttes ülésen vitatták meg hétfőn a közelgő, tanácsülés fontos napirendjét: a hosszú távú településfejlesztési koncepciót és a hetedik ötéves tervet. A két testület tagjainak véleményezése, javaslata alapján készül el majd az az anyag, amit Pásztó Város Tanácsa véglegesít. A tanács végrehajtó bizottsága az együttes ülést követően néhány, szintén a tanácsülés elé kerülő napirendet vitatott meg, majd dr. Mát.ytis István vb-tttkár, előterjesztésében a hatósági feladatok helyi végrehajtásáról esett szó. Ugyancsak a vbülés tárgyalta a költségvetési üzem és a gazdasági és műszaki eHá'tószervezet tevékenységét. válamínt javas1 atot fogadott el a szabadidő-park kialakításának programjáról. Végezetül eeyéb. szervezeti kérdéseket tárgyalt a testület. Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium közzétette a következő, az 1936/87-es tanév munkarendjére vonatkozó intézkedését, amelyben az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a zeneiskolákban szabályozza az oktatómunka rendjét. Az általános iskolában és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozátáin a tanév szeptember 1-én az első tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános, és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A zeneiskolákban szeptember eiső hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév. Az első félév 1937. január 31-ig tart. Az iskolák 1987. február 6-ig értesítik a szülőket a diákok első félévi munkájának eredményéről. Az utolsó tanítási nap az általános iskolában 1937. június 12-e, a középfokú iskolákban június 5-e. Az. érettségizők május 8-én mennek utoljára iskolába. A téli szünet első napja december 20-a. az utolsó napja 1987. január 4-e. A tavaszi szünet április 4-től április 12-ig tart. Az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1987. május 11-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 8-án, az esti és leve. lező tagozatokon pedig május 25-én kezdődnek. A közös írásbeli érettségi felvételi vizsgát május 18-tól kell tartani. Az intézkedés szerint az idei tanévhez hasonlóan a nevelőtestület dönt további, legfeljebb 14 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról, figyelembe véve a helyi körülményeket, a szülők véleményét is. Ezeket a napokat nem tanórai tevékenységre, például ifjúsági napra, honvédelmi napra, versenyre, kirándulásra lehet fordítani. A rendelkezés kimondja, hogy, a szülőket is érintő iskolai programokat — például a tanévnyitót és a tanévzáró ünnepélyt, a ballagást, a szülői értekezleteket — csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni. Javában tart a földieper szedése a Szécsényi TI. Rákóczi Termelőszövetkezet földjein. A csapadékos időjárás ellenére is jónak mondható a termés. Naponta mintegy 40 mázsa édes ízű epret szednek le az itt dolgozó asszonyok, amelyet a nagyrédei hűtő- házba szállítanak Széesényből. Mai számún kból: 0 hátrányos helyzet nem törvény (3. oldalt D buiáki vasárnapon (4. oldal.) Határőrjelöltek (5. oldal.) n négy legjobb harca? (7. oldal.) Hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke Ma hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke. Kenan Euren Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. (Kenan Evren életrajza a 2. oldalon.) Javuló magyar—török gazdasági kapcsolatok A XXXVI. bányásznap tiszteletére Negyedéves munkaverseny a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál ' A Nógrádi Szénbányák Vállalat mozgalmi- és gazdasági vezetése — László Sándor által vezetett, Gagarin nevét viselő kányási vágathajtó brigád kezdeményezésere — rendkívüli munkaversenyt hirdetett meg ez év, harmadik negyedévére. Az üzemeknek olyan eredmé- n.’-ek elérését tűzték ki célul, amely hozzájárul majd a XXXVI. bányásznap méltó megünnepléséhez. A feladatok közé tartozik az ütemes termelés, a tervek túlteljesítése, a költségek csökkentése, a minőség javítása, a balesetmentes munkavégzés. A kányási bányaüzemnek ez említett időszakban 80 ezer tonna szenet kell felszínre küldenie, s ebből 28 ezer 684 tonnát belkereskedelmi szénként értékesítenie. Ehhez az eddiginél darabosabb szenet szükséges termelnie. A negyedéves vágathajtási tervét a kollektíva 105 százalékra teljesítse. Ameny- nyiben a kányásiak eleget tesznek a velük szemben támasztott követelményeknek, úgy 500 ezer forint jutalmat fizethetnek ki számukra. A szorospataki bányaüzemtől 45 ezer tonna szén kibánvászását várja a vállalat vezetése. A vágathajtást a tervhez képest 5 százalékkal kell növelni, míg a tonnánkénti önköltséget ugyanilyen arányban csökkenteni. A célkitűzések teljesítésekor 300 ezer forint osztható ki jutalomként. A ménkesi bányaüzemre 62 ezer tonna szén felszínre küldése hárul. A vágathajtást itt is 5 százalékkal szükséges növelni a tervhez viszonyítva, s az önköltséget ugyanennyivel mérsékelni. A jutalom összegét 300 ezer forintban állapították meg. A külfejtési bányaüzem feladata, hogy a versenyidőszakban biztosítsa 82 ezer tonna szén kibányászását. A fajlagos árbevételt 1 százalékkal növelje, az önköltséget 5 százalékkal csökkentse az előirányzathoz képest. A felosztható jutalom 160 ezer forint. A nagybátonvi gépüzemnek 2R1 ezer 500 tonna szén le- osztalyozásáí és elszállításé* ke1) elősegítenie Lényeges szempont, hogy a tmk né1- küú áthárított költségtervben 5 százalékos megtakarítást érjen el. A tervek teljesítése esetén a kollektíva 300 ezer forint jutalomban részesül. A kisterenyei vállalkozási üzem a július—szeptember hónapok közötti időszakban úgy végezze a munkáját, hogy az időarányos árbevételi és eredménytervét 105 százalékra teljesítse. A kitűzött jutalom 440 ezer forint. A verseny értékelésére október 20-ig kerül sor, a jutalmakat október 31-én fizetik ki az üzemekben. Ameny- nviben a kollektívák az egyes feltételeknek nem tesznek eleget, úgy a lutalom arányosan csökkenthető. A bányásznapi munkaverseny díjazásából kizáró tényező, ha az üzem az értékesítési eredménytervé* nem teliesíti. A baleseti helyzet romlásakor a jutalomnak csak a 70 százaléka fizethető ki. A török nagyvárosok, Ankara, Istanbul egzotikus világában az Ikarus-buszok ismerős színfoltot jelentenek a magyar látogató számára. Az évek folyamán körülbelül hétszázat adtunk el belőlük a törököknek, akik — nemcsak magyar újságírók, de a Financial Times című angol lap munkatársa előtt is — igen szépeket mondtak róla. Az elismerés tavaly újabb üzletkötést eredményezett: az Ikarus és a Mogiirt hetven, csuklós buszra szóló szerződést nyert el egy versenytárgyaláson. A nyugatnémet MAN és Mercedes cégek nemcsak egyszerűen a buszaikkal versenyeznek a piacon, hanem azzal is, hogy ezeket a buszokat részben mar a helyszínen, Törökországban gyártják. A török vásárló inkább hajlik ezek megvételére, hiszen ezzel egyben az összeszerelő üzemekben. foglalkoztatott török munkások kenyerét is biztosítja. A megoldás számunkra is az, hogy egyre nagyobb részt engedjünk át a törököknek az általuk igényelt cikkek előállításában. A másik magyar „sikercikk” a hőerőművek. A Trans- elektro és Kutlutas török cég már nyolc éve épit közösen hőerőműveket Törökországban. Tavaly a magyar vállalat 15 millió dolláros szerződést kötött a török villamos, művekkel Heller—Forgó-féle • légkondíciós hűtőberendezések szállítására. Ez is azt mutatja, hogy az igazi nagy lehetőséget számunkra a törökországi ini'r as t r ufe tor á! i s beruházások jelentik. Vállalatainknak nyugati versenytársaikkal szemben előnyére válhat, hogy idehaza nem túlságosan régen kellett megoldaniuk igen sok, a törökországiakhoz hasonló feladatot, mégpedig az ottaniakra némiképen emlékeztető felételek között. A török—magyar gazdasági kapcsolatok feljesztésének további lehetőségét jelentik a vegyesvállalatok és a harmadik piacon történő együttműködés. Az első török—magyar vegyesvállalatot, amelyet a Mélyépterv és egy török építési cég alapított, tavaly év végén jegyezték be a két fővárosban. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez nemcsak eladnunk,' hanem vennünk is tudni kell. 1985-ben a Törökországba irányuló magyar kivitel összértéke 54,2 millió dollár, a Törökországból. való behozatal viszont csak, 11,6 millió dollár volt. Importunk legnagyobbrészt nyersgyapotból'és pamutfonalból áll, valamelyes szerepet játszik még benne a dohány, a déli gyümölcs és a Törökországban végeztetett bérmunka. A gazdasági együttműködés fokozását szolgálják az, utóbbi években gyakoribbá vált magas szintű látogatások. Lázár Gvörgy 1982-ben Törökországban járt, Billent Ulusu akkori török miniszterelnök egy évvel később viszonozta a látogatást. Marjai József tar valyi ankarai útját idén májusban Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettes buda* pesti'' látogatása követte. A látogatások alkalmával mindkét oldalról elhangzott az a megállapítás, hogy a kétoldalú forgalom elmarad aroör gött, amit a két ország gazdasági potenciálja lehetővé tenne. Kenan Evren török államelnök mostani látó,gátasával kapcsolatban mindkét fél kifejezte reményét, hogy eg az út „áttörést” jelez a török—magyar kapcsolatokba*», j
