Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

A Magyar Kereskedelmi Kamara ' közgyűlése Törökország '86 f (Folytatás az 1. oldalról) I A vitában Kapolyi László Ipari miniszter is felszólalt. Hangoztatta: jelenleg, ami­kor növekszik a vállalati ön­állóság, a decentralizáció, kü­lönösen fontos, hogy megfe­lelő információk álljanak a vállalati vezetők rendelkezé­sére. Csak így lehet olyan döntéseket kialakítani, ame­lyek elősegítik a vállalatok kívánt fejlődését. A tanácskozáson Havasi Fe­renc és Marjai József is be­szédet mondott. Havasi Ferenc elöljáróban szólt a kamara tevékenységé­nek növekvő jelentőségéről, jó irányú fejlődésről. — Társadalmi közéletünk, politikai intézményrendsze­rünk úgy alakul, hogy ott, ahol ennek helye van, erő­södnek a függőségi, hie­rarchikus kapcsolatok, ahol viszont célravezetőbb és ha­tékonyabb, ott a demokratikus önkormányzati, a szocialista önigazgatási elemek fejlőd­nek. Ennek célja, hogy a ren­deletek és utasítások helyett a megegyezés legyen mun­kánk alapja. Ez a kapcsolat- rendszer azonban feltételezi az egymás érdekeit tisztelet­ben tartó magatartást. Ehhez természetesen a társadalmi, politikai szerveknek is alkal­mazkodniuk kell; nincs hely« az utasításé« munkastílusnak. A gazdasági vezetők hely- setének. munkájának elem­zése után a Központi Bizott­ság titkára arról szólt, hogy ez ország építéséhez, a gaz­dasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt és a közvélemény által is elfogadott program­mal rendelkezik, a XIII. párt- kongresszus határozatának és a VII. ötéves tervnek az elő­készítésében az ország ízíne- java részt vett Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első fél év teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Munkánk fo­gyatékosságai és az újabb ked­vezőtlen nemzetközi gazdasá­gi fejlemények miatt megle­hetősen nehéz körülmények között kezdődött a VII. ötéves terv megvalósítása. Felvetet­te a gazdasági prioritások érvényesítésének, a nemzet­közi műszaki és technikai ha­ladás, az életszínvonal-politi­kai célkitűzések teljesítésé­nek, a magyar gazdaság évi 3 százalékos növekedésének, a fegyelmezett munka szüksé­gességét. Havasi Ferenc arról beszélt, hogv a magvar közvélemény támogatja társadalmi, gazda­sági céljainkat. Majd tolmá­csolta. a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitká­rának üdvözletét és jókíván­ságait a kamara további si­keres munkájához. Marjai József elmondotta: a kormányzat határozott szán­déka, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer fejlesztésével tovább növekedjen a kama­ra szerepe, lehetősége a gaz­dasági folyamatok formálásá­ban. Fontosnak mondta az ér­dekképviselet tartalmának helyes értelmezését. Ez ugyan­is nem az egyedi vállalati ér­dekek képviseletét, egyedi előnyök 'kijárását, hanem a vállalatok összességének, vég­eredményben a gazdaság egé­szének képviseletét jelenti. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kor­mányzati intézkedésekről szólt, amelyeknek célja a sze­lektivitás erősítése, a szerke­zetátalakítás gyorsítása. El­mondotta. hogy a exportösz­tönző pályázati rendszer ré­sze a kongresszusi határozat, a VII ötéves terv teljesítését szolgáló programnak. Szólt a hatékony foglalkoz­tatásról, a szabályozó rendszer, az ár-, a bér-, a pénzügyi és az adórendszer továbbfej lesz- téséről, a piaci rend, a tisz­tességes verseny, a tisztessé­ges gazdálkodás feltételeinek biztosításáról, A vita befejezése után a közgyűlés elfogadta a Magvar Kereskedelmi Kamara módo­sított alapszabályát. Ez magá­ban foglalja az Elnöki Tanács múlt évi törvényerejű rende­letét. amely módosította és kiterjesztette a Magyar Ke­reskedelmi Kamara tevékeny­ségi körét, státusát pedig társadalmi szervezetként ha­tározta meg. Ezután a közgyűlés hatá­rozatot hozott a Magyar Ke­reskedelmi Kamara következő öt esztendőre szóló feladatai­ról. munkájának továbbfej­lesztéséről. Maid megválasz­totta a Magyar Kereskede’mi Kamara elnökségét és fel- üevelfibizotTsávát, A kamara plnHke iámét Beck Tamás a Bnda-FIax vezérigazgatója lett 45. évforduló Á szovjet sajtó megemlékezése „Aj emberiség nem becsül­heti ia a háború fenyegetését, még annak kitörése előtt har­cot kell vívni a háborús ve- szélv ellen, s győzni kell eb­ben a küzdelemben” — lénye­gében ebben foglalja össze « szovjet sajtó a június 22-4 fa­siszta támadás múlhatatlan történelmi tanulságát a 45. évforduló napján, vasárnap. A hét végi szovjet lapok megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a Szovjetunió elleni hitszegő német támadás évfordulójával, napjainkra ve­títve ki az 1418 napig tartó Nagy Honvédő Háború örök­érvényű leckéjét. „Nem sza­bad megismétlődnie!”, „Nem engedhetjük meg az újabb háborút!” „Semmit és senkit nem felejtettünk el!” — ezek­kel a címekkel* közölnek do­kumentum-összeállításokat. A lapok hasábjain háborús ve­teránok emlékeznek a háború •leő napjaira, a breszti erőd hősies ellenállására, történé­szek elemzik a Szovjetunió szerepét a második világhábo­rúban, a Vörös Hadsereg fel­szabadító küldetését, a nád birodalom megdöntését. A fiatalabb nemzedék kép­viselői is, sorkatonák, munká­sok, diákok is elmondják vé­leményüket: mit is jelentenek ma számukra a több mitn négy évtizede történt események, a szovjet embereknek annyi szenvedést hozó háború. „Otthon nem szeretnek visszaemlékezni a háborúra, csak a nagymama, aki fiata­lon özvegyült meg, sóhajt na­gyokat a katonadalok halla­tán. Sírni nem sír: azt mond­ja, még a háborúban elsírta minden könnyét” — írja a Moszkovszkij Komszomolee című lapban egy fiatal. „Egy júniusi nap mindig összejön a család és sokáig marad a terített asztal mellett: ezen a napon halt bele gebeibe nagy­apa. Túrós koszorút eszünk, a csak fényképről ismert nagy­apa kedvenc ételét. S, ilyen nap minden családban van, minden egyes család saját fájdalmát és pótolhatatlan veszteségét éli át az emlékezés napját. Közös veszteségeinkre emlékezünk: 20 millió honfi­társunkra. . A szovjet lapok külpolitikai írásaikban az elmúlt háború kitörésének évfordulója kap­csán hangsúlyozzák a szocia­lista közösség országai, a Szov­jetunió legutóbbi békékezde- ményezéseinek és leszerelési javaslatainak, a VSZ buda­pesti felhívásának jelentősé­gét. Ezek célja éppen a ka­tonai szembenállás szintjének csökkentése, a leszerelés, újabb háború kirobbanásának megakadályozása. — Még hogy nekem hány féleségem van? — Dől hátra kacagva török kísérőm a re­pülőtérről Ankarába vezető útvonalon a kocsiban. — Kép. zelje ezt kérdezte tőlem a* amerikai! És én hiába ma­gyaráztam. hogy már hatvan éve tilos Törökországban • többnejűség, sőt mi több a fővárosban tevék sincsenek, csak akkor akarta elhinni, amikor beértünk a városba És a város, valóban euró­pai. Széles sugárutak szelik keresztül-kasul egymást, be­tonból, acélból, üvegből ké­szült felhőkarcolók suhannak el mellettünk. Az utakon a török ipar büszkeségei; a Fiat és Renault licencek alap­ján gyártott gépkocsik... Nem elavult típusokról van szó, hanem olyanokról, amelyek közvetlenül követik a nyu­gat-európai minta Ivat. Az ut­cákon pezseg az élet, pedig Ankara, a török főváros, nem tartozik a szó szoros érte­lemben a mediterrán térség­hez. Az anatóliai fennsík kö­zepén ezer méter magasan fekszik, kitéve a kontinentá­lis éghajlat viszontagságainak. De ha földközi-tengeri tempe­ramentumról nem is beszélhe­tünk, mégis a törökök élet­kedve mindenütt megnyilvá­nul. Fütvörészve emél'k pél­dául a nehéz sóderoszsáko- kat — magyar szemmel néz­ve pillanatok alatt építve fel egy lakóházat. Építkezés pe­dig Törökországban sok van. Különösen jellemző ez az elmúlt három évre, amikor az Európa keleti felén levő állam — még a nemzetközi bankembereket is meglepve — fantasztikusnak mondható 5.5 százalékos gazdasági nö­vekedést ért el. Az utca szemlélőjének is feltűnik, az elegáns kirakat, a luxus- étterem, de még a szegé­nyebb negyedekben is meg­levő olyan étkezési lehetőség, amely jószerivel mindenki számára hozzáférhető. A nvugodt környezet már évek óta tart és szinte felej­teti a múltat, ami .nem is olyan rég volt 1980 előtt úgy tűnt, hogy Törökországot a terrorizmus rákja marja szét. Az utcák szélsősége* szer­vezetek egymásközti leszámo­lásának színhelyei voltak, már-már kormán vértül etek el­len intéztek támadást. A pol­gárháború kísért ete lebegett Két kontinenst köt össze a Boszporuszon átívelő kecses híd Törökország felett, amikor 1380. szeptember 12-én, a hadsereg közbelépett, átvette a hatalmat, de egyúttal szi­gorú menetrendet hirdetett meg: az anarchikus állapotok megszüntetését, majd a pol­gári demokráciához való visz- szatérés. A folyamat szinte a hatalomátvétel percétől meg­kezdődött: 1.982-ben új alkot­mányt fogadtak el, egyidejű­leg köztársaságielnök-válasz- tás volt, amikoris Kenan Ev­ident tették meg a legmaga­sabb közjogi méltóságra. Ezt követően 1983-ban parlamen­ti választásokat tartottak, amelyeken a Haza Pártja sze­rezte meg a legtöbb mandátu­mot. Ez a politikai tömörülés nevezhette ki a miniszterel­nököt is Turgut özal szemé­lyében. Az ő gazdaságpoliti­kája sikereket hozott Török­országnak annak ellenére, hogy az ellenzéki tömörülé­sek hevesen bírálják. Jól le­het Ankara tagja a NATO­nak ez a kapcsolat azonban nem problémamentes. Az is­mert török—görög ellentétek mellett más kérdésekben is több esetben hangoztatta kü­lön vélemért rét. legutoljára a Líbia elleni támadások kap­csán. Az ország egvtk fő cél­ja. hogv Törökország a?- eu­rópai Közös Piac teljes jógii tagjává váljon. Ehhez még bonyolult gazdasági problé­mákat kell áthidalni, de tö­rök vélemény szerint ez je­lentené a Nvugat-Európához való tartozás betetőzését. Ugyanakkor török részről sé­relmezik, hogy az Észak-at­lanti Szerződés Szervezete konfliktushelyetekben igen­csak támaszkodni kíván a 850 ezer fős tőrök hadseregre, de nem teremti meg Törökor­szágnak. azokat a feltétele­ket, amelyek biztosítanák, hogy ez az állam —, amely Bulgáriától Szíriáig terjed — a térségben fokozottabban tölthesse be a stabilizációs té­nyező szerepét. Kenan Evren köztársasági elnök magyarországi látoga­tása azért is jelentős. mert ilyen minőségben török poli­tikus még nem látogatott ha­zánkba. A két ország gazda­sági viszonya reményre ad okot és bízhatunk benne, hogy a jövőben megélénkül­nek a már eddig is meglevő sokszínű — politikai, gazda­sági, kulturális — kapcsola­tok. Az elmúlt Időszakban jól fejlődött a magvar—török kereskedelem, hiszen a két ország gazdasága jól kiegészí­ti egvmást. Ennek látványos jele, hogy egyes török nagy­városokban a tömegközleke­dés jelentős részét ma már ma'gvar Ikarus buszok bonvo- lítják le. A két ország között sok olyan, megáll apód ás van, amelyek, elősegíthetik a . két állam együttműködését annak ellenére, hogy társadalmi be­rendezkedésünk különböző E politika jegyében fogadjuk. Magyarországon Kenan Evrent, a török köztársasági elnököt. G. Fehér Péter SZKP-üdvözItt a Szocialista Internacionálé Csodaszer híján Az előzetes elképzelések szerint hétfőn fejezi be munká­ját a Szocialista Interna cionálé kongresszusa. A hetvenöt szocialista és szociáldemokrata szervezet képviseletében pén­tek óta Limában tárgyal 450 politikus, köztük számos sze­mélyiség. Megőrizte parlamenti többségét a PSOE Nicaragua elfogadja a Contadora- béketervet A nicaraguai kormány el* fogadja és kész aláírni a közép-amerikai válság ren­dezésének feltételeit szabá* lyozó, június 6-án közzé tett Contadora-béketervet — ezt hangsúlyozza egy hivata­los állásfoglalás, amelyet szombaton hoztak nyilvános­ságra Managuában. Miguel d’Escoto nicaraguai külügy­miniszter üzenetét eljutat- j ták a közép-amerikai konf­liktus tárgyalásos megoldá­sáért tevékenykedő Conta- dora-esoport (Kolumbia), Mexikó, Panama, Venezuela) és a Limai-csoport (Peru, Argentína, Brazília, Urugu­ay) kormányaihoz. A nicaraguai álláspont sze­rint a Panamavárosban is­mertetett Contadora-okmány — a közvetítő országok im­már harmad k béketerve — lehetőséget teremt a közép- amerikai békefolyamat gyors és hatékony lezárására. A spanyolországi parla­menti választásokon a kor­mányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt megőrizte par­lamenti többségét — ez derül ki az első nem hivatalos rész- eredményekből. A PSOE a képviselőházba«! 189 helyet tudhat magáénak, a legnagyobb jobboldali párt- szövetség a népi koalíció pe­dig 86 helyet. Az első rész­Hu Jao-pang őszintének és barátinak minősítette az el­múlt három napon Rómában folytatott megbeszéléseit, amelyek szerinte elősegítik a két ország közötti barátság és együttműködés elmélyítését. A kínai vezető ezt a Rómá­ban szombaton tartott saitó- értekezletén mondta el, ösz- szegezve egyben a «égy nyu­gat-európai fővárosban tett látogításának eredményeit. Ezen a napon Hu Jao-pang Aiessandro Katóval, az adatokból az tűnik ki, hogy a kormányzó párt részben ve­szített eddigi népszerűségéből (korábban 202 képviselője volt) ám jelentő« mértékben visszaszorul a spanyol politi­kai élotben a jobboldal is. Az egyesült baloldal, ahová a Spanyol Kommunista Párt is tartozik az eddigi adatok szerint 12 képviselővel lesz jelen a cortesban. G'asz Kommunista Párt fő­titkárával is találkozott Az Olasz és a Kínai Kom­munista Párt vezetőie szom­bat! megbeszélésén egy sor kérdésben azonos nézetet vallott. Ezt maga Natta kö­zölte a találkozás után új­ságírókkal. A sajtóértekezlet döntő fontosságú témája volt Hu Jao-pang nyugat-európai kör­útja A kínai vezető — mint hangoztatta — látogatásai al­kalmával tapasztalta, hogy széles körű egyetértés van Kína és nyugat-európai part­nerei között a világbéke vé­delmét érintő kérdésekben, perui kongresszusához A nemzeti biztonságok megszilárdításához a> kölcsö­nös biztonság megteremtésén át vezet az út. Ezért a Szov­jetunió felhívással fordul min­den, a béke iránt valóban aggódó kormányhoz, párthoz, társadalmi szervezethez és mozgalomhoz, hogy az álta­lános nemzetközi biztonság rendszerének létrehozása ér­dekében cselekedjék — han­goztatja ag SZKP Központi Bizottsága a Szocialista In- ternacionálé perui 17. kong­resszusához intézett üdvöz­letében, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra Moszk­vában. Az üzenet hangsúlyozza: az SZKP — mint az egyik atom- nagvhatalom vezető pártja — tudatában van történelmi fe­lelősségének, s külpolitikája kulcskérdésének tekinti a fegyverkezési hajsza megfé­kezését, a béke megőrzését. Készék vagyunk arra, hogy cselekvőén felkutassunk bár­milyen, mégolv’ kicsiny esélyt is. és éljünk a lehetőséggel a háhorúsveszélv leküzdése ér­dekében. 2 NÓGRAD — 1986. június 22., hétfő Hu Jao-pang Rómában A Szocialista Internacionálé ezúttal első ízben tartja kongresszusát Latin-Amerikában, s ez természetesen meg­látszik a tanácskozás napirendjén is: elsősorban a fejlődő országok gazdasági és politikai problémáiról azok lehetsé­ges megoldásáról van szó, a felszólalások rendre olyan kér­déseket feszegetnek, mint az átfogó regionális gazdaságfej­lesztési programok, az adósságok átütemezése, a kereskede­lem reformja, a nemzetközi segélyakciók felhasználása. Kalevi Sorsa jelentést terjesztett a konferencia elé a lesze­relésről, szó esik az emberi jogok — Latin-Amerikában egyébként is nagyon aktuális problémaköréről. A szervezet egyébként nem most kezdett Latin-Amerika, s általában a fejlődő térségek gondjaival foglalkozni. A ve­zető szociáldemokrata és szocialista politikusok, köztük el­sőként olyan személyiségek, mint Willy Brandt, és Olof Palme, már a hetvenes évek közepe óta fokozott figyelmet szenteltek ezeknek a problémáknak. Ennek köszönhetően a Szocialista Internacionálé megérdemelt tekintélyt vívott kt magának, bár álláspontja nem mentes az ellentmondások­tól — az egyes jelenségek okainak értékelésekor megma­rad a felszínes megállapításoknál —, nem lehet elvitatni tisztességes szándékát azt, hogy segíteni szeretne. Ez persze korántsem csupán önzetlen, emberbaráti gesztus. Azon a fel­ismerésen is alapszik, hogy a jövőben egyre nagyobb poli­tikai szerephez jutnak a feljödő országok, s alapvetően most dől el, később milyen pozíciókat foglalnak majd el egyes nemzetközi kérdésekben. Jelképes jelentőséggel bír, hogy a tanácskozás előestéjén Peruban valóságos ostrom­állapot alakult ki: az óriási nyomor szülte társadalmi elé­gedetlenséget kihasználó szélsőjobboldali fegyveres mozga­lom a Fényes ösvény újabb nagyszabású akciókat indított s kormány ellen. A börtönlázadás leverése több száz halottat eredményezett, s katonák ezrei kellenek a kongresszus za­vartalan munkájához szükséges biztonság megteremtéséhez. A Szocialista Internacionálé sem elméletben, sem gyakor­latban nem rendelkezik csodaszerrel, a fejlődő országod helyzetének megjavítására. Am a józan megfontolt, a gon­dokat számba vevő és alapos elemzés után rangsoroló poli­tizálással példát mutathat más nyugati pártoknak, kor­mányoknak is, _ Horváth Gébet >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom