Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
Gazdálkodás a képességekkel *T eammunka ea megyei tanácson Már-már elcsépeltnek tűnik az a megállapítás, hogy a tanácsi gazdaságban dolgozók jó vagy kevésbé eredményes munkája kihat településeink arculatára, intézményeink működésére, a lakosság ó]et- és munkakörülményeire, egyszóval befolyásolja közérzetünket. Ebben a megközelítésben érzékelhető igazán: nem mindegy, kik, milyen felkészültségű szakemberek dolgoznak a tanácsoknál és gazdálkodó szerveiknél, mi- - lyen összetételű a személyi állomány. Főszerepben a személyzeti munka Ä dolgozók képzettségi szintje a káder- és ■ személyzeti munka, vaiamint a képzés és továbbképzés eredményeként alakúit a tanácsoknál és szerveiknél is. A tervszerű utánpótlás-nevelés, beiskolázás, a jól megfontolt káderfelvétel és -csere, továbbá a már meglevő apparátus képzettségi színvonalának növelése révén formálódik az apparátusok személyi összetétele. A tanácsoknál folyó ez irányú munka eredményeként a tanácsi gazdaságban dolgozók személyi összetétele az elmúlt években fokozatosan javult. A megyei tanácsnál a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 90 százalékot, a városi szervezetekben a dolgozók több mint fele rendelkezik ilyen végzettséggel, míg a községi apparátusban minden tizedik dolgozó felsőfokú végzettségű. Több a tanácsi vállalatoknál, költség- vetési üzemeknél és intézményeknél is a felsőfokú végzettségű szakember. Ebből következően jelentősen nőtt a képesítettség színvonala. Ez annál is inkább elismerésre méltó, mivel a képesítési előírások meglehetősen szigorúak, és az állami és a politikai iskolai végzettség bizonyos egységét követelik meg. Csupán az egyik vagy másik képzettség önmagában még nem jelent feltétlenül képesítettséget. Ezzel együtt bizonyítható, hogy a megye tanácsi szférájában az előírt képesítettséggel rendelkező dolgozók száma és aránya dinamikusan növekedett. Többen és gyakran vitatják, egyáltalán szükséges és indokoit-e, hogy ilyen nagyszámú felsőfokú végzettségű szakember (jogász, közgazdász. pedagógus stb.) dolgozzon a tanácsi szerveknél. Nem tapasztalhatók-e a túlképzés káros és kóros tünetei, vajon minden szakember a végzettségének megfelelő munkát végez-e, nem szülnek-e a képesítési követelmények szakmai elégedetlenséget, morális feszültséget? Lehet, vitathatók ezek a kérdések, az azonban aligha, hogy a tanácsigazgatásnak lépést kell tartania a korral, igazodnia kell a gazdaságban és politikában végbemenő változásokhoz. Az itt dolgozóknak tudni kell befogadni a kor vívmányainak eredményeit, hogy azokat a lakosság szolgálatába állítva elégíthessék ki a velük szemben támasztott követelményt. A képességek mobilizálása A megszerzett képzettség — a diploma — csak szükséges, de nem elégséges feltétele a „bekerülésnek” és pályán maradásnak. A tanácsvezetés felismerte: túlzás lenne csupán a képesítettség bűvöletében élni, legalább ilyen fontos a megszerzett tudás, a meglevő ismeretek gyarapítása, a képességek fejlesztése. Ezért kapott az utóbbi időkben hangsúlyosabb szerepet a képzés és továbbképzés. A dolgozó ember képességeit szellemi tőkeként célszerű kezelni, nem egyszerűen csak befektetni, de kamatoztatni kell tudni. A tanácsigazgatás korszerűsítése, a tanácsi gazdaság fejlesztése csak az itt dolgozó emberekben meglevő képességek kibontakoztatása és mobilizálása következtében lehet eredményes. A képességek fogalma tágabb és egyben fontosabb is, mint a képzettségé. Ne feledjük: az egyes dolgozó képességeiből esetleg többre is telhet, mint amire megszerzett végzettsége, pillanatnyi beosztása predesztinálja. A teammunka előnyei A megyei tanács vezetése felismerte a képességgazdálkodás szerepét és jelentőségét. Hangsúlyozott szerepet szán a továbbképzésekben a képességfejlesztésnek. másrészt tudatosan törekszik arra, hogy szakemberei megszerzett tudásukat, munkakörükön és a szűkebb szakterületükön túl, „testhez álló” feladatokkal való megbízások révén is kamatoztathassák. Ennek jó példái a megyei tanácson közelmúltban létrehozott munkacsoportok. Nevezetesen arról van szó, hogy a tanácsok tevékenységével összefüggő, időszerű és fontos témák elemzésére, a konkrét intézkedésekhez szükséges javaslatok kidolgozására különböző munkacsoportokat hoztak létre. Vezetői és tagjai a szakigazgatási szervek és intézmények — adott témához leginkább értő — legjobb szakembereiből kerültek kiválasztásra. Ez nagyszerű alkalmat kínál az egyén részére a munkakörén túli kitekintésre, a beszűkülés veszélyének elhárítására, a szakbarbárság elkerülésére, kezdeményezőkészségének bizonyítására és ötleteinek megvalósítására. Másrészt az egyes csoportok által végzett munka konkrét eredménye egyben hozzájárulás az össztanácsi munka korszerűsítéséhez, eredményességének javításához. A teammunkában való közreműködés mindkét fél számára kölcsönösen előnyös, mert elősegíti, megteremti az esetleges szervezeti változások következtében szükségessé váló belső átcsoportosítások személyi feltételeit, az egyén szervezeti integrálódásának lehetőségeitA tanács vezetése, de maguk a csoportmunkában részt vevők is várakozással és bizakodással tekintenek az újszerű kezdeményezés eredményei elé. Dr. Baráthi Ottó Katvan-hetven fok a szájánál Ezekoen a napokban a hőmerő higanyszála Salgótarjánban is a 30 Celsius-fok fölé kúszik, de a város legmelegebb pontja kétségkívül az ötvözetgyár, ott is a kemencék adagolószintje. Az itt dolgozókat —, ha a nyitott kemenceszájhoz kell - közelíteniük — hetven fok szaharai forróság fogadja. Nagyon meleg van persze a gyár más munkahelyein, mégis, a mostani állapotok istenesek a korábbiakhoz képest. Hiszen, másfél-két évtizeddel ezelőtt az ötvözetgyárat még „halálgyárnak” titulálták. A megépített modem elszívóberendezésnek köszönhetően mára viszont eltűnt a sűrű sárgás-szürkés füstfelhő, a kemencéket pedig hidegleveg'ő-függönnyel, védőlemez-borítással és láncfüggönnyel látták el a sugárzó hő megfékezésére; gépesítették a kemence adagolását is. A salgótarjáni öblösüveggyárban is melegebb van mostanában, mint máskor, különösen azoknál a kemencéknél. amelyek pódiumán kézi gyártás folyik. A mívesre fújt-formált üvegtárgyakhoz ugyanis a cseppet a kemence szájához lépve, az úgynevezett kidolgozónyíláson át kell meríteni. A sugárzó hő ezeken a munkahelyeken is eléri az ötvenhatvan fokot. Az elmúlt évek során sokat enyhítettek azonban az üvegfúvók helyzetén. kemence A legsikeresebb intézkedés az volt, amikor a kemencék átépítése során a kemencenyílásokat az utca felé fordították, s így a pódiumra több friss levegő áramlik. Az üvegfúvók egyébként védőitalként sózott szódavizet kapnák, amit citromsűrítménnyel kevernek. A vízfogyasztás így is eléri műszakonként a tíz-tizenkét litert. Viszont dolgozni ebben a hőségben is ugyanannyit kell A kézi gyártási üzemek négyszázötven dolgozója évente csaknem négy és fél millió dollár értékű kelyhet, korsót, lámpabúrát és más külföldön keresett terméket bocsát ki, s azt a szót, hogy szállítási késedelem, ebben a gyáregységben nem ismerik. Az év elején új típusú lapmegmunkáló gépet helyeztek üzembe az Ipoly Bútorgyár szé- esényi üzemében, amellyel a pontos méretvágás mellett mintegy öt százalék fóliát is megtakarítanak. 1 Jegyzetek egy konferenciáról lvfíícTnI#i fejlesztés — társadalmi ba- I lUatUKI ladás címmel invitált elméleti konferenciára a Székesfehérváron keltezett meghívó. A címben szereplő két fogalom közé gondolatjelet írtak a szöveg szerkesztői, de tehettek volna akár egyenlőségjelet is, hiszen napjaink társadalmi haladásának kulcsa, záloga az, hogy meg tudjuk-e gyorsítani a gazdaság műszaki állapotának javítását. Nem a tanácskozás felelőssége a műszaki fejlődéshez vezető, egyedül üdvözítő út megmutatása. Azt viszont magára vállalta, hogy segítsen az ebbéli bajainkat, betegségeinket leíró diagnózis elkészítésében, s ötletekkel, javaslatokkal hozzájáruljon a terápia meghatározásához is. Nem a szép számú résztvevőn múlott, hogy inkább a diagnózis megállapítása terén végzett teljes értékű munkát, mintsem a kezelési eljárások egyértelmű megfogalmazásában. A műszaki fejlődés tünetei hasonlóak Nóg- rád megyében, mint Borsodban, Csongrád- ban, vagy akárhol másutt. Hogy miért létkérdés gazdaságunk számára a gyorsabb műszaki előrehaladás, azt aligha szükséges megindokolni, hiszen, ahogy mondani szokás, már a vízcsapból is ez folyik, összehangolt. az erőket egyesíitő, meghatározott pontokra koncentráló áttörésre van hát szükség, melyhez a stratégia adott, a taktika azonban sokszor áttekinthetetlenül zavaros. Mert ebben a helyzetben például aligha segít a műszaki fejlődés meggyorsításában az, hogy a termelőberuházások 60—80 százaléka kapacitásibővítő, csak a kisebbik hányad képvisel az előzőnél fejlettebb technikát. A licencvásárlás jó tapasztalatokat hozott ugyan, de csak úgy, nagy általánosságban. Mert az igazán kedvező tapasztal átokhoz az is hozzátartozna, hogy a magyar szakemberek gőzerővel iparkodnak továbbfejleszteni a vásárolt technikát, de ilyesmi alig minden tizedik esetben fordul elő. A vállalatok zöme csak a ma piacát figyeli, a marketing továbbra is megmaradt az innováció leggyöngébb láncszemének. Nem serkenti a megújulási készséget a vállalat- vezetők gyenge, s főleg rövid távra szóló nyereségérdekeltsége sem. S tegyük hozzá, a vállalati tanács, mint irányítási forma rpinden erényének elismerése mellett: az öt évre garantált igazgatói szék aligha ösztökéli a benne ülőt az ennél hosszabb idő alatt beérő fejlesztési elképzelések végighajtására, s különösen nem a rizikó, az értelmes kockázat vállalására. Ez azonban egyelőre csak feltételezés, majd a tények igazolnak. Az viszont már ma is a szigorú tények sorába tartozik, hogy nemcsak a műszaki fejlesztés anyagi feltételei szűkösek a legtöbb vállalatnál, hanem a piaci verseny sem kényszeríti rá a termelőket az innovációra. Nemcsak vadonatúj termékek konstruálása tartozik a műszaki fejlesztés tárgykörébe, hanem a korábbiakhoz hasonló, mégis jobb és főleg olcsóbb gyártmányoké is. Hol látunk ilyen törekvést ma, amikor a jövedelmezőség emelkedésének döntő hányadát az ár oldaláról biztosítják a gazdálkodók? Pocsékoljuk szellemi erőinket. Hitelt érdemlő felmérések szerint minden harmadik mérnök nem mérnöki munkát végez. A gazdálkodó egységek beérik a közepes műszaki teljesítménnyel, ezt, valamint a hierarchiában elfoglalt helyet ismerik el a kifizetett bérben. Kiemelkedő, netán korszakos teljesítmény esetén nemhogy örülne a vállalati vezetés, inkább megáll a szívverése. Ha tudná is, nem meri kifizetni az érte járó. a produktummal arányosan kiemelkedő mértékű díjat, oly erősen nehezedik rá a — gyakran a társadalmi szervek által is képviselt — ni- vellációs nvörrjás. Pszichológusok adnak figyelmeztető jelzést: a gyakorlati éveik múltával sorvad, kopik a műszaki szakemberek kreatív készsége. Nem véletlenül tartja a mondás, hogy teher alatt nő a pálma. A minden erőpróbát nélkülöző gyakorlati munka során elsorvadnak a jó kéoességek, sivárrá, unalmassá válnak a feladatok. Szigorú követelmények, naponkénti megmérettetés, s a teljesítményekhez valóban igazodó elismerés nélkül aligha fog valamit is változni a helyzet, S ezen a téren akkor is van mit tenni, ha a gazdaság csúszós jégpályáját ugyanott zárják le a palánkok, ahol most. A jó jégtáncos ugyanis „betáncolja” az egész pályát, míg a gyenge fél a palánkhoz közel siklani. |J ; berkekből véve a példát, érdenazai mes a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben bevezetett értékelemzés sokoldalú eredményét említeni. A módszert jó tíz éve alkalmazza a gyár a fölösleges költségek feltárására. a költségek csökkentési módjainak kimunkálására — elsősorban új technológiáik. fejlesztések előkészítésekor. Az érték- elemzés is kreatív módszer, műszakiak és közgazdászok közös teljesítménye A vállalat a technológiák értékelemzésével jó tízmillió forintos megtakarítást ért már el, de ez csak a haszon egyik része Ha forintban nem mérhető is. az ieazi értéke talán mégis az, hogy az értékelemzésben dolgozó emberektől a módszer masas fokú tudást, fegyelmet, együttműködési készséget követel meg. Azaz roppant nagy igényességet, mely idővel természetes munkastílusává válik annak, akin ezt következetesen számon kérik; A bátonyterenyei termelőszövetkezetben Nem pcmaszkodhcifom, eddig még jól viselkedett... A Bátonyterenyei Mátra Termelőszövetkezet fedett és nyitott javítóműhelyében 8 kombájnt készítenek elő a szakemberek a nagy nyári betakarítási munkáik sikeres elvégzésére. — Kettő már készen van — indítja a beszélgetést, készségesen Bairany.i István műszaki ágazatvezető. Később ágy folytatja: — a javításokkal az ütemezésnek megfelelően haladunk. Hogy milyen az alkatrészellátás? — ismétli a kérdést, majd így válaszol: — nem rosszabb, de nem is iobb. mint a korábbi években. Ennek ellenére feladatainkat határidőre teljesítjük Már csak azért is, mert kapcsolataink nagyon lók az AGPOKER-rel és a társ termelőszövetkezetekkel. Amit pedig tőlük sem tudunk beszerezni, azt máshonnan, de előteremtjük ... Ilyenkor, átmenetileg a munkálatokat átcsoportosít-' ják, akár egy hétről is legyen szó. A folyamatosságban ez azonban nem okoz zavart. — Később mindig ott folytatják, ahol korábban abbahagyták — folytatja az ágazatvezető. — Azt azonban el keli ismerni, hogy ezek a váltások, az egyik munkafolyamatról a másikra való átállás minden tekintetben több figyelmet követel a javítócsapatoktól A traktorállománv — amely négy nagy teljesítményű gépből áll — egy része fiatal, más részűiket a tavaszi munkák előtt már ki javították, így hát jelenleg csak a szokásos karbantartást kel] elvégezni ök A nvári betakarításhoz nélkülözhetetlen szállító járműpark állapota is minden tekintetben megfelel a műszaki követelményeknek. Jelenleg a billenős tehergépkocsikat hozzák rendbe. Az itteni munkánál előnyt jelent, hogy a szállító járművek átlagos életkora három-négy esztendő. Az állományt az elmúlt öt esztendőben frissítették fel erőteljesen. Ennek eredményeként a korábbi ötről tizennyolcra nőtt a tehergépkocsik és -járművek száma. Arról érdeklődöm, hol tartanak a munkában, milyen gondjaik vannak? A félmeztelenre vetkőzött Surányi György máskor személygépkocsit vezet, most pe dig a kombájnját reperálja. — Az a jó, akkor nyugodt az ember, ha saját maga javítja ki a hibákat. Ilyenkor jól megismeri a gépét — mondja a rokonszenves szakember. — Második éve, hogy kombájnotok, ezzel a legrégebbi — 10 éves — masinával — mutat a szemben levő gépmonstrumra, majd elmondja, hogy a legbonyolultabb javítási műveletet végzi: tengelyt cserél. Azért nehéz ez, mert a gép közepében található — indokolja szavainak igazságát a többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó. Nem sokkal távolabb tőle Lányi János látható, aki az általa javítandó kombájn belsejében dolgozik. A magas termetű, jó felépítésű fiatalember egyébként buszvezető. Akárcsak társa Surányi György, ő is nyáron a kombájn nyergébe pattan. — K.ét évet dolgoztam vele — mutat a gépre —, de nem panaszkodhatott!. — Eddig még jól viselkedett. Gondolom azért, mert jól gondoskodtam róla. Igen, megvannak a feltételek a javítómunkához. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne gondolkodjon az . ember újabb, jobb megoldáson. Érdemes, mért ha a betakarításkor jönnek elő a problémák, akkor annak csak az ember vallja a kárát. Később így folytatja: — Egy kicsit izgalommal készülök a betakarításra, de bízom abban, hogy az idén jó lesz a termés, tudok majd keresni — mondja a többszörösen kitüntetett, kiváló dol- gazó. „Mellesleg”: követte az édesapját a mezőgazdaságban. aki traktorosként minden nyáron az iskolai szünetben maga mellé vette a fiát. Lányi János közvetlen szomszédságában tevékenykedik Márton József fcombáj- nos. Ö mái nem tartozik a legfiatalabb korosztályhoz. — Kilencedik éve kombájnotok, de eddig még nem volt különösebb hiba a gépemmel. Ha az ember jól gondozza, megadja neki, ami jár, akkor biztos, hogy megszolgálja — hangsúlyozza az alapos, időt nem sajnáló javítás fontosságát, majd hozzáfűzi: — jelenleg a ferde felvonót hegesztjük, majd azt követően beszereljük. Kicseréljük a motort is. Jövő héten már kompletten készen áilok a bevetésre — mondja határozottan az ugyancsak Kiváló dolgozó kitüntetéssel elismert szakember. — Június 25-re kijavítva, készen állnak a nyári betakarítási munkákra a kombájnok és a hozzá szükséges szállítóeszközök — zárja le a témát Baranvi István, majd rövid idő múlva ott terem, ahol feltétlenül szükség van rá. a folyamatos munka érdekében. . V. K. 3 J NÖGRÁD *- 1986. június 19.. csütörtök