Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I-B (ZO TT S A G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 142. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JÚNIUS 18., SZERDA Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Műn kast) árt Köz- nemzetközi kérdésekről, valamint a népgaz- ponti Bizottságának ülését június 18"ára daság fejlődésének év eleji tapasztalatairól összehívták. szóló előterjesztést. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű (MTI) Egységesebb cselekvéssel Megyei párl-vb a kongresszusi határozatok feldolgozásáról Vascsapolás — 1400 fok közelében Meleg a melegben Zinn Ottó tűzhelygyár! olvasztár: .,— Az ingünk verítékes, de nincs megállás, kell az öntvény!” A forró cipókat Harcsa László és Juhász István kapkodja le a szalagos kemencéről Hortyognak a hatalmas lábasok, a fedők alól ki-kicsap a gőz az acélgyári üzemi konyhán — képek: kulcsár — Az MSZMP Nógrád Me­gyei Végrehajtó Bizottsága tegnap ülést tartott Salgótar­jánban. Megvitatta — a párt- bizottság soron következő ta­nácskozásának előkészítése­ként — a XIII. kongresszus határozata feldolgozásának megyei tapasztalatait. A tes­tület munkája során azokra a tapasztalatokra épített, amelyeket a városi, a váro­si jogú pártbizottságok, a kü­lönböző munkabizottságok, az alapszervezetek gyűjtöttek tevékenységük során az el­múlt jó egy esztendő lefor­gása alatt. A végrehajtó bizottság megállapította: a tömegpoli­tikai munka legfontosabb fel­adata az volt, hogy minde­nekelőtt a párttagsággal, a jnegve lakosságával megis­mertesse a XIII. kongresszus határozatait. A megyében alapvetően eredményes mun­ka folyt ennek érdekében. A most zárult oktatási évben a tömegpolitikai tanfolyamo­lekedéséről tartott kedden ér­tekezletet az MTESZ Techni­ka Házában a szeniorok taná­csa. A délelőtti ülésen először dr. Zsira István, a Közleke­déstudomány Intézet osztály- vezetője tartott előadást, és ismertette Salgótarján tömeg- közlekedésének helyzetét és feladatait. Részletekre is ki­terjedően beszámolt a város­ban készített utasszámlálási fe'mérés eredményeiről, vala­mint' szólt a legforgalmasabb autóbuszjáratok leterheltségé­ről is. A legnagyobb érdeklődést az új helyijárati buszpálya­udvar elhelyezési tervei vál­tották ki a .hangátokból. Töb­ben javasolták, hogv autóbu­szok helyett inkább a csende­sebb, a légkört nem szennye­ző trolibuszok közlekedjenek a város utcáin. Az árammal Kenan Evren, a Török Köz­társaság elnöke Loscmczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kön csaknem 20 ezren tanul­mányozták a kongresszus do­kumentumait. Mindez előse­gítette az aktív politizáló lég­kör erősödését, az egysége­sebb cselekvést a határozat megvalósításáért. A politikai munka számára ma már a határozatok következetes végrehajtása ad feladatot. Ugyanakkor a határozat sok­oldalú feldolgozása sem te­kinthető befejezett folyamat­nak a megye alapszerveze- Zeteiben. A tapasztalatok kö­zé tartozik ugyanis az is, hogy a határozatok értelme­zése, az ennek szellemében való cselekvés nem egyfor­mán jó színvonalú a megye alapszervezeteiben. A párt­egység folyamatos megúju­lásának forrása ezért a kö­vetkező években is a kong­resszusi dokumentumok sok­oldalú. részletekbe menő fel­dolgozása. s hatékony alkal­mazása a politikai munka gyakorlatában. Ezt követően a végrehajtó bizottság a táppénzeshely­működő járműveknek azon­ban nemcsak a megvétele okozna’ komoly- anyagi meg­terhelést. de üzemeltetésük feltételeinek megteremtése igen sokba kerüLne, ezért ezt az ötletet elvetették a tanács­kozók. A legtöbben a Fürdő utcai helyijárati buszpályaudvar tervei mellett voksoltak, mert nemcsak a vasútállomáshoz, hanem mert a vásárcsarnok­hoz és a távolsági buszpálya­udvarhoz is közel van. Bár­melyik tervet is fogadják el, szem előtt kell tartani a vá­ros távlati fejlesztési terveit is. A nagy érdeklődést ás akti­vitást kiváltó értekezleten fel­merülő kérdésekre dr. Zsira István és munkatársa, vala­mint Vérségi Pál. a Nógrád Volán személyi forgalmi osz­tályvezetője válaszolt. napokban hivatalos látogatást tesz a Magyar Nópköztársar- ságban. (MTI) zet alakulását vizsgálta a megye legjelentősebb üze­meiben. A testület ezt meg­előzően, 1982-ben elemezte a táppénzeshelyzet • megyei ta­pasztalatait. Állást foglalt ab­ban. hogy a pártszerveknek, a gazdasági egységeknek, az egészségügyi szerveknek, a társadalmi és tömegszerveze­teknek milyen feladatuk van az emelkedő táppénzesarány mérséklésében, a kedvező tendenciák erősödésében. A végrehajtó bizottság most megállapította, hogy a táp­pénzeshelyzetben nem tör­tént alapvető változás, illet­ve a helyzet tovább rom­lott A táppénzesarány a múlt évben elérte a 6.6 szá­zalékot, és ez magasabb, mint az országos átlag. Te­tézi a gondokat, hogy jó né­hány üzemben az idén to­vább nőtt a táppénzben levő dolgozók, a munkából kiesett napok száma. Ezért a végrehajtó bizott­ság állást1 foglalt abban, hogy az 1982-ben hozott határozat következetesebb végrehajtá­sára van szükség minden te­rületen, s ebben kiemelte a pártszervezetek, a kommunis­ták felelősségét. Ajánlotta, hogy a gazdasági egységek­nél az egészségügyi szervek­nél, a társadalmi és tömeg- szervezeteknél vizsgálják meg, mit tehetnek ennek ér­dekében. Ugyancsak vizsgálat tárgyát képezi: a zavartala­nabb együttműködésük, ho­gyan segítheti az egészsége­sebb életmódra nevelést, a betegségek megelőzését, a csökkentett munkaképessé­gű dolgozók alkalmazását, a táppénzeshelyzet javítását. Végezetül a végrehajtó bi­zottság tájékoztatót hallga­tott meg ’ a pedagógus-taggyű­lések eddigi tapasztalatairól. zések rendszeres felülvizsgá­lata, karbantartása, felújítá­sa évről évre nagy feladat a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Nemcsak azért; mert több száz különféle berende­zésről van szó. hanem azért iá,, mert ezeknek a berende­zéseknek a jelentős része már nagyon öreg, elavult, egy te­kintélyes része pedig nagyon modern. A korábbi gyakorlat szerint a karbantartásokat felújítá­sokat a nyári hónapokra idő­zítették a kohászati öremek­ben. s csak az utóbbi Időben alakult ki az a gyakorlat, mi­szerint ezek a fontos munkák az egész esztendőben lekötik a szakembereket. Ezt a nagy és bonyolult fel­adatot évről évre az üzem­fenntartási gyárrészleg veze­tése koordinálja és szaknnm­Az utóbbi napok hősége próbára teszi mindannyiunk szervezetét. Ingerlékenyeb­bek, idegesebbek vagyunk az utcán, buszon és munkahe­lyen. Legszívesebben a stran­don lenne mindenki, ahol hús vízbe lógathatná a lá­bát, és valamilyen hideg italt kortyolgathatna a medence szélén. Ilyen időben keve­sen gondolnak arra, hogy so­kan kánikulában is meleg helyen dolgoznak. Liszttől fehér a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 2. számú üzemé, ahol nappal kézi kenyérgyártást és zsem- lemorzsaalapanyag-készítést végeznek. A salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet végzős tanulói sürgölődnek a kemence mind­két oldalán, Oláh Éva és Gi- lián Kornélia rakják fel a futószalagra a formázott nyers tésztát. A friss, forró kenyeret Harcsa László má­sodéves és Juhász István harmadéves sütőipari szak­munkástanulók teszik a ke­mencéből fapolcokra. Miköz­ben gőz csapódik fel a sütő­gép oldalából, ami ha lehet, még fokozza a hőérzetet. — Mi mindig ilyen meleg­ben dolgozunk, megszoktuk már — magyarázta Harcsa László —, télen is ugyanilyen hőség van, csak akkor még az ablakot sem nyithatjuk ki, mert „megbőrösödik” az áru. — Puszta kézzel fogják meg a forró tésztát, nem egeti a bőrüket? — Eleinte csak dobáltuk, de van arra is recept, hogyan kell kivenni a kemencéből a cipót... — Hogyan? — Nem szabad megmarkol­ni, csak finoman, érzéssel odébb rakni. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban két öntö­de működik. A csapolt vas hőmérséklete 1300—1400 Cel- sius-fok között mozog, akik közvetlenül mellette állnak: csaposok, öntők, vashordók 60—70 fokos melegben dol­goznak. Igaz, van ugyan vé­dőruhájuk és védőitalnak hideg szódavizet kapnak, mégis a szervezetet igencsak próbára teszi ez a munka. Emellett még a por és a jel­legzetes öntödei szag is ne­hezíti a feladatok elvégzését. Mindezek ellenére, jó hangu­latban végzik a munkájukat az itt dolgozók, akik ebben az évben 20 százalékos ter­melésfelfuttatást értek el, az 1985. évi bázishoz viszonyít­va. Sok háziasszonynak megy el az étvágya főzőfülkéje me­legétől, ahonnan néhány ta­gú családját látja el étellel. Könnyen el lehet képzelni, micsoda idő lehet egy üzemi konyhán! A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek 144-es szá­mú acélgyári konyháját, a Nógrád Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat üzemelteti. Na­ponta 820 adag ételt állíta­nak össze. A leveseket és fő­kásgárdúja oldja meg, termé­szetesen együttműködve a termelőrészlegekkel. Az év derekán járunk, de a kohászati üzemek több rész­legében megoldották már az Ide! nagyjavítási, felújítási munkákat. Elsőként a ková­csoló gy árrész! egben fogtak hozzá a nagyjavításokhoz a szakemberek A korszerű hi­degfolyató és félmeieg-alakító berendezések és a foszfátozó gépsorok gondos átvizsgálását követően elvégeztek minden szükséges javítást A két előbb' nagv termelékenységű külföldi gyártmányú berende­zés esetében komoly gondot jelent a? egyes importalkatré­szek beszerzése. Ezt a munkát követően a süllyesztékes kovácsüzem ter­melőberendezéseinek az in- vantúraja, nagyjavítása követ* zelékeket a gőzüstben készí­tik, a sütni való falatokat és a pörköltet azonban a ha­gyományos, régi vegyestü­zelésű tűzhelyen. — Talán százéves is meg­van már sparheltunk, nem éppen korszerű, de mi na­gyon szeretjük. Még sohasem hagyott minket cserben, míg a villannyal működő masinák Igencsak szeszélyesek — mondta Rikker Pálné kony­hafőnök — az üstök mellett kezett. amivel egyidőben .meg­történt a generátortelep fel­újítása is. Az • idei harmadik nagy feladata volt az üzem- fenntartási szakembereknek a rúdvashúzó üzem termelőbe­rendezéseinek a felújítása, karbantartása. Nemrégiben fejeződtek b< az inventúrai munkák a ko­vácsológyár „A” és ,.B” üze méhen, ahol döntő részben régi berendezések működnek. Ezekkel a munkákkal egvidő- ben végezték el a hideghen­germű gyárrészleg szalagne­mesítő berendezésinek felújí­tását is. Itt nemcsak a ‘erme- lés teltételeit javították, ha­nem egy új elszívórendszer beépítésével jobb munkakö­rülményeket teremtettek a« ott dolgozóknak. A nagyjavítási munkákban továbbra sincs megállás. Ne­40 fokos meleg lehet. A mun­kavédelmi szabályzatban előírt plusz ruhadarabok is melengetnek bennünket. Mi azonban szívesen főzünk. Nincs jobb érzés annál, amikor étkezés után odaha­jolnak az emberek az ablak­hoz és azt mondják: köszön­jük a finom ebédet. Hiába, így igaz: egv-két jó szó, kedvesség, s elviselhetőbb a hány nap múlva veszi kezde­tét egy nagy munka a kohá­szati üzemekben, a huzalom gyárrészlegben történő nagy­javítás. Ennek idejét három hétre tervezik. A feladatok között szerepel a sósavas hu­zalpácoló berendezéseinek a nagyiavítása. Itt tulajdonkép­pen újjávarázsolják a hu­zal oá col ói járműegységek tel­jes pályarendszerét, tartószer­kezetét. Ennek a feladatnak a megoldásához nemcsak a gyá­ron belül koncentrálják az erőket, hanem igénvbe vesz­nek külső segítséget is, ígv például a Vegvépszer segítsé­gét Most különösen készülnek a hideghengerműi korszerűsí­tő felújításra, ami nem vé­letlen. hiszen a kohászati üzemek legjobb devizaterme­lő részlegéről van szó. Troli jó volna, de drága.., Salgótarján tömegközlekedéséről tárgyaltak A megyeszékhely tömegköz­Kenan Evren hazánkba látogat kének meghívására a közeli hőség. Nincs megállás a nagyjavítási munkában A gépek, termelőberende-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom