Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

Pedagógusok nélkül nem megy Egészséges pezsgést, nyitott szellemet! r A KISZ XI. kongresszusára Immár fél éve tartó készü­lődés valamennyi szintű fó­rumán megfogalmazódott az igény, hogy az ifjúsági szö­vetség fordítson több figyel­met a fiatalság különböző ré_ legelnek sajátosságaira. Kü­lönösen fontos a mozgalom jövője szempontjából a legif­jabb korosztály, a középisko­lások szervezeti életének megújítása. Hogy lesz-e mindezekből valóság? A diákságon kívül rt jórészt a pedagógusokon fUúlik majd. Dr. Rozgonyi Jó­zseffel, a salgótarjáni Tán­csics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola igazgatóhelyettesével be­szélgettünk arról, hogyan fo­gadták az iskola pedagógusai a KISZ megújulási törekvé­seit, hogyan látják a megva­lósítás realitásait. — Milyen elképzeléseik vannak az öntevékeny diák- csoportok létrehozására? — Bár, a részletek még nagyon kimunkálatlanok, úgy gondoljuk, elsősorban meg­lévő hagyományainkra épít­hetünk. Sok szakkör, sport­kör, stúdió, irodalmi színpad, énekkar, Ifjú Gárda-egység működik nálunk. Ehhez jön­nek még a szakmai érdeklő­désű szervezetek, a Vöröske­reszt, az MHSZ, s felkínálta már a kapcsolatot a TIT és a közgazdasági társaság is. Nemrégiben nagy remények­kel kecsegtető szerződést kötöttünk a Nógrádi Sándor Múzeummal, amely újabb le­hetőségeket ígér a gyerekek­nek az érdeklődésüknek meg­felelő tevékenységre. Ter­vezzük. szintén a múzeumi dolgozók segítségével, a régi diákszínjátszás hagyományait felelevenítő színjátszókor megalakítását is. — A kínálat tetszetős. A kívülállóknak azonban —, de tok pedagógusnak is — nem világos, mi mindebben az új? Hisz’ szakkörök, egyéb cso­portok eddig is voltak az is­kolában ... — A megalakuló öntevé­keny diákkörök lényege az önigazgatás lesz — hangzott a további válasz. — A szak­körök általában úgy működ­tek, hogy volt a tanárnak egy évek óta jól bevált temati­kája, amit újra és újra vé­gigcsinált. Most gyerekveze­tőségek lesznek, amelyekről el tudom képzelni, hogy bizo­nyos keretek között még meg is választhatják, melyik pe­dagógussal szeretnének dol­gozni. Sokkal nagyobb kez­deményezési lehetőséget, sza­badságot jelent ez a diákok­nak. — ÜffV gondolom,. a peda­gógusnak jóval több munkát ad a diákmozgalom új for­mája. Vajon vállalják-e majd? — Bizonyos, hogy más mentalitást kíván ez a mun­ka. Az irányításnak is kevés, bé direktnek, fiatalosabbnak kell lennie. A mi tantestüle­tünk nagy érdeklődéssel, se­gítő szándékkal és kíváncsi­sággal fogadta az új kezde­ményezéseket. de őszintén meg kell mondani, nem min­denki lesz alkalmas és kap­ható erre a munkára. — KISZ-es fórumokon, ta­nári . körökben azt tapaszta­lom, hogy sok szó esik az ön­tevékeny körökről, de sokkal kevesebb a KISZ-es közös­ségek jövőjéről. .. — Az újdonság természete, sen jobban foglalkoztat min­denkit. A KISZ-esekkel szem­ben keményebb politikai el­várások lesznek. Már most, a tagfelvételeknél felborzol­ta a kedélyeket a nagyobb követelménytámasztás, a meg­felelő értékrend kialakítása. Felmerült; a létszámcsökke­nés nem biztos, hogy minő­ségi javulást hoz. A KISZ- tagtól a szervezet is, a peda­gógus is azt várja, hogy igé­nye legyen az aktív politizá­lásra. tájékozottságra, állandó an képezze magát. — Gyakran éri a vád az is­kolát, hogy nem teremt elég lehetőséget a diákoknak a valódi politizálásra. Nem ad alkalmat, hogy az őket érin­tő döntésekben érdemben részt vegyenek, s szavuk kö­vetkezményeit érezzék min­dennapi életükben. — Kicsit másképp közelí­tem meg a kérdést: Vajon. maga az oktatás kellően de­mokratikus-e? Ügy érzem, ha a tanórai munka megmarad a jelenlegi szinten —, amely sok esetben csak „kinyilat­koztatás”, nem tudunk igazán demokratizmusra nevelni. Az oktatási törvény életbe lépé­sével tovább bővül a diákok beleszólási lehetősége az is­kolai munkába. Nem mindig érettek azonban arra. hogy felelősséggel mondjanak véle­ményt. — ördögi kör: a gyerekek éretlenek, de hogy is lehetné­nek mások, ha nincsen alkal­muk a demokratizmus gya­korlására. Hogyan lehet ezen változtatni? — Elsősorban az kell. hogy demokráciát tapasztaljanak maguk körül. A tanulmányi munkában is, az órán kívüli tevékenységekben is. Fontos, hogy jól informáltak legye­nek. Ha érzik, hogy felnőt! ként kezeljük őket. elmond­juk, milyen feladatok előtt állunk, s azt is, mii az S sze­repük, megnyerhetők. Hogy felelősen mondjanak véle­ményt, ahhoz az is kell, hogy jobban ismerjék diákközös­ségüket, s ne szimpátia és szűk baráti kör legyen a mérv­adó. Korlátokat jelent a ta­nárok nagy leterheltsége is. Én úgy gondolom azonban, mindenképp megéri, mert a befektetett munka megtérül. Nyitott, fogékony gyerekek között dolgozni sikerélmény a tanárnak. Véleményem sze­rint, ha az új diákmozgalom egészséges pezsgést, nyitott szellemet hoz, már megérte. Kovács Erika Csak téglányi terhet N em félt első jelentős közéleti munkájától a fiatal ta­nácstag. A tervet tulajdonképpen a falu gondolta lei... A fiatalasszony a múlt évben lett tanácstag, választókör­sete lakóinak bizalmából. A közéleti munka, amire éppen készült, a választókörzet lakóinak meggyőzése, egyetérté­sének elnyerése a vízmű létrehozásához. A falu egészében mindez nemcsak a fiatal tanácstag fel­adata volt, hanem a majdnem esztendeje választott tanács minden tagjának tennivalója. A testület, a többéves köte­lezettséggel járó. a falu jövője szempontjából korszakos ügyben nem emelhette vállára az egyedüli felelősség ter­hét. A döntés csak úgy volt elképzelhető, ha a tanács aka­rata mellé a falu közösségének a falu, polgárainak névre szólóan megfogalmazott támogatást is megnyerik. Korábbi években a falu tanácsa, a település tanácstag­iéi nem túl nagy önállósággal döntöttek saját lakóhelyük ügyeiben. Kevés közvetlen beleszólása volt a falu lakossá­gának egy-egy helyi fejlesztésbe. Az utóbbi években viszont szaporodtak a közvetlen be­leszólás példái. Hiszen a gyakorlat bizonyította: a legjobb •zándék sem válhat valósággá, vagy legalábbis örömet ho- »ó, a falu igazi előrelépését jelentő tetté, ha nem a faluban, „találták ki”... Az vált igazi erővé, amelyet mindenki a •ajátjániak érzett, amelyben — a falu közvéleménye sze­rint, az által elismerve — a maguk személyes gondolata fogalmazódott meg. Az utóbbi hónapokban a településfejlesztési hozzájárulás Igenjei — sok helyen a nemjei — igazolják a személyes egyetértés megszerzésének fontosságát, ennek eszközét a személyes találkozást, beszélgetést — ha kell —, vitát. Mostanára már valósággá vált a közvetlen beleszólás egyik el nem hanyagolható eleme: legyen mibe beleszólni. Még­pedig érdemben. Legyen-e úthálózat-bővítés vagy fordítsák másra, óvodára, művelődési házra a megajánlott össze­get? De még előbb, egyáltalán tegyenek a polgárok is le a közös asztalra egy bizonyos összeget? Ahol a közvetlen be­leszólást, a beszélgetést csak valamiféle „levelező demok­rácia” helyettesítette, ott sok helyen hamvába holt a jobb aorsra érdemes igyekezet. „Húzza alá..„Tegyen ikszet a megjelölt helyre.. .” ilyen módon, személyes találkozás híján, nem cserélődhettek a vélemények, nem hathattak érvek és ellenérvek egymásra. Az ilyesféle beleszólás nvo- snán a közös asztalra, a támogatás helyett csak a ..nem” kerülhetett. Hallottam községvezetőktől, még most is csak valami konokságot, makacsságot emlegetni. Szó sincs mind­erről, csak éppen még sok mindent gyakorolni, tanulni (és iamtani) kell. A demokratizmus mélyítésének tanulásában — községe, ▼árosa és polgára válogatja — ki előbbre van már, ki hát­rább. Aki már lépett egyet-kettőt, tanúsíthatja, hogv a sze­gélyes találkozás hallatlan erőt. hátteret jelent közös ügyek *1 döntésében. Erősíti mindez azt, amit mondhatunk egysze­rűen gazdaérzésnek, vagy kicsit szebben szülőföldszeretet- eek. Mindebben felelősséggel munkálkodni szép kötelessége a fiatal tanácstagnak. De kötelessége mellé állni mindenkinek, aki vállalhat, ha nem többet, csak téglányi terhet lakóhe­lye boldogulásáért, '• Kézi festésű Zsolnay- porcelánok Különleges, kézzel festett porcelánfajansz-készítmé­nyeket előállító manufaktú­rát hozott létre a pécsi Zsol- nay Porcelángyár. A már ko­rábban is ezzel foglalkozó részlegeket összevonták, és egy helyre telepítették, azok­ba az üzemcsarnokokba, ame­lyekben korábban műszaki porcelánokat készítettek. A .közelmúltban átköltözött végleges helyére a festő, és aranyozoműhely is, és ezzel befejeződött a gyár alapító­járól elnevezett Zsolnay gyáregység létrehozása. A ké­nyes terméket most jóval ke­vesebbet kell. szállítani, mert a gyártási mozzanatok köze­lebb kerültek egymáshoz, A korszerű, mikroprocesz- szorral vezérelt egetőkemen- cék üzembe helyezésével a Zsolnay gyár tavaly megkét­szerezte a kézzel festett por­celánfajansz-termékek gyár­tását. Az idén még nagyobb mennyiséget, több mint száz­millió forint értékű díszes mokkáskészletet, bonboniert, tányért, tálat és dísztárgyat állítanak elő jórészt külföldi — amerikai, ausztráliai, ju­goszláviai, kanadai, kuvaiti, NSZK-beli és svájci — meg­rendelésre. E márkás porce­lánok különleges értékét a kézzel festett, jellegzetes vi­rágszirom-motívumok adják, amelyeket nem közönséges porcelánfestékkel. hanem magas hőfokon kiégő mázzal visznek rá a vajszínű alapo­zóval fedett fajanszra. Így azon nagy keménységű, ko­pásálló és eredeti. színét év­századokig megőrző díszes, fénylő bevonat keletkezik. A kemence erős füzéről „scharf feuer”-nek nevezett eljárással készülő pécsi porcelánok a legszigorúbb egészségügyi kö­vetelményeket is kielégítik, mivel nem tartalmaznak ólommázat. Hiänyofir, Vfibbletefc, felelősségre vonäsok „Nem a bírság, hanem a helyes gazdálkodás a célunk!" Beszélgetés Tóth Istvánnal, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatójavai Nem egyszerű dolog manapság eligazodni a jogszabályok dzsungeljében, nemcsak az egyszerű állampolgárnak, ha­nem gyakorta a gazdasági szakembernek sem. Jelzik ezt a statisztikák is: a tavalyi adóhiány több mint nyolcszorosa az előző évinek, tizennyolcszorosa az egy esztendővel ko­rábbinak. De csaknem hasonló mértékű a növekedés az adótöbbleteknél is, márpedig ki az, aki csupán nagylelkű­ségből ily módon segítené az államkasszát?! Nos, a pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzések ennél sokkal árnyaltabb képet mutatnak a mindennapi gyakorlatban, voltaképpen ennek „színeiről” beszélgettünk Tóth Istvánnal, a Pézügyminisz- térium Ellenőrzési Főigazgatóságának Nógrád megyei igaz­gatójával. — Több az ellenőrzés, na­gyobbak a kifogásolt össze­gek, a felelősségre vonások. Mit jelent ez: jobb munkát vé­geznek az ellenőrök vagy pe­dig romlott a pénzügyi-gazda­sági morál? — kérdeztük az igazgatót. — Is-is. Nézze, az elmúlt évben 71 vállalatinál, szövet­kezetinél, továbbá 214 kisgaz­daságnál végeztünk pénzügyi - gazdasági ellenőrzést, illetve vizsgáltak a társaságok adóz­tatását. Ezek során azt néz­tük meg, mennyire valódiak a mérlegkimutatások, milyen a számviteli és bizonylati fe­gyelem. teljesítik-e az állam­mal szembeni pénzügyi köte­lezettségeiket, szabályszerű-e a különféle alapok képzése, illetve élnek-e a különféle támogatási lehetőségekkel. Félreértés ne essék: nem az a eéluok, hogy „mindenáron kötöaködjünik”, hanem szeret­nénk elősegíteni a helyes, a törvényes gazdálkodóst. Te­hát, az állam és a gazdálkodó esvség órdekösszhanigjáma is figyelünk. — Ne haragudjon, de ne­hezen tudom elképzelni, hogy a mai gazdasági helyzetben egy vállalat nem tud arról: neki állami támogatás jár... — Pedig előfordult ilyen.! Például egv salgótarjáni gyár, a rubelelszámolású exportjöve­delmezőség számításának hi­bái miatt több mint nyolc­millió forint támogatástól esett el. Említhetek ellentétes példát is: a szandál termelő­szövetkezet a bórjúsiaaporuilat utáni támogatást vette hely­telenül igénybe, Drégelypadán- kon és Szécsényben a terme­lést árkiegészítést és a dotá­ciót, Pásztón a beruházást tá­mogatást használták föl jog­szabályellenesen a termelőszö­vetkezetek. De sorolhatnám bőséggel a példáikat. — És mi lett a folytatás? Történt-e felelősségre vonás? Egyáltalán, kimutatható fo­rintokban is — a vállalati, szövetkezeti alapokra gondo­lok — az ellenőrzés hatása? — Természetesen. Nézzük a hetvenegy vizsgáit gazda­sági egységet: haitvanh érőm­nél módosult az eredmény! Revízióink a mérleg szerinti eredményt 54.1 millió forint­tal növelték és 60,5 millióval csökkentették. Például volt olyan szövetkezet, ahol csak­nem ötmillió forintos csökke­nést okozott a feltárt munka- dij-adóhiámy. Három gazda­sági bírság kűszabását indítvá­nyoztak. ebből ké* esetben jogerős ítélet született: a Romhányi Építési Kerámika- "várs>t több mint ötmillió, a Rétsági Építőipari Szövetke­zetét kétmillió forintra bün­tették — Térjünk át egy m»sik té­mára, a nyolcvanas években fellendült kisvállalkozásokra. Az önök számára „kicsi-e” a kisvállalkozás? — A számszerűséget és a termelési értéket tekintve sem. hiszen ma már a megyé­ben 113 gazdasági munkakö­zösséget, 431 vállalati gaz­dasági munkaközösséget, 65 ipari és 5 áfész-szakcsopor­tot tartunk nyilván, 406 mil­liós termelési értékkel, ami például egy közép nagyságú ta­nácsi vállalat éves termelési értékének felel meg. Megmö- vekedetJt számuk indokolta, hogy az igazgatóságon az ipa­ri, a kereskedelmi és szolgál­tatási. valamint a mezőgazda- sági és élelmiszeripari osztá­lyok mellé létrehozzuk janu­ár elsejétől a belföldi társa­ságok osztályát. — Volt munkájuk... ? — Bőven: tavaly 215 vizs­gálatot végeztek, mind az adókülönbözet, mind pedig a bírság összege jelentősen meg­növekedett. Jónak mondható viszont, hogy büntetőeljárás kezdeményezésére nem került sor. ugyanakkor 35 esetben szabtak ki bírságot. A felitárt hiányosságok között továbbra is magas arányt mutat a nap­lófőkönyv vezetésével kap­csolatos szabálytalanság, eb­ben nem különítik el kellő­képpen asz adóköteles és az adómentes bevételeket, nem készítenek leltárt év végén a fogyóeszközökről és anyagok­ról, a bizonylatokat nem idő­rendi sorban vezetik be — hogy csak a leggyakoribb hi­bákat említsem. Sajnos, nem ismerik kellőképpen a jogsza­bályokat ! — Fogadatlan prókátorként közbe keli szólnom: ugyanis, nem hiszem, hogy ebben a jogszabályrengetegben — a nyelvezetről nem is szólva —, egy átlagos vállalkozó meg­felelőképpen el tud igazod­ni. Azt pedig kevesen tehetik meg, hogy elvégeznek egy közgazdasági, majd egy iogi egyetemet, s ezután alakíta­nak géemkát. szakcsoportot... — Egyszerű lenne azt vála­szolni, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a fele­lősségre vonás alól, De mint korábban is hangsúlyoztam, a mi célunk nem a büntetés, hanem a helyes gazdálkodás megvalósítása, elősegítése! Ép­pen ezért heti két alkalommal a társaságok részére konzul­tációs lehetőséget biztosítunk, de bármely napon felkeres­hetnek bennünket, mi a szük­séges információkat megadjuk. A szakmáját jól ismerő, fel­készült, segítőkész gárda dol­gozik a belföldi társaságok osztályán, hétfőnként még az esti órákig is bent vannak, várják az ü esteieket. Ám, sajnos nem jönnek. Én is tar­tok fogadóórákat, de évek óta senkii nem keresett fel pél­dáiul kisiválLlalkazási ügyben.' Továbbá: a Marx Károly Köz» gazdaságtudományi Egyetem Továbbképzési Intézettel kö­zösen tenfalyamot indítot­tunk, amelyen előadásokait tartunk a leggyakoribb hiba-* lehetőségekről, a gaizdasági- pénzüigyd szabályok alkalma­zásáról. Aztán brosúráik, kü­lönféle kiadványok jelennek meg, közlönyök kaphatók.. i Csak hát minderre időt kell szánni. Nem pedig akikor keU fűhöz-fához szaladgálni, tele­fonálgatni. amikor a revizo­rók megállapítják a hiányos­ságokat. Sajnos, az állampol­gári fegyelem az utóbbi időJ ben romlott, s ez a mi mun­kánk során is erőteljesen je­lentkezik. — Nem kifejezetten idej tartozik a következő kérdés, de a közvéleményt ugyancsak foglalkoztatja: hol a tisztes­séges jövedelem felső határa? Legendák keringenek a kis­vállalkozók jövedelmi viszo­nyairól, a gmk-k, vgmk-k ke­reseti lehetőségeiről. Ugyan­akkor sok az ellentmondás, például a vgmk-k esetében egyre hadd utaljak: a mun­kaidő húsz-huszonöt százaléka ban nincs kihasználva, vi­szont egyre-másra alakul­nak. .. — E kérdésikor egy külön- temáit kívánna, csupán két dolgot mondok ezzel kapcso­latban. Először is, nem sza­bad általánosítani, váltamén v- nyá kisvállalkozást mindig konkrétan kell vizsgáűim, nem pedig szóbeszédek alapján. Hogy hol a tisztességes jöve­delem határa? Ahol haté­konysággal lefedezhető a munka, amely nem kizsákmá­nyoláson alapul, s éltekét el­ismeri-igényli a piac. Ezt fb- rimtakbam nem lehet megmond dani, tfe forint is lehet tisz­tességtelen, ha csaláson ala­pul. nem? Való igaz, a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek helvzete nem rendezett, mi is gyakran tapasttatank hiányosságokat, s halljuk azt a véleményt; úgy kellene fog- lalkoztaitini a dolgozókat, hogy főmunkaidőben, jól szerve­zett munkával, a minőség és mennyiség helves ösztönzé­sével juthassanak nagyobb jövedelemihez. — Vé-ezetül: mit terveznek ez évre? — Szempontjaink:, feladata­ink jogszabályban rögzítettek. Az idén kiemelt figvelmet kap a társadalmi tulajdon vé­delme, aiz ezzel kapcsolatod belső szabályok alkalmazása, valamint a tdjesítménnyel nem arányos jövedelmek, a tisztességtelen gazdálkodás okainak feltárása, a gazdálko­dás etikáját sértő jelenségei* megállapítása, a személyes — nem pedig a kollektív — fe­lelősség érvényesítése. Toválb- bá szeretnénk táiékozódmt a* új vállal átirányítási formák gyakorlatéról, vizsgáltak a ki stell aiiikozáisokaf. a kisegítő gazdaságok helvzetét, ez utób­bit 273 helyszínen — mondotta befejezésül Tóth István, a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságéinak; me­gyei igazgatója. Tanka László Új kiránduló­központ Gemencen A gemenci erdő szélén. Szekszárdiéi hat kilométerre új kirándulóközpont nyílt. A Tolna megyei Tourist keze­lésében lévő épületegyütteshez 70 személyes étterem, büfé és információs iroda is tarto­zik. Az új létesítménytől in­dul majd a kisvasút a gemen­ci erdőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom