Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
Pedagógusok nélkül nem megy Egészséges pezsgést, nyitott szellemet! r A KISZ XI. kongresszusára Immár fél éve tartó készülődés valamennyi szintű fórumán megfogalmazódott az igény, hogy az ifjúsági szövetség fordítson több figyelmet a fiatalság különböző ré_ legelnek sajátosságaira. Különösen fontos a mozgalom jövője szempontjából a legifjabb korosztály, a középiskolások szervezeti életének megújítása. Hogy lesz-e mindezekből valóság? A diákságon kívül rt jórészt a pedagógusokon fUúlik majd. Dr. Rozgonyi Józseffel, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatóhelyettesével beszélgettünk arról, hogyan fogadták az iskola pedagógusai a KISZ megújulási törekvéseit, hogyan látják a megvalósítás realitásait. — Milyen elképzeléseik vannak az öntevékeny diák- csoportok létrehozására? — Bár, a részletek még nagyon kimunkálatlanok, úgy gondoljuk, elsősorban meglévő hagyományainkra építhetünk. Sok szakkör, sportkör, stúdió, irodalmi színpad, énekkar, Ifjú Gárda-egység működik nálunk. Ehhez jönnek még a szakmai érdeklődésű szervezetek, a Vöröskereszt, az MHSZ, s felkínálta már a kapcsolatot a TIT és a közgazdasági társaság is. Nemrégiben nagy reményekkel kecsegtető szerződést kötöttünk a Nógrádi Sándor Múzeummal, amely újabb lehetőségeket ígér a gyerekeknek az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységre. Tervezzük. szintén a múzeumi dolgozók segítségével, a régi diákszínjátszás hagyományait felelevenítő színjátszókor megalakítását is. — A kínálat tetszetős. A kívülállóknak azonban —, de tok pedagógusnak is — nem világos, mi mindebben az új? Hisz’ szakkörök, egyéb csoportok eddig is voltak az iskolában ... — A megalakuló öntevékeny diákkörök lényege az önigazgatás lesz — hangzott a további válasz. — A szakkörök általában úgy működtek, hogy volt a tanárnak egy évek óta jól bevált tematikája, amit újra és újra végigcsinált. Most gyerekvezetőségek lesznek, amelyekről el tudom képzelni, hogy bizonyos keretek között még meg is választhatják, melyik pedagógussal szeretnének dolgozni. Sokkal nagyobb kezdeményezési lehetőséget, szabadságot jelent ez a diákoknak. — ÜffV gondolom,. a pedagógusnak jóval több munkát ad a diákmozgalom új formája. Vajon vállalják-e majd? — Bizonyos, hogy más mentalitást kíván ez a munka. Az irányításnak is kevés, bé direktnek, fiatalosabbnak kell lennie. A mi tantestületünk nagy érdeklődéssel, segítő szándékkal és kíváncsisággal fogadta az új kezdeményezéseket. de őszintén meg kell mondani, nem mindenki lesz alkalmas és kapható erre a munkára. — KISZ-es fórumokon, tanári . körökben azt tapasztalom, hogy sok szó esik az öntevékeny körökről, de sokkal kevesebb a KISZ-es közösségek jövőjéről. .. — Az újdonság természete, sen jobban foglalkoztat mindenkit. A KISZ-esekkel szemben keményebb politikai elvárások lesznek. Már most, a tagfelvételeknél felborzolta a kedélyeket a nagyobb követelménytámasztás, a megfelelő értékrend kialakítása. Felmerült; a létszámcsökkenés nem biztos, hogy minőségi javulást hoz. A KISZ- tagtól a szervezet is, a pedagógus is azt várja, hogy igénye legyen az aktív politizálásra. tájékozottságra, állandó an képezze magát. — Gyakran éri a vád az iskolát, hogy nem teremt elég lehetőséget a diákoknak a valódi politizálásra. Nem ad alkalmat, hogy az őket érintő döntésekben érdemben részt vegyenek, s szavuk következményeit érezzék mindennapi életükben. — Kicsit másképp közelítem meg a kérdést: Vajon. maga az oktatás kellően demokratikus-e? Ügy érzem, ha a tanórai munka megmarad a jelenlegi szinten —, amely sok esetben csak „kinyilatkoztatás”, nem tudunk igazán demokratizmusra nevelni. Az oktatási törvény életbe lépésével tovább bővül a diákok beleszólási lehetősége az iskolai munkába. Nem mindig érettek azonban arra. hogy felelősséggel mondjanak véleményt. — ördögi kör: a gyerekek éretlenek, de hogy is lehetnének mások, ha nincsen alkalmuk a demokratizmus gyakorlására. Hogyan lehet ezen változtatni? — Elsősorban az kell. hogy demokráciát tapasztaljanak maguk körül. A tanulmányi munkában is, az órán kívüli tevékenységekben is. Fontos, hogy jól informáltak legyenek. Ha érzik, hogy felnőt! ként kezeljük őket. elmondjuk, milyen feladatok előtt állunk, s azt is, mii az S szerepük, megnyerhetők. Hogy felelősen mondjanak véleményt, ahhoz az is kell, hogy jobban ismerjék diákközösségüket, s ne szimpátia és szűk baráti kör legyen a mérvadó. Korlátokat jelent a tanárok nagy leterheltsége is. Én úgy gondolom azonban, mindenképp megéri, mert a befektetett munka megtérül. Nyitott, fogékony gyerekek között dolgozni sikerélmény a tanárnak. Véleményem szerint, ha az új diákmozgalom egészséges pezsgést, nyitott szellemet hoz, már megérte. Kovács Erika Csak téglányi terhet N em félt első jelentős közéleti munkájától a fiatal tanácstag. A tervet tulajdonképpen a falu gondolta lei... A fiatalasszony a múlt évben lett tanácstag, választókörsete lakóinak bizalmából. A közéleti munka, amire éppen készült, a választókörzet lakóinak meggyőzése, egyetértésének elnyerése a vízmű létrehozásához. A falu egészében mindez nemcsak a fiatal tanácstag feladata volt, hanem a majdnem esztendeje választott tanács minden tagjának tennivalója. A testület, a többéves kötelezettséggel járó. a falu jövője szempontjából korszakos ügyben nem emelhette vállára az egyedüli felelősség terhét. A döntés csak úgy volt elképzelhető, ha a tanács akarata mellé a falu közösségének a falu, polgárainak névre szólóan megfogalmazott támogatást is megnyerik. Korábbi években a falu tanácsa, a település tanácstagiéi nem túl nagy önállósággal döntöttek saját lakóhelyük ügyeiben. Kevés közvetlen beleszólása volt a falu lakosságának egy-egy helyi fejlesztésbe. Az utóbbi években viszont szaporodtak a közvetlen beleszólás példái. Hiszen a gyakorlat bizonyította: a legjobb •zándék sem válhat valósággá, vagy legalábbis örömet ho- »ó, a falu igazi előrelépését jelentő tetté, ha nem a faluban, „találták ki”... Az vált igazi erővé, amelyet mindenki a •ajátjániak érzett, amelyben — a falu közvéleménye szerint, az által elismerve — a maguk személyes gondolata fogalmazódott meg. Az utóbbi hónapokban a településfejlesztési hozzájárulás Igenjei — sok helyen a nemjei — igazolják a személyes egyetértés megszerzésének fontosságát, ennek eszközét a személyes találkozást, beszélgetést — ha kell —, vitát. Mostanára már valósággá vált a közvetlen beleszólás egyik el nem hanyagolható eleme: legyen mibe beleszólni. Mégpedig érdemben. Legyen-e úthálózat-bővítés vagy fordítsák másra, óvodára, művelődési házra a megajánlott összeget? De még előbb, egyáltalán tegyenek a polgárok is le a közös asztalra egy bizonyos összeget? Ahol a közvetlen beleszólást, a beszélgetést csak valamiféle „levelező demokrácia” helyettesítette, ott sok helyen hamvába holt a jobb aorsra érdemes igyekezet. „Húzza alá..„Tegyen ikszet a megjelölt helyre.. .” ilyen módon, személyes találkozás híján, nem cserélődhettek a vélemények, nem hathattak érvek és ellenérvek egymásra. Az ilyesféle beleszólás nvo- snán a közös asztalra, a támogatás helyett csak a ..nem” kerülhetett. Hallottam községvezetőktől, még most is csak valami konokságot, makacsságot emlegetni. Szó sincs minderről, csak éppen még sok mindent gyakorolni, tanulni (és iamtani) kell. A demokratizmus mélyítésének tanulásában — községe, ▼árosa és polgára válogatja — ki előbbre van már, ki hátrább. Aki már lépett egyet-kettőt, tanúsíthatja, hogv a szegélyes találkozás hallatlan erőt. hátteret jelent közös ügyek *1 döntésében. Erősíti mindez azt, amit mondhatunk egyszerűen gazdaérzésnek, vagy kicsit szebben szülőföldszeretet- eek. Mindebben felelősséggel munkálkodni szép kötelessége a fiatal tanácstagnak. De kötelessége mellé állni mindenkinek, aki vállalhat, ha nem többet, csak téglányi terhet lakóhelye boldogulásáért, '• Kézi festésű Zsolnay- porcelánok Különleges, kézzel festett porcelánfajansz-készítményeket előállító manufaktúrát hozott létre a pécsi Zsol- nay Porcelángyár. A már korábban is ezzel foglalkozó részlegeket összevonták, és egy helyre telepítették, azokba az üzemcsarnokokba, amelyekben korábban műszaki porcelánokat készítettek. A .közelmúltban átköltözött végleges helyére a festő, és aranyozoműhely is, és ezzel befejeződött a gyár alapítójáról elnevezett Zsolnay gyáregység létrehozása. A kényes terméket most jóval kevesebbet kell. szállítani, mert a gyártási mozzanatok közelebb kerültek egymáshoz, A korszerű, mikroprocesz- szorral vezérelt egetőkemen- cék üzembe helyezésével a Zsolnay gyár tavaly megkétszerezte a kézzel festett porcelánfajansz-termékek gyártását. Az idén még nagyobb mennyiséget, több mint százmillió forint értékű díszes mokkáskészletet, bonboniert, tányért, tálat és dísztárgyat állítanak elő jórészt külföldi — amerikai, ausztráliai, jugoszláviai, kanadai, kuvaiti, NSZK-beli és svájci — megrendelésre. E márkás porcelánok különleges értékét a kézzel festett, jellegzetes virágszirom-motívumok adják, amelyeket nem közönséges porcelánfestékkel. hanem magas hőfokon kiégő mázzal visznek rá a vajszínű alapozóval fedett fajanszra. Így azon nagy keménységű, kopásálló és eredeti. színét évszázadokig megőrző díszes, fénylő bevonat keletkezik. A kemence erős füzéről „scharf feuer”-nek nevezett eljárással készülő pécsi porcelánok a legszigorúbb egészségügyi követelményeket is kielégítik, mivel nem tartalmaznak ólommázat. Hiänyofir, Vfibbletefc, felelősségre vonäsok „Nem a bírság, hanem a helyes gazdálkodás a célunk!" Beszélgetés Tóth Istvánnal, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatójavai Nem egyszerű dolog manapság eligazodni a jogszabályok dzsungeljében, nemcsak az egyszerű állampolgárnak, hanem gyakorta a gazdasági szakembernek sem. Jelzik ezt a statisztikák is: a tavalyi adóhiány több mint nyolcszorosa az előző évinek, tizennyolcszorosa az egy esztendővel korábbinak. De csaknem hasonló mértékű a növekedés az adótöbbleteknél is, márpedig ki az, aki csupán nagylelkűségből ily módon segítené az államkasszát?! Nos, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések ennél sokkal árnyaltabb képet mutatnak a mindennapi gyakorlatban, voltaképpen ennek „színeiről” beszélgettünk Tóth Istvánnal, a Pézügyminisz- térium Ellenőrzési Főigazgatóságának Nógrád megyei igazgatójával. — Több az ellenőrzés, nagyobbak a kifogásolt összegek, a felelősségre vonások. Mit jelent ez: jobb munkát végeznek az ellenőrök vagy pedig romlott a pénzügyi-gazdasági morál? — kérdeztük az igazgatót. — Is-is. Nézze, az elmúlt évben 71 vállalatinál, szövetkezetinél, továbbá 214 kisgazdaságnál végeztünk pénzügyi - gazdasági ellenőrzést, illetve vizsgáltak a társaságok adóztatását. Ezek során azt néztük meg, mennyire valódiak a mérlegkimutatások, milyen a számviteli és bizonylati fegyelem. teljesítik-e az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, szabályszerű-e a különféle alapok képzése, illetve élnek-e a különféle támogatási lehetőségekkel. Félreértés ne essék: nem az a eéluok, hogy „mindenáron kötöaködjünik”, hanem szeretnénk elősegíteni a helyes, a törvényes gazdálkodóst. Tehát, az állam és a gazdálkodó esvség órdekösszhanigjáma is figyelünk. — Ne haragudjon, de nehezen tudom elképzelni, hogy a mai gazdasági helyzetben egy vállalat nem tud arról: neki állami támogatás jár... — Pedig előfordult ilyen.! Például egv salgótarjáni gyár, a rubelelszámolású exportjövedelmezőség számításának hibái miatt több mint nyolcmillió forint támogatástól esett el. Említhetek ellentétes példát is: a szandál termelőszövetkezet a bórjúsiaaporuilat utáni támogatást vette helytelenül igénybe, Drégelypadán- kon és Szécsényben a termelést árkiegészítést és a dotációt, Pásztón a beruházást támogatást használták föl jogszabályellenesen a termelőszövetkezetek. De sorolhatnám bőséggel a példáikat. — És mi lett a folytatás? Történt-e felelősségre vonás? Egyáltalán, kimutatható forintokban is — a vállalati, szövetkezeti alapokra gondolok — az ellenőrzés hatása? — Természetesen. Nézzük a hetvenegy vizsgáit gazdasági egységet: haitvanh érőmnél módosult az eredmény! Revízióink a mérleg szerinti eredményt 54.1 millió forinttal növelték és 60,5 millióval csökkentették. Például volt olyan szövetkezet, ahol csaknem ötmillió forintos csökkenést okozott a feltárt munka- dij-adóhiámy. Három gazdasági bírság kűszabását indítványoztak. ebből ké* esetben jogerős ítélet született: a Romhányi Építési Kerámika- "várs>t több mint ötmillió, a Rétsági Építőipari Szövetkezetét kétmillió forintra büntették — Térjünk át egy m»sik témára, a nyolcvanas években fellendült kisvállalkozásokra. Az önök számára „kicsi-e” a kisvállalkozás? — A számszerűséget és a termelési értéket tekintve sem. hiszen ma már a megyében 113 gazdasági munkaközösséget, 431 vállalati gazdasági munkaközösséget, 65 ipari és 5 áfész-szakcsoportot tartunk nyilván, 406 milliós termelési értékkel, ami például egy közép nagyságú tanácsi vállalat éves termelési értékének felel meg. Megmö- vekedetJt számuk indokolta, hogy az igazgatóságon az ipari, a kereskedelmi és szolgáltatási. valamint a mezőgazda- sági és élelmiszeripari osztályok mellé létrehozzuk január elsejétől a belföldi társaságok osztályát. — Volt munkájuk... ? — Bőven: tavaly 215 vizsgálatot végeztek, mind az adókülönbözet, mind pedig a bírság összege jelentősen megnövekedett. Jónak mondható viszont, hogy büntetőeljárás kezdeményezésére nem került sor. ugyanakkor 35 esetben szabtak ki bírságot. A felitárt hiányosságok között továbbra is magas arányt mutat a naplófőkönyv vezetésével kapcsolatos szabálytalanság, ebben nem különítik el kellőképpen asz adóköteles és az adómentes bevételeket, nem készítenek leltárt év végén a fogyóeszközökről és anyagokról, a bizonylatokat nem időrendi sorban vezetik be — hogy csak a leggyakoribb hibákat említsem. Sajnos, nem ismerik kellőképpen a jogszabályokat ! — Fogadatlan prókátorként közbe keli szólnom: ugyanis, nem hiszem, hogy ebben a jogszabályrengetegben — a nyelvezetről nem is szólva —, egy átlagos vállalkozó megfelelőképpen el tud igazodni. Azt pedig kevesen tehetik meg, hogy elvégeznek egy közgazdasági, majd egy iogi egyetemet, s ezután alakítanak géemkát. szakcsoportot... — Egyszerű lenne azt válaszolni, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a felelősségre vonás alól, De mint korábban is hangsúlyoztam, a mi célunk nem a büntetés, hanem a helyes gazdálkodás megvalósítása, elősegítése! Éppen ezért heti két alkalommal a társaságok részére konzultációs lehetőséget biztosítunk, de bármely napon felkereshetnek bennünket, mi a szükséges információkat megadjuk. A szakmáját jól ismerő, felkészült, segítőkész gárda dolgozik a belföldi társaságok osztályán, hétfőnként még az esti órákig is bent vannak, várják az ü esteieket. Ám, sajnos nem jönnek. Én is tartok fogadóórákat, de évek óta senkii nem keresett fel példáiul kisiválLlalkazási ügyben.' Továbbá: a Marx Károly Köz» gazdaságtudományi Egyetem Továbbképzési Intézettel közösen tenfalyamot indítottunk, amelyen előadásokait tartunk a leggyakoribb hiba-* lehetőségekről, a gaizdasági- pénzüigyd szabályok alkalmazásáról. Aztán brosúráik, különféle kiadványok jelennek meg, közlönyök kaphatók.. i Csak hát minderre időt kell szánni. Nem pedig akikor keU fűhöz-fához szaladgálni, telefonálgatni. amikor a revizorók megállapítják a hiányosságokat. Sajnos, az állampolgári fegyelem az utóbbi időJ ben romlott, s ez a mi munkánk során is erőteljesen jelentkezik. — Nem kifejezetten idej tartozik a következő kérdés, de a közvéleményt ugyancsak foglalkoztatja: hol a tisztességes jövedelem felső határa? Legendák keringenek a kisvállalkozók jövedelmi viszonyairól, a gmk-k, vgmk-k kereseti lehetőségeiről. Ugyanakkor sok az ellentmondás, például a vgmk-k esetében egyre hadd utaljak: a munkaidő húsz-huszonöt százaléka ban nincs kihasználva, viszont egyre-másra alakulnak. .. — E kérdésikor egy külön- temáit kívánna, csupán két dolgot mondok ezzel kapcsolatban. Először is, nem szabad általánosítani, váltamén v- nyá kisvállalkozást mindig konkrétan kell vizsgáűim, nem pedig szóbeszédek alapján. Hogy hol a tisztességes jövedelem határa? Ahol hatékonysággal lefedezhető a munka, amely nem kizsákmányoláson alapul, s éltekét elismeri-igényli a piac. Ezt fb- rimtakbam nem lehet megmond dani, tfe forint is lehet tisztességtelen, ha csaláson alapul. nem? Való igaz, a vállalati gazdasági munkaközösségek helvzete nem rendezett, mi is gyakran tapasttatank hiányosságokat, s halljuk azt a véleményt; úgy kellene fog- lalkoztaitini a dolgozókat, hogy főmunkaidőben, jól szervezett munkával, a minőség és mennyiség helves ösztönzésével juthassanak nagyobb jövedelemihez. — Vé-ezetül: mit terveznek ez évre? — Szempontjaink:, feladataink jogszabályban rögzítettek. Az idén kiemelt figvelmet kap a társadalmi tulajdon védelme, aiz ezzel kapcsolatod belső szabályok alkalmazása, valamint a tdjesítménnyel nem arányos jövedelmek, a tisztességtelen gazdálkodás okainak feltárása, a gazdálkodás etikáját sértő jelenségei* megállapítása, a személyes — nem pedig a kollektív — felelősség érvényesítése. Toválb- bá szeretnénk táiékozódmt a* új vállal átirányítási formák gyakorlatéról, vizsgáltak a ki stell aiiikozáisokaf. a kisegítő gazdaságok helvzetét, ez utóbbit 273 helyszínen — mondotta befejezésül Tóth István, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságéinak; megyei igazgatója. Tanka László Új kirándulóközpont Gemencen A gemenci erdő szélén. Szekszárdiéi hat kilométerre új kirándulóközpont nyílt. A Tolna megyei Tourist kezelésében lévő épületegyütteshez 70 személyes étterem, büfé és információs iroda is tartozik. Az új létesítménytől indul majd a kisvasút a gemenci erdőbe.