Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
Pártbizottság előtt a vátta^H feladatok Japán liuüámpapírgyárió gép Csepelen A papíripari rekonstrukció keretében új japán automatagépsor kezdte meg a próbaüzemet a Csepeli Papírgyárban. A Mitsubishi cégtől vásárolt hullámlemezgyártó gépsorral jelentősen — 13 ezer- tonnával (mintegy 20 százalékkal) — megnő az egyik legkorszerűbb csomagolóanyag évente gyártható meny- nyisége. A gép nemcsak meggyorsítja a gyártási folyamatot — dupla sebességgel üzemel, mint korábbi társai —, de a kész hullámpapír minősége is jóval magasabb, mint a Magyarországon eddig gyártottaké. A legszélsőségesebb időjárási viszontagságoknak is ellenáll, igen rugalmas és nehezen össze- roppantható. Előnye, az is. hogy még dobozzá hajtogatás előtt, vagyis lemez formájában nyomtatható, míg a hagyományos módszer szerint a kész dobozokra ragasztják rá, jóval nagyobb munkával, a színes nyomtatott papírt. Ezenkívül, átázás ellen is im- pregnálhEÍtó. ha erre szükség van. Ugyanolyan mennyiségű hullámlemez előállításához kevesebb papírra és energiára van szükség, mint korábban, s az üzemeltetéshez is' kisebb létszám elegendő. Az új gép üzembe állításával a termelési költségek tetemesen csökkennek. Korábban. a speciális igénybevételnek kitett — például a trópusi exportszállításokhoz szükséges — hullámlemez .dobozokat külföldről kellett importálni. Az új gépsorral —. amely egyébként számítógépes vezérléssel működik —, már ki lehet elégíteni az igényeket. A tervek szerint az új gépsor még ebben az évben megkezdi az üzemszerű termelést. Forintok a minőségért ff Bonnal a pénztárhoz 99 Amikor a gyár közelébe élek, már föltűnik a nagy csönd. Azután kiderül: áram. szünet van. Béres József főmérnök azzal fogad, hogy minden a terv szerint alakult, ezt az áramszünetet az KMÄSZ már jó előre beje. lentette. Igaz, ők azt kérték a szolgáltató cégtől, hogy május negyedikén kezdjenek hozzá a 20 kilovoltos vezetékek fölülvizsgálatához. ne ötödikén. Fgy nap? Mit szá. mit az? Sokat! A gyárat két napon át sújtotta a „villanytalanság”, így azon a bizonyos vasárnapon — egyetlen napra — be kellett gyújtani a kazánokat, amik a gőzvasalás energiáját biztosították, azután hét. főn már ismét hidegek maradtak a csövek. Eszébe jutott több gyári dolgozónak, hogy vajon mindenki egyfor. mán gondolkodik az energiatakarékossági programról..? — Most alig harminc embert talál munkában — mondja a megtermett férfi, aki kerékpárral járja a gyár fontos helyeit. — Javításokat végeznek a műszerészek, dolgozik a szállítás és a készáru- raktár. Az élet nem állhat meg, a kiesést be kell pótolnunk. Szabadnapokon jönnek majd be az asszonyok ezt a hiányzó három műszakot pótolni. Ha most hallgatnak is a varrógépek, azért csak megérdeklődöm a főmérnöktől, hogyan is áll a Budapesti Finomkötöttárugyár az export- termeléssel, milyen követelményeket ró ez a balassagyarmati gyárra? — Hiszi, nem hiszi, szerintem nincs különbség a hazai piacra készülő, meg a tőkésexportra induló termék gyártása között. Szavait csak megerősíti Bauer József, aki a varrógépműszerészek csoportvezetője. — Nincs kijelölve egyetlen gép sem hogy ez csak exportra termelhet! Minden gépnek tudnia kell ugyanazt a színvonalat. — Nem lehet könnyű dolguk, hiszen ezen a Textima típusú gépen az olvasható: készült 1973-ban. Azaz tizenhárom éve. Ugyancsak elhasznált masina, hiszen két műszakban kell dolgoznia. A csoportvezető —, aki egyébként sem szívesen állt szóba az újságíróval — most kicsit morcosabb lesz. — Az az igazság, hogy sok elhasznált varrógépünk és egyéb masinánk van. De, nem is ez a legnagyobb gond. hanem az, hogy gyakran kell ezeket a nem éppen korszerű gépeket átállítani. Néha, egy egységen —, ahogy itt mondják: blokkon — belül háromféle munkát is végeznek az asszonyok, mert rend- szertelen az anyagellátás. Mint kiderül, a majd félezer itt dolgozó soha sem lehet biztos abban, hogy ugyanazt a pénzt megkeresi-e februárban, amit januárban, mert a norma változik, s nem is ritkán. Azt már Rózsahegyi Sándorné varrónő mondja harmadnap, amikor a több kilométernyi vezetéken ismét elindult az áram, hogy bizony nagyok a szélsőségek. A teltkarcsú asszony meséli: — En már itt nőttem föl. Hatvanötben kezdtem tanulni a szakmát, lassan húsz éve szabadultam. Volt hónap, amikor még háromezret sem kerestem, de akadt olyan — azt bekereteztem —, amikor viszont hétezret vittem haza. — Azt tudja, hagy mikor végez olyan munkát, amit tőkés-, illetve szocialista országba exportálnak majd? — Tudom. Sőt! Ezt az egész blokkot átrendezzük olyankor, ha kell, hogy szalagsze- rűen dolgozhassunk. — Van különbség a belföldi és a külföldi munka között? — Van. A belföldiek néha kukacosabbak! Komolyan! Na, azért az a csíkos ruha sem volt könnyű, amit legutóbb varrtunk. Talán nyugatnémet exportra ment? Nagyon precízen kell az ilyen anyaggal dolgozni, mert az átvevő a csíkok szerinti illesztés miatt is visszadobhatja! — Mikor keresnek jobban? — Volt olyan tőkésexport- munka, amin bizony alig kerestünk valamit. Az a baj, hogy kis szériákat csinálunk, gyakran kell átállni. Mire az ember megszokná, már tanulhatja az újat. — A normarendezésbe beleszólhatnak? — Igyekszünk! Nem mindig fogadjuk el azt, amit „leosztanak”! Akkor azután jönnek és megmérik még egyszer, ellenőrzik a korábbi számítást. Megegyezünk ... Gáspár Antalné brigádvezető a 38-as blokkban dolgozik, egy műszakban. Tagja a megyei pártbizottságnak, így nagyobb „belelátása” van a körülöttük történő eseményekbe. — Az egész cég az elavult gépparkkal küszködik, ezekkel a masinákkal kell kifogástalan minőséget produ- kállmunk. Szinte lehetetlen, de azért megpróbáljuk. Nem sikertelenül. Mint mondja, a fizetés harminc százalékkal több. ha tőkésexportra termelnek és persze kifogástalan a minőség. Reklamáció előfordul, de ritkán. — Az ember nem sokat gondolkozik azon, hogy export, vagy hazai forgalmazású lesz-e a termék. Jót kell csinálni és kész. Ehhez mindenképp segítség a mozgóbér, a bónrendszer. A közvetlen munkahelyi vezető a célfeladat kitűzésekor már azt is tudja, hogy milyen többletforintot fizethet. Amikor a munka kész, adja a bont, aki kapja már mehet is a pénztárhoz. A „Butiban” dolgozók többsége —, bár a bérét kevesli — jó! érzi magát a gyárban. Jó közösségek alakulnak ki és ezek a közösségek segítik át a gondokon a megtorpanókat. H. Z. Szembe kell nezni követelményekkel A közlekedés, az áruszállítás olyan jellegű tevékenység, amely szorosan kapcsolódik az emberek mindennapi életéhez, a termelőüzemek munkájához. A jelentősége tehát meghatározó. Mint az egyik legfontosabb kérdést, a munkásszállítást állíthatjuk példának: keletkezzék zavar a munkások időben való munkahelyre szállításában, máris felmérhetetlenek a károk. De hasonlóan érzékeny gazdasági kihatása lehet annak is, ha a megrendelt áru nem jut időben a megrendelőhöz. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tehát nem véletlenül tűzte napirendre a közelmúltban a Nógrád Volán Vállalat tevékenységét. A testület elfogadta., mint általános megállapítást: a vállalat, megfelelően tudott alkalmazkodni a követelményekhez. A gazdálkodás egyensúlyát megőrizték, a megyében jelentkező személy- és áru- szállítása igényeket alapvetően kielégítették. A testület legfontosabb kötelességének azt tekintette, hogy a vállalati munkához elsősorban politikai eszközökkel nyújtson segítséget. Ennek során több ajánlást tett a munka további javítására. Ezeknek az ajánlásoknak a rendszerezésére. a napi munkában való alkalmazására, a feladatok végrehajtásának felbontására került sor a közelmúltban lezajlott vállalati pártbizottsági ülésen, ahol a végrehajtó bizottság megbízásából Kuris Sándor forgalmi és kereskedelmi igazgató- helyettes terjesztette a pártbizottság elé a személyszállítás és az árufuvarozás VII. ötéves tervi kereskedelmi és forgailomfejlesatésá koncepcióit. Az elmúlt időszakbeli a fuvarpiacon való megjelenés, de mé*? inkább a megmaradás feltételei — a szabályozók módosításával — lényegesen megváltoztak. A kialiaikult ver- senyhelyzet a vállalatot hatékonyabb munkára, rugalmasabb üz!etnoKtikára ösztönözte. A jövőben tehát tovább kei! javítani a vállalati hatékonyságot. a belső tartalékok folyamatos feltárását, a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodó vállalati magatartást. Késlekedésre a vállalat életében nincs lehetőség. A mindennapi lüktető élet a legfőbb hajtóerő. Mert nem késlekedhetnek az atapeilá- tottsággal, a személy-, a munkás- és tan u lós záll í t ássa 1. Csakhogy a követelmény itt a szállítás színvonalának megőrzése mellett a gazdaságosság és kulturáltsás javítása. És ez nem ki« feladat, mert az igén vek növekednek, ebhez rugalmasan alka'mszkodra kell méghozzá úev. hosv a iövedejmezőség is javuljon Ezért kényszerülnek arra is. hogy a szakmai átlagot meghalad ó költségek csökkentésére külön intézkedési tervet dolgozzanak ki. Szerteágazó tevékenység jellemzi a közlekedési szakmát. A közeljövőben megoldásra váró feladat például Salgótarjánban a 21-es út városon átvezető szakaszának építésével olyan terv kidolgozása, amely a ráfordítások jelentősebb növelése nélkül biztosítja az új, nagyobb követelményű utazási igények kielégítését. Balassagyarmation a város rohamos fejlődésével! elkerül - heteden a helyi közlekedés bővítése, hogv a lakótelének és az ipartelepek mint közelebb kerüljenek egymáshoz. Pásztőn. Bátonyterenvén is nélkülözhetetlen a helyi közlekedés bővítése, mert lakossági szolgáltatás elsősorban, de egyben vállalata érdek is. Mindezeket a forgalombiz- tonsáig betartása mellett az utazási sebesség növelésével. Ahogyan a pártbizottság megfogalmazta: „ . . nagyobb hangsúlyt fordítani a megbízhatóságra, a pontosságra és készen állni a jelenleginél szerteágazóbb igények kielégítésére. A VII ötéves tervben a személyforgalmi feladatok sikeres megoldásának elősegítése érdekében lépéseket kell tenni a korszerűbb forgalom iránvftá&i eszközök (URH. számítógép stb.) ter- me'ésbe történő állítására.” Nem kisebb a követelmény az áruszállításban sem. Ellenkezőleg. nehezíti a vállalat helvzetét. hogv az áruszállítási igények nem növekednek, miközben különböző szektorok részt kérnek a piacbó’. Ezért élesedik a fennmaradásért folyó verseny. A vállalatnak ebben a helyzetben is korrekt példamutatást kell gyakorolni és vállalni a tisztességes versen vt. Erre a pártbizottság külön felhívta a vállalati vezetés figve'mét. Jól fogalmazott feiszóiptásíibím Húszak Artúr vállalati igazgató. amikor hangsúlyozta létérdeke a vállalatnak. hoev pontos és megbízható maradjon a piacon. És ez vonatkozik a belföldi távolsági fuvarozásra, a nemzetközi közúti árutovábbításra. de a tömegárus árufuvarozásra is. Az értéktermelő munka tehát újabb és újabb próbákat állít a vállalat dolgozói elé. A párt bizottsági ülésen megfogalmazód ott ezien követelmények végrehajtásához szükséges tennivalóik alkalmazása. Most a pártszervezetek, párt- csopontok. párttagok egyénileg végzik a munkájukat. A Volánnál jó a kapcsolata a párttagoknak és pártonk'vtili- éknek, mert szoros egységet alkotnak. És ez biztosíték arra, hogy a feladatokat ha ne- "hezeb is. megoldták. Bobál Gyula Konferencia az ötletekről Ne külföldön gyümölcsözőinek a magyar ötletek! A magyar műszaka szakemberek világában a nemzetközi átlagnál jóval több új ötlet születik. Sajnos, .jórészük megvalósulásét késlelteti vagy megakadályozza a tudatlanság, az infrornáció hiánya, a bürokrácia, a szakmai féltékenység. Ez késztette arra a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületet, hogy május 14. és 16. között Siófokon, az OKGT üdülőjében erről a témáról rendezzen konferenciát. Védik a Balaton halállományát A Balatonon, ahol most ál- 1 talános horgászata és halászati tilalom van érvényben, ebben az időszakban kettőzött figyelemmel ügyelnek a vízterüiet- re. A halászok, a halőrök megerősített szolgálatot tartanak, járják a partokat, s csónakokkal a nádasok rejtett zugait is felkeresik. Az éberség kívánatos, hiszen nem csökken az orvhorgászok és -halászok száma. Szigonnyal, fenekező horoggal, valamint más — meg nem engedett — e ••zközökkel és módszer ekikel Uiég a tilalmi időben is ritkítják a halállományt, A Balatoni Halgazdasági Vállalat és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége az idén is több millió forintot költ ivadékok telepítésére. Ennek íz értéknek a védelme a halászok mellett a horgászok érdeke is. akik önkén- tes őrszolgálattal segítik a hivatásos halőrök munkáját. Feldolgozásra és szállításra várnak a sertések a Karancshús lat előhűtőjében. ahol Rezes János végzi feladatait Szövetkezeti Közös Válla. — kj — Kultúr gyom a napraforgó? Ahogy o növényvédők látják Némiképp megbomlott a növényi vegetáció egyensúlya, — vélik a szakemberek, s mindezt joggal a változékony időjárás számlájára írhatjuk. A szántóföldi növények a ko. rabban tapasztalt lemaradást ugyan „behozták”, ám ez nem csökkentette a növényvédő szakemberek dolgát. Hogy miért? Nógrádban jelentős területeken termesztenek napraforgót, nem csekély haszonnal. Az idén azonban — éppen a rendhagyó időjárás miatt — az őszibúza-, és őszi- árpaföldeken, ahol korábban napraforgó termet l most ez a növény okoz galibát. A vegyszeres gyomirtás az óla. jós magvú növény első keléseit hatástalanította a gabonaföldeken, ám a másodkelések már együtt növekednek a búzával, árpával. Az elmúlt héten, de legkésőbb ennek a hétnek az elején tehettek vagy tehetnék még a jövendő veszteség ellen a gazdaságok. A kultúrgyommá vált napraforgó és társai ellen, Dikotexet, illetve az NDK gyártmányú Sys 67 ME Flüssig elnevezésű gyomirtó szereket ajánlja a hozzáértő. A búza kelése előtti úgynevezett alapkezelés idején, megjelent a földeken a vetésfehérítő imágó. így a védekezésnél már rovarölő szer is került a gyomirtó mellé. Több mint ezer hektár cukorrépa. 11 ezer hektár napraforgó alapkezelését elvégezték a szakemberek, csakúgy, mint a 700 hektár lóbab, 800 hektár lencse, és 1000 hektár borsó területén, A tavaszi árpa verésein most dolgoznak a növénvvédősök. Ezt követi a kukorica és a burgonya vegyszeres gyomirtása. A korábbi éveknél nagyobb területen és jóval nagyobb számban észlelhették a gazdák a dalban is megénekelt rovart A rajzás robbanásszerűen zajlott. A f6 terjedési terület a Mátra nyugati— északnyugati része, valamint a Börzsönyalja volt. A veszé- iyeztetetí területeken az erdőgazdaságok és a mező- gazdasági nagyüzemek a MÉM repülőgépes szolgálatának helikoptereit hívták segítségül. Az erdőszegélyeken és az ültetvényeken végrehajtott permetezés remélhetőleg elpusztítja a cserebogár lárváit, elejét, véve ezzel a jövő évi „inváziónak”. Rekonstrukció a kékvércsék c* dójában Tíz hektár új telepítéssel gyarapodott az elmúlt napokban a hortobágyi ohati ős tölgyes. ahol Homoki Nagy István a „Kékvércsék erdeje” című filmjét forgatta. A nemzeti park igazgatósága teljes felújítási programot dolgozott ki a kipusztulóban lévő őstölgyes megmentésére. A munka három esztendővel ezelőtt kezdődött és még több évig tart. Először a legveszélyeztetettebb részek kerülnek arra, hogy megmentsék a mintegy 270 hektárnyi pusztai erdőt. NÓGRÁD — 1986. május 13„ kedd 3
