Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

­Érdekességek innen-onnan O Érdekességek innen-onnan O Érdekességek mnen-onnan Bo gár csillagászok Lefényképezték a Halley­üstökös vulkánkitötését f Bulgária is bekapcsolódott b világűr nemzetközi tudo­mányos megfigyelésébe, így most a Halley-üstökös vizsgá­latába. Az Interkozmosz- pi'ogramban részt vevő orszá­gok 1983-ban megtartott ki­jevi szemináriumán megálla­pították, hogy a Bolgár Tudo­mányos Akadémia csillagá­szati osztályának nagy elő­nyei vannak: kényelmes déli fekvés, kiváló éghajlati fel­tételek és csillagászati tech­nika. A rozseni obszervató- tium fontos állomása a szo­cialista országok csillagászati hálózatának, s közismert a bolgárok részvétele a Vega- programbam is. A rozseni obszervatórium­ban 1984. november 25-éii, készítettek először felvétele­ket a Halley-üstökösről, s az­óta több mint 250 jó minő­ségű fénykép dicséri az itteni csillagászok munkáját. A Ro­zsén hegy tetején felállított teleszkóp 1985. szeptember 14-ről 15-re virradó éjszaka négy felvételt készített egy ritka éjszakai jelenségről: két üstökös, a Halley és a Jaco- bini-Zimmer — optikai csa­lódás revén — egymás mellé került. Megörökítette ezt a piomari obszervatórium is. Ezek a felvételek azért ér­dekesek, mert lehetővé te­szik az üstökösök vegyi elem­zésé,. 1985. november 7—10. között a bolgár csillagászok több mint 20 felvételt készí­tettek a Halley-ről. Feldolgo­zásuk során merült fel a íel- téteüezés, hogy a burok külső részében két mag is található. Hasonló megfigyelésről szá­moltak be a nemzetközi csillagászszövetség kongresz- szusának résztvevői, valamint egy szovjet különleges asztro­fizikai obszervatórium és az amerikai palomari obszerva­tórium tudósai is. A rozseni kétméteres teleszkóp segítsé­gévei lefényképezték az üs­tökös vulkánkitöréseit. Ez az információ a Vega-, Giotto-, és a Planeto—A-porgram szempontjából egyaránt rend­kívül értékes. Baranya legszebb országútja Tavaszonként két-három hétre a Hosszúhetényt Péccsel ösz- szekötő országút kiérdemli a Baranya megye „legszebb or- szágútja” címet. Ilyenkor borul virágba az út két oldalán álló több mint háromszáz cseresznyefa. A 60—70 éves vi­rágzó fák sok helyen alagútként borulnak az út fölé. i A munkanélküliség egészségügyi halása Osztrák, nyugiatoémet és svájci pszichológusok megáOia- pítottátk egy tanácskozáson, hogy a munkán élik ülisé g.n<ek riasztó egészségügyi következményei lehetnek. A muankamélk üiliek körében gyakoribbak a lélek­tani zavarok, a családi konflik­tusok, a ps zi eh aszom atiku6 b e­tegségek, például a lelki okokra visszavezethető szívbetegségek és gyomorfekélyek. A taniá'Ciskozás résztvevői sze­rint a tömeges és tartós mun­kanélküliség pszichológiai ,, el­nyom arodavsra” és társadalmi- Léiiektani károsodásra vezet. E lelki sérülések — ha egyáltalán gyógyíthatók — csak nagyon hosszú idő alatt gyógyulnak. Ab­ban is egyetértettek, hogy a munkanélküliség okai nem a munka nélkül maradt ember személyiségében, hanem a tár­sadalmi és gazdasági tényezőkben keresendők, s hogy káros hatá­sai hosszú távon csak munka­alkalmak teremtésével küzdhetők le. Valentin Piamenov: KIREKESZTVE Húsért áll sor­ba Nikiforov, és hallja: — Csont nélkül, Sztojna, jössz még hozzám a közértbe! — Zsír nélkül, Sztojna, jössz még hozzám a vendéglőbe! — Jössz még hozzám cipőt ja­víttatni! Jössz még hozzám ru­hát varratni! Jössz még hoz­zám a szerviz­be!. .. Hallgatja Niki­forov észrevétlen. és ő is szeretné, ha Sztojna el­menne hozzá. De hova? Talán mondja ezt neki: — Figyelj ide, Sztojna, jössz még hozzám az egyetemre, és nem fogom elmagya­rázni neked a dezoxiribonukle- insav szerkezetét! Valahogy ez nem az igazi! És Nikiforov, a tehetséges fia­tal tanársegéd ki­ment az üzletből, és egy furcsa cso­magot tartott a kezében, csontot és zsírt. És na­gyon, de nagyon szerette volna, hogy valaki ö- hozzá is elmen­jen egyszer! Mert enélkül nincs remény! És Nikiforov a gondolattól fel­lelkesülve meg­csúszott, és el­esett. Tél volt. Még a bokáját is kificamította. \ Fordította: Adamecz Kálmán £ NOGRAD - 1986. május 7, szerda Fiatalok a legfontosabb építkezéseken A közelmúltban 35 külön­böző építkezésre indultak el a moszkvai fiatalok, az or­szág nehezen megközelíthető, de ásványi kincsekben gaz­dag területeire. Üj városokat, ipari üzemeket, erőműveket és vasútvonalakat fognak épí­teni. 1986-ban eszesen több mint 120 ezer fiatal utazik ezekre az építkezésekre, kö­rülbelül 20 ezerrel több mint az előző években. 1986-ban három új város építését kezdik meg. Ebből kettő, a romantikus nevű Kedrovij (Cédrus) — a t omszki területen, Nyugat- Szibériában — és a Szol- nyecsnij . (Napos) — a haba- rovszki területen, a Távol- Keleten —- a szó szoros értel­mében teljes város lesz. A harmadik pedig, szintén a habarovszkj területen már több mint fél évszázaddal ezelőtt felkerülhetett volna a Űj városokat építenek a fia­talok térképre. Ugyanis ott építik majd fel, ahová a 30-as évek­ben az Amur menti Kom- szomolszk városát tervezték. Akkor azonban, mivel nehe­zen lehetett megközelíteni a területet, és a hatalmas Amur folyón műszakilag igen bo­nyolult lett volna a hídépí­tés, az építkezés helyszínét a folyó mentén száz kilomé­terrel feljebb jelölték ki. A távol-keleti térség fej­lesztésével azonban szüksé­gessé vált, hogy új várost építsenek a jelenlegi Nyizs- nyaja Tambovka helyén. 1983 elején megfentek itt az első fiatal építők. Március köze­pére elkészült az ezer főt be­fogadó lakótelep, és az újabb csoportok kezdik meg a vá­ros. az úthálózat, a nitrogén- műtrrgyaS'V” és egy olvan kikötő építőiét, amely folya­mi tengeriáró halók fogadá­sára is alka’mas lesz. Nyár a pálmaházban Szubtrópusi és trópusi növények, különböző orchideák, azá- leák és a mexikói sivatagban honos kaktuszok 500 fajának kétezer példánya látható a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában. Képünkön: Egy ifjú biológus jelölt egy gömbkaktuszt vizsgái. Kvazárok Fiú vagy lány? Mutasd meg a nyáladat, és megmondom, fiú vagy lány lesz-e a születendő gyermek. A gyermek nemi előrejelzésé­hez elegendő megvizsgálni a kismama nyálában levő nemi hármon.! Ha hímnemd hor­mont mutatnak ki benne, 90 százalékos valószínűséggel fiú lesz ,a születendő gyer­mek. Az új eljárást Svájcban dolgozták ki és eddig több ezer terhes nőn próbálták ki. Téves előrejelzés elsősorban az ikrek esetében várható, jóllehet bizonyos gyógyszerek is meghamisítják a vizsgálat eredményét. A Német Szövet­ségi Köztársaság patikáiban már árusítják azt a vizsgáló­készletet. amelynek papír­ját a harmadik-ötödik hó­napban levő terhes nőknek csak a nyálukkal kell meg- nedvesíteniük. Az angolkór feltámadása ? A hosszú évek óta leküzdö-tt- nck vélt hiánybetegség, az an­golkór vagy rachitisz ismét ter­jed Ausztriában. 1976-ban csu­pán Bécsben 19 — többségében kétévesnél fiatalabb — gyerme­ket kellett angolkór ellen ke­zelni, 1978-ban számuk már 2fc, 1980-ban 32, 1983-ban pedig 27 volt. Az angolkóros gyermekek között ugyanannyi az osztrák, mint a vendégmunkás szülőtől származó gyermek. A főváros egészségügyével foglalkozó vá­rosi tanácsos a rachitiszes meg­betegedésekért részben az or­vosi ellátás hiányosságait tette felelőssé. A bécsi egészségügyi hatóságok a szülőknek szóló brosúrát adnak ki, s ebben fel­hívják figyelmüket arra, hogy az angolkór csak D-vitaminnal, friss levegővel és napfénnyel előzhető meg. Amerikai csillagászok fel­fedezték a kvazárok első hal­mazát. Jóllehet a galaxisok hajlamosak rá, hogy halma­zokban, kisebb csoportokban helyezkedjenek el, kvazárokat eddig csak különállóan, egye­dül észleltek. Minthogy a kvazárok a feltevések sze­rint felrobbanó galaxisma­gok. már régen számítottak a kvazárhalmazok felfedezé­sére. A kaliforniai egyetem csillagászai az M 82 kataló­gusszámú galaxis színképét vizsgálva megállapították, halmaza hogy a színkép három, egy­más közelében, csoportban elhelyezkedő kvazártól szár­mazik. A részletes vizsgálat kimutatta, hogy a három kvazár 1,8 ívperc kiterjedé­sű körön belül helyezkedik el, és mindhármójuk vörösel­tolódása pontosan ugyan­annyi. A három kvazár fel­tehetően halmazban elhelyez­kedő három galaxis aktív magja, de oly távol vannak tőlünk, hogy a magok körül elhelyezkedő galaxisokat nem lehet észlelni. Bronzkori falu feltárása Thomson dán régész 1836- ban állította fel azt az elmé­letet, hogy az emberiség kul­túrájának legrégibb emlékei három stádiumról tanúskod­nak: a kőkorszakról, amely­ben a fémek használata még ismeretlen volt, a bronzkor­ról és a vaskorról. Thomson ezzel új tudományt, az ősré­gészetet, vagy amint elnevez­te a történelem előtti (pre- hisztorikus) régészetet ala­pította meg. Később a kő. és bronzkor között még a rézkort is megkülönböztet­ték. A bronz a réznek és az ónnak olyan keveréke, amely keményebb és szívósabb, ezért használatra alkalmasabb, mint a réz vagy az ón. Nem tud­juk biztosan, hogy melyik nép találta fel ezt a keveréket, de általános a feltevés, hogy va­lahonnan Indiából szárma­zik a bronzkultúra, és nem valamely hódító nemzet, ha­nem kereskedés útján. Min­denesetre. Mezopotámiában, Indiában és Egyiptomban az i. e. IV. évezredből már maradtak fenn réztárgyak, de a puha rezet hamarosan fel­váltotta a bronz (i. e. III. év­ezred elején). Európában kb. egy évezreddel később ter­jedt el a réz használata, s ennek megfelelően a bronzé is. Kelet- és Közép-Európá- ban, a bronzkori i. e. 1900-tól kb. i. e. 900-ig, Észak-Euró- pában i. e. 1700-tól kb. i. e. 1000-ig tartott. Ez európai bronzkori tele­pek nagy számából és mére­teiből viszonylag jelentős.,, néysűrűségre következtethet tünk. A gazdagabb és szegé­nyebb sírok az ősközösségi társadalom bomlását, az esz- íálytagozódás kezdetét mu­tatják. A leletek munkameg­osztásról is tanúskodnak; felismerhetők a földművesek. ■ állattenyésztők. kézművesek munkaeszközei, sírjai. Lovat is tartottak, amelyet a kor­szak végén már igáztak is. Háziállatként használták a kutyát, a sertést és a szarvas- marhát :s, de nagyobb jelen­tőségű volt a földművelés, amit a sarlók sokasága bizo­nyít. Természetesen vadá­szattal és halászattal is fog­lalkoztak. Ruhájuk szőtt gyapjúból készült. Agyag- edényeik kézzel készültek, mert a korongot még nem is­merték, de a faluk már vé­kony, alakjuk választékos, díszítésükre olykor csigamo­tívumot használtak. Bár Európában számos bronzkori települést feltártak, kiemelkedően értékes és ér­dekes az a bronzkori falu, amelyet Nyugat-Berlin mel­lett, Lichterfelden tártak fel. Egy kórházépítés helyén buk­kantak az első maradvány­ra, még 1957-ben, azóta fo­lyamatosan tartott az ásatás. A bronzkori falu valamikor kevés homokkal fedett agyagdomban épült, több ol­dalról terasz, kis vízesések, mocsarak védték. A falu kb. 8 házból állt, falukat rozséból fonták, és agyaggal tapasztot­ták be. A tetőt náddal borí­tották. Az egyhelyiségű, 5x8 méteres ház egyik részéhez kis toldalékot építettek, eb­ben volt a tekerőmalom. Be­lül kövekből összeállított tűzhely volt. A házakon kívül igen sok hasznáati tárgy is előkerült az ásatások során, valamint sírokat is feltárlak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom