Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-05 / 104. szám
*: <*A -V V Űj présműhelyet helyeztek üzembe a Salgó tarjáni írószer Szövetkezetnél. Az 1,2 millió forintba került beruházással javultak a dolgozók munkakörülményei és hatékonyabbá vált a termelés. — bp — Krétakör — BRG-változatban A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT előnye, hogy a minőségi korok (továbbiakban: MS) munkája ne a látványos feladatmegoldást helyezze előtérbe, hanem apró ötletekkel szolgálja a gördülékeny termelést, különösen azon a területen, ahol egymás utáni folyamatokból álló technológiát alakítottak ki. Emellett ne kerüljön túisúiyba az adminisztráció, hanem a. munka öröme tartsa össze a kollektívát. Az MK legyen a brigád mozgalom része, a gazdaság; és mozgalmi vezetés patroaálásávail. Célként határozza meg a minőségi munka javítását, előtérbe helyezve az önmeózást és az önkéntességet Áld egy kicsit is járatos ipari berkekben, gondolom, e sarok nyomán azonnal rávágja: japán módszer. A gyökerek .valóban a távol-keleti i par gyakorlatból erednek, ám baaai bevezetésük nem egészen felhőtlen. Talán erre példa a BRG salgótarjáni gyára. ahol majd két éve kezdődött az MK-k kialakítása és mára úgy tűnik, elfogyott a lelkesedés, úgyszólván csődöt mondott a jó szándék és a kezdeti buzgalom. A beindítás nehéz munkáját többek között Ferenc János vette a vállára, aki az alkatrészgyártó üzem meó-csapatvezetője. — Megvolt az önkéntesség és a brigádok örültek a kezdeményezésnek — kezdi a beszélgetést. — Egy jó évig működött az MK és természetesen nemcsak nálunk, hanem az I. számú szereidében is. Nálunk kilenc, ott hat brigád részvételével. Saép eredmények születtek; egy nem hivatalos kimutatás szerint 300 ezer forint értékű anyagot sikerült megtakarítani az apró ötletekből, az odafigyelésből. Csökkent a se- lejt, szorosabbra lehetett fogni a normát. A hasznos ötletek sorában főként a célszerszámok és -gépek módosításai szerepeltek, amelyek révén kevesebb lett a panasz az egyes munkadarabokra. Volt olyan is. amely importkiváltást eredményezett. Csak hát a munkában lelt öröm nem volt elegendő a rendszer életben tartására, semmilyen elismerést nem kantok az ügybuzgó MK-vezetők. — E; kellene ismerni, amit az emberek önkéntesen csi- nálnaK — magyarázza Ferenc János, majd így folytatja: — Amikor leálltunk nem kérdezték, hogy miért, amikor pedig dolgoztunk nem ér- daidődtak, hegy mit csinálunk:. Ez azért sem helyes, mert mint megtudtuk, ebben az. újfajta mozgalomban versenyeznek egymással a BRG gyárat is. A termelésirányítók szóvá tették, miért tartunk megbeszélést munkaidőben — veszi át a szót Pisch Károlyné, aki az I- szereidében tekercselő, egyébként művezető brigádvezető. — Pedig erre a szabályzat értelmében módunk van. Most kerültem' át a másik üzemhez, ott viszont nem akarják az MK munkáját felújítani. Megkerestem Kuris Gáboriét, aki a 2. számú MK-t szervezte. Szinte meg sem lepődtem azon, amit mondott: — AZ A VÉLEMÉNYEM, hogy a sok-sok mozgalom, meg verseny mellett nyűgnek tartják:.. Pedig jól indult oe menet kozoen akadt néhány probléma. A hibákért mindig a ín&sikat okol ut3.,k. és nem önmagukban keresték a rnegotdás lehetőségét. Aztán túl s,*kat akartunk vállalni, olyanokat, amelyeknek jó része a rnűsziud osztály hatáskörei— t£,i böziit. Ez utóbbi íűjeler.tés valahogy nem tért össze azzal, amit korábban Ferenc Jánostól hallottam: „Egy ®or dolgot azért sikerült rövid idő alatt megoldanunk, mert kiiktattuk a műszaki osztály hosszadalmas ügyintézését, aktatoiogatását”. Majd így folytatja Kuris Gáborné: — az MK-k munkáját bármikor fel lehetne újítani. Ebben egyetértek Ferenc Jánossal. Az érvek sokaságában csu- ■ pán az nem világos, vajon a patronáló szerepet vállaló ellenőrző bizottság mért nem tett Lépéseket a kialakult helyzet előnyös feloldására. E bizottság taig.ja Angyal László, a meó vezetője. — Mivel a mozgalom önkéntes, ezért nem akartunk direkt módon beavatkozni. Bár a történethez az is hozzátartozik. hogy minket semmilyen problémával nem kerestek fel. Pedig jómagam is részt vettem néhány megbeszélésen. Szerintem magas mércével indult a MK-k szervezése. Figvelmüket a területükön adódó kisebb problémák megoldására kellett volna irányítani. Angyal László kifogásolja azt is, hogy az I. számú MK sok brigádból tevődik össze. Ferenc János szerint csak így lehet ha ték on van megoldani a láncfolyam atomból adódó minőségi hiányosságokat. Űgv tűnik, hogy az ösztönzés hiánya szülte az MK-k elhalását. Erről így nyilatkozik An.gval László: — Két lehetőséget látok a hatékony ösztönzés bevezetésére. Az egyik, hogy az önkéntesség megtartása melleit a brigádértékelésnél külön jutalmazzák az MK-kban végzett munkát. Erre megvan az anyagi lehetőség is. A másik megoldás abból indul ki, miszerint ez egy csapatmunka, tehát az ötleteiket, újításaikat az MK nevében adják be és az így befolyt pénzből ösztönözzék önmagukat. S hogy idevágó példává! éljek, a Csepel Autó egri gyárában 2 százalékot fizetnek az MK-tonak arz anyagmegtakarításért. és 6 százalékot a bérmegtakarításért. Szándékosain hagytam a végére Klug Nándor igazgató véleményét, aki így foglalta csokorba mandandóját: — Az imént említett pénzt mi is kifizetjük a dolgozóknak, ha van mögötte hasznos ötlet. Szerintem egyébként nem Az ösztönzés hiányaként szűnt meg az MK-k tevékenysége. Mindenkinek kötelessége a minőségi gondok feltárása, úgy, mintha ez MK-ban dolgozna, a meó-ve- zetSknék pedig ezért adjuk a fizetésit. EHHEZ MÉG CSAK EGY adalék; a BRG által külföldre széli irtott termékek 93 százaléka már az első „rostán” átmegy, melyet a Minőségellenőrző Részvénytársaság végez. Ám a hiányzó 7 százalék érdekében feltétlenül szükséges a brigádok, csoportok és körök fokozott aktivitása. T. Németh László Kereskedelmi ellenőrzés Szigorúbb intézkedések a csalók eilen Az emberek már-már megszokják, hogy a boltban — különösen a hentesnél és a zöldségesnél — becsapják őket. Már mind kevesebben izgatják magukat ezen. s inkább nem is ellenőrzik a mérést, a számolást, semmint, hogy reklamáljanak, vitatkozzanak, mérgelődjenek. Idegállapotukat olykor jobban kímélik, mint a pénztárcájukat. Ám beletörődni abba, ami a boltokban folyik — tisztelet a kivételnek — mégsem lehet. A budapesti és a megyei kereskedelmi felügyelőségek évente több tízezer vizsgálatot végeznek, hogy pénzbírsággal, szabálysértési eljárással legalább megpróbálják kedvét szegni a csalóknak. Csupán próbálkozás ez, hiszen a vétkesek viszonylag könnyűszerrel kifizetik a néhánv ezer forintos bírságot: majd „behozzák” a vásárlókon. Kitiltották a szakmából A minap azonban, amikor az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője sajtó- tájékoztatót tartott tapasztalataikról és intézkedéseikről, arról hallottunk, hogy új eszközöket is alkalmaznak. Tavaly már több mint száz kereskedelmi, vendéglátó-ipari dolgozót tiltottak el foglalkozásuktól, amiért két éven belül háromszor követtek el súlyosabb szabály- sértést. Ezzel már valóban megelőzték, hogy további károkat okozzanak a vásárlóknak. Sajnos, azonban a — finoman szólva — etikátlan jelenségek nem szorítkoznak az ilyen egyszerű csalásokra, mint a súlycsonkítás, a több- léiszímolás. A jogtalan jövedelemszerzésnek ennél csavarosabb módjai is ismertek, mégha nehezen is leplezhetők le, mint például a hiánycikkek púit alóli árusítása felárral, ami már a korrupció körébe tartozik. Ezt tulajdonkeppen csak az árukínálat javulása szoríthatja visssaj ami néhány területen, például a ruházati kereskedelemben, az építőanyagok „>r _.imazá. t terén napjai nkban megfigyelhető. De, amióta az építőanyagok túlnyomó többsége gond nélkül megvásárolható, azóta sem mindig reális, áron jut hozzá a vevő. A hozzáértő kereskedelmi felügyelők megfigyelték, hogy a különböző minőségű építőanyagokat gyakran ..egységáron” forgalmazzák, azaz a másod- és harmadosztályú áruért is az első osztályúnak megfelelő árat számítják. Előfordulnak hasonló visz- szaélések más szakmákban is, így például a zöldséggyümölcs kereskedelemben, sőt, az iparcikkek árusításánál is. Nem mindig a kereskedők a vétkesek: gyakran már a termelők így küldik az árut; a hibásat is első osztályú minősítéssel, annak megfelelő ár feltüntetésével. Milliós bírságok Amint az Országos Kereskedelemi Felügyelőség vezetője elmondta, az ilyen visszaélések leleplezése, bebizonyítása gyakran sok munkát kíván, és pénzikadással is jár. Hiába, hogy a hiba, néha szemmel látható, vagy — módjuk a fagylalt esetében — kóstolással megállapítható: az ellenőrnek bizonyítania kell, s ehhez kénytelen segítségül hívni a minőségvizsgáló intézetet. Egy-egy vegyvizsgálat vagy műszeres minőségvizsgálat, több száz, esetenként több ezer forintba kerül. További gond, hogy nem lehet — nem lenne kifizetődő — annyi felügyelőt, ellenőrt foglalkoztatni, hogy az ország több mint 80 000 üzletét, vendéglátóhelyét legalább évente egyszer felkereshessék. így egy-egy boltra viszonylag ritkán kerül sor, s ezt jól tudják az ott dolgozók is. Ritkán, még akkor is, ha a felügyelők munkájába bekapcsolódnak a szakszervezeti társadalmi ellenőrök és a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrei is. Ráadásul a szakszervezeti társadalmi ellenőrök segítségére a jövőben kevésbé számíthatnak: miután munkaidőben ezután ők sem ellenőrizhetik a boltokat, ezért a jövőben inkább csak az esti órákban kapcsolódhatnak be a próbavásárlásokba. Jól segíthetik viszont a fogyasztói érdekvédelmet a népi ellenőrzési bizottságok. Annál is inkább, mivel a kereskedelmi felügyelők jogosítványa nem terjed ki az iparra, holott a szálak — mint már utaltunk rá — gyakran a gyárakba vezetnek. Ilyenkor a helyi népi ellenőrzési bizottságok, illettje a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folytathatja a vizsgálatot a termelőhelyeken. Részben a népi ellenőröktől várható: radikálisabban fellépnek amiatt, hogy számos termékhez — például ruházati cikkhez — nem mellékeinek használati-kezelési útmutatót, vagy ha igen, úgy annak szövege nem nyújt kellő eligazítást. A baj gyakran csak későn derül ki, amikor a vegvtisztítást, igénylő ruhát kezelési útmutató hí* ányában kimossák. Persze, mód van a vásárló utólagos kártalanítására is, de mindenképp jobb lenne az ilyen bajokat megelőzni. A kereskedelmi felügyelőségek nemcsak a mérést, a számolást, az áruk árát és minőségét, a kiszolgálás körülményeit ellenőrzik, hanem azt is, hogy a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek betartják-e a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Tavaly például igen nagy ösz- szeget, 2,2 millió forintot Vonattak el a Skála—Lüscher- től, amiért a játékautomatákat, a pénznyelő automatákat a rendelkezésekkel ellentétesen üzemeltette. Hogy ez milyen nagy összeg, azt érzékelteti: a múlt évben az egész kereskedelemben ösz- szesen 4,9 millió forint jogtalan bevételt vonattak el a kereskedelmi felügyelőségek. A „félkarú rabiók” és az árukínálat Az automaták, vagyis a „félkarú rablók” üzemeltetése mellett azért volt tetemes a jogtalan haszon, mert sok üzletben nem első osztályú árut első osztályúnak megfelelő áron adtak el. Ilyenkor a vásárlókat már bajos kártalanítani — nem tudni, ki, mit vitt haza, indokolatlan magas áron — a jogtalanul szerzett bevétel azonban nem maradhat a forgalmasoknál. Kétségtelen, hogy a kereskedelemben tapasztalható visszaélések túlnyomórészt, a viszonylagos áruhiányból táplálkoznám: ott és akkor lehet a vevőt becsapni, rossz minőségű árut drágán eladni, ahol ás amikor a vásárlónak nincs választási lehetőségű. tehát mértegplés nélkül ;negvt„:á, amit kap. Ha az árukína^í lényegesen jobb. és a választék lényegesen gazdagabb lesz, ha a forgalmazásra nem az lesz a jellemző, hogy az emberek venni akarnák, hanem az, hogy a kereskedők el akarnak adni — akkor aligha lesz szükség ennyi ellenőrre és ellenőrzésre. Akkor maga a vevő is meg tudja védeni a maga érdekét: csak ott vásárol, ahol tisztességesén, jól szolgálják ki, és csak azt veszi meg, ami megéri az árát. Addig azonban igencsak rászorulunk az ellenőrökre. a felügyelőkre, akik a társadalom érdekeit, intézményesen védik. Gál Zsuzsa a hutladékanyagok újrahasznosításáért Nógrád megye MÉH-tele- pein és átvevőhelyein az elmúlt évben 1983 tonna papír-, valamint 3333 tonna vas- és fémhulladékot vásároltak fel a lakosságtól. Vagyis, 8,35 kilogramm papír, továbbá 14,04 kilogramm vas_ és fémhulladék begyűjtése jutott átlagosan minden lakosra. A MÉH-vállalat az eredményes begyűjtési akció érdekében évek óta szervez akciót, s ebbe bevonja az általános iskolák úttörőcsapatait, a Hazafias Népfrontot, a KISZ-t és a termelőszövetkezeteket. Tavaly a megye 90 általános iskolája vett részt a kezdeményezésben. A tanulók összesen 616 tonna vas- és színesfém-, 4 tonna textil- és 331 tonna papírhulladékot gyűjtöttek össze, majd értékesítettek. A „Versenyzőnk a milliókért” hasznosan,yag- gyűjtési akció keretében a KISZ-esek 441,7 tonna vas- és fém-, illetve 39,8 tonna papírhulladékot szedtek ösz- sze, s a pénzzel az alapszervezetek gazdagodtak. A Hazafias Népfront által támogatott akcióban 580,3 tonna vas-, 7,8 fém- és 100.9 tonna papírhulladékot adtak át a felvásárlóknak. Értékük meghaladta az 1 millió 111 ezer forintot. Vezetékhálózatok építése és felújítása Az áramszolgáltató vállalat salgótarjáni üzemigazgatóságának kollektívája nemcsak szolgáltatja a villamos energiát, hanem vezeték- hálózatok építésével és felújításával is foglalkozik. Az idén 13 millió forint értékben végeznek kisfeszültségű hálózatbővítést és rekonstrukciót. Hamarosan hozzákezdenek a Karancskeszi és Salgótarján közötti 18 kilométer hosszú 35 kilovoltos hálózat megépítéséhez, melyet jövőre adnak át a rendeltetésének. Kisebb, de fontos feladat lesz a salgótarjáni erőmű és a 35/20/15 kilovoltos transzformátorállomás közötti vezeték felújítása és átalakítása. iEioSrraísssíey-ipcari üjdoriSiCHiioSc Két új élelmiszer-ipari íer_ mék előállításának kísérletei fejeződtek be a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben. Az újfajta, természetes alapanyagokból készíthető zöldség-gyümölcs dzsúsz és egy .különleges eljárással előállítható gombapor szabadalmaztatott receptjét adta át az intézet hasznosításra és értékesítésre az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. A termékeket az egyesülés idehaza és Brüsszelben, a nemrég lezajlott Novotech !86. kiállításon is bemutatta. A zöldség-gyümölcs dzsúsznak más ivóléhez hasonlóan, viszonylag, magas a növényi- rost-tartalma. Az új Ital különlegessége, hogy enzimes a termék választékot bővítő, kedvelt ital. Az intézetben a kísérleti gyártás során ötféle ízkombinációban állították elő az újfajta ivólevet. A gomba por —, amely nagyüzemi konyhákban is használható — szintén a könnyű, korszerű táplálkozás egyik konyhai alapanyaga lesz. A biotechnológiai kutatások eredményeként szabadalmaztatott termék gyártásához — érdekes módon — a száraz kenyeret is hasznosítják. A gyártás elején fel. használt gomba ugyanis — miközben a kenyeret ..felemészti” — nem fejlődik ki teljesen, csupán szálas állapotában marad. Így könnyebben emészthető. A megszáríkezeléssel segítik elő a rost- tott gombapor saláták, krémek anyag emészthetőségét. Az élelmezési szakemberek arra számítanak, hogy elsősorban a gyermekétkeztetésben és a vendéglátóhelyeken lesz í és húsáruk ízesítésére alkalmas. Kísérleti gyártását a napokban kezdték el a Nagykőrösi Konzervgyárban. (MTI) NÓGRÁD — 1936. május 5-, hétfő
