Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

Nincs szükség gyógyszert adni Sztanyik B. László nyilatkozata a radioaktív sugárzásról A Szovjetunióban történt atomerőművi balesettel kap­csolatban a hazai közvéle­ményben számos kérdés vető­dik fel. Ezek tisztázását se­gíti az a nyilatkozat, ame­lyet dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugár, biológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgatója adott vasárnap a magyar saj­tó képviselőinek. Bevezetőben arról szólt, hogy a csernobili atombal­esetről, illetve az ázt követő radioaktív szennyeződésről szóló jelentésekben nagyon gyakran szerepelt az a szó: háttérsugárzás. Ezen azt ért­jük — mondotta —, hogy az emberiség egy olyan környe­zetben él, ahol mindenkit, mindenhol és mindig ér su­gárzás egyrészt a világűrből, másrészt a földkéregből, az építőanyagokból, meg a saját szervezetéből. Eat nevezzük háttérsugárzásnak. Azok között a radióaktív anyagok között, amelyek ilyen atomerőművi baleset során ki­kerülhetnek a környezetbe, a legnagyobb jelentősége a ra­dioaktív jódnak van. A Ma­gyarországra bekerült szeny- nyezett légtömegekben is van radioaktív jódizotóp amely nem valami ismeretien do­log. Ezzel mindennap fog­lalkozunk, az orvostudomány fölhasználja a pajzsmirigymű- ködés vizsgálatára. Ilyenkor százezer egységnyi radioaktív jódot kell adni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen a pajzsmirigy működését meg­állapítani. Ezt nap mint nap adjuk a betegeknek. A százezer egy­ség óriási mennyiség azok­hoz az értékekhez képest, amelyet a magyarországi lég­köri viszonyok mellett mért Képtelen ' Az atomerőművi balesetek megelőzésében is kész együtt­működni a Szovjetunió min­den állammal és arra törek­szik, hogy a nukleáris energiát békés célokra használják fel — írja vasárnapi cikkében a Pravda. Rámutat, hogy a Szovjet­unió sok ország kormányát, több nemzetközi szervezetet és a közvéleményt is tájékoz­tatta az atomerőműben tör­téntekről. A felelősségteljes magatartást tanúsító politikai vezetők, a tárgyilagosan gon­dolkodó újságírók komolyan, felesleges hűhó nélkül kezel­ték az eseményeket. Az Egyesült Államokban és né­hány más NATO-országban viszont bizonyos körök ko­holmányokat terjesztenek, s egészen képtelen dolgokat ál­lítanak a balesethez fűzött kommentárjaikban. A szeren­csétlenséget úgy tüntetik fel, mintha valamilyen nemzetközi válságról volna szó. Az ame­szennyeződések mutatnak. Nálunk több nap átlagában számolva egy egység lehetett egy köbméter levegőben. A Nemzetközi Surgárvé- delmi Szervezetnek vannak ajánlásai arra vonatkozólag, mennyi lehet az emberi szer­vezet és ezen belül az egyes szervek sugárterhelése. Azt lehet mondani, hogy a ter­helés tízszer nagyobb lehet az egyes szerveknél, mint az egész testben. Mindaddig, amíg ezek a terhelési értékek ilyen ala­csonyak, addig nem érde­mes gyógyszert adni, mert több kárt csinálunk vele, mint hasznot. Vegyük példul az úgynevezett jód tablettát, amely káliumjodidból áll. A kálium gyógyszer, s nem lehet büntetlenül hosszú ideig, kor­látlanul szedni, másrészt jód- érzékenység is van. A radioaktív jód a fűre is leülepszik, s a földfelszínre is leszáll. Minden szennyező­dés a légkörből lassan-lassan a felületekre jut. A tehenek, amikor a füvet legelik, a ra­dioaktív jódot is lenyelik, s a jód nemcsak a pajzsmi­rigybe kerüh hanem a tejjel kiválasztódik. Ezért helyes, ha a lakosság és különösen a gyerekek által fogyasztott te­jet ellenőrizzük. Azt tanácsol­juk, hogy ne fogyasszák fris­sen a kis- és magángazdasá­gok által előállított tejet, ha­nem azt gyűjtse be az ipar, mert megfelelő ellenőrzés után a tej természetesen fo­gyasztható. A nagy levelű sa­láta, sóska, paraj felületé­re ugyancsak lerakódik a szennyeződés, amely alapos, többszörösen megismételt mosással eltávolítható — fe­jezte be nyilatkozatát Szta­nyik B. László. (MTI) állítások rikari lapok és a televízió- állomások mindenáron fé­lelmet akarnak szítani, és propagandacéllal követelik, hogy tegyék lehetővé az Egyesült Államoknak a hely­színi vizsgálatot, a körülmé­nyek azonnali helyszíni felde­rítését szovjet területen. A Pravda érthetetlennek nevezi ezt a magatartást és emlékeztet rá, hogy 1971. és 1934. között a világ 14 orszá­gában 151 atomerőműben tör­tént baleset, Washington azonban egyetlen alkalommal sem tanúsított ilyen maga­tartást. A józanul gondolkodó em­berek világszerte megértik: bekövetkezett egy olyan bal­eset, amely ellen ma még nincs biztosíték. Levonják majd belőle a következteté­seket, s ez hasznára válik az egész nemzetközi közösség­nek, amely még nem tudta kizárni az atomerőművi bal­esetek lehetőségét. (MTI) Tartják az ütemet ' (Folytatás az 1. oldalról.) iák arról is, hogy az ételi!* ■hónapokban itt járt külföldi szakemberek és szakújság­írók véleménye szerint is Mo­gyoród határában a világ egyik legszebb és legmoder­nebb Forma—1-es pályája készriil, melynek sportértéke ás kiemelkedő. A minisztériumok vezetői megállapították, hogy a mun­kák az eredeti terveknek megfelelően, kellő ütemben haladnak: a pálya teljes hosz- szát aszfaltburkolat fedi. a szükséges három rétegből egyes szakaszokon már kettőt leterítettek. (A legfelső asz­faltréteg elkészítése a befe­jező munkálatokhoz tartozik majd.) A pályát körülölelő, s természetes lelát óként szol­gáló dombokon már a kerté­szek is dolgoznak, megkezdő­dött a füvesítés. Az irányítótornyot és a depókat magában: foglaló épüllet mát készen áíl. A 31- es Állami Építőipari Vál­lalat fővállalkozásában ké­szülő. 200 méter hosszú, négy­szintes létesítményben 26 boxot alakítottak ki a ver­senyautók számára, s itt kap­nak majd helyet a verseny irányítói, továbbá a két érde­kelt nemzetközi szervezet, a FISA és a FOCA szakembe­rei, valamiinf az újságírók is. A falakon belül nagy lendü­lettel folynak a belső szere­lési munkák. Látszanak már a helikopter-leszállópálya, az ambulanciaépület és a keres­kedelmi ellátó bázisok körvo­nal ai. A miniszter: «szemle tapasz­talatait összegezve a három tárca vezetője megállapította, hogy a jelenlegi helyzet sze­rint semmiféle műszaki aka- dálva nem lesz a pálya határ­időre történő átadásának, az augusztusi Fonna—1-es ver­seny zökkenőmentes lebonyo­lításának. Robbantásos merényletek kíséretében Megnyílt a tőkéscsúcs Japánban Noha a japán fővárosban péidátian biztonsági intezke- deseket foganatosítottak, há­rom robbantásos merénylet árnyékában nyílt meg a ve­zető tőkésországok állam- és kormányfőinek csúcskonfe­renciája. Miközben Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterel­nök — a csúcsértekezlet házi­gazdája — helyi idő szerint vasárnap délután a kormány vendégházában, az Akaszaka- palotában egyenként köszön­tötte vendégeit, két gyújtóra­kéta robbant a szomszédos kanadai nagykövetség közvet­len közelében. Megfigyelők szerint a feltehetőleg szélső­séges csoportok által elkö­vetett merénylet tulajdonkép­peni célpontja a csúcstalál­kozó helyszíne, az Akaszaka- palota volt, a rakéták azon­ban ötszáz méterrel célt té­vesztettek. A rendőrség köz­lése szerint a gyújtóbambákat távirányítóssal — mintegy három kilométer távolságból — lőtték ki, személyi sérü­lés nem történt, viszont a kanadai követség melletti épületben tűz keletkezett. Ha­sonló gyújtórakéta robbant a csúcskonferencia helyszíné­től két kilométerre lévő Sindzsuku városnegyedben is, a merénylet itt sem okozott személyi sérülést. A történtek kapcsán megfigyelők emlékez­tetnek: szélsőbaloldali csopor­tok már korábban hadat üzen­tek a tőkés-csúcskonferenciá­nak. s hetekkel ezelőtt ha­sonló merénvl eteket halottak vé<rre. A Csukskuha elneve­zésű szélső'ha’oidali szervezet vasárnap Tokióban tüntetést rendezett a csúcsértekezlet ellen, a részvevők eh'+éiték az Egyesült Államok T íbia elleni katonai agresszióiét, és he­Ypgfpn «U70­rimt Nakias-zon0 míriisarfiene!­nököt es kormánya bel-, il­letve külpolitikáját. Miután vasarnap délután Thathcer brit miniszterelnök és Mitterrand francia elnök is megérkezett Tokióba, az ezt követő ünnepélyes cere­mónia a 12. tőkés-csúcskonfe­rencia hivatalos megnyitóját jelentette. A küldöttségvezetők első ízben vasárnap este mun­kavacsora keretében tárgyal­tak, noha a megnyitót már intenzív kétoldalú megbeszé­lések előzték meg. Ezek kere­tében tárgyalt egymással Reagan amerikai elnök és Kohl nyugatnémet kancellár. Kohl és Nakaszone, míg a japán miniszterelnök megbe­szélést folytatott Francois Mitterand francia elnökkel és Brian Mulroney kanadai kor­mányfővel is. Mitterrand volt az egyetlen, aki nyomatékosan hangoztatta, hogy a csúcskon­ferencián szereplő politikai kérdések nem szoríthatják hát. térbe a gazdasági problémák megvitatását, míg a többi ta­lálkozón a politikai kérdé­seknek tulajdonítottak elsőbb­sége:, így egyebek között is­mételten hangoztatták, hogy napirendre tűzik a nemzet­közi terrorizmus kérdését — ami Washington szerint egyen­lő Líbia elítélésével —. to­vábbá szovjetellenes célzattal a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenséget és ennek kapcsán az atomerőmű­vek biztonságának kérdését Ami a gazdasági és pénzügyi problémákat illeti, említést érdemel: a jaoán minlstter- elnök támogatást kapott Kohl nyugatnémet, kancellártól ar­ra vonatkozóan, hogy szük­ség van az eddiginél nagyobb pttizoiací stabilitás megterem­tésére és ennek kapcsán a dollár további értékcc«Vkené- sének megakadályozására. Vállalatok Új főtitkár kitüntetése Afganisztánban A Centrum Áruházaik Vál­lalat dolgozói vasárnap a Hilton Szállóban rendezett ünnepségen vették ált az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi zászló­ját, valamint a Miniszterta­nács és a SZOT vörös zász­lóját. A kongresszus: zászlót Övá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az MT—SZOT vörö6 zászlót pe­dig Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter adta át Ka­szás Kálmánnak, a Centrum vezérigazgatói ánaik. A vállalat dolgozói közül negyvenen a Kiváló munkáért huszonnyol­cán pedig a Kiváló dolgozó kitüntetést vették át. A Ki­váló brigád kitüntetést nyolc kouektiva kapta meg. Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának vasárnapi ülé­sén Nadzsiib Uliát. a PB tag­ját, a KB titkárát választot­ták meg egyhangúlag a párt KB új főtitkárává — jelen - tette a TASZSZ vasárnap a Bahtar hírügynökségre hivat­kozva. A KB ülésén, amelyen szer­vezeti kérdésekkel foglalkoz­tak. eleget tettek Babrak Kar­mai kérésének, hogy egészsé­gi okokból mentsék fel a KB főtitkári tisztségéből. A Köz­ponti Bizottság megköszönte Karmainak többéves főtitkári munkáját, az áprilisi forra­dalomhoz való hozzájárulását. Mint a PB tagjának és a for­radalmi tanács elnöksége el­nökének sikereket kívántak további tevékenységéhez. Ismét Herbert Hies a DKP elnöke Ismét Herbert Miest vá­lasztotta a DKP elnökévé a párt VIII. kongresszusa. A választási bizottság a va­sárnap délelőtti ülésén köz­zétett adatai szerint az előző esti szavazáson a küldöttek 669 szavazattal, 22 ellenszava­zattal és 12 tartózkodással választották meg Herbert Miest. A párt új elnökhelyet­tese — Hermann Gautier he­lyett — Ellen Weber lett. Az elnökség létszámát 91-ről 94-re bővítették. (MTI) ... ' ■ • tv A szovjet sajtó ünnepén Egy esztendő híján már háromnegyed százada, hogy Vlagyimir Iljics Lenin kez­deményezésére és útmutatá­sával 1912. május 5-én meg­jelent a Pravda, a bolsevikok újságja. A nehéz körülmények között tevékenykedő kommu­nisták számára valóságos ün_ nép volt az akkor még sze­rény lap létrejötte. később pedig a szovjet újságírók né­pes csapata vált ünnepeltté minden év e májusi napján. Lenin hármas feladatot tű­zött a forradalmi újság elé: legyen a néptömegek kollek­tív agitátora, propagandistá­ja és szervezője. Nos, ezen elvekhez hűen az SZKP köz­ponti orgánuma — többi lap­társával együtt — azóta is következetesen képviseli a szovjet párt és állam állás­pontját, a szovjet nép érde^ keit. Szovjet kollégáinkat most olyan pillanatban köszöntjük, amikor az országban tapasz­talható mélyreható változód sok a korábbinál nagyobb feladatokat rónak a tájékoz­tatási eszközök képviselőire is. Az utóbbi bő esztendő in­tenzív és megélénkült sajtó- tevékenysége azt bizonyítja: a lapok, a rádió és a tv munkatársai, a toll harcosai építő szellemű, kritikus anya­gaikkal hozzájárultak a párt irányvonalának népszerűsít téséhez. Az SZKP közelmúltban le­zajlott XXVII. kongresszusai­val lezárult egy feszített mun­kával teli fejezet a sajtó szá­mára is. ám nyilvánvaló, hogy a közeljövő feladatai sem könnyebbek. Waldheim viszonylagos többségét hozta az osztrák elnökválasztás Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Kurt Waldheim viszonyla­gos többségét hozta az oszt­rák köztársasági elnökválasz­tás, de az Osztrák Néppárt jelöltje még nem lehet biz­tos abban, hogy győz a június 8-i második fordulón. A véglegesnek tekinthető adatok: Kurt Waldheim: 49,64 szá­zalék; Kurt Steyrer: 43,66 száza­lék: Freda Meissner-Blau: 5,5 százalék: Otto Scrinzi: 1,2 százalék. Miután a szavazás egyik je­löltnek sem hozott abszolút többséget, az előírások szerint második fordulót rendeznek, amelyen csak a két. legtöbb szavazatot kapott jelölt induL A tény. hogy Kurt Waldhe­im nem kapott abszolút több­séget, esélvt kínál szocialista párti vetélytársának. Való­színű, hogy Meissner-Blau asszony támogatóinak leg­alább egy része a második fordulóban Steyrerre szavaz. A további öt hétig húzódó választási harc előnytelen az Osztrák Néppártnak, amelyet már eddig is nehéz helyzetbe hoztak a Kurt Waldheim múltjával, a háborúban ját­szott szerepével kapcsolatos bel- és külföldi vádak —, s a mindenképpen bebizonyoso­dott tény, hogy Waldheim leg­alábbis nem volt őszinte. A Waldheim múltjával kapcso­latos akták külföldi publiká­lása várhatóan a következő időszakban folytatódik. Az ügy egyébként Ausztria nem­zetközi tekintélye szempontjá­ból általában káros. A kampányt már eddig a legkeményebbnek ítélték a második Osztrák Köztársaság történetében. További lefolyá­sa még hevesebbnek ígérkezik —. amit az is indokol, hogv a harc kimenetele ielentósen be f o! v terühe tt a a kö^etke,’7'5. legkésőbb 1987 tavaszán ren­dezendő parlamenti válac,,+ '- sok kimenetelét. Akkor eldől, kívül marad-e továbbra is a hatalmon az 1970 óta ellen­zékben lévő polfjári-komz*"-- vatív Osztrák Népért —. P- lftve fennmarad-e a r Oszt­rák Szocialista Párt és az Osztrák Szabadság Párt je­lenlegi kormánykoailíciója. Amerikai űrkudarc Egv perccel a rajt után fel kellett robbantani szomba­ton a NASA egy Delta típu­sú hordozórakétáját, mivel hajtóművének második fo­kozata nem lépett működésbe és a rakéta letért pályájáról. A Deita típusú rakétával egy meteorológiai mesterséges holdat akartak pályára állí­tani. Mint ismeretes, a Chal­lenger januári katasztrófája után áprilisban közvetlenül a rajt után felrobbant az ame­rikai légierő egy Titan típu­sú és egy katonai célú mes­terséges holdat szállító raké­tája is. Jelenleg a NASA leg­feljebb a viszonylag kis ter­het szállító Atlas Centaur ra­kétákat tudja. felhasználni űrobjektumok pályára állítá­sára. A Delta rakéta indítása lett volna az első rajt a floridai űrrepülőtérről a Challenger katasztófája óta. Az ilyen tí­pusú rakéták közül utoljára 1977 szeptemberében mon­dott csődöt egy, azóta 43 esetben használták már fel eredményesen a Deltákat. . A NASA rendkívüli gonddal ké­szítette elő a rajtot és az eredetileg csütörtökre terve­zett indítást két nappal el- halaszotta, mivel kisebb üzem­anyagfolyást állapítottak meg a fogékony üzemanyagú második fokozatban. Mivel a januári katasztró­fa óta leállították az űrre* püiőgépek útját, s áprilistól a Titán rakéták sem hasz­nálhatóak addig, amíg a leg­utóbbi robbanás okát meg nem állapítják, az amerikai mesterséges holdakat első­sorban a Delta rakétákkal kellett volna pályára juttatni. Valószínű azonban, hogy most a még meglévő három Delta indítását is fel kell egy ideig függeszteni. A NASA készle­tében így csak három Atlas Centaur hordozórakéta má­rad. (MTI) Az utolsó esély? A Contadora-csoporthoz tartozó országok június hatodi­két szabták meg végső határidőnek a közép-amerikai ren­dezéshez. Ha a kitűzött időpontig az érdekelt felek nem jutnak megállapodásra, .úgy a közvetítéssel több éve fog­lalkozó négy állam beszünteti diplomáciai tevékenységét. Sokan úgy fogalmaznak, ez a közép-amerikai válság békés rendezésének utolsó lehetősége. Vajon tudnak-e élni az érintettek ezzel az utolsó eséllyel? Az előjelek nem a legkedvezőbbek. A guatemalai fővá­rosban ugyan alelnöki szintű megbeszélések folynak a má­jus végén esedékes közép-amerikai csúcsértekezlet előké­szítése ügyében, ám mind ez idáig nem jött létre politikai megállapodás a Contadora-csoport javaslatainak elfogadá­sáról. Nicaragua — amely az összes érintett ország közül az egyetlenként támogatta a Contadora-csoport eredeti ter­vét — ezúttal nem egyezhet bele abba. hogy a módosított elképzeléseknek megfelelően kötelezettséget vállaljon a fegyverkezés leállításáról. Amennyiben ugyanis az ameri­kaiak által támogatott ellenforradami bandák ellen to­vábbra is fegyveresen kényszerül védekezni, rászorul ka* tonai kiadásainak szintentartására. Jogos tehát Managua kérése: előbb az Egyesült Államok vállaljon kötelezettsé­get arra, hogy nem avatkozik be többé Nicaragua bel ügye­ibe. felhagy a kontrák pénzügyi és katonai támogatásával, Washington ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy nincs ínyére a közép-amerikai megegyezés. Ezzel ugyanis a Fe­hér Ház elveszítené egyik fő érvét, a törvényhozási csa­tározásokban nem tudná tovább rémisztgetni az átlagpol­gárok millióit a „dél felől fenyegető kommunista veszély’’ fantazmagóriájával. Nicaragua úgy érzi, most, a líbiai ag­resszió után fokozódott egy közvetlen amerikai katonai akció veszélye. A nyilvánvaló fenyegetés hatása alatt min­denféle megegyezés esélyei romlanak, s könnyen lehet, hogy újabb világpolitikai válságot kiváltó események kö­vetkezhetnek — ezúttal Közép-Amerikában. Az európai országok — beleértve a szocialista és a tőkés­államokat is — szinte azonos véleményen vannak: azonnal meg keli szüntetni a Nicaragua ellen viselt hadüzenet néküli háborút, s habozás nélkül hozzá kell látni a béke- szerződés megszövegezéséhez. A világpolitikai realitásokat figyelembe véve minderre kevés az esély, amíg a Fehér Ház a jelenlegi irányvonalat követi. ... .... Horváth Gábor n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom