Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
Sok ez „elleniéi ff ’ Aki gyakran jár a balassagyarmatiak kedvenc pihenőhelye, a Nyírjes felé, az láthatja, az úttörőtábor átalakulását. Már készen vannak az üdülőházak —, ezek a formás épületek —, most a központi építményen dolgoznak a szakemberek, a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet szak- és segédmunkásai. Társaik dolgoznak Pat- varcon az Elektrotechnika Szövetkezet ottani telepének korszerűsítésén: átalakítást végeznek, központi fűtést szerelnek. Két hét múlva június derekán lesz az átadás. Egyre nehezebb elegendő munkát találni az építőipari tevékenységgel foglalkozóknak. Május végét írjuk, de még mindig 89—90 százaléka lekötött a szövetkezet kapacitásának. Folyik a piackutatás, de sok az „ellenfél”. Jó esztendő volt a tavalyi, hiszen 5 millió 800 ezer forint nyereséggel büszkélkedhettek, az idén 1 millióval kevesebbet terveznek, aminek oka a közgazdasági szabályozórendszer és a nehezebb piacszerzés. A hagyományokhoz híven az első negyedév árbevétele gyenge. A csúcsidő a harmadik negyedév lesz. Termelési értékük viszont egyharmadával több az elmúlt év első negyedénél. Elérte az 5 millió 700 ezer forintot. Átlagos állományi létszámuk 131 fő, kevesebb mint tavaly. Hiányoznak a szakmunkások, de még ennél is jobban szorít a segédmunkaerő hiánya, mert így a képzettebbeknek kell a szakértelmet nem kívánó munkát is elvégezni. Alaposan megszigorították a munkafegyelmet, jobban kihasználják a munkaidőt. Az év eddig eltelt részében sikerült megoldaniuk a zökkenőmentes anyagellátást — néhány kivételtől eltekintve. Bár, az új szabályozók nehezítik a szövetkezet gazdálkodását, remélik, hogy a 45 millió forintos nettó árbevételi tervet teljesítik Növénypatika 1 Csongrádban Csongrád megye első „növénypatikáját” Bordány községben hozta létre a helyi Előre Szakszövetkezet. Előzőleg kikérték a környékbeli gyümölcs- és zöldségtermelő kiskerttulajdonosok véleményét, hogy igénylik-e a növényvédőszer-szaküzlet és az ahhoz kapcsolódó laboratórium kialakítását. A közös gazdaság új üzletében már működik a szak- tanácsadó szolgálat. A bevitt növények betegségét megállapítva képzett szakember írja fel a „receptet” vagyis a szükséges növényvédőszert. Megkezdték a műszerek beszerzését a laboratóriumhoz, ahol többek között kitenyésztik majd pontos diagnózis céljából a különböző növényi kórokozókat. Tervezik talaj- vizsgálatok végzését is. A bonyolutabb esetekben a hódmezővásárhelyi növényvédő állomásról kapnak segítséget. A „növénypatikában” növényvédelmi előrejelzést is adnak. Scarc&sissigolciccBl Bérek, jövedelmek a termelőszövetkezetekben Segít és gátol a szabályozó A tavalyi esztendőt másképpen kezdték iNógrád megye termelőszövetkezetei, mint korábban. Az már régen nyilvánvaló volt, hogy a mezőgazdaságban is szükség van a hatékonyság megfizetésére, ha előbbre kívánnak lépni, ezért „találták ki” a keresetszabályozás új formáit, amit tavaly alkalmaztak először. Háromféle keresetszabályozási forma közül választhattak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az esztendő tapasztalatairól beszélgettünk Elekes Józseffel, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége közgazdasági osztályának vezetőjével. — Mindhárom keresetszabályozási forma alapvető célja, hogy a keresetek az eddiginél jobban igazodjanak a teljesítményekhez, azaz a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez. — A gazdaságok természeti viszonyai, termelési szerkezete más és más. — Ezért volt a közgazda- sági szabályozás pozitív eleme az önkéntes választás lehetősége. A formák közül azt választhatták, amelyik üzemi adottságaikhoz legjobban alkalmazkodik. Ez a nagyobb mozgástér egyébként a belső érdekeltségi rendszerre is hatott a legtöbb helyen. — Jól választottak keresetszabályozási formát a megye termelőszövetkezetei? — Összességében igen, de egyeket helyen — elsősorban az utólagos központi intézkedések hatására — az eredetileg választott szabályozási forma feszültséget okozhat. A legtöbb gazdaság a nagyüzemi keresetszabályozást választotta, mert ez tűnt a legegvszerűbb, legkedvezőbb módszernek a keresetszínvonal emelésére. Bíztak abban, hogy a hatékonysági mutató (a hozzáadott érték! szinten tartásával, vagy emelésével ez adja meg az egyéni érdekeltségi rendszer kibontakoztatásának jó lehetőségeit. — Csakhogy „menetközben” történt néhány változás. — Így igaz, történt. Például a személyes kereset adómentes növekedése a nagyüzemi keresetszabályozási formában induláskor 5,5 százalékban maximálódott, amit rövid időn belül 4,5-re csökkentettek. Ugyanígy egységesen és utólag minden formára érvényesen az egy főre jutó adómentes keresetnövekedést nyolc százalékban határozták meg, ezen felül már négyszáz százalékos az adó! Én a magam részéről tartok tőle. ezek a tapasztalataink, hogy a keresetszabályozás várt kibontakozása helyett suttyomban visszatér a színvonal-szabályozás, amitől pedig már megszabadulni látszottunk. Alakulóban volt a racionális munkaerő-gazdálkodás, most azonban ismét arrafelé mutatnak a szabályozók, hogy érdemes „vattaembereket” fölvenni. Csak így tudják jobban megfizetni a minőségi munkát. Ezek a menetközben,i változtatások bizonytalanná tették a vezetőket, mert az új keresetszabályozási formák bevezetésekor három esztendőre látszott biztosítottnak az állandóság, s mi lett belőle? Látszott a törekvés a differenciálásra, ám az átlagkeresetek növelésének „plafonja” miatt a bérgazdálkodásban ismét előtérbe kerül majd az egyenlősdi és fölhígul a létszám. — Mit lehet tenni? — Én azt tartanám fontosnak, hogy az induláskor elhatározottak, azok a feltételek valósuljanak meg. a beépített fékeket mérsékeljék, vagy szüntessék meg. Persze az egy esztendei tapasztalat még nem elegendő minden következtetés levonására. Szövetségünk a szövetkezetekkel együtt folyamatosan vizsgálja a keresetszabályozás új formáinak gyakorlatát és a gondokat kötelességünk a felsőbb irányításnak jelezni. — Csökken a termelőszövetkezetekben dolgozók létszáma és ez bizonyosan összefügg a jövedelmi viszonyokkal. Nógrád termelőszövetkezeteiben hatvan-hatvanötezer forin- J tot keresnek átlagosan, ez nem túlságosan vonzó. — Egy fölmérés szerint a közös gazdaságokban tizenhét százalékkal több időt dolgoznak egy hónapban, mint az ipari munkahelyeken, de a kereset nem éri el az ottanit. A téesztagság falun él, azon a falun, ahol a népességmegtartó-képességet erősíteni szükséges. Eszemben sincs itt most valami ellentétet szítani ipari és mezőgazda- sági munkásság között! Tény, hogy utóbbiak jövedelme elmarad az előbbiekétől és ezt az elmaradást csak bérpolitikai intézkedésekkel megszüntetni nem tűnik valószínűnek. Elsősorban a termelőszövetkezetek jövedelmi pozícióit kel’1 megerősíteni. Ott keresse meg a pénzét mindenki, s ne erős többletmunkával a második gazdaságban, a háztájiban. — Csökken a termelőszövetkezeti tagság? — Csökken, de ez nem okoz munkaerőhiányt. Ma még. A mezőgazdaságból élők személyi jövedelme családonként négy-öt százalékkal kevesebb, mint az iparban foglalkoztatott csoládoké. Ez az alacsonyabb kereset nehezíti a jó minőségű munkát végzők megtartását. Arról nem is beszélve, hogy az ipar elszívó hatása nem mai keletű. — Összességében tehát a keresetszabályozás új formái segítették, de gátolták is a jövedelmek növekedését a megye mezőgazdasági szövetkezeteiben. — Finomításra szorul ez a szabályozás, melynek igazi próbája a gyakorlat — fejezte be mondandóját Elekes József. Hortobágyi Zoltán Nincs egészen másfél esztendeje, hogy öt pártbizottság — kísérleti jelleggel — a szűkebb testület, a végrehajtó bizottság nélkül dolgozik. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban, Kazáron, Karancs- lapujtön, Palotáshalmon és Romhányban éltek azzal a lehetőséggel, amelyet a Politikai Bizottság 1984. július 31-i állásfoglalása kínált néhány nem városi jogú községi, üzemi és hivatali párt- bizottságnak. Az esztendős tapasztalatok összegzése valamennyi párt- bizottságon megtörtént. Nemrégiben a Salgótarjáni Városi Pártbizottság munkabizottsága is értékelte, elemezte a rendhagyó szervezeti felállást. az így végzett munka tanulságait. Jóllehet, az elmúlt hónapok messzemenő következtetések levonására aligha adnak lehetőséget; néhány figyelemreméltó, megfontolandó következtetés máris akad. Ilyen mindenekelőtt, hogy mozgalmasabbá, hatékonyabbá vált a politikai munka, a pártbizottságok, az alapszervezetek tevékenysé. ge közelebb került az üzem, a lakóközösségek mindennapjaihoz, az emberekhez. Mindezek a változások több területen is nyomon követhetők. Közülük talán a legszembetűnőbb, hogy mindenütt jobban átgondolják, melyek a valóban döntésre érett kérdések. Ezekben gyorsabban és egyértelműbben is foglalnak állást a pártbizottságok, a határozatok rövi- debb úton jutnak el az alap- szervezetekbe. Végrehajtásuk megszervezése nagyobb önállóságot kíván ugyan tőlük, ám sok tekintetben mégis egyszerűbb, mint korábban volt. Elismerve a szervezeti változás előnyeit, a kísérlet eddigi eredményeit aligha lehet csupán ezzel magyarázni. Ka- rancslapujtőn, Kazáron és a Salgótarjáni öblösüveggyárban is mélyebben keresik, látják az okokat. Az öblösüveggyárban fontosnak tartották, hogy a pártbizottság tagjait nagyobb gonddal, körültekintéssel válasszák meg. Az előkészítő munka széles körű demokratizmusa eredményezte, hogy végül is az arra '‘legalkalmasabbak, legfelkészültebbek kerültek a tizenhárom tagú testületbe. Közülük heten első alkalommal kaptak ilyen megbízatást. Nem volt különösebb gyakorlatuk, mégis viszonylag gyorsan megszokták, egészen természetesnek tartják a tisztséggel járó több munkát, nagyobb felelősséget. S ebben a nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező pártmunkások segítettek nekik. Azok, akik már a megelőző években is tagjai voltak a pártbizottságnak. A tapasztalatok szinte mindenütt hasonlóak. A pártbizottságok mindinkább önálló. felelős gazdái az üzem, a lakóterület politikai életének. A kisebb vagy nagyobb közösséget érintő gazdasági, társadalom- vagy életszínvonal-politikai helyi döntések előkészítésénél is oly körültekintéssel járnak el, mint a testületi tagok választásánál Karancslapujtőn mondták a pártbizottság tagjai, hogy üléseik előkészítésébe többnyire bevonják a testület mellett tevékenykedő négy munkabizottságot. Nem véletlen tehát, hogy Karancslapujtőn egyszerre élénkebbek lettek a testületi ülések. A pártbizottsági tagok majd mindegyike véleményt mond, hasznosítható javaslatot, megoldásit ajánl a vitatott kérdésekben. Azok is szólnak, akik korábban alig-alig hallatták hangjukat. Mert a pántszervezetben számon kérik: hogyan képviselik érdekeiket. Mindez azzal járt. hogy nőtt a pártbizottság, a testületi tagok tekintélye Karancslapujtőn és a környező településeken. Közvetlenebbé vált a munkakapcsolat, az információcsere a pártbizottságók és a pártalapszervezetek között, is. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban tizenhárom párt- aiapszervezet tevékenykedik, s közülük hatban új titkárt választottak az elmúlt esztendőben. Különösen fontos tehát, hogy a pártbizottság folyamatosan segítse munkájukat. A pártbizottsági tagok szinte mindegyike felelős egy- egy alapszervezet tevékenységéért. Kazáron a testületi ülések után. az alapszervezeti titkárokkal rendszeresen megbeszélik az állásfoglalásokból adódó konkrét tennivalókat. A közvetlen kapcsolat, a tájékoztatás, az információcsere itt is, az öblösüveggyárban is jól segíti a döntések egységes értelmezését, végrehajtását. Nem volt tehát kialakult gyakorlat, bizonyos tekintetben járatlan úton indult el az öt pártbizottság. Maguk keresték, s úgv tűnik, mindinkább megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehetik a politikai munkát, tervszerűbbé, következetesebbé a határoza- lok megvalósítását. Akkor mindenképpen, ha a továbbiakban sem enged, nek abból az igényességből, amelyet- eddig is tanúsítottak a testületi tagok, a tisztség- viselőik kiválasztásánál, a pártrendezvények, a testületi ülések előkészítésénél, a közösen hozott, döntéseknél, a mindennapi munka együttes megszervezésében, az emberekkel való közvetlenebb kapcsolat erősítésében. Hiszen azt mindenütt jól látják, hogy a kedvező változások elején tartanak, tenni va*’ lójuk akad még bőven. Ám a kísérlet tapasztalatainak elemzése, a tanulságok megvonása nem csak azért szükséges, hogy az öt pártbizottság okuljon belőle. A nem egészen másfél esztendő hordoz tanulságokat valamennyi tisztségviselő, párttag számára. Azt mindenképpen érdemes megszívlelni: hasonló gond ossággal. következet ességgel bizonyára jobbítani lehet a politikai munka gyakorlatát azoknál a pártbizottságoknál, pártvezetőségekbem és az alapszervezetekben is, ahol ugyan nem folyik hasonló kísérlet, de nem kevés gondjuk van a kádemevelő- rriunkában. a párttagok aktivitásának javításában, a központi és a helyi döntések következetesebb megvalósításában. V. G. ‘i romezer ttá tonna jégkrém Mintegy háromezer tonna jégkrémet gyártanak az idén a Roll Gazdasági Társaság múlt év végén átadott bükiüzemében. A Csepregi Állami Gazdaság gesztorságával működő társaság mintegy 160 millió forintos beruházással létesített jégkrémüzemében dán automata gépekkel és technológiával már három műszakban dolgoznak, nyáron pedig szombaton és vasárnap is folyik a munka. Az év folyamán húszmillió pálcikás, húszmillió poharas és 1,2 millió dobozos családi jégkrémet szállítanak megrendelőiknek. A jégkrém gyártásához szükséges alapanyaggal — a csecsemőtej" minőségű tejjel — a csepregi tangazdaság látja el az üzemet. Mocsárrekonstrukció A Hortobágyi Nemzeti Parkban az idén folytatják a kunkápolnási mocsár rekonstrukcióját. Ebben az évben mintegy kétmillió forintos költséggel elkészítik a nyílt vízfelületeket összekötő vízi utakat. Ezeken tavasztól őszig rendszeresen közlekedhetnek a természetvédelmi szakemberek, és megkönnyítik a kutatók munkását is. T A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosüzeme ipari hátteret biztosít az építők számára. A fennmaradó kapacitást bel- és külföldi megrendelők igényeinek kielégítésére használják fel. Dinamikus munkaszervezésükre jellemző, hogy a megrendeléstől számított három hét alatt készültek el egy NSZK-beli üzemcsarnok acélvázszerkezetének munkáival, amely 760 ezer forintot hoz a „konyhájukra”. A Frieden- waldban megvalósuló beruházás részeként a NAÉV- esek termékeit — képünkön — kamionokba rakva szállították el a salgótarjáni telepről. Biotechnológiai tanácskozás A biotechnológiai kutatás, a fejlesztés és a termelés összefüggéseivel foglalkozó kétnapos országos tanácskozás kezdődött kedden Szegeden, a Technika Házában. A Csongrád megyei műszaki hónap keretében rendezett eszmecserét az egv éve alakult biológiai kutatást és termelést koordináló bizottság rendezte. A tanácskozást megelőzően a Technika Házának előcsarnokában poszterkiállítás és műszerbamutato nyílt. A kiállítás megnyitását követően megkezdődött plenáris ülést Barabás Zoltán akadémikus, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet növénynemesí- tője, a biológiai kutatást és termelést koordináló bizottság elnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek az előadások. Az előadók többsége hangsúlyozta, hogy hazánk a biotechnológiai kutatásokat tekintve nincs elmaradva a világ legjobbjai tói. Eddig elért pozícióink megtartása és erősítése érdekében javasolták, teremtsék meg annak a feltételeit. hogy akár különböző munkahelyeken dolgozó kutatók, illetve kutatócsoportok is hónapokra, vagy ha kell, egv-két évre is társulhassanak egy-egy kutatási téma kidolgozására, megöl dósára. Sikeres a Colornyp építőlemez Megkezdődött a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát új gyártósorának próbaüzemelése: a nyár közepétől a tavaszi BNV-n nagydíjjal jutalmazott Colornyp felületkezelt építőlemezeiből évi egymillió négyzetméter készül Szombathelyen. Az erre a célra elsőként alkalmazott elektronsugaras felületkezelési eljárás révén a jól ismert cementkötésű fa- forgácslapból új tulajdonságokkal bíró terméket sikerült előállítani. Megtartva nagy hajlítószilárdságát és könnyű megmunkálhatóságát harminc évig garantáltan ellenáll az időjárás hatásainak, tűzálló, s előnyösen alkalmazható vizesblokkok, valamint külső és belső falburkolatok készítésére. A 270 millió forintos beruházás része annak a programnak, melyben a hazai bútoripar legnagyobb alapanyag-szá Uító vállalata termék- szerkezetének korszerűsítését és új piacok rrifghödimsár tűzte ki célul. A speciális burkolólemezből már ebben az évben félmillió dollár értékben exportáljak tők°sor- szá gokba, a későbbiekben pedig ez fogja kitenni a vállalat exportjának 70 százalékát évi 5—6 millió dollár értékben. Az üzleti előkészítés szakaszában van már a kombinátnál a Betonyp lakóházépítési program bővítésére szolgáié 830 millió forintos beruházás I NÓGRÁD — 9986. május 29., csütörtök
