Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

Nem a birság az igazi megoldás Továbbra is sok a panasz a pénzügyi fegyelemre A számvetés hónapja álta- Az elmúlt évi tapasztalatokat ólálkodása, költségérzékeny­iában a január. A vállalatok összegezve kiderült, hogy a és szövetkezetek olyankor ősz- gazdálkodók mind többször szegezik az elmúlt esztendő tévednek a költségvetést érin­tő befizetések kiszámolása során, és nem is mindig sa­ját előnyükre. Jó néhány eset­ben az előírtnál jóval többet eredményeit, az elért sikere­ket, az esetleges kudarcokat, s fölvázolják a jövő teendőit. Ugyanez történik népgazdasá­gi szinten is, az év első hó- fizettek be, bár gyakoribbak az ellenkező előjelű példák. A feltárt hibák miatt össze­sen 1,4 milliárd forint bírsá­got róttak ki a gazdálkodók­ra. A hibák között akadnak természetesen szándékosak is, ám mind többször téved­nek véletlenül a szakemberek. Ebből arra is következtettek a revizorok, hogy egyre ke­vésbé képesek a vállalati számviteli szakértők kiiga­zodni a gyorsan változó sza­bályozás dzsungelében. Sok helyütt nem akadt megfelelő­en képzett szakember az ad­ható fizetésért. napjában látnak napvilágot a megelőző esztendő tényei és a tervek. Ám a mérlegadatok össze­gezése, a gazdálkodók és költ­ségvetés kapcsolatainak elemzése, a pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzések összesítése március-áprilisra marad. Hi­szen az előző év mérlegét csak márciusban küldik meg a Pénzügyminisztériumnak a gazdálkodók, így érthetően a végleges adatokra is várni kell. sége? Kedvező jelenség pél­dául, hogy nagy erőfeszítése­ket tesznek az anyag- és energiafelhasználás csökken­tésére. Nyilván, a különböző hitel- és egyéb kedvezmények­nek is nagy részük van abban, hogy idáig értünk. Kedvezőt­len viszont, hogy a gazdálkodó szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet az általános, a termeléshez nem kötődő költségek, például az igazga­tási költségek visszaszorítá­sára. Ezért e költségek a ter­melést meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt évben. Magad uram... Mindez arra utal, hogy még ma is sok mozgósítható tar­S^nemcsak taIék rJej!,ik/. válla,aíok költ" Többszörtévednek A mérlegek összesítéséből, valamint a vizsgálati tapasz­talatok elemzéséből kiderül, hogy nő vagy csökken-e egy szabályozóváltozás után a költségvetés bevétele a válla­latok, szövetkezetek adóiból. Az elemzés rávilágít arra is, hogy javult vagy romlott-e a gazdálkodók pénzügyi-szám­anyagi, hanem erkölcsi presz- ^S^^éteinet’"- tízse is mind jobban csök­ken az ilyesfajta nagy szak- __, .. , , . „ .,. . t udást és gyakorlatot igénylő SÜSS. S52* többség egyelőre nem azon fá­munkának. A fiatalok általá­és hasznosítsa. Inkább a kony­hán csak átmenetileg választ- nyeS>b választják. Vagy megpróbálják a vevőkre hall­ják ezt a pályát, nem véletlen, hogy nagy a fluktuáció. Bocsánatos bűn ? Bár a hibák egy részét vál­tani a többletkiadásaikat, vagy pedig — az előbbi mód­szerrel gyakran párhuzamosan — újabb és újabb támoga­tásért kilincselnek a költség- vetésnél, így próbálva pótló­lagos erőforrásokhoz jutni. Hosszabb távon persze egyik „recept” sem ígérkezik leírt használhatónak. A vevők idén újabb megterhelése azért nem, mert — ha nem is olyan gyorsan, mint szeretnénk —, és mind több vállalat kerül „meglepő” helyzet elé. Kide­rül ugyanis, hogy versenytár­sai vannak a piacon, s akár tetszik, akár nem, meg kell témaviza- betartassák a számviteli eiő- küzdenie á konkurenciával. viteli fegyelme: magyarán lalaton kívüli okokra vezették mennyire tartják be a rájuk vissza a revizorok, de nem vonatkozó előírásokat? Az lehet pusztán ezzel magyaráz, úgynevezett témavizsgálatok ni azt az évről évre pedig általános közgazdasági mondatot, ami sajnos összefüggésekre hívják föl a sem maradt ki az összegezés- figyelmet: például a revizorok bői. Ismét romlott a vizsgált évről évre elemzik a szabá- gazdálkodók pénzügyi lyozás hatásfokát, azt, hogy számviteli fegyelme. Jó né- mennyire érték el céljukat hány helyen még erőfeszítést az év elején általában életbe sem nagyon tesznek, hogy be­lépő módosítások. tartsák, illetve a dolgozókkal De az ilyesfajta gálatok kitérnek a költség- írásokat. Egyre több hibára gazdálkodás alakulására, bukkannak az ellenőrzések vagy éppen az export-fővál- során, másrészt az egy gaz- lalkozások helyzetére is. De dálkodóra jutó hibaszám is szerepel ennél kényesebb té- növekedett. A többi között ki­ma is, köztük az például, derült, hogy a vállalati ve- hogy vannak-e indokolatlan zeíők nemegyszer bocsánatos nem javult, hanem inkább Az újabb és újabb állami támogatás megszerzésének vágya azért ütközik növekvő korlátokba, mert — noha a költségvetési elvonások nőt­tek — a költségvetés helyzete személyi jövedelmek a szó- bűnnek tarják, ha számviteli ban forgó gazdálkodó szerve­zetnél, hogyan „keletkeztek”, milyen szabálytalanságok hú­zódnak meg mögöttük? Természetesen elsősorban a szakembereik figyelmen ki. vül hagyják a leltározási óta-, sítások több fontos előírását. Vegyes tapasztalatokra te­romlott az elmúlt évben, Ma­gyarán: !az államnak nincs elég pénze. Marad tehát a legbiztosabb­nak ígérkező módszer: a vél­hetünk szert, ha arra kere- lalati gazdálkodás sz ín vonalá­sta/.d álkod ók és a költségvetés sünk választ, milyen áhalá- nate emelése, kapcsolatain van a hangsúly, ban a vállalatok költséggaz­U. IB. Új szaporítási eljárás az erdészetben Az ország sík területein az erdősítésben fontos szerepet töltenek be a nemesnyárak. A szárazabb körülményeket is jól tűrő fehérnyárfélék tömeges szaporítása a leg­bolják, így egy zotddugvány- bol neveit anyanövényröl a Bánya­korszerűsítés A Fejér megyei Bálinkén befejeztek a szénkitermelés utóbbi időkig meglehetősen nyár tömeges szaporítására. korábbi 10-la helyett, 100- teljes gépö}ítósét, melyre az 150 gyokerdugvanyt is nyer- etoúlt év alatt tobb szaz hetnek. Ez a módszer mar railiió lorintot £orditot.t a kiválóan alkalmas a teher- veszprémi Szénbányák Válla­lat A rekonstrukció eredmé­körülménycs volt, Ennek a Ez évtől 50-00 ezer gyö- nyekérlt a baliinikad az problémának vállalkozott az Erdészeti Tu­dományos Kutató Intézet sár­vári kísérleti állomása, ahol évtizedek óta foglalkoznak nyárfanemesítéssel. A kutatók a fehémyárra is kidolgozták a vegetatív szapo­rítás intenzív módszeret. A nemesített, kedvező tulaj­donságokat mutató egyebek­ről szedett hajtásokat zölddug­ványozással gyökereztetik. majd lyuggatott oldalú kon­ténerben növényházi körülmé­nyek között nevelik. A konténereket tőzeg és perlit keverékével veszik körül, így a vegetációs időszak vé­gén, mikor a konténereket kiemelik helyükről, sértetle­nek maradnak a konténer résein kihajtó gyökerek. Eze­ket a gyökérhajtásokat dara­megoldására keres dugványt termelnek ez­or­zei a módszerrel Sárváron, s nvaii7sm~ így a környező gazdaságokat > e már elláthatják kiinduló sza­porítóanyaggal. A kedvező genetikai tulajdonságokat hordozó gyökérdugványokat az erdőgazdálkodók csemete­kertjeikben egyelőre a hagyo­mányos, 10—15 utódnövényt eredményező módszerrel sza­porítják tovább, ám így is évente több mint félmillió ne­mesített anyanövényről szár­mazó csemetét állíthatnak elő a nyárasok újratelepítésé­re. Már megkezdődtek a kí­sérletek Sárváron a rózsa­szín virágú mézelő akác in­tenzív szaporítására is. A mézelő akáccsemeték iránt a tőkéspiacokon is élénk az érdeklődés. szág egyik legkorszerűbb bá­Zárás előtti helyzetjelentés a BNV-ről Kizünségsiker, tárgyalások, sztélék A május 21-i megnyitó óta eltelt egy hét szinte elröpült, s holnap bezárja kapuit a 83. Budapesti Nemzetközi Vásár. Hogyan ítélik meg termékeik fogadtatását? Kikkel, mi­lyen gyártmányaikról tár- gyaltak? Sikerült-e üzletet kötniük? — ezekkel a. kérdé­sekkel kerestük meg telefo­non négy megyénkben kiállí­tót. ☆ Grosch Tamás, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek kiál­lításának vezetője: — Nagyon megnézték a ki­állításunkat, hazaiak és kül­földiek, szakemberek és egy­szerű vásár látogatók. Nem vitás: sikert arattunk a be­ruházási javak legjelentősebb hazai seregszemléjén. Erre utalnak a tárgyalások is, er­ről azonban majd később szó­lok. Felkereste a bemutatón­kat dr. Kapolyi László ipari miniszter, a Salgótarjánból el­származott Deák Gábor, a XIII. kerület pártbizottságá­nak első titkára, s itt járt kollektíván az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottsága. — Egy NSZK-beli céggel szegtémában, egy svéd válla­lat képviselőivel kerítéshuza­lok exportjáról folytatunk tárgyalásokat. A külföldi szakemberek rendkívül kö­rültekintőek, de látszik raj­tuk, nem sok hiányzik az üz­let létrejöttéhez. Kovácsolt termékeink iránt is számotte­vő az érdeklődés. Egy hazai üzletemberrel járműalkatré­szek szállításáról folytatunk eszmecserét. Olyan alkatré­szekről van szó, amelyeket eddig még nem gyártottunk. Remélhetően létrejön a szer­ződés, s hamarosan hozzálát­hatunk az érdemi munkához. ☆ Bokor István, a Fütőber Bátonyterenyei Gyára mar- k éti ngszakoözí ál yának veze­tője: Érdeklődés az SKÜ kiállított termékeinél a BNV'pavilon­jában. Az építőipari szabadterületen közösen állítottak ki a hazai szénbányák. Az új vágathajtó gépek, pajzsok és szállítósza­lagok az eddiginél gazdaságosabbá tehetik a szén bányá­szatát. Balassa­riő forint értékű kivitelre tet­tünk szert, s nem elképzelhe­tetlen, hogy tovább kamatozik a kiállítás haszna. •ír Tamás Dénes, a gyarmati Fémipari üzletkötője: — Sok új termékkel kiruk­koltunk, s ezek iránt számot­tevő volt az érdeklődés. Itt van mindjárt a szállodai szo­— Nagyon jó a vásár vissz- bábán, illetve a teraszon egy" hangja, rendkívül elégedettek aránt alkalmazható Diana vagyunk. Kezdem azzal, ame­lyet részben a sajátunknak érzünk-: vásári díjat nyert a vállalat porleválasztója. A be­rendezés gyártásában a mi gyárunk is részt vesz. Válla­latunk úgyszintén rendelke­zik a nemzetközi technoló­bútorcsalád, amely szép és a gyártására és belföldi értéke- sítésre. Minden bizonnyal megköti vállalatunk a szer­ződést a gyógyászati segédesz­közök előállítására. Ez va­donatúj termék lesz, ilyennel Vállalat eddig noég nem foglalkoztunk. ☆ Sziopóczi Ferenc, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vásári szakreferense: -y — A Nógrád típusú konté­ner-kazántelep iránt mutat­kozik a legnagyobb érdeklő­dés, bár összességében is elé. legmesszebbmenőkig bírja az vagyunk a látogatott­időjárás viszontagságait. Ugyancsak új gyártmányunk a Trabanttal is vontatható, mindössze nyolcvan kilo­gramm súlyú, zárt fedéllel el­látott utánfutó. Nagyon so_ giai díjjal, amely olyan, mint kan megnézték a vásári díjas termékünket, a kollektív munka eredményeként létre­hozott alumíniumházas transzformátorállomás-csalá­dot. — A felsorolt termékekről tárgyaltunk vevőjelöltekkel. A transzformátorház iránt a Kiváló Árak Fórumának védjegye. Ezek az elismerések »okát jelentenek a szakértők szemében. Érdeklődésben nincs is hiány, hatalmas for­galmat bonyolítunk le, s bí­zunk benne, hogy mindez a termelésben is érezteti majd a hatását. — NSZK-beli és NDK-beö partnerekkel tárgyaltunk. Az üzletembereket általánosság­ban és részleteiben is érde­kelték az épületgépészeti gyártásban elért eredménye­ink. Közvetve eddig is szál- tudható, hogy jelentős árked- lítottunk acélszerkezeteket a vezményt biztosítottunk a baráti NDK-ba, most viszont vásárlóknak. Sikerrel kecseg- szerződést kötöttünk jelen- tető tárgyalások voltak a hű- tősebb exportra. Több tízmii- tőtönkök kooperációban való Sággal. Az említett kazántelep felügyelet nélküli, automati­kus üzemelésű, hatszáz kilo­watt teljesítményű. Tervező- intézetek, beruházók, mező­gépvállalatok egyaránt üzle­tet látnak ebben a kis fo­gyasztású, gazdaságosan al­kalmazható berendezésben, s a kooperációs partnerekkel is tárgyaltunk a továbbfejleszté­séről. — Elsősorban a szakembe­rek tudják igazán értékelni a külföldiek is érdeklődtek. Az Nógrád elnevezésű _150.es utánfutó gyártásában való részvételre egy hazai és egy határainkon túli cég is jelent­kezett. A Romantik alumíni­umradiátor-családból sokat eladtunk, ami annak is be­lánéosvonszolót. Ügyszintén a hozzáértők körében aratott si­kert a ,,Von-Tol” fantáziane­vet viselő hidraulikus csille­továbbító. Bár konkrét üzle­teket nem kötöttünk, de bi­zonyosnak tűnik, hogy ezekre a gépi berendezésekre taamaí. rosan érkeznek majd meg­rendelések. (K. L.) Nemzetközi tanácskozás a Tisza vízminőségéről Szegeden, a Hungária Szál­lóban kedden a Tisza és mel­lékfolyói vízminőségének vé­delmével kapcsolatos kétna­pos nemzetközi vízügyi ta­nácskozás kezdődött, 5 ország vízügyi vezetőinek részvéte­lével. A tanácskozás megnyitó ülésén Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd az ezt követő plenáris ülésen a de­legációk tagjai mondtak vé­leményt a Tisza és mellék­folyói vízminőségének védel­mével kapcsolatos közös te­endőkről. Az öt ország víz­ügyi vezetőinek találkozója ma fejeződik be. ................................................................................... ................................................................................................. A Nógrádi Népújság 1956. á* május 29-i számában nekrológ jelent meg, amely hírül adta, hogy 61 éves ko­rában elhunyt Salgótarjánban Sulyok Sándor, a Nógrád megyei munkásmozgalom ne­héz életutat bejárt régi har­cosa. Hányattatásokkal teljes élet jutott neki osztályrészül. Gyermektelen salgótarjáni bányászcsalád egyéves korá­ban vette magához az 1895. január 25-én, Mátraszölösön született Sulyok Sándort. Öt elemi iskolát végzett és alig 11 éves korában már munkát vállalt a salgótarjáni palackgyárban. A szakszerve­zetbe 1912-ben lépett be. Az első világháborúban testi hi­bája miatt nem sorozták be katonának. Segédápolóként a fővárosi Rókus kórházba ke­rült 1917-ben. Az őszirózsás forradalom idején — 1918 őszén — visszatért Salgótar­jánba és ismét az üveggyár­ban helyezkedett el. A Kom­munisták Magyarországi Párt­jába, mint salgótarjáni o,la- pító tag. 1918 decemberében lépett be. A Tanácsköztársaságot le­győzte a külső túlerő. Sulyok Sándort megdöntése után Balassagyarmatra, majd Mis­Emlékezés egy harcos é kolera szállították, ahol 16 Visszatérve büntetés letöltése után kons­pirativ okokból csak ritkán érintkezett elvtársaival. En­nek ellenére részt vett a munkásmozgalomban. Igazol­ja ezt, hogy 1937-ben újból őrizetbe vették, és úgy meg­kínozták, hogy négy hónapig betegen feküdt otthon. Az Salgótarjánba üvegfúvószakmát kitanult társával három hónapon át 1930. április 12-én, részt vett sulyok Sándort. a háborús fogva tartották. Később a a munkanélküliek tüntetésé- hajmáskéri, azután a zala- ben. Tagja volt annak a kül- egerszegi internáló táborba ke- döttségnek, amely a város- rült. Fennmaradt egy érté- háza dölyfös uraival tárgyalt, kés fénykép. Húsz salgótar- ínségmunkásként dolgozott a jani kommunistát fotografál- farkaskői kőbányában, ahol tat ni. Az 1944. október 15-i tak le a zalaegerszegi inter- újabb pártsejtet szervezett. nyiias hatalomátvétel után náló táborban. Sulyok Sándor Jelentős érdemeket szerzett ismét letartóztatták. De sike- 1920. november 30-án szaba- az illegális sajtó terjesztésé- dult. ben. Sállal Imre és Fürst Kapcsolatot keresett, és tw- Sándor kivégzése után 1932- lált az illegális kommunista ben az ő révén kapták az párttal, amiért letartóztatták, irányítása alá tartozó KTMSZ- Nem kapott munkát Salgó- es ifjúmunkások a gyilkossá- tarjánban, ezért Káposztás- got leleplező röpiratokat. megyerre ment, de öt hónap A csendőrség 1932-bev le­múlva onnan is elbocsátották, tartóztatta mert kiderült kommunista menvérte. Fennmaradt az múltja. Salgótarjánba vissza- utókorra az 1932. október térve 1926-ban Benkő Antal 15-én kelt vádiratban szerep­bevonta az illegális párt- lök névsora. Az ítéletet de- munkába. Később ő is önálló ce.mber 21-én hozták meg és munkaerőhiány miatt ismét felvették az üveggyárba. To­vábbra is rendőri f elügyel ez alatt állt. Később munkaszol­gálatra is be akarták vonul­rült egérutat nyernie. A Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezetének megalakítását elhatározó ér­tekezleten. 1945. január 2-án, Sulyok Sándor is részt vett és az MKP helyettes titkárá- és *'kegyetlenül vak választották. A későbbi evekben is számos közéleti feladatot látott él, egészen korán bekövetkezett haláláig. pártsejtet szervezett. Mivel itthon nem kapott munkát. 1930 elejéig Romániában ke­reste kenyerét. Sulyok Sándort börtönbüntetésre hat hónapi ítélték. A Sulyok Sándor, ma 30 éve hunyt el. (rozgonyi) NÓGRÁD — 1986, május 2S„ szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom