Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

Mesterek hálója A pók —. amelyik a ter­mészetben található, s legyek­re, cserebogarakra meg egyéb búvárfélékre vadászik —, ugye tudjuk, hogyan szövi hálóját. S, hogy vasárnap lát­hattuk A pók hálója című angol tévéfilmet, már arról is lehet fogalmunk, hogyan szövögeti a hálóját az ember, adott esetben egy kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező úri hölgy, azért, hogy tá­masza lehessen egy rossz sor­sú kislánynak. Agatha Cristie a szerzője a fent; em­legetett történetnek, s ez ön­magában felér a legjobb aján­ló levéllel. Számos alkalom­mal találkozhattunk már a re­gényeiből. színdarabjaiból írt filmekkel a mozivásznon és a képernyőn egyaránt, s még —• persze ezt csak feltételez­zük nem igen okozott csa­lódást a legigényesebb krimi­re ion .sóknak sem. , 'íz az amerikai származá­sú, hosszú életkort megélt — 1976-ban halt meg 85 éves korában —, jómódú polgári családban született, angol dá­ma hihetetlen mennyiségű él- ményanyagot gyűjtött össze művei számára. Második fér­je régész volt, s beutazták együtt Szibériát. Szíriát. Iránt, sokféle nemzetiségű, életkorú, társadalmi állású és jellemű embert megismerve közben. Talán ebben gyökerezik az Agatha Christie-írások sajátos varázsa: változatos a hely- szín. a legktílönf élőbbek az alakok, fordulatos a cselek­mény. de a miliő mindig ugyanaz,' nevezetesen az an­ger úri környezet. Agatha Christie műveiben érződik bizonyos fokú arisz­tokratizmus, de az egyáltalán nem sértő, sőt inkább vala­melyest mosoli/ogtató, mulat­ságos. Az írónő jól ismeri ezt a világot, beletartozik, ám­bátor egy kicsit kívülről is tudia szemlélni. Ezért derül­hetünk némelyik úri figurá­ján. mint például A pók há­lóiában is a rajongó, rövid­látó öregurakon. Christie-nél, noba minden története gyilkosság, sőt gyil­kosságok körül bonyolódik, sohasem folyik vér. Az nem ide való. az nagyon jól meg­fér Los Angeles utcáin, a Derrick vagy a Starsky és Hutch képsorain. Tehát nincs egetrengető látvány, mégis élvezettel figyeljük a mesét. Mert Christie nagy mesélő. Bámulatosain tudja csűrni- csavarni a dolgokat, fantasz­tikusan érti. hogyan kell ,.be­mószerolmi”, aztán tisztára mosni valakit, vagy a legár­tatlanabb embert elszánt gyilkossá tenni. A krimiisablonokkal dol­gozik. s nála mégsem unal­masak ezek a sablonok, ö vi­gyáz arra is. amire sok iparos —, de nem mester — képte­len, hogy logikus legyen a történet, a néző előtt össze­rakható. Ahogyan a mese vé­gére az lesz valamelyik sze­replő számára is. Ez utóbbi szintén Christie-szokás, mond­hatni hagyomány. Uven körülmények között a rendezőnek és a színészek­nek már könnvű dolguk van. Persze, ha nem eléggé tehet­ségesek. még elront.ha+ják a filmet. Ez esetben erről nincs szó. bár ért sem éiutviatúik. homr a Vád tanúid hoz ha­sonló nagyságú krimi született Ciaude Le>ouch Szombat este kezdődött a francia új hullám egyik leg­nagyobb szakmai tudású, leg­nagyobb ígeretű filmes poli­hisztorának sorozata. A teve ezúttal jól készítette elő az első és a sorra következő filmeket. Faber András kri­tikus hivalkodástól mentesen, pontosan világította meg a hazájában a szakma többsé­ge által sokat szapult, a kö­zönség kedvencének számító rendező felfogását, filmes — forgatókönyvíró, operatőr, rendező, vágó — törekvéseit. Bírálói azt vetik szemére, hogy elkótyavetyéli, aprópénz­re váltja többre hivatott te­hetségét. Persze ezt innen mi nem tudjuk megállapítani, azt azonban ismerjük, hogy nálunk is szeretik a filmjeit, s magam is örömet találok szelíd, érzelmes, tiszta, tör­téneteiben. Így vannak ezzel — min­den bírálat ellenére — azért a világ szakemberei is, hiszen negyvennél több díjat osztot­tak ki eddig készült filmjeire. Közülük láthatjuk majd a Csibészt, a Smic, Smac, Smo- cot, Az egér és a macskát, a Boldog új évet, az Egy másik férfi és egy másik nőt. Először első és mindmáig legnagyobb sikert aratott mű­vét. az Egy férfi és egy nőt láthattuk. Anouk Aimée-vel és Jean-Louis Trintignant-o&l a főszerepben. Húsz éve ké­szült. ma is hatásos. Megosz­tott nagvdíiat kapott Cannes- ban. aztán kiosztottak két Os- cart is neki. Joggal. S, ami külön megelégedettségünket jelenti, hogy Lelouch vissza­adja az érzelmek jogát ma. egy olyan korban, amelyik, ha nem is szégyeli, de res- tel 1 i a szerelmet, a ragaszko­dást, a megértést. vagyis mindazokat a nemes érzése­ket. amelyek humanizálják, igazán emberré teszik az embert. S, a sorozat mellett szól ez is. (sulyok) A kőbe vált civilizáció ’ A negyven méter magas gránitfalakat néhol csak há­rom lépésnyi távolság vá­lasztja el a másfél kilométe­res úton, amelynek végén az ókor csodái tárulnak fel Jor­dániában. 1812-ben egy bedu­in kalauz vezette Jean Burckhardt svájci kutatót a petrai sziklaszoroshoz. Ma Jordánia vergődő idegen­forgalmának csillaga a vörö­ses sziklafalba vájt oszlop­csarnokok sokasága, amelyek egy rég letűnt civilizációban temetkezési helyek voltak. Petra a nabateanusok fővá­rosa. Ez a sémita nép idő­számításunk előtt hatszáz év­vel érkezett a mai Jordániá­nak erre a pontjára, és két­ezer évvel ezelőtt Mezopo­támiától Itáliáig árulta a tömjént, fűszert, selymet és drágaköveket. Az Arábia szívéből (a mai Szaúd-Ará- biából) bevándorolt törzsek ellenőrizték az Arábiából Kis- ázsiába irányuló kereskede­lem útvonalait és ezeknek hivatásos vámszedői lettek. Petrát annyi külföldi ha­tás érte, hogy nyelve —ami az üzleti könyvelésből ma­radt fenn — művészete, technológiája és kézműipara a szavak és stílusok egyet­len kohójává vált. Az építé­szeti emlékek görög, római, és keleti befolyásról egyaránt tanúskodnak. A látvány ma is éppen olyan lélegzetelállí­tó, mint volt újrafelfedezte- tésekor a múlt század elején: égbemeredő sziklákból kiala­kított timpánonok, rejtélyes rendeltetésű mesterséges bar­langok, zordon szurdokok, és a városmagot övező vadre­gényes dombok, ahol a Saul­lal és Dávidddal hadakozó edomiták erődéinek romjai állnak. Napjainkban Petra évente 200 000 külföldi turistát fo­gad. Általános az a hiedelem, hogy pazar kincseket rejte­nek a petrai rögök. Ennek valóságáról sajánlatosan nem sikerült megbizonyosodnunk, de arról igen, hogy Petra a sivatagi királyság különleges drágaköve­Rekonstrukció Veszprémben Tíz évvel ezelőtt, 1976-ban kezdődött meg Veszprémben az öreg belváros rekonstruk­ciója. Elsőnek az Arany orosz­lán patikát magába foglaló épület készült el- Az öreg há­zakban komfortos lakásokat alakítottak ki, a földszinten pedig üzletek kaptak helyet. Képünkön: Cégér a Kos­suth utcában. Ä nemzeti irodalom ápolása mozgósító erejű cél Idén megalakul a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata Sokan megkapták az utóbbi hetekben Nógrádban, el­sősorban Salgótarjánban és környékén azt a dr. Praz- novszky Mihály megyei múzeumigazgató által aláirt fel­hívást, amely szerint a Nógrádi Sándor Múzeum Sal­gótarján központtal létrehozza a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság megyei tagozatát. A levél egyúttal a me­gyei tagozat tagjai sorába való belépésre is invitál. Azon megyei értelmiségiek, közművelődési dolozók. s főként pedagógusok jelentkezését várják, akik „hivatali” mun­kájukon túl is részt kívánnak vállalni a nógrádi irodal­mi hagyományápoló munkában, hozzájárulva ezzel a nemzeti irodalmi értékek megőrzéséhez. A tagozat létrehozásával el­sősorban az a cél. hogy an­nak keretei között alkalom nyíljon a szakmai (irodalom- történeti) ismeretek bővítésé­re. De támogatják az alkotó munkát, s publikálási lehe­tőseget is teremtenek a kör­ben tevékenykedő irodalom- történetírással foglalkozók­nak. A szívesen fogadott hír kapcsán érdemes néhány mondatban szólni a Magyar Irodalomtörténeti Társaságról, amely 1912-ben alakult, s tisztújító közgyűlését — mi­ként ez az érdeklődők szá­mára ismeretes — 1985. no­vember 19-én tartotta. Ko­vács Sándor Iván főtitkár Az irodalom érdekében című, a Népszabadság 1985. december 7-i számában megjelent cik­kében ismerteti a társaság előtt álló további tennivaló­kat, s bevezetésként rövid történeti visszatekintéssel is szolgál. Eszerint: különösen az utóbbi évtizedekben csökkent a legelemibb irodalmi hatás­forma, az olvasás iránti ér­deklődés is régi szerepéből veszíteni látszik, új szerepe­it és közlésformáit próbálgat­ja az irodalom; minden la­kásba betört a televízió kom­munikációs forradalma; az irodalom tanításának es meg­szerettetésének feladatát csak egyre fokozódó erőfeszítés­sel képes ellátni a még min­dig agyonterhelt tanártársa­dalom. Mindezek a nemzeti-társa­dalmi mérvű új okok-gon- dok különösen szükségessé teszik, hogy társaságunk programja, továbblépés-kísér­lete nyilvánosságot kapjon.” A továbblépés-kísérletekhez tartozik többi között a tár­saság tömegbázisának szélesi- tese is. Hiszen például a ma­gyartanárok 80 százaléka vi­déken él, s ezért a főtitkár szerint szintén célszerűnek látszik a már meglévő taná­ri tagozatnak az ország táj­egysegei szerinti tagolása. S meg kellene teremteni azt a lehetőséget is, hogy a ma­gyar nyelv- és irodalom kö­zépiskolai tanárainak hivata­los továbbképzésként ismer­jék el az irodalomtörténeti társaság felolvasó ülésein, vándorgyűlésein való részvé­telt. Milyen eredménnyel járt Nógrádban a felhívás? Erről, valamint a tervekről érdek­lődtünk a Nógrádi Sándor Múzeumban Kovács Anna irodalmi muzeológustól. — Az intézményünkben végzett irodalmi muzeológiai munka legfontosabb felada­tának tartjuk a megyei iro­dalmi hagyományápolást. s úgy gondoljuk, ehhez szer­vesen hozzátartozik mind­azok összefogása, akikre eb­ben a munkában ma számít­hatunk — ha gzik az irodal­mi muzeológus tájékoztatása. — Megfelelő szervezeti ke­retként kínálkozott a nagy hagyományokkal rendelkező Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata. Ép­pen ezért a múzeum fölvál­lalta a Nógrád megyei tago­zat létrehozását, a szervező, mozgósító munkát, s vállalja a társulat további működte­tését, programok szervezését, lebonyolítását. Eredetileg húsz-harminc érdeklődőre szá­mítottunk, belátom, kissé pesszimistán, hiszen már ed­dig ennél csaknem kétszer többen jelentkeztek. Egyéb­ként, fölhívásunkkal a me­gyei — egyelőre főként a sal­gótarjáni és környéki — . ér­telmiséget, mindenekelőtt a magyar szakos pedagógusokat es a közművelődési dolgozó­kat kerestük meg, de nem feledkeztünk el a megyei, a városi irányítás azon tagja­iról sem, akiknek kapcso.a- tuk lehet a megyei iroaa- mi élet szervezésével, vezeté­sevei. Ma már nyilvánvaló, meg­mozdult a megyei értelmiség azon része, amelynek munka­köri feladata az irodalommal való foglalkozás, de a jelent­kezésekből kitűnik, hogy so­kan hivatalon túl is készek megyénk irodalmi értékeiért cselekedni, örvendetes, hogy nemzeti kincsünk, a nemzeti irodalom őrzése, ápolása ma is mozgósító erejű cél. Időközben létrejött a kap­csolat a társaság országos ve­zetésével, amely támogatja a múzeum kezdeményezését, s már közös elképzelés is van a programról. Az elképzelések szerint, az alakuló ülést idén november­ben tartják. Ez lesz az első olyan szakmai nap, amit a továbbiakban évenként rend­szeresen megszerveznek. A szakmai napokon a megyéhez kapcsolódó alkotók életútjá- ról. életművéről, a legújabb kutatási eredményeket bemu­tató előadások hangzanak el a téma országos hírű isme­rőitől, neves irodalomtörté­nészektől. A szakmai napok programját egy-egy jelentős megyei alkotó köré csopor­tosítva alakítják ki. Idén Ba­lassi Bálint, Rimay Janos es Madách Gáspár életéről és munkásságáról esik maid szó. Jövőre Mikszáth Kálmán kerül sorra. Ez a rendezvény egyúttal a Magyar Irodalom­történeti Társaság országos vándorgyűlése is lesz, amit Mikszáth Kálmán születésé­nek 140. évfordulója alkal­mából rendeznek. A követ­kező esztendőkben Kármán József, Bérczy Károly, Krú­dy Gyula lesz a szakmai na­pok „szereplője”. A további programokat pedig a szerve­zeti keretekkel együtt maga a megyei tagozat alakítja ki. T. E. , A Társadalmi Szemle májusi számából A folyóirat közli Németh Károlynak, az MSZMP fő­titkárhelyettesének a Közpon­ti Bizottság 1986. március 18-i ülésén a párt kádermun- ká járói elhangzott előadói beszédét, és a Központi Bi­zottság határozatát. Németh Károly a többi között hang­súlyozta: a pártnak feladata, hogy következetesen ér­vényt szerezzen a káderpoli­tikai elveknek, és ma is elvi­tathatatlan joga és kötelessé­ge, hogy követelményeket állítson a vezetők elé. Ennek értelmében az elő­terjesztésben azt javasoltuk: a Központi Bizottság erősít­se meg, hogy hazánkban a vezetőknek — párttagoknak és pártonkívülieknek — a jö­vőben is meg kell felelniük a politikai alkalmasság, a szak­mai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményei­nek. A kezdetben „múló divat­nak” vélt környezetvédelem, ma már tartósan és politikai töltettel van jelen a mi társa­dalmunk életében is. A foga­lom hirtelen megjelenése a hatvanas évek fordulóján, majd gyors és teljes körű el­terjedése, s a körülötte fellob­banó viták azt az álláspon­tot támasztják alá, hogy a környezeti problémák gyö­keres megszüntetésének nincs alternatívája, hiszen ezek a valódi megoldások hi­ányában ciklikusan vissza­térnek. Persánvi Miklós elemzi a környezetvédelmi mozgalmat, mint politikai je­lenséget. A béke nemcsak a történel­mi haladásnak és a többi globális probléma megoldá­sának, de az emberiség to­vábbi létének is előfeltétele. Erich Hahn tanulmánya azt boncolgatja: a jelenlegi hely­zetben az emberiséget lehet-e és mennyiben ebben közös érdekekkel jellemezni. Zalai István képet ad ar­ról a nagyszabású munkáról, mely az SZKP XXVII. kong* reszusának végrehajtásáért folyik a Szovjetunióban. Borsányi György a Horthy- korszak értelmiségének hely« zetével foglalkozik. Mm műsor KOSSUTH RADIO: MeH*ű»ortemert«*ée Kb. *.1S: Marj fcwWwtiMs proewneR Ml: Táreabyó S.M: Barorck lüornSr gya'tlreb< nek S.S? Két keréken M«gy*ron«aá­1#.»: éneklő ifjú«** 10.51: Az ÁM®mi Nép! EgytHftes felvételeiből ÖJÍ: A tulajdonságok néüküffl ember 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.50: Népdalok 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a lengyel irodalomból Ki.IS: Gluck operádból 16.05: Halüga-tózó 17.00: Esti beszélgetés a Fáfcftys klubban 17.30: Beszólna netvéz 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem vő«,;; 18.25: Mai könyvajánlatunk. 10.15: Gondolat 20.00: Hang portrék 21.17: Hűvösvölgyi Ildikó PáüócaO- dadokat énekei 2130: Csomagterv a »onwi0o*áa ban. Riport 22.20: Tíz perc kfflboOták« 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus Monteverdá-madfi- gálokat énekel 22.50: Egy házban. Riport 23.00: Beethoven : Esz-dór trtóu Op 1. No. t. 23.33: Delibes: CooneMa - s H. felvonás zárójelenete 0.10: Éjfél után A hlÖGKÁD — *986. saájus 23-. itsdd f PETŐFI RADIO: 8.0«: Slág-ermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (lom.) 9.05: Napközben 12.10: Házy Erzsébet Lehár- felvéteLeiből 12.30: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik 13.05: Popzene sztereóba« 14.00: Gólok, méterek, történe­tek . . — Szó bon 14.50: Maximális sebesség nincs . . 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.08: Tudósítás az TPV Szarteöt teniszversenyről 17.W: Peter Nero zougorétziOc 17.30: TlnaMfonrilk 18.30: Talipailtáv-a&ó 18.58: Sport 10.05: Csak fí®talbkn«k:7 20.00: Szólásért va#ó éneik 20.17: Nóták 21.05: A kölcsönkért gyufa 21.33: Barangolás régi hangleme­zek között 21.54: Zeneközeiben a hallgató Kérdések és kérések vü- Lamofénybeu "«difijéé9 «ten ■ 1 MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fiatalok zenés ta­lálkozó ja. Szerkesztő: Beély Ka­talán és Zakar János. 10.00: Észak-magyarországi krónika. 10.25—16.30: Lap- és músonelőze- tes. MAGTAR TELETÍZKVe 8.55: Tv-torna 9.00: Iskolatévé: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 9.15: Fizika (ált isk. I. oszt.) összefoglalás 9.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.). Így nem játék HMM: Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt B.ltk Meghökkentő mesék. Angol tv-filmsorozat 11.4#: Képújság 16.00: Iskolatévé. Játék műalkotásokkal 16.20: Lázár Ervin: A hétfejd tündér 16.55: Hírek 17.00: Három nap tv-műsora 17.05: Találmányok története 17.45: Sorstársak 18.05: Képúiság %**■ 18.10: Reklám r m 18.15: Iparvllág Mimstúdio *08 18.40: Reklám 18.50: A TTT jelenti-. 1. rész 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 2005: Nők a pult mögött. Xm/4. rész 21.00: Betűreklám 21.05: Stúdió ’86 22.05: Doktorrá fogadom 23.05: Híradó 3. 23.15: Himnusz 2. Mr SOR: 17.55: Természetbarát 18.15: Csali... 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások: Budapest, Pécs, flwgeá W«3S: A cirkusztól a szafanparkig és vissza 20.00: Gondolkodó 20.40: Az erősebb 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Szocialista országok vívóversenye 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: »8.30? Tv-hfradó 20.00: A Sacket» flpésrti ­21.35: A Huansan ormain 21.55: Az örök fény zenéje 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hirado 20.00: Fiatalok tv-klub ja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Cervantes MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ba­lekok. Színéé, szinkronizált fran­cia film vígjáték. — Kohász: Failfúró (16). Színes magyar film. — Tarján vendéglő: Kicsi, de szemtelen (14). Színes olasz filmvig játék. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 es 8-tód: Zorro. Színes olasz— francia kalandfülim. — Pásztói Mátra: Vissizaszámiláftás fl4). Szí­nes magyar film. — Nagybáto- nyi Bányász: Egy maréknyi dol­lárért (14). Színes, szinkronizált olasz western. — Nagybátonyi Petőfi: Az elvarázsolt doldár. Színes magyar bűnügyi ftlmvig- játék. — Rétság: Halló, taxi! (14). Színes, szinkron izáibt ju­goszláv krimi. — Kiste renyel Petőfi: Ágyúgolyó futam. Színéé, szmtonotWBJá-ík amerikai fTlmvíe- jmrfrr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom