Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

mun kőieai Nógrádiak a szekcióüléseken f (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus második napján a küldöttek szekciók­ban folytatták munkájukat, köztük a nógrádiak is. Az ér­telmiségi szekcióban szólalt fel Varga István, a balassa­gyarmati kábelgyár dolgozó­ja. A műszaki értelmiség helyzetét hasonlította össze más értelmiségi csoportoké­val. rávilágított néhány sa­játos problémájukra. Hang­súlyozta, hogy ugyanakkor sok olyan feladat van, amely az értelmiség egészét érinti, amiben csak közösen juthat­nak megoldásra. Ezért van létjogosultsága és fontos fel­adata a társadalmi, gazdasá­gi élet különböző területein dolgozó értelmiségi fiatalo­kat tömörítő rétegtanácsnak. Hozzászólása végén három kisebb módosításra, pontosí­tásra tett javaslatot a szer­vezeti szabályzatban. A Salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet elsőéves tanulója Ba­kos Tamás, a középiskolások szekciójában mondta el hoz­zászólását. A kongresszus egyik legfiatalabb résztvevő­jeként sok élményt szerzett a mostani kongresszusig vezető különböző szántű KlSZ-fóru- mokon. Elmondta, hogy édes­anyja példáját követve lé­pett be. aki ma is a mozga­lom aktivistája. Saját tapasz­talataiból kiindulva elítélte e közömbös fiatalokat, ki­állt amellett, hogy a KISZ válogassa meg jobban, hogy kit vesz a soraiba. Daman Margit, a nógrádsi- peki alapszervezet titkára a lakóterületi fórumon kapott szót. A falvaikban dolgozó KIS Z-szervezetek problémái között említette a változó személyi és általában gvenge anyagi, technikai feltételeket. Elmondta, hogy az igen fia­tal vezetők tapasztalatlansá­gából adódóan, közéleti te­kintélyük többnyire gyenge. Ezért különösen fontos kö­rűikbe a vezetőképzés. A to­vábbiakban árról szólt, hogy a lakóterületi fiatalság igény­li a helyi politizálást, de an­nak gyakorlásában még sok a tennivaló Beszélt a köz­ségekben élő fiatalok élet­körülményeiről. és szabadidős te vékenvsé Béről. Az élelrmszer-giazdasáeban dolgozó fiatalok szekciójában szólalt fel Agócs Sándor, bu­jáki küldött. Mint mondotta: a mezőgazdasági munkák jel­lege nem hasonlítható össze a gyári munkával, mert az lényegesen több nyolc órá­nál. E~ért nagyon kevés a fiatalok szabad ideje, s az alacsony fizetések miatt még azt is sokszor terheli a túl­munkavállalás. A KISZ- alapszervezetek lényegesen rosszabb feltételek között dolgoznak, más rétegekhez képest, ezért is ez sokkal ke­vesebb támogatást kapnak. Agócs Sándor szorgalmazta — Hunniában valami ké­szül, talán a KISZ-ben is — kezdte hozzászólását a kong­resszus második napjának plenáris ülésén Papp Árpád, a nézsai tsz ágazatvezetője. — Ady gondolatával csupán azt akartam érzékeltetni — folytatta —, hogy a KISZ-ben az ellentmondások és feszült­ségek ellenére is eredménye­ket tudunk felmutatni. En­nek egyik gyakorlati példája választási rendszerünk de­mokratizálása. Mint a nógrádi jelölést előkészítő bizottság vezetője egy választott tes­tület, egy közösség vélemé­nyét képviselem, amely viták, ütközések eredményeként szü­letett. Bebizonyosodott — folytatta —, hogy politikai jellegünk erősítésének egyik fontos eszköze a nyílt, demokratikus kádermunka, az alternatívák­kal is számoló választási rendszer. A testületi tagok a vezetők felelőssége növekedett a választók iránt. Megválto­zott a küldöttgyűlések lég­köre. Más viszony alakult ki választók és választottak kö­zött. Fontos lesz, hogy ki a testület tagja, vezetője. Sok tehetséges, tettrekész fiatalt ismertünk meg e miunka so­rán. ök mozgalmunk folya­matosságának egyik biztosí­tékát is jelentik. Igazi vá­lasztás nem képzelhető el töb­bes jelölés nélkül. Ehhez olyan fiatalok is kellenek, akik ezt vállalják. Az egyen­lő esélyek biztosítása olyan — ahogyan a plenáris ülésen e témáról szóló küldöttek is —. hogy a téeszek, állami gazdaságok i óbban segítsék anyagilag a mozgalmat. Fel­szólalásában hangot kapott a munkaidőalap védelme. Be­fejezésül rámutatott, hogy if­júságunk, egész néoünk cél­jai elérésének alapfeltétele a béke megőrzése, amelyért mindnyájunknak küzdeni kell. Megyénk további öt kül­dötte írásban nyújtotta be kongresszusi hozzászólását. közhangulatot teremtett, amely a meg nem választot­takat nem tekinti vesztesnek. Minden felnövekvő nemze­dék számára természetes, hogy politikai szervezete egy­ben politikai iskolája is le­gyen. Ifjúsági szervezetünk igazán csak belső demokratiz­musának fel.jesztésével tehet lépéseket előbbre. A válasz­tást előkészítő munka hite­lét annak tárgyilagosságán túl igazén az adhatja meg, ha az elképzelések időben, meg­alapozottan kerülnek a nyil­vánosság elé. Meggyőződé­sünk. hogy a sokak által ta­lán fenntartással kezelt vá­lasztási módszer kiállta a gyakorlat próbáját. A nógrádi küldöttek közül szombaton kapott szót, a kongresszuson, Papp Árpád, a nézsai tsz ágazatvezetője. Papp Árpád: Adjunk alternatívákat A kongresszus vasárnapi munkanapja Vasárnap, a KISZ XI. kongresszusának zárónapján is­mét plenáris ülést tartottak. Az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Berecz János, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Viktor Misin, az össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Valid Maszri, a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke és Josef Skala, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke. A délelőtti ülésen elsőként beszámolók hangzottak el a szekcióülések és a lakóhelyi fórum munkájáról. Hágenturn József, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat vájára foglalta össze az ipar­ban és szolgáltatásban dolgo­zó fiatalok szekciójában el­hangzottakat. Az ipar és a szolgáltatás KISZ-szervezetei kiemelt figyelmet fordítanak a műszaki fejlesztés gyorsítá­sára. a központi gazdaságfej­lesztési programok munkahe­lyi feladatainak megoldására. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok szekciójá­nak munkájáról Rácz Ernő a KISZ KB osztályvezetője számolt be. A nyílt és demokratikus vitában sző esett a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülménye­inek, szakmai és politikai fejlődésének szinte minden lényeges és kritikus kérdé­séről. A középfokú tanintézeti fiatalok szekciójának mun­kájáról Medve Andrea, a •rékesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium tanára adott tá­jékoztatást. A 36 hozzászóló számos témát érintett, a leg­gyakrabban a KISZ politikai jellegének erősítéséről, az öntevékeny diákcsoportok megalakulásának szükséges­ségéről, az iskolai élet prob­lémáiról szóltak a fiatalok. Boros András, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-tit- kára foglalta össze a felsőok­tatási szekcióülés tapaszta­latait. A vitában felszólaló, több mint 30 küldött egyet­értett abban, hogy ez a réteg felelősen részt kíván venni a társadalmi-gazdasági re­formfolyamatokban, az ebből adódó társadalmi feladatok megoldásában. A fegyveres erőknél és testületeknél szolgálatot tel­jesítő fiatalok szekciójának munkájáról Argalász Kál­mán alezredes, a Honvédel­mi Minisztérium ifjúsági osztályvezetője számolt be. A tanácskozás vitájában megfogalmazódott: a fegyve­res testületeknél tevékenyke­dő KISZ'Szervezetek eszmei, politikai, szervező munká­jukkal jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy a néphad­seregben, a belügyi szervek­nél, a határőrségnél, a mun­kásőrségben, szolgálatot tel­jesítő fiatalok minél ered­ményesebben teljesíthessék hivatásukat. Az iparban, a mezőgazda­ságban, az államigazgatásban, valamint az igazságszolgálta­tás területén tevékenykedő diolomás fiatalok, alkotó­művészek, és pedagógusok küldöttei az értelmiségi fia­talok szekcióiában vitatták meg korosztályuk sajátos kérdéseit. Lehoczky Pál, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója a vitát összefog­lalva kiemelte; a mai fia­tal értelmiség nem külö­nülhet el a többi rétegtől, csak velük együttműködve járulhat hozzá a társadalmi problémák megoldásához, s javíthatja saját helyzetét is. A kongresszusok történe­tében először tartottak a ré­tegszekciók sorában — azo- kéval azonos jogkörökkel felruházott — lakóhelyi fó­rumot, amelyen a lakóterüle­teken szerveződött közössé­gek mozgalmi feladatait vi­tatták meg a fiatalok. A fó­rumon csaknem százharmin­cán vettek részt: az elhang­zottakról Nagyné Czanka Valéria, a kaposvári KISZ- bizottság politikai munkatárs ACCRÁD e ,1986. május 26., hétfő ca tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A szekciók munkájában részt vett az érintett terület több párt, állami és tömeg­szervezeti vezetője is. A rétegszekciók beszámo­lóinak elhangzása után dr. Lehoczki Péter sebészorvos budapesti küldött kért szót. Ezt követően Marvin Pa­lacios, a Julius 19. Sandinista Ifjúsági Szövetség végrehaj­tó bizottságának tagja kért szót. Átadta a kongresszusnak szervezete, a nicaraguai if­júság üdvözletét. Schmuck Ottóné, az Ifjú­sági Környezetvédelmi Ta­nács titkára a környezetvé­delemről, a természet meg­őrzésének fontosságáról, be­szélt. Kovács László, a baki tan­gazdaság igazatóhelyette- se, Zala megyei küldött el­mondta: a KISZ az elsők kö­zött ismerte fel a vállalati tanácsok működésének je­lentőségét. Magyar Gábor, a Széche­nyi István Gimnázium tanu­lója, Győr-Sopron megye küldötte a középiskolai if­júsági mozgalomban terve­zett szervezeti változtatásokkal kapcsolatos -soproni és hód­mezővásárhelyi kísérletek tapasztalatairól beszélt. Wilhelm József a belvárd- gyulal termelőszövetkezet gépjavító műhelyének veze­tője elmondta, hogy számos Baranya megyei kistelepülé­sen az egyetlen szervezett po­litikai , közösség a KISZ, amelyre a politikai, társa­dalmi feladatok megoldása vár. Zsemberi Borbála, a KISZ Szolnok Városi Pedagógus Bizottságának titkára elmond­ta a szervezet rétegpolitiká­jának következetes megva­lósítása azt is jelenti, hogy a KISZ-en belül a fiatal kor­osztályok egymás szövetsé­gesei legyenek. Szitás Ágoston, a Csong- rád megyei tsz-elnök kiemel­te: az élelmiszer-gazdaság­ban a KISZ-nek nem általá­ban kell támogatnia a műsza­ki fejlődést, mert az ágazat­ban szelektív, átgondolt, ta­karékos fejlesztésre van szükség. Nagy Dezső, a Belügymi­nisztérium KlSZ-bizottságá- nak első titkára egyebek között elmondotta, hogy a belügyi szervek KISZ-es fi­ataljait összetett feladatok elé állítja a bűncselekmé­nyek emelkedése, a fiatalok növekvő aránya a bűnelköve­tők között. Tóth Tamás, a Szeged Vá­rosi KISZ-bizottság első titkára hangsúlyozta: a KISZ politikai jellegének markánsabbá tétele érdeké­ben elengedhetetlen a párt­hoz fűződő kaocsolat, vi­szony, kötődés, erősítése. Ezt követően a konsresz- S7us soros elnöke lezárta a vitát. ■ir Az elfogadott napirendnek megfelelően. Szandtner Iván, a szerkesztőbizottság elnöke emelkedett szólásra. Ismertet­te a szerkesztőbizottság je­lentését és íavasilatá't a hatá­rozattervezet módosítására, illetve a KISZ szervezeti sza­bályzajának módosítását cél­zó előterjesztés korrekcióira. Mint elmondta, a plenáris és a szekcióüléseken elhangzot­takkal, valamint az írásban 1 eadott h o zzé « z ól ások kai együtt összesen 445 küldött mondta el véleményét, s a szerkesztőbizottság minden egyes hasznosítható javasla­tot feldolgozott. A felszólalások alapján a határozattervezet gondolatai­nak gazdagítására ajánlotta a bizottság egyebek között, hogy a keresetek kevésbé függjenek az életkortól és a területi elhelyezkedéstől. Többek kérésére megfogal­mazták, hogy a túlmunka mai mértéke csak a jelenlegi gaz­dasági körülmények között tartható elfogadhatónak, hosszú távon ellentétes a fia­talok érdekeivel. Egy másik javasolt módosítás szerint kd kell alakítani a lakáscserék olyan gyakorlatát, amely se­gíti a fiatalok lépcsőzetes la­káshoz jutását. A szerkesztőbizottság mó­dosító javaslatainak előter­jesztése után a kézhez ka­pott. írásban rögzített vál­toztatások ismeretében is még sokan kértek, s kaptak szót, akik kiegészítették vagy vitatták, illetve eddig még el nem hangzott javaslatukkal kívánták gazdagítani a doku­mentumokat. Az észrevételeket Szandtner Iván válaszai követték, s akik e feleletekkel nem ér­tettek egyet, újólag szót kér­tek. Az ülésen élénk pár­beszéd alakult ki. amelynek során a küldöttek újabb mó­dosító indítványait illetően, részben konszenzus született, egyes javaslatok sorsáról pe­dig szavazással döntöttek. A több mint kétórás vita során huszonegyen kaptak szót. Ezután határozathozatal következett. A küldöttek — a már megszavazott korrek­ciókkal, a kiigazításokkal és a válaszokkal es'vütt — egy tartózkodással elfogadták a KISZ XI. kongresszusának határozatát. A küldöttek egy­hangúlag fogadták el a mó­dosított szervezeti szabásza­tot, a KISZ KB beszámolóiát. valamint a Közioonti Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság je­lentését. Ezután Hámori Csaba tar-' tóttá meg vitaösszefoglalóját.’ Hámori Csaba vitaösszefoglalája Elöljáróban. kiemelte: a kongresszus háromnapos munkájában valamennyi fel­szólaló hozzójáruitt az ifjúsá­gi szövetség közös arculatá­nak kialakításához. A ta­nácskozást tettrekésaség, cse­lekvési vágy jellemezte. A fiatalok tanúbizonyságot tet­tek arról, hogy véleményük van a világról, az ország dol­gairól, és helyzetünkön vál­toztatni, javítani kívánnak. Kifejezésre juttatták, hogy fontos számukra mindaz, ami a környezetűikben történik. A küldöttek jobbító szándékkal szóltak a társadalmi, a gaz­dasági élet hiányosságairól Megfogalmazták: olyan köz­felfogásra van szükség, amely rangot, elismerést ad a szor­galmas. hatékony munkának, fellép a fegyelmezetlenség, a lazaság és a hanyagság el­len. A továbbiakban a KISZ KB első titkára arról szólt, hogy a 80-as évek ifjúságá­nak a szocialista társadalom természetes életiközege. Ezt a nemzedéket megkímélte a történelem a nagy sorsfordu­lóktól, de a mai fiatalok is érzékelik a feszítő gondokat, a fejlődés ellentmondásait Ebben a helyzetben az ifjú­ság világos programot ta­pasztalt, biztos vezetést akar. Ez a vezető erő társadal­munkban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt. A fiatalok a kongresszus munkájában érezhették a párt figvelmét; az MSZMP főtitkárhelyettese e fórumon is hangoztatta, hogy a KISZ élvezi a párt bizalmát A7 ifjúkommunis- táknak építeniük kell a párt támogatására. A továbbiakban hangoztat­ta: a kongresszus elfogadta és megerősítette a korábban ja­vasolt főbb fejlődési irányo­kat. Ezek közé tartozik a po­litikai jelleg erősítése, amely­ről a küldöttek kifejtették: arra van szükség, hogy a szervezett közösségekben te­vékenykedő fiatalok értsék meg és ahol kell, változtas­sák meg a dolgokat maguk körül. A politikai jelleg erősítése bátorságot is követel, kon­fliktusok, olyan „ütközetek” vállalását, amelyekben vesz­teni is lehet Az ifjúsági moz­galomban olyan cselekvő, konstruktív magatartásra van szükség, amely nemcsak tagad, hanem tettekkel érvel is. Az ifjúkommumisták kül­dötteinek háromnapos ta­nácskozása nem egyszerű tü­körképe volt a kongresszus előtti vitáknak — állapította meg a továbbiakban. Meg­mutatkozott, hogy az állás­pontok változtak, átalakul­tak. Elcsitult például a vi­har a fiatalítás kérdése kö­rül. Világossá vált, hogy nem statisztikai megfontolások, hanem a társadalompolitika fontos kérdéseit érintő célok vezették a hozzászólókat, amikor javasolták: a felnö­vekvő nemzedékek minél if­jabb korban kapcsolódjanak be a társadalom építésébe, s az eddiginél jobban érvénye­süljön a teljesítményelv. A véleménycserében markáns­sá vált az a felismerés, hogy a munkaerkölcs, a rend és a fegyelem nagyon fontos ter­melési tényező: Megfogal­mazódott a kongresszuson az is, hogy a sport, a testneve­lés, az egészséges életmód váljék mindennapjaink szar-' vés részévé. A KISZ XI. kongresszusát élénk nemzetiközi érdeklődés kísérte — mondotta a KISZ KB első titkára. A Lenini Kfomszomol nevében Viktor Misin, a szervezet Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: a szovjet fia­talok az SZKP békepoditiká- jának, az internacionalizmus­nak, a szovjet és a magyar ifjúság barátságának elköte­lezett hívei. Hámori Csaba a portugál és a nicaraguai test­vérszervezet képviselőjének hozzászólását ugyancsak az internacionalizmus megnyil­vánulásaiként említette. Ezután köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a szakszervezet, a népfrontmoz­galom képviselőinek, akik a plenáris és a szekcióülések munkájában is részt vettek. A KISZ KB első titkára végezetül azt kérte: a kül­döttek vigyék magukkal a kongresszus kritikus. friss, cselekvő akaratát a szocialis­ta Magvarország építésében, minél több fiatalt megnyerve a szocializmus eszméinek. , Á tisztségviselők megválasztása A kongresszus teljes üléssel fejezte be munkáját. Szeke­res Imre, a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette, hogy a KISZ XI. kongresszu­sa zárt ülésén közvetlenül megválasztotta a Központi Bizottság tagjainak egy ré­szét. A választás új rendje szerint ugyanis a KB-tagok nagyobb részét a megyei, il­letve megyei jogú és fővárosi küldöttértekezleteken, továb­bá a kongresszusi rétegszek­ciók ülésein delegálták a tes­tületbe. Ugyancsak közvetle­nül választották meg a kül­döttek a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait és tisztségviselőit, valamint a Központi Bizottság első tit­kárát és titkárait. A kongresszus küldöttei Hámori Csabát választották meg a Központi Bizottság el­ső titkárává. A Központi Bizottság tit­kárai: Domonkos László, Ernőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sán­dor, Varga-Sabján László. A Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottság elnökévé Pongrácz Antalt, titkárává Horváth Ágnest választották meg. A 105 tagú Központi Bi­zottság — a kongresszusi vá­lasztási rendnek megfelelően — első ülésén megválasztotta a KISZ KB Intéző Bizottsá­gának nem delegált tagjait, valamint a KB titkárságának tagjait. Ezután a tanácskozás soros elnöke, Rusznák And­rás, a MÁV Záhonyi Üzem- igazgatósága KlSZ-bizottsá- ga titkára mondott zárszót. A Magyar Kommunista If-«1 júsági Szövetség XI. kong­resszusa az Internacional/ eléneklésével fejeződött be. . (MTX», J

Next

/
Oldalképek
Tartalom