Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
Ipari szereztek a gépkocsivezetők Palotáshalom tanácselnökének asztalán egy negyven nevet tartalmazó lista található, s ez a franciakockás papírlap a vállalkozás bizonyítéka. — Régi gondunk az eljáró dolgozók nagy száma, az ipartelepítés lehetőségét mindig kereste a tanács. Valami előrelépés most történik ez ügyben, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 2. számú gyára ugyanis önálló telepet nyit Palotáshalmon — mondja Markolt Gergelvné, Palotáshalom Nagyközség Közös Tanácsának elnöke. A település életében fontos állomás ez. Az eseményeket a tanácselnökkel és a végrehajtó bizottság titkárával, Krekács Judittal, idézzük fel. — Abból indultunk ki, hogy szeretnénk hazahozni az eljáró dolgozók egy részét, elsősorban az asszonyokat — így a tanács elnöke. — Mindez meghatározta azt is, hogy milyen munka után nézzünk. A szándékunkat a szó szoros értelmében dobra vertük a naponta buszra ülő asszonyok körében: vigyék hírül a lehetőséget. Végül gépkocsivezetők segítettek, akik három műszakban fuvarozzák a palotáshalmi munkavállalókat. A figyelemfelhívás nyomán jelentkezett a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 2. számú gyárának igazgatója, a tárgyalások nyomán pedig közel a megvalósulás. A telep létrehozását a tanács oly módon is segítette, hogy az állami tulajdon megtartása mellett átadta egy tanácsi épület kezelési jogát. A saját költségén ebben az épületben teremti meg a vállalat a termelés feltételeit. Az idén negyven-ötven ember, az elképzelés szerint azonban majd’ másfél száz dolgozhat a továbbiakban az új telepen. A kihasználatlan épület igénybevételével számos palotáshalmi ember életét köny- nvíti majd meg, hogy nem kell ezentúl utaznia. Kérésünkre Markolt Gergelvné alaposan átnézi azt a bizonyos listát, majd közli a végeredményt. — A negyven jelentkező munkavállalóból huszonkilenc a nő. Vannak közöttük olyanok, akik korábban is ennél a vállalatnál dolgoztak, de gyesen voltak, mások eddig kényszerből hajlottak a bedolgozásra. Végül ott van a listán a szabad munkaerő egy része is. Az új telep első munkásgyűlését tegnap, pénteken tartották. Július 1-től kezdődik az első csoport betanítása, a többiek felkészítését ők maguk végzik el. Aztán elkezdődhet a külföldön igen keresett szövőszékalkatrészek gyártása, így a palotáshalmiak vállalkozókedve exportérdekeket is szolgál. A hajnalonként távoli munkahelyekre induló autóbuszok ismeretében pedig egyáltalán nem kell csodálkozni: az ötlet és a megvalósítás igen kedvező visszhangot váltott ki a lakosság körében. Markolt Gergelyné ehhez még hozzáteszi: — Valami elindult Palotáshalmon, a megye déli körzetében. Összhangban a megyei elképzelésekkel és tervekkel. .. A/V/7077 A Kenderike gyermektáncegy fittes. Hosszú az út Palotáshalom mindkét végéből annak, aki a község központjában található Mihályfi Ernő Művelődési Házhoz igyekszik. Nem mindegy hát, hogy nyitott ajtót talál, vagy csalódottan fordul vissza. Látogatásunk délelőttjén nem volt rendezvény a művelődési házban, de sarkig tárt ajtók fogadtak. Az előtérben pihenésre csábító fotelek, a fali tárlókban palóc hímzések, citerátc vonzzák a tekintetet. Minden darab a palotáshalmiak ügyességét dicséri. A bejárattól csak pár méter a könyvtárhelyiség ajtaja, ám a friss hírek iránt érdeklődőknek nem kell még azt a pár lépést sem megtenniük. Az előtér lapozgató- jában napi- és hetilapok sokaságából válogathatnak az olvasnivágyók. — Nem a rendezvények számának mindenáron való növelése az elsődleges feladatunk, hanem a programok tartalma, értelmi, gondolati befogadtatása a lényeges — mondja Gergely Gáspár, az intézmény Igazgatója. Arra törekszünk, hogy a ház ajtaja a nap legnagyobb részében nyitva álljon bárki előtt. Akkor is, ha nincs rendezvény. Olvassanak, ha úgy tetszik, asztaliteniszezzenek, ha ahhoz van kedvük, vagy éppen beszélgessenek, ha azt igénylik. Érezzék jól magukat a betérők, így kedvvel jönnek a rendezvényekre, örömmel vesznek részt a szervezett keretekben történő aktív művelődésben is. Meggyőződésünk, hogyha a művelődési ház képtelen a változó körülményekhez igazodni, ha nem tudja a szabadidős szórakoztató tevékenységet az érdeklődésre hangolni, akkor az emberek nem jönnek el ide. Gergely Gáspár hittel vallja, hogy az emberekhez a legrövidebb út a gyerekek által vezet, Az ő fülük még jó, minden értékeset befogad. Ha őket sikerül megnyerni a művelődésnek akkor a népművelőknek nyert az ügyük. Hogy az intézményvezetőnek jó szeme van, példázza a május 10-i páva- és népdalkörök találkozója is. Fellépett itt a helyi Kenderike gyermektónccsoport, és a szülők nagyszülők a zsúfoltságot is szívesen tűrték, csakhogy láthassák gyermekeiket. A népművelők munkáját nem az akciók száma, a bevétel nagysága jelezheti csupán, hanem az is, hogy az itt élők közül hányán, hányszor váltanak színházjegyet, menynyi könyvet vásárolnak. Az is munkájuk eredménye, hogy a lakásokban kevesebb a giccs, és egyre több az érték. A művelődést irányítók létét igénylik, munkájukat elismerik Palötáshalmon. A közösségteremtés erejét pedig a Kenderike gyermektánc- csoport lányainak hajfonata i* jelzi. A fellépések előtt nem kell fodrászkodni, minden kislány hosszú hajat növesztett. A közös tánc kedvéért — a kötődés és együvé tartozás jeleként. „Sohasem akartam máshol élni" Beszélgetésünk elején órájára pillantott Kiss István. Sietek egy kicsit — szabó- dott. A helyi sportegyesület elnöke vagyok; és a kézilab- dás lányok edzeni készülnek. Szeretném megnézni a játékukat, mert megígértem, hogy a hét végi mérkőzésük előtt adok még nekik néhány instrukciót. Délután pedig ki kell nyitnom az olajkutat, azt ugyanis én kezelem. Esténként meg betérek a héhalmi áf észboltba, ha másért nem, megkérdezem, hogy vannak, milyen volt az aznapi forgalom. Magam is kereskedőként dolgoztam, a palotáshalmi áfész intézőbizottságának elnöki tisztét is én töltöm be. Ezenkívül már esők egy elnöki posztom van. a palo- tashalmi vízműtársvlatnál — A személyi igazolványába. mit értők be foglalkozásának? — Azt, hogy nyugdíjas. A felsoroltak nagyrészt társadalmi megbízatások. Egész életemben mindenhol meglehetett találni, ahol „nyüzsögtek” az emberek. A hatvanas években párttitkár voltam, a mai napig tagja vagyok a község alapszervezeti vezetőségének és tanácstagként is dolgoztam jó pár évet. — Bejár még a tanácsra, néha? — Nem, néha, hanem rendszeresen. — Délelőtt az áfésznél dolgozott, délután a sportpályán, este a pártirodán és a családját sem hanyagolta el. Mi az, amiről lemondott? — Az életem mindig a munka és a tevékenység volt. Aki csak ismer, tudja, hogy nem tudok megülni két pillanatig sem, mindig csinálok valamint, még nyugdíjaséveimben is. De, hogy a kérdésére válaszoljak, az alvást fiatalon is elhanyagoltam, és most sem fordítok rá valami sok időt. Későn fekszem. minden reggel hatkor kelek. Ellátom az állatokat, m-ajd elkészítem a reggelit a feleségemnek, 6 ugyanis már nagyon régóta éjszakás, jól esik neki. ha étel várja, amikor reggel hazajön. Olyan soksz&r kiszolgált már. miért ne tehetném most én is? — Nem gondolt még arra, hogy ha ezt a rengeteg energiát faluján kívül kamatoztatja. széles körben elismert., sikeres üzletember is lehetett volna? — Sohasem, akartam máshol lakni, csak Héhalomban. Erre tettem fel az életem, és nem bántam meg, mert bármerre járok, mjndevktnek mm hozzám eav-két kedve* nana. S. hit valahonnan hazajövök, és meglátom a Palntáshalmoi je'ző táblát, megdobban # szírem. Érzem, hogy itthon vagyok. Találkozás Eßt/ célért több A palotáshalmi tanácshoz tartozik a palotási, héhalmi településrész mellett Kisbá- gyon és Szarvasgede is. A körzetesítés után három iskola vezetésével bízták meg Jakabffv Bélánét. — A központi, palotási iskolában tanítok — mondta az igazgatónő. — Azért találkoztunk most Héhalomban. mert hetente több alkalommal kijárok a tagiskolákba is Érdekes helyzet alakult ki nálunk. A palotási tanintézményben nagy létszámú osztálvok tanulnak, jövőre például 38 elsőst vettünk fel. Ugyanakkor Héhalomban 17—20 fős osztályokkal dolgoznak a pedagógusok. És akkor még nem is szóltam a kisbágyoni egy tantermünkről, amit csak jóindulatúan lehet még tagiskolának is nevezni. Nem a személyi, vagy a tárgyi feltételek miatt. Egv- szerűen arról van szó, hogy oda 16 kilencéves tanuló jár. Igaz, nekik még mindig lényegesen jobb a helyzetük, mint azoknak a kisiskolásoknak, akik télen, fagybnn-hő- ban, mindennap bejárnak Kisbásyonbót, vagy Szarvas- gedéről. — Nem okoz-e feszültséget a három iskola pedagógusai között a nagy osztálylétszám és a tanítási feltételek különbsége? — Az adott helyzeten nem lehet egy csapásra változtatni. Nincs tanáraink között semmiféle nézeteltérés, hiszen senki nem tehet arról, hogy van akinek 30 gyerekkel kell foglalkoznia egyszerre és akad 17 fős osztályunk is. Szó se róla, kevesebb gyerekkel könnyebb eredményeket felmutatni. Arra vigyázunk, hogy senki ne maradjon le és a tehetségesek lováhbt®- nulianak. Jó lett volnn. ha a körzetesítés során legalább azt elérjük, hogy egységes le- gven az osztálylétszám és ne kelljen senkinek bejárnia! Egyelőre azonban sokszor településen belül is utaztatni kell a gyerekeket. — A kistelepüléseken nem Is tudnak mit kezdeni a gyerekek? — Ezt nem mondhatnám! Szarvasgedén például kitűnő fiókkönyvtár működik, Vezér Győző könyvtáros vezetésével. Mindent megtesz a gyerekekért, a gedei iskolások megfelelő háttérinformációkkal rendelkeznek, szinte minden tantárgyból. Sokat segítenek a kisbágyoni vöröskeresztesek is, akik tanfolyamokat szerveznek a legkisebbeknek A falu vezetői velünk tartanak abban a törekvésünkben, hogy a gyerekek otthon — falujukban — is tudjanak mivel foglalkozni, hasznosan töltsék el szabad idejüket. Ha több helyen is dolgozunk. mindannyian tudjuk és érezzük, hogy „egy mólómban őriünk”, egy célért cselekszünk. ■ ' ■' 1 ■ IS* öli A települések gyarapítása, a közigazgatás javítása — végső soron a lakosság jobb ellátása — érdekében 1982- ben szövetkezett Palotás és Héhalom. A „falvak házasságából” aikkor jött létre Palotáshalom. Az együttes lét látványos jelét hozta 1986. tavasza, a két településrész közötti szabad területen intenzív építkezés kezdődött. Tizennyolc lakóházait máris építenek, s alig néhány telek van még szabadon. Az építkezés nemcsak az új otthonok gyarapítását jelenti, hanem azzal is jár, hogy végképp összeépül a két településrész. Az egykori faluhoz való kötődés azonban még ma is elég erős. Erre vall, hogy az új építkezési területen a palotásiak, és a héhal- miak is a „saját falujuk” felőli oldalon építkeznek... fényes gomb a falu főlolt Távoli településről is látni immár Palotáshalmot, legalábbis a víztorony tetejét. Még Bujákon is elhangzott a megjegyzés: „Lám, Palotás- halmon is van már fényes gömb...” Az a bizonyos „fényes gömb” alapvető változásoknak a jele. A megszervezett vízmműtársulat kiválóan tevékenykedett, s hamarosan csapból jön az egészséges ivóvíz. Hogyan állnak most a munkálatok? Huszonkét kilométernyi vízvezeték-hálózatot építettek ki az utcákban, szerelik a tűzcsapokat, utána a közkifolyókat, szeptember 30- án, pedig átadás. Illetve, talán még előbb, a tanács vezetői ugyanis nagyon optimisták. — A Nógrád Megyei- Vizes Csatornamű Vállalat nem csak jó hanem gyors munkát is végzett. Ennek ismeretében minden reménv megvan arra. hogv a végső befejezéssel is idő előtt meglesznek — hangzott a vélemény. ' A munkatempót a településen átutazóik csodálkozása jelzi a legjobban. „Most ásták ki az árkokat, és már el is tűnt a föld" — hangzott az építőket, dicsérő megjegyzés. Némiképp szóit ez a helybelieknek is, hiszen a föiösleTej, kenyér ges föld eltakarításában ők is közreműködtek. A legtöbbet azonban talán az alábbi megjegyzés mondja a körültekintő munkáról. — Palotáshalom híres az utcai meggyfákról A huszonkét kilométernyi hálózat megépítése után egyetlen fa tönkretétele miatt sem érkezett panasz, mindenre gondosan vigyáztak a víz- és csatornamű vállalat dolgozói. Teljes joggal, hiszen a jó vizet adó hálózatért a családok 22 ezer forintot áldoztak, a tanácsi fejlesztésből kilencmillió forint kellett. Közeli a tetemes költséget igénylő kényelmes és egészséges ivóvízellátás időpontja, a tanács azonban gondol a biztonságra is. — Ezért rendeltük meg egy másik mélyfúrási kút építését is, a meglévő hosz- szú távon nem oldhatja meg a vízellátást. Az örömteli változás mellett természetesen marad gond is. A két társközségben — Szarvasgedén, Kisbágyon- ban — csupán egy-egv egészséges vizű kutat lehetett kijelölni, s ezek sem adnak elegendő ivóvizet. Ez még a jövendő fejtörést okozó és zsebet terhelő gondja. Ha elég. ml ÓH nem jut mindenkinek... A tavaszi nap melege egyre több embert csalogat a palotáshalmi tó partján terpeszkedő zártkertekbe. Van, aki horgászbottal érkezik egy délutánra, mások hétvégekre jönnek megágyazni a magvaknak a földei, de sokan töltenek heteket is a tóparti házikókban. Palotás majd kétezres lélekszáma péntek délutántól vasárnap estig a hétvégeken százakkal emelkedik, s ez a település áruellátásában néha gondot okoz. A tej. kenyér alapvető élelmiszer. Ha csak egyszer nem jut elegendő belőle a vásárlóknak, akkor méltatlankodnak, és ki mondaná azt. hogy nincs igazuk? Az ulóbbi időben — mióta a jó idő „több telkest” hívogat Palotásra — előfordult, hogy a helyi lakosok közül többen tej, kenyér nélkül maradtak hét végére. Mit tehet ilyenkor a hoppon maradt vevő, főként, ha egy vagy több gyerek is van a családban? Elkezdődik a szülők népvándorlása Pásztó vagy Hatvan irányába, tejért és kenyérért. Így lesz drágább a leves, mint a hús. Az ABC vezetője szerint elég hétvégekre is a tejtermék, pékáru. Ha többet rendelnének —, mint tették azt párszor — akkor a nyakukon marad a készlet. De mint az éremnek, a Palotáson időnként jelentkező tej- és kenyérhiánynak is két oldala van. Igaz, hogy a vásárlási szokások nem azonosak a hét minden napján, de az Is igaz, hogy a többletrendelés rizikóját érdemes lenne vállalni. Azért, hogy a tóparti vendégeknek is jusson kenyér a hús mellé, de elegendő maradjon a helybelieknek is. Ha megmaradna pár liter tej. néhány kilogramm kenyér, talán még mindig kisebb lenne a veszteség. mintha a hiány szülte elégedetlenség miatt csökkenne az ABC forgalma. Az oldalt írták: Kelemen Gábor, Tuza Katalin. Van- kó Magdolna. Fotó: Bábel László j NÓGRÁD — 1986. május 24* szombat
