Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

Puszta szám, csalóka kép Kél hajrára is szükség lesz... Sikertelen negyedév után a Ganznál, Mátraterenyén GYÁRAINK ÉLETÉBEN sajnos már törvényszerű je­lenség, hogy év vége előtt összetorlódnak a munkák, ké­sik a kiszállítás st'b., stb. Alapvető anyagok hiányoz­nak, a kooperációs partnerek pedig csúsznak a szállítási határidővel. Az említettek egyenes következménye, hogy az első negyedév nem úgy sikerül, ahogy megálmodtak. Glóriát lengetünk annak a feje fölött, aki mégis időará­nyosan dolgozik. A ganzosak keseregnek; mert bizony az első három hónap mérlege nem szívderí­tő. Bár papíron 100 százalék­ra teljesítetitek termelési ter­vüket, a puszta szám csalóka képet fest a Gamiz-MÁVAG acélszerkezeti ágazat mátira- ter-enyei gyáráról. Kovács Je­nő termelési osztályvezető se­gítségével próbáljuk fellib- bemteni a fátylat az említett időszak gazdálkodásáról. — Tizenhat esztendeje min­den évben teljesítettük az el­ső negyedév célkitűzéseit. Természetesen a rendelési ál­lományunk is másképp né­zett ki; idén januáriban alig 70 százalékát ismertük az egész esztendőben ránk váró feladatoknak. Ennek arányé­ban készítettük el a havi ,,bontást”, ami értelemszerű­en kisebb termelési érték elő­állítását tűzte ki célul. S hogy egy másik adattal is ér­zékeltessem a nehézséseioket, a tavalyi 500—510 millió fo­rinttal szemben, 1986-ban 650 millió forint értékű árut kell megtermelnünk, közel válto­zatlan eszközparkkal, lét­számmal. Röpke fejszámolás: az idei termelési érték negyede 160 millió forint, ezzel szemben teljesült: 67—70 millió. Azaz kevesebb, mint a fele. Az ok egyik nászét már tudjuk; az államközi szerződések azon­ban nem a mi hatáskörünk­be tartoznak. Ám az már igen, hogy milyen egyéb gá­tak hátráltatták a hatékony munkát. A választ ismét Ko­vács Jenőt® várjuk. — Esetünkben nem csak külső, hanem belső ökok is közrejátszottak a lemaradás­ban, Saját vizeinken marad­va: a társevárak közül a za- lpeee»-«'ze(?.itől április kőzenén kaptuk meg a csúszólapoikat. s késve szállította az öntvé­nyeket a budapesti gyár is. Emellett romlott a munka idő­ki használásunk, de erről hallgassuk meg inkább az igazgató véleményét. A másik irodában dr. Má­té László igazgató avat be minket a legutóbbi felmérés „rejtelmeibe’. — Joggai nevezhetem egye­dülállónak azt a statisztikai felmérést, melyet gyárunk dolgozói készítettek. Összesen 1780 vizsgálatot végeztek, órára kimutatva a kieső üzem­idő okait. Külön elemezték a munikafegyekmi, technikai- szervezési veszteségidőket, valamint az egyéb megszakí­tásokat és a tényleges terme­lési időt. Számításaikat gra­fikonon ábrázolták, melyet itt láthatnak — mutatja az alapos munka eredményét. — Nos, ha a különféle munka­folyamaitok veszteségidejét egybevetjük kiderül, hogy a nyolc órának mindössze hatvan százaléka hasznos te­vékenység. Még tovább me­gyek: a munkafegyelem meg­sértéséből műszakonként kö­rülbelül bét óra a kiesés. Ez rendkívül sok! A görbe tükör képe nem túl kellemes látvány. De va­jon mit tesznek a Ganz vezetői a torzó kisimításáért ? — ELSŐK KÖZÖTT EM­LÍTEM az érdekeltségi rend­szerünk fejlesztését — mond­ja az igazgató. — Idén pél­dául 8,5 százalékos bérfejlesz­tést terveztünk, de a rendel­kezésünkre álló összeget nem tettük az alapbér ré­szévé, hanem teljesítményhez kötöttük. Eredmény: az ed­dig eltelt négy hónapból csak egy esetben tudtuk elismerni a jó munkált. Ezenkívül kí­sérleti jelleggel bevezettük a gyártaná nybérezést, ami érte­lemszerűen később hoz anya­gi hasznot azok számára, akik a megadott időre, a megadott minőségben teljesítik a fel­adataikat Az elvégzett munkát a-köz­vetlen termelésirányítók el- Téhőrzife és igazolják A gyár vezetői szeretnék bevonni ak­ciójukba a dolgozó kollektí­vákat is. Ezért május végén ismertetik a szocialista bri­gádokkal a felmérés eredmé- nyét és javaslatokat várnak tőlük az előfohrelépés'hez. — Mi is levonjuk a tanul­ságokat — folytatja Máté László —, hiszen a jó mun­kához kellő időben biztosí­tani kell az anyagot. Ezen a téren is van csiszolni való. Ideális recept persze nincs. Sokat remélünk a gyáirtmány- bérezés kiterjesztésétől, mi­vel olyan módszer ez, mely mellett alig adódik lógási le­hetőség. Az viszont nem ganzos sa­játság, hogy a kései anyag­szállítások miatt rákénysze­rülnek a hosszú távú készle­tezésre. Ezen sokat javítana a szerződéses fegyelem betartá­sa és nemcsak külső partner esetében, hanem a vállalaton belül is. Szó esett a gyár előtt álló, nagyszabású idei feladatok­ról, Késve bár, de jelentős m egiren deléseket vállaltaik mind külföldi, mind hazad piacra. Ezek között is figye­lemre méltó az Egyiptommal kötött 14 millió dolláros meg­állapodás, melyben a Ganz forgóvázakat értékesít az arab országban. Idén 120 da­rabot és várhatóan jövő év végéiig ugyamenmyiit — Szovjet megrendelésre sziotén szállítunk forgóváza­kat. 1986-ban 180 darabot — magyarázza a termelési osz­tályvezető. — Ez a termék új keletű gyárunkban, de mindenképpen fontos. Acél- szerkezeti üzemünk ugyanis évente mindössze 120 millió forintos termelési érték elő­állítására vállalkozhat, a bevétel naigy része tehát vas­úti részegységek gyártásá­ból áll Jelentősnek számít a jugoszláv álváz- és futómű- igény, s ez utóbbiból Thai­földre is szállítunk. Nem vet­jük meg a kis üzleteket sem. A listát nézve, említésire mél­tó a nyugatnémet hegesztett- acélszerkezét-megrendelés és a Rába számára készülő csar­nok lacéíkonKOijal, NÉGY HÖNAP üTÁirmeg­Iconduttak a vészharangok a Ganzban. Ésszerű mérlegelés után maiga az igazgató is úgy vélekedik: „Két hajrára is szükség lesz, hogy behozzuk a lemaradást. Először most, aztán év végén, szinte brz- tCB...’* Y. Németh László Kísérlet kérődzőkkel A hús- és tejtermelés növelésére A gyógyszerkutató intéaet kutatóinak sikerült elkülöní­teni néhány olyan mikroor­ganizmust, amely fokozza a kérődző állatok súlygyarapo­dását, illetve tejtermelését. E baktériumok nagyüzemi alkal­mazásával tehát csökkenteni lehet az állati eredetű fehér­jék előállítási költségeit. A kutatásokhoz az intézet mun­katársai felhasználták több­éves genetikai kísérleteik so­rán szerzett tapasztalataikat. Kísérleteiknél abból a tény­ből indultak ki, hogy a ké­rődző állatok a táplálékukat a kendőjükben élő baktériu­mok segítségével bontják le és hasznosítják. Ezek a mik­roorganizmusok a takarmány­ból többféle vegyületet állíta­nak elő. amelyek közül két úgynevezett illő zsírsavnak van döntő szerepe abban, hogy a táplálék milyen mértékben hasznosul. A kutatók kiválasz­tották az állatok bendőjéből azokat a mikroorganizmuso­kat, amelyek nagyobb meny- nyiségben állítják elő ezeket az illő zsírsavakat. A kivá­lasztott baktériumokat azután egyfajta genetikai eljárással, egy új DNS-molekula bejut­tatásával megjelölték, s visz- szajuttatták az állatok bendő- jébe, hogy tanulmányozzák, melyek maradnak fenn és szaporodnak közülük a leg­tovább a bendőben megtalál­ható sokféle más mikroorga­nizmus között. Céljuk ezzel az volt, hogy így, a jelölés segítségével megtalálják a leghatékonyabbakat, s azokat a jövőben előállítsák a hazai és a külföldi hús- és tejterme­lőknek. Eddigi vizsgálataik eredményességiét az állatte­nyésztési és takarmányozási kuitatókö zpon ittad. közösen végzett kísérletek is bizonyí­tották. Azoknál az állatoknál, amelyek bendőjébe a kivá­lasztás során leghatékonyab­baknak bizonyult mikroorga­nizmusokat juttattak be, a korábbiakkal azonos m!nő- ségű és mennyiségű takarmá­nyozás mellett gyorsabb súly- gyarapodást, illetve nagyobb tejhozamot értek el. A bakté­riumok adagolásával az álla­tok a gyengébb minőségű ta­karmányt is a korábbiaknál jobban hasznosították. A gyógyszerkutató intézet új eljárását már több mint húsz országban jelentették be sz abad a Ima ztatásr a. Korosztályok találkozója Nem önmagukért való kez­deményezések születnek im­már évek óta a szocialista brigádoknál. Örömtelinek nevezhetjük azt is. hogy új ötletekkel egyre többször áll­nak elő az ifjúsági brigádok. A Nógrád Volán nyolcfős Andropov Szocialista Brigád­jának átlagéletkora 30 év. El­nyerték már a Vállalat kiváló ifjúságii brigádja címet, má­jus elsejére a megyeszékhely közterület-fejlesztésében vég­zett társadalmi munkájukért elismerő oklevelet kaptak. Szinte már rendszeres az Andropov brigádban dolgozó helyijárati gépkocsivezetők között, hogy a kommunista műszakot az előrelátás és megelőzés jegyében végzik. A műszaki és higiéniai szemlé­ken együttműködnek a mű­szaki Légfék és a Petőfi bri­gáddal. Ez is az ő kezdemé­nyezésük volt. A fiatalokból álló kollektí­va kezdeményezésére tapasz­talhatjuk a buszon utazva mind gyakrabban az udvari­as utastájékoztatást. A Szé­kely István által vezetett szo­cialista brigád minden tag í a tisztában van azzal, hogy munkájuknak közhangulatot befolyásoló szerepe van. Nem mindegy az. hogy tiszta ko­csikban vagy elhanyagolt, piszkos buszokban utazunk-e Az Andropov brigád ahhoz tartja magát: Az életé az el­sőbbség! Ezt az elvet munka­helyen kívüli tevékenységük­ben is bizonyítják. Társadal­mi kapcsolataikat két irány­ban alakították ki: patronál­ják Salgótarjánban a Pető- falvi Laios Általános Iskola 2/c osztályát és az öregek napközi otthonát. Az iskolá­ban társadalmi munkában ud­vari játékokat szereltek, kö­zös kiránduláson voltak a kis­iskolásokkal. míg a napközi otthonban legtöbbször ők ha­sogatlak fei a télen meleget adó iuróftkökot. TAVASZI Bü M a délelőtt 9 órakor a kőbányai vásár­város lobogókkal díszített főterén is­mét felcsendül a Himnusz, elhangza­nak az üdvözlő beszédek — ünnepélyesen megnyitja kapuit a 83. Budapesti Nemzet­közi Vásár, a tavaszi BNV. a beruházási javak nagy nemzetközi seregszemléje, ame­lyen hazánkon kívül 29 ország és Nyugat- Berlin kiállítói vesznek részt. Már a múlt évi tavaszi BNV után érez­hető volt, hogy mind népszerűbbé válik a Budapesti Nemzetközi Vásár, mint kiállí­tási fórum, ezért sok külföldi kiállító egy évvel korábban biztosította helyét az idei árubemutatóra. A VII. ötéves terv első esz­tendejében megjelent — a külföldi tőke be­áramlását megkönnyítő — intézkedések minden bizonnyal arra késztetik a beruhá­zási javak külföldi gyártóit, hogy helyet keressenek maguknak a magyar piacon. Ha­sonló élénkség érezhető a magyar termelő- vállalatok körében is. A külföldiek, külke­reskedelmi cégek, gyárak képviselői meg­tanulták már, hogy Budapesten nemcsak a magyarokkal lehet kereskedni —, sok üz­letet kötöttek a vendégek egymás között is — a magyarok pedig arra jöttek rá, hogy Budapest jelenti a legolcsóbb, mégis rangos, helyben szervezhető nemzetközi részvételt. A tavaszi BNV: szakvásár, a legjelentő­sebb hazai marketingfórum. Szolgálja a külgazdasági egyensúlyt javító törekvéseket. Közzéteszi a műszaki kutatás. fejlesztés, innovációs, energiaprogram sokféle ered­ményeit. Elősegíti a külföldi importkínála­tot, mégpedig a koncentrált bemutatással, ezt versenyezteti a magyar vállalatokkal, és felkutatja a leggazdaságosabb importlehető­ségeket is. A szocialista gazdasági integrá­ció eredményeit népszerűsíti, növeli az együttműködést a vásár adta eszközök fel- használásával. Igyekszik képet adni az exportképes magyar termékekről úgy, hogy bevonja véleménycserébe a hazai és kül­földi szak_ és üzletembereket. Végül, nem utolsósorban a tavaszi BNV feladata a lá­togató szak- és üzletemberek orientálása az eddigieknél gazdaságosabb gyártási, fejlesz­tési, külkereskedelmi tevékenység elősegí­tése és szervezése. Mindezeket figyelembe véve, a rendező Hungexpo, az Ipari Minisztérium és az MTESZ javaslatai alapján 14 árucsoport­ban hirdette meg az idei termékbemutatót. Ami a kiállít« terület nagyságát illeti, 1984-ben 89 ezer 666 négyzetméteren mu­tatták be portékáikat a gyártók, tavaly mintegy 95 ezer négyzetmétert vettek igénybe, a szakosított Budapesti Nemzet­közi Vásárok történetében pedig először fordul elő, hogy a tavaszi BNV-n 100 ezer négyzetméternél nagyobb a kiállítói terü­let. A műit években az újságok azzal fog­lalkoztak, hogy a BNV kinőtte Kőbányát. Az idei tavaszi áruseregszemle alátámaszt­ja megállapításukat, hiszen például 30 szá­zalékkal nagyobb lett volna a magyar ki­állítói terület, ha rendelkezésre állna ele­gendő fedett csarnok. A helyhiány miatt a kiállítók önmaguk is szelektálták termékeiket, így elméletileg csak a legjobbakat, a legexportképesebbe­ket mutatják be. A rendező Hungexpo, a fedett terület bővítéséért az 1985. évi OMÉK-ra felépített 36-os volt bábolnai pavilont az Agroinnovációs Banktól lízingszerződés formájában bérli. A növe­kedés az igényekhez viszonyítva nem túl jelentős, a végleges megoldást a szakkiállí­tási rendszer továbbfejlesztése jelenti, csak ezek megerősítésével lehetne enyhíteni a je­lenlegi helyhiányt. Az összes kiállítói terület 37 százalékát külföldi cégek igényelték, a nem szocialis­ta országok pedig 23 százalékkal növelték a múlt évhez viszonyítva jelenlétüket. Ami a számszerű részvételt illeti, idén csak a közvetlen kiállítókat számítják, de jó tud­ni, hogy egy-egy külföldi cég esetenként több, néha több tucat gyártót is képvisel. A szocialista országok közül jelentősen növelte részvételét Jugoszlávia. Sorrendben egymás után harmadszor állít ki tavasszal Kuba. Legnagyobb szocialista kiállítók: Lengyelország, Szovjetunió, Csehszlovákia. A nem szocialista országok közül, mind a kiállítók számát, mind pedig az általuk elfoglalt terület nagyságát tekintve, Auszt­ria a legnagyobb kiállítónk, mögötte a-z NSZK szerepe] a második helyen. A vásá­ron részt vevő országok kis eltéréssel azo­nosak a tavalyiakkal, öt év után ismét ki­állít Luxemburg. Mexikó, Brazília és Spa­nyolország több vállalattal képviselteti ma­gát a vásárban. a mi az árucsoportok belső szerkezetét illeti, az elektronikai iparban további, gyors ütemben nő a kiállítók száma. Az erősáramú ipar bemutatóján több mint egynegyedével nőtt a nem szocialista kiál­lítók területe, és a szocialista országok is 51 százalékkal kértek több helyet, mint egy évvel korábban. Bővült, gazdagodott a ma­gyar kohászati bemutató. Figyelemre méltó az is, hogy a könnyűipari gépek kínálatá­ban csaknem ezer négyzetméterrel nagyobb a nem szocialista országok kiállítóterüle­te, ami több mint kétszeres emelkedést je­lent a múlt évihez képest. Ma kaput nyit a vásárközpont, kezdődik a kereskedelem, az ipar nemzetközi sereg­szemléje, az üzletemberek párbeszéde. B. A, Új „folyó-tenger" típusú hajó Költségcsökkentés a baromfitelepen A költségek csökkentése, a jövedelmezőség növelése ér­dekében korszerűsítési mun­kálatok kezdőditek az agárdi mezőgazdasági kombinát já- nosmajori baromfitelepén. Mivel az évi ötmátliláé té­ri yésztojásit kibocsátó telep teljes rekonstrukciójára nincs lehetőségük, egy-egy berendezés cseréjével, illet­ve kőris zérus ütésével, vala­mint a tartási körülmények javításával igyekeznek mér­sékelni a kiadásokat. Már megkezdték az elektromos ve­zetékek felújítását és a vi­lágítótestek kicserélését. Ed­dig a telep valamennyi istál­lójában éjjel-nappal nagy fényerejű neoncsövek vilá­gítottak, pedig a baromfi- tartáshoz, a tenyésztojás-ter- meléshez elegendő a kisebb fényerő is. Ezért most áttér­nek a 40, illetve 50 wattos égők alkalmazására, s azok fényereje is szabályozható lesz. Ily módon nemcsak az energiaköltségeket tudják mérsékelni, hanem emellett korszerűbb tartási körülmé­nyeket teremtenek. Legutóbb találkozásra invi­tálták a két korosztályt: az iskolások vidám, kedves mű­sort adtak az időseknek. A brigád vezető akkor így kö­szöntötte az otthon lakóit: — Szeretnénk színesíteni és boldoggá tenni a szürke hét- köznaook egyhangú perceit. Kicsit visszavarázsolni szí­vükbe az anvai boldogság oillanatait. a avermeki báj és moholy seg'+séeével. Ez sikerülhetett is. úgymint a brigád más kezdeményezé­sei is. hiszen az egyik idős néni a hangulatos találkozó után pzt mondta: — Köztük láttam a déd­unokámat is. Pedig ő n as von messze — Zánkán — lakik. — 3S — A gonkáji „Kraiszmoe Szon- movo” hajógyár sólyáin épül áz új vegyes üzemeltetésű („folyó-temger”) motoros ha­jó. Folyami útvonalán 4 ezer tonna, tengeri úton 5,5 ezer tonna áirn sízállítására lesz alkalmas. Az új hajó mére­tei is jelentősek: hossza meg­haladja a 160 métert, széles­sége a tizenhat métert. A fokozott mennyiségű üzem- amyaig-tartailélk megduplázza a hajózási távolságot. A két hajtómű mindegyüké 1-320 lóerős. A hajó négy nagyj befogadóképességű rakodó­terében ömlesztett áru és konténer egyaránt szállét- ható. Az új hajó télen is üze­melhet a Balti-, az Északi-. a Fekete- és Földközi-tengere­ken, könnyedén haladhat a tört jéggel borított szakaszo­kon is, ami jelentősen meg­növeli a hajózási időszakot olyan folyókon, mint a Vol­ga, a Dnyeper és a Duna. A legújabb mérések adatai hazánk légkörében, a talaj­ban és a felszíni vizeken is, a csernobili reaktorbaleset előtti természetes értékeket mutatják. Képünkön: Lu- kácsné Illés Éva és a paksi környezetellenőrző labora­tórium laboránsa tejvizsgálat előkészítését végzi. { NÓGRÁD — ISfió, május 2 L, szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom