Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
Balassagyarmot, családsegítő szonátát: Gyér érdeklődés, fiatalok nélkül Április elejétől családsegítő szolgalat működik Balassagyarmaton. a Kossuth Lajos utcai öregek napközi otthonában. Az eddig eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a szolgálatnak otthont adó intézmény neve megtévesztő, hiszen eddig jobbára csak idős emberek keresték fel a rendelkezésre álló jogászt, orvost, pszichológust és családjogi szakembert, ők is kevesebben, mint azt a szervezők várták. A Vöröskereszt városi szervezetének — a szolgálat más támogatóival egvütt — az volt a célja, hogy olyan fórumot teremtsenek, ahová mindenki — a fiatal házasoktól a nyugdíjasokig — bizalommal fordulhat, s személyes problémáit akár négyszemközt is megbeszelheti a szakemberekkel. Az eddig tartott: fogadónapokon jobbára csak a jogászt és az orvost foglalkoztatták a látogatók. A jogi problémák közt szerepelt a házastársi pótlékra való jogosultság, a haszonélvezeti jog kérdése. Egy nvugd'ias az önkén vés lakás-használatbavétel r t követelményeiről érdeklődött, s volt olvan is, aki régi peres ügyében kért segítséget. Az orvost álte’ában olyan betegségekkel keresték m»g, ame,,‘?k tipikusan öregkori problémák, fgv a magas vérnyomásra, a reumatikus és más fájdalmakra kértek orvoslást. A szervezők elképzelései szerint az eddiginél sokkal több látogatót is fogadni tudnának Ügy tűnik, hogy az a propaganda, amelyet az üzemekben, orvosi rendelőkben, más intézményekben kifejtettek, nem megfelelő hatású. F,gy biztos: a legjobb „cégér” az volna, ha a látogatók vinnék el jó tapasztalataikat, benyomásaikat ismerőseik, munkahelyük környezetébe. így talán jobban kihasználható lenne egy olyan szolgálat — esr olvan szolgáltatás —. amely korhatár nélkül kínál menőidé si lehetőséget családi problémákra. Objektív különbségek Női és férfimunka Napjainkban világviszonylatban sok szó esik a nőknek a férfiakkal való tényleges egyenjogúsításáról. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyná a férfiak és a nők között meglévő objektív — testi és lelki — különbségeket. A két nem egyenlőségét semmiképpen sem szolgálná, ha a nők súlyos terheket emelnének, ha ugyanúgy zsákolnának vagy hordanának szenet, mint a férfiak. A nők a férfiaknál finomabb csontozatúak és gyengébb izomzatú ak. A női gerincoszlop keresztcsonti részének görbülete például sokkal kifejezettebb, mint a férfiaké, emiatt medencéjük jobban előredől, ami csökkenti a csontváz teherbíró kénessségét. A nőkben az ízületi szalagok gyengébbek, emellett kevesebb izomzatúk van, mint a férfiaknak. Egy közeoesen fejlett európai férfi izomzata 35, egy nőé viszont csak 23 kg. A rendszeres izommunka hatására a férfiak izomza- tárw*k tömeee 50. a nőké mindössze 29 százalékkal növekszik meg. Korlátozza a nők fizikai teherbíró képességét az is, hogy szívük és tüdejük teljesítőképessége alatta marad a férfiakénak. Jóllehet s férfiak szervezetében is előfordulnak hormonális ingadozások, a hormonális körforgás, a ciklus, mégis elsősorban a női szervezetre jellemző. Ennek legszembetűnőbb időszaka a néhány napig tartó havi vérzés, ilyenkor a nők fizikai és szellemi teljesítő- képessége csökken; ez azonban nem gátólja őket a könnyű munka eTlátésában. Viszont figyelmeztet arra, hogy ezekben a naookban a munkahelyen és otthon a nagy fizikai erőki féltésektől fnagvmosás. nagvtakarítás, nehéz tárgyak emelése) tartózkodjanak. A női és férfi szerveret között — az anatómiai különbségektől eltekintve — csak a fizikai teliesítőkéoes- séeben van különbség: szellemileg a nő teljesen egyenrangú a férfival. A legbo- nvolultahb lélektani vizsgálati módszerekkel sem sikerült a nő és a férfi intellektusa, értelmi teljesítő- képessége között eltérést kimutatni. Lélektani megfigyelések szerint a nők kézügyessége, megfigyelésének élessége és az úgynevezett „rövid emlékezete” határozottan jobb, mint a férfiaké. Általában reagálóképességük is gyorsabb: a reflexidó mind a fizikai, mind a szellemi tevékenységben 6 százalékkal rövidebb náluk. Tehát valamilyen jelzés megfigyelése és az azt követő döntés és cselekvés között ennyivel kevesebb időre van szükségük. A kézimunka Vn vagv a' finom- mechanikában, például a rádiótechnikában megmutatkozó iigve«ségük minden va’ósz-'nü-Aa szerint ennek is köszönhető. A nőkkel szemben a férfiak tökéletesebben tudták az egyes táreva-k-gt a térben eTk°r>7olni. élesebbek és pontosabbak az egves összefüggésekből levont végkövetkeztetéseik. jobbak ma- WnaHkai képesséee’k. és tökéletesokv.ofc a technikai konstrukcióik is. Olaszok, svédek, spanyolok is... Augusztusig lehet pályázni az H 0-s építésére A Közlekedési Minisztériumban tájékoztatót adtak az M 0-s autópályagyűrű építésének előkészületeiről. Egy évvel ezelőtt, 1985 júniusában írták alá a Világbankkal a hitelegyezményt, s augusztustól jelentkezhettek az érdeklődő vállalatok előminősítésre. ötvennyolc hazai és külföldi vállalat, illetve konszern közül negyvennégy felelt meg a feltételeknek — ezek fele magyar vagy magyar érdekeltségű cég. A külföldi jelentkezők döntő része osztrák és NSZK- beli vállalat, de pályázni kívánnak egyebek között holland, olasz, svéd, spanyol, sőt japán cégek is. A súlyra is tekintélyes pályázati dokumentáció —, az úgynevezett tender — kidolgozását a napokban fejezte be három vállalat (a Komplex, az Utiber és az Uvaterv) szakemberei. Ez az előminősítésen megfelelt, s a kivitelezésre ténylegesen pályázó cégek május közepétől vásárolhatják meg. ami már csekély kockázatvállalást is jelent, a dokumentáció ugyanis 70 ezer forintba, illetve ennek megfelelő értékű külföldi fizetőeszközbe kerül. A pályázni kívánó cégeknek augusztus 13-ig kell benyújtaniuk részletesen kidolgozott ajánlati tervüket, amelynek tartalmaznia kell az alkalmazandó műszaki megoldásokat, a kereskedelmi feltéteteket, az árat, a határ. időt. A beérkező ajánlatokat még ebben az évben kiértékelik, és a tendernyertessel megkötik a szerződést. Ezt követően nyomban elkezdődhet a munka. Jelenleg gyors ütemben folynak, illetve már befejeződtek a kisajátítási, engedélyezési és hatósági eljárások. Az M 0-s út nagyrészt állami területeken halad majd át, így a kisajátítások alig érintik a lakosságot. Mindössze 11 családnak kell új lakást adni. Az M 0-s autópályagyűrű világbanki hitelből épülő, első 15 kilométeres szakasza — a közlekedési tárca legjelentősebb tervidőszaki beruházása — a tervek szerint 1990-ig elkészül. Ez a szakasz a 6-os számú főúttal köti majd össze az M 5-ös autópályát. Két Duna-híd is szerves része a beruházásnak. A VIII. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik az M 0-s gyűrű kiépítése; az M 1-es autópálya és a 6-os út között készül majd egy 13 kilométeres újabb szakasz, a népgazdaság anyagi helyzetétől függő ütem szerint. Az M-s útnak különös jelentőségét az adja. hogy elősegíti a főváros tehermentesítését, elkerülő útvonalat nyújtva az átmenő forgalom számára. Az épülő hidak pedig jelentősen enyhítenek majd a dunai átkelési gondokon. Békési népmesék A szárnyas királyfi címmel 35 Békés megyei népmesét, mondát és anekdotát tartalmazó kötet jelent meg Békéscsabán. Az ízléses kiállítású illusztrált kiadvány Beck Zoltán néprajzkutató gyűjtéséből válogat egy cso- korravalót. Anyaga elsősorban orosházi és Orosháza környéki mesékből áll, de akad a könyvben sárréti pa- rasztmesélőtől legjegyzett történet is. Negyvenéves történelem Felnőtt korba lépett a gyermekmozgalom Hamarosan ünnepeljük az úttörőmozgalom 40. születésnapját. Alig van az országban olyan ember, a.ki valamilyen formában nem került kapcsolatba a gyermekek által kedvelt, s felnőttek elismerését és megbecsülését kiérdemlő, nagyszerű gyermek- mozgalommal. Az elmúlt négy évtizedben Nógrád megyében közel százezer gyermek nevelkedett, fejlődött az útitörőszervezetekben. Emlékezetükben igen sokan őriznek úttörőcsapatban, -táborban szerzett kedves élményeket. Sokan úttöröközösségben ismerték fel adottságaikat, a különböző szak teveken ysegek során kapták életpályájuk első indítékait, elemi ismereteit. Az első úttörők ma már a társadalom derékhadát alkotják. Ha megkérdezzük a kiemelkedő szakmunkásokat, tanárokat. fegyveres erők tisztjeit, mérnököket, orvosokat, művészeket, tudományos kutatókat, társadalmi tisztségviselőket, gyakran válaszolják, hogy az első közösségi megbízatásukat, tisztségüket, amely elindította őket a társadalmi felelősség- és kötelességvállalás útján. éppen az úttörős-zervezefben kanták. A társas összejöveteleiken ma is szívesen idézik fel az úttörőéi mén vei két. ol v kor előveszik a féltve őrzött sárguló „okmányt” is. A gyermékmozgalorn egykori tagjainak egy része mint tekintélves szülő, ismét átéli az úttörő- vaigy kisdobos- avatás előtti órákat, mélyen átérzi, megérti azokat a pillanatokat, amikor gyermeke a „nagy nap” előtti estén újra megsimogatja az új úttö rőöltözetét, nyakkendőjét és Izgalmában álmatlanul forgolódik a paplan alatt. Ilyenkor előkerülnek az édesanyák és édesapák gondosan szelektált — néha fantáziával is kiegészített — úttörő- történetei. Az elmúlt negyven évben nem volt az országban olyan jelentősebb esemény, amelyből az úttörők kimaradtak. Ott találtuk őket a háború sújtotta iskolák rendbe hozásánál. Az úttörők búcsúztatták a Kossuth Akadémia első évfolyamára induló fiatalokat. Részt vettek az Országgyűlés, majd tanácsvá- taszítások előkészítésében, m egtartásában A nagy árvizek idején az úttörők munkával szerzett forintjaikkal, otthonaik megosztásával siettek a bajba jutottak megsegítésére. A segítőkészségük nem maradt országhatárainkon belül. Megtalálták a módját, hogy segítsék a görög szabadság- harcok árváit, a sokat szenvedett koreai, vietnami, chilei kambodzsai. n.icairaiguwi gverekeket és a világ más tájain éhező gvermektársaikat. Ha nép^azdasávunk helyzete erőfeszítéseket követelt, az úttörők képességükhöz, erejükhöz mérten dolgoztak a közösségért. Az mar nrersanva^szükaériete kielégítését hulladékanyag- jté«tö| segítetté’-. Az. e1- ső traktorokhoz, a hidak újjáépítéséhez sok ezer tonna vas- és fémhulladékkal járultak hozzá a gyermekéi Nógrád megyében évente 2— 3000 mazsa hulladékot adtak át. Részt vettek a fásításban, a mezőgazdasági munkák végzésében. Az országos rendezvények — úttörő-olimpiák, művészeti fesztiválok, találkozók — sok ezer gyermeknek adtak egész éves. értelmes kulturális és sport- programot. Ma már nem kevés azon híres emberek száma, akik az úttörőszervezet rendezvényein érdemelték ki először a megyei vagy országos első helyezést. Nem szabad elhallgatni azat a rendkívüli segítséget, amelyet a párt-, a társadalmi szervezetek, a tanáirök, szülők adtak az ered mén vés tevékenységhez. Napjainkban a legtöbb nevelő és szülő nehezen tudná elképzelni a gyermekek fejlődését az úit- törőszervezet nélkül. Az úttörőszervezetek tévé-’ kenységéonek egves fejezeteit ma már közgyűjtemények őrzik, kiállítások, kiadványok elevenítik meg. mutatják be. Az elmúlt negyven évre visz- sza tekintve, aligha lehetne túlbecsülni azt a lehetőséget, amit az úttörőközösségek a gyermekek szocialista nevelésében nyújtottak. Nyugodtan mondhatjuk, az úttörőmozgalom — történelmünk lesszélesebb gyermektömegekre hatást gyakorló mozgalma — rászolgált, hogy születése negyvenedik évfordulóján feltárjuk. köz- kinccsé tegyük és mé’tassuik történetének kiemelkedő eredményeit. Nádházi Lajos Á szén hangja A sokféle hang közül a „szén hangjának” megkülönböztetésére alkalmas az az új berendezés, amelyet donyecki (Ukrajna) tudósok fejlesztettek ki. Ezeket a berendezéseket a t .bányászok biztonságos munkafeltételei felett őrködő szeizmoakusz- tikai előrejelző állomásokon szerelik fel. A donyecki medence hetven bányájában felszerelt mikrofonok és rádióadók állandóan és folyamatosan hallgatják a föld mélyének hangjait. A szénrétegeknek a hatalmas nyomás alatt bekövetkező repedésének jellegzetes hangját érzékelve ezek az eszközök jelzik a veszélyt. Az egyik ukrajnai gyárban már sorozatban készülő berendezések mentesítik a szeizmoakusztikai állomások kezelőit a bonyolult és felelősségteljes munka alól. Füstölőbe rakják a pácolt árut a zeti Közös Vállalatnál. Képünkön l szakember végzi teendőit. Karancshiis «zibatke- Forgó Zoltá>- tál A benzinkútnál mindenki siet Néha fizetés nélkül.» Az autó olykor megszomjazik és benzinkúthoz kell hajtani vele, hogy teleszivja magát üzemanyaggal, utána pár száz kilométeren át roboghat tovább. A benzinkút az autós életében egy-egy állomás. Kinek többször, kinek kevesebbszer, de mindenféleképpen meg kell itt fordulnia. A gépkocsi vezetője akkor elégedett, ha a kútnál nem múlik el sok idő fölösleges várakozással. A legtöbb gépkocsivezető igyekszik az utolsó pillanatokra hagyni a tankolás műveletét és csak akkor gurul a kúthoz, ha már gondot okozna a legközelebbi töltőállomás elérése. A megyeszékhely déli részén, a szécsényi elágazó közelében üzemelő benzinkútnál kora reggeltől késő estig mindig hosszú kocsisor kígyózik. A kút átadásától kezdve a közelmúltban történt nyugdíjazásáig itt dolgozott Gor- dos Vilmos, aki a kutasszakmában huszonhárom évet húzott le. — Korábban csaknem húsz éven keresztül szabóként dolgoztam, de az ülőmunka lényegesen fárasztóbb volt, mint általános iskolát is felnőttfejjel kellett befejeznem. Később elvégeztem a középiskolát, és megszereztem az olajipari szakmunkás-bizonyítványt, is. Amikor benzinkutas lettem, közel sem volt olyan forgalom a kutaknál, mint most. Az utakon alig volt autó, pedig akkor két-három forint között mozgott a normál- és a szuperbenzin ára. Bizony, az a tíz évvel ezelőtti olajárrobbanás' igencsak „berobbantott”, de legalább van belőle elegendő. — A kutasoknál milyen érdekesebb, emlékezetes események fordulhatnak elő? — Vannak vevők, akik az élelmiszerüzletekből fizetés nélkül próbálják kijuttatni as árut. Esetenként akad rá példa, hogy a kutaktól is távoznak fizetés nélkül — kihasználva a nagy forgalmat.' Előfordult az is, hogy az autósnak Kisterenvén jutott eszébe, hogy nem fizette ki aa üzemanyag árát és pironkodva, elnézést kérve, egyenlítette ki utólag az üzemanyag árát. Más angolosan távozott: Az éjszakai műszakokat nen» szerettem. Gyakran előíoraz állandó mozgást igénylő hogy a rendőrség se^ kútkezelés — emlékezik visz- sza. — A kútnál mindenki siet és némelyik autós nagy fegyverténynek tekinti, ha valakit sikerül megelőznie a korábban érkezettek közül. Így a benzinkút aligha válhat olyan társasági fórummá, mint például a szomszédban üzemelő presszó. A kutas és az autós között — akárcsak az üzletben — lényegre szorítkozó és tartózkodó a kapcsolat. Bár az évek folyamán megismerkedik számtalan bélés külföldi autóssal is, egy- egy percre néhány téma szóba kerülhet. — Hogyan lett benzinkutas? — Mindig a szabad levegőre, a mozgásra vágytam. Közel negyedszázaddal ezelőtt kerültem az olajosokhoz A Karancskeszihez közel fekvő Marakodin gyerekesked- tem, nem volt lehetőségem tanulni. Tnlfttdookeonon az gítségét kellett kérni, így több bűnöző, körözött személy került rendőrkézre. Egy alkalommal egy csinos hölgy a tankolásnál gyanúsan viselkedett. Mint utólag kiderült, veszélyes betörőkből álló banda felderítő tagja volt. — Mint egykori benzinkutas és autós milyeneknek látja a volán mögött ülőket? — A járművezetők nagy része egy kis előny megszerzéséért képesek szabálytalankodni mind a töltőállomásokon, mind a közutakon. — Mivel foglalkozik a sok mozgáshoz szokott egykori benzinkutas a megnövekedett szabad idejében? — A megyeszékhelyen kertes házban élek és mindig van mit tenni. Van egy kétéves fiúunokám, s amíg a szülei dolgoznak, én foglalkozom vele. így bizony van állandó és kellemes elfoglaltságom. —kukely— NÓGRÁD - 1986. Május 20, kedd
