Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

Fiatalok — nemzetiségi községekben Több nyelven egy célért Nógrád megyében huszon­négy község utcáin, intézmé. nyernek falán találkozhatunk kétnyelvű feliratokkal, melyek azt jelzik, nemzetiségi község­ben járunk. Két faluban lak­nak német, a többiben szlo - vák anyanyelvűek. Megyénk lakosságának 5 százaléka nem­zetiségi. E települések fiatalságának életében fontos szerepe van a KISZ-nek, amely sajátos eszközökkel vesz részt a nem. aetiségpolitikai feladatok meg­oldásában. A megyei KISZ-bi- aottság állandó taggal képvi­selteti magá-t a Hazafias Nép­front megyei elnöksége mel­lett működő nemzetiségpoli­tikai munkabizottságban. E testületen keresztül módja nyílik a fiatalokat érintő prob • léniák felvetésére, érdekeik képviseletére. Az ifjúság életkörülményeire fe rányomja bélyegét, hogy a falvak többsége — tizenki­lenc — társközség. Bár az utóbbi időben új munkahelyek létesültek, s a termelőszövet­kezetek megerősödésével, a melléküzemágak elterjedésével több a munkalehetőség, most is sok az eljáró. A fiatalok 40 százaléka a közeli nagyköz­ségbe. vágj' távolabbi városba jár naponta dolgozni. Ennek ellenére többségük leteleped­ni, otthont teremteni szülőfa­lujában szeretne. A nemzetiségi identitás ki- aiakulásában alapvető az «nyanyelv ismerete. A nyelv- oktatás korábbi hiányosságai miatt a középnemzedék ke­véssé beszéli anyanyelvét. Ma már minden nemzetiségi köz. ség óvodájában és általános iskolájában tanulhatják a gye­rekek a szlovákot, a németet. Sajnos, jelenleg a megye egyedien középiskolájában sincs mód a nyelvismeret to­vábbi elmélyítésére. Tervezik azonban bevezetését a balas­sagyarmati középiskolákban. A felnőttek nyelvápolására több helyütt alakultak klubok. Sajátos kettősség jellemzi a nemzetiségieket megyénkben. Egyrészt — főleg a fiatalok körében — erőteljes az integ­ráció, másrészt törekszenek hagyományaik ápolására. Gya­rapodtak az utóbbi időben a kultúra ápolásában kiemelke­dő jelentőségű öntevékeny művészeti csoportok, munká­juk színvonalasabb. Nem kis része van a helyi KISZ-szer­vezeteknek abban, hogy a kö­zelmúltban nőtt a fiatalok aránya a hagyományőrző ön­tevékeny csoportokban, első. sorban az énekkarokban. Szí­vesen bekapcsolódnak a he­lyi népi -nemzetiségi játékok felkutatásába is, azok feldol­gozásába, színpadra írásába. Ott vannak a néptánccsopor­tokban is. A KISZ-esek ha­gyományápolására szép példa az erdőkürteiké, akik karölt­ve a Hazafias Népfronttal színvonalas művelődési kört működtetnek. Széles körű tár­sadalmi összefogással találkoz­hatunk Vanyarcon, ahol az óvodásoktól a nyugdíjasokig szívügyüknek tekintik az em­berek nemzeti kincsük őrzését. A rétsági körzetben, ahol a legtöbb nemzetiségi község Ija- lálható, rendszeressé váltak az író-olvasó találkozók, nagv ér­deklődés kísérte a szűkebb körű szandai és a nagyszabású banki nemzetiségi napokat. A lakóhelyi KISZ-alapszer­vezetek egyre inkább részesei a helyi nemzetiségi politika megvalósításának. Gondot okoz azonban, hogy a kistelepülé­seken a tagság zöme tizen­évesekből áll, kevés a nagyobb mozgalmi taoasztalattal ren­delkező KISZ-es, s ez helyen­ként megnehezíti az ifiúsági mozgalom vezetőinek elisme­rését a falu vezetői előtt. Az üzemekben, intézmények­ben működő KISZ-szervezetek a nemzetiségpolitikába, első­sorban a besztercebányai SZISZ -bizottsággal fenntartott együttműködés révén kapcso­lódnak be, A hagyományőrző csoportok munkájához az együttesek cseréjével járulja­nak hozzá, de megosztják ta­pasztalataikat az ifjúsági moz­galmi munkában, s újabban egyre gyakoribbak a szakmai jellegű tapasztalatcserék. Klasszikusok képernyőn Több ismert színpadi rafi tv-változatának forgatása kezdődik a következő napok­ban és hetekben a televízió és a MAFILM stúdióban. Gorkij klasszikus művéből, az „Éjjeli menedékhely”-ből Ha­vas Péter rendez tv-filmet. Az 1902-ben született drámá­ban — az író első világsikert aratott remekművében — Gorkij az akkori társadalom számkivetettjeinek, az erede­ti cím szerint a „mélyben” élőknek az ábrázolásával tesz hitet az emberi méltóság mel­lett, a megalkuvás és a ha­zugság ellen. A tv-változat főbb szerepeit Haumann Pé­ter, Moór Marianna, Szilágyi Tibor, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Kubik Anna és Oszter Sándor alakítja. Molnár Ferenc Marsall cí­mű egyfelvonásából Horváth Ádám rendezésében készül tv-játék. A három szereplőre írt történet szálai az idős bá­ró, fiatal felesége és a beléje szerelmes ifjú színész — a vetélytárs — körül bonyolód­nak. A szórakoztató történet főszereplői: Szabó Sándor, Fehér Anna. Lukács Sándor. Gáspár Margit népszerű színdarabja, ,,Az állam én vagyok” is képernyőre kerül. A szellemes, fordulatos hely­zetekre épülő, s a XVIII. szá­zad végén játszódó darab fő­szereplője Bánsági Ildikó, rendezője Nemere László. A magyar kabaré jeles alakjait egy-egy szerzői esten bemutató sorozat következő részeként a Kővári Gyula- emlékműsort láthatja a kö­zönség. A Kabaré a négyze­ten című összeállítás feleleve­níti e sajátos kabarészemélyi­ségnek, a kitűnő színésznek, szerzőnek és konferansziénak csaknem fél évszázados mun­kásságát humoros írásait és jeleneteit. A rendező Bánki Iván; a főszereplő Kern And­rás mellett egyebek között Mikó István, Gálvölgyi Já­nos. Székhelyi József. Szom- baihy Gyula. Benedek Miklós, Almási Éva és Schütz Ila ját­szik az emlékműsorban. Óvodában, iskolában, szakmunkásképzőben... A népfront a zenekultúráért A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa mellett mű­ködő művelődéspolitikai bi­zottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy ebben az év­ben a korábbinál fokozottab­ban részt kíván venni kultu­rális életünk fejlődésének elő­mozdításában, ezen belül is zenekultúránk értékeinek vé­delmében, zenei életünk fel­lendítésében. A bizottság tervezi, hogy a HNF más szervek, egyesüle­tek bevonásával évente egy alkalommal megrendezi a magyar kultúra napját. A Magyar Rádió és Televízió kul­turális munkáját is szívesen segítenék népfrontaktivisták­ként neves szakemberek, mű- ítészek, írók, zenészek. Három területre vonatkozó­an helyzetfelmérő vizsgálatot szándékozik kezdeményezni a HNF művelődéspolitikai bizottsága. Az első vizsgálat tárgya az óvodai es az álta­lános iskolai zenepedagógu­sok képzése, továbbá a zenei nevelés helyzete a középfokú oktatásban, különösen a szak­munkásképzésben. Egyes hangszerkészítő-mesterségek hiányszakmák, ugyanakkor kisebb zenei intézményeknek nincsen elég pénzük régi hang­szereik felújítására, javításá­ra. Már ezeket az okokat is elegendőnek vélte a bizottság, hogy a második felmérés tár­gyául az ország több milliárd forintot érő hangszerállomá­nyának sorsát válassza. Vé­gül a kórusok, zenekarok, ze­neiskolák működési feltételei­nek tanulmányozásaival pon­tos ismereteket kaphatnak a zenei intézmények állami, vállalati és egyéni támogatásá­ról. Utalva a HNF.VIII. kong­resszusának szép mozzanatá­ra, a nemzeti himnusz közös éneklésere, a bizottság szor­galmazza, hogy más társadal­mi rendezvényeken is, ahol annak helye és szerepe van, színesítse a „vox humana” az emberi hang a rendezvé­nyek hangulatát. A testület úgy véli, hogy az országos és a helyt ünnepségek zenei ke­retét és aláfestését is újra meg kell vizsgálni, korszerűb­bé, egyben ünnepélyesebbé és emelkedettebbé kel] tenni. A népfront védnökséget ké­szül vállalni a nyári zenei tá­borok felett. A HNF kulturá­lis díj alapítását is tervezi, amellyel településeket és kul­turális intézményeket tá­mogatna. Művészeti díjasok '86 Szegedi Erika — érdemes művész A színészek közül számo­sán alig tudják egyeztetni elfoglaltságaikat, melyek hol a rádióba, hol a televízióba vagy a szinkronstúdióba szó­lítják őket, nem is beszélve a próbákról, egyéb fellépések­ről. „De jó lenne egy ügyes menedzser — mondják —, aki egyeztetné a munkát, be­osztaná az időt.” Egy ilyen menedzser hasz­nára válna az olyan csendes szavú visszahúzódó művé­szeknek is, akik nem tudják (nem akarják) „adminisztrál­ni”, előtérbe nyomni magu­kat, akik képtelenek könyö­kölni, harcolni a szerepekért, címlapfotókért. Mint például Szegedi Eri­ka. Vele alig-alig készül inter­jú, ő „csak” játszik, dolgo­zik. Ha van mit. Mert a Víg­színház — amelynek immár több mint húsz éve tagja — nem kényezteti el őt felada­tokkal. Jószerével csak két darabban játszik: a Megtört szívek házában ő Lady Utterwood, s a nemrég be­mutatott Kicsengetés című Simon Gray színmnűvében Melanie Garth. (Nem túl nagy szerep, de Szegedi Eri­ka oly’ erővel, szenvedéllyel játssza, hogy fel kell figyel­ni rá.) Mint ahogy fel kellett fi­gyelni a Léda című Krleza­darabban a sejtelmes-titok­zatos és kicsit közönséges Melittájára, vagy a Farsang vérbő, szenvedélyes Didiná- jára, melyben groteszk, egyé­ni humoráról is tanúbizony­ságot tett. Főiskolás korában szinte dúskált a szerepekben, diva­tos volt, előfordult, hogy egy­szerre öt filmrendező hívta, valósággal harcoltak érte. (Tegyük hozzá gyorsan: az öt szerep közül négyről le­maradt, s aztán mind rit­kábban gondoltak rá a film­gyárban.) A televízió sokkal inkább foglalkoztatta, s ezekért a szerepeiért (Kényszerzu&í bony, Őszi versenyek, Fér­fiak, akiket .nem szeretnek) nívódíjakat kapott. A szinkron, a rádió sem kényezteti el, bár ezt nem tőle hallom, ő nemigen szo­kott panaszkodni, inkább a régebbi kedvenc feladatairól beszél. A Platonov-beli munkájáról, a Barbárok című Gorkij-dráma boldogtalan szépasszonyáról, egy-egy régi filmről, melyet nagyon sze­retett, például Makk Károly Az utolsó előtti ember című alkotásáról, melyben már főiskolás korában főszerepet játszott, vagy a Nappali sö­tétségről, Fábry Zoltán szép filmjéről, ahol drámai tehet­ségét bizonyította. Végül idekívánkozik egy szubjektív megjegyzés: ami­kor elolvastam a kitüntetett ipűvészek listáját, talán az ö érdemes művész címének örültem legjobban. Mert ez számomra azt jelentette — s bizonyára az ő számára is azt jelenti —, hogy figyelnek rá, számon tartják a munkáját, a tehetségét. Remélem ez a kitüntetés erőt ad neki a további munkához, szerepek­hez. amelyeket — bízón» benne — előbb-utóbb eljátsz­hat. Hogy aztán újra meg újra felfedezzük sokszínű te­hetségét. .. Kárpáti György J Bábok, játékok, táncok A gyerekek művészeti életéről Az utóbbi öt évben alig változtok megyénkben a gyerekeinkkel szemben tá­masztott igényeink. Az is­kolások azonban továbbra is a játékos, közösségi, mű­velődési programokat sze­retik, a szülők a bemutató típusú tevékenységire kí­váncsiak, a pedagógusok pedig a tanórai feladatok­hoz közelítenek. A társa­dalmi környezet még min­dig gyakran vár „műsor­szolgáltatást”. Mindem művészeti tevé­kenység legfőbb alapelve az önkéntesség. Fontos még emellett a széles választá­si lehetőség, és figyelembe kell venni az egyéni adott­ságokat. képességeket is. Ez a kisebb úttörőcsapa­toknál gondot jelenthet, mert nehezen tudják fel­vállalni a széles kínálatot évindításkor. A „mammut- úttörőcsapatok” viszont nem tudják minden pajtás igényeit kielégíteni. A művészeti szakkörök esetében az úttörőcsapatok csak szervezési funkciót töltenek be: minden moz­galmi év elején felmérést készítenek a jelentkezők érdeklődési köreiről. lét­számáról, amivel nagy se­gítséget nyújtanak e cso­portok munkájában. Megyénkben egyre széle­sedik a bábmozgalom. A pedagógusok felismerték a bábfiguráik és a paraván adta nevelési lehetőségeiket, s szívesen alkalmazzák. A mennyiség már nem okoz gondot, de még mindig ke­vés az eredeti, a gyerekek munkáját magán hordozó figura. Ezért is igényelné­nek a pedagógusok több módszertani segítséget. Népijáték-, népitánc-ka- tegóriákban nagyszerű együttműködés alakult ki az iskolák és a művelődé­si intézmények között. A legkiemelkedőbb a salgó­tarjáni József Attila Váro­si-Megyei Művelődési Köz­pont munkatársainak al­kotó, odafigyelő és áldo­zatkész munkája, ameiy folyamatosan előre vitte e mozgalmat, s ennek eredményeként az országos döntőn is jól szerepelt me­gyénk. A tapasztalat azt mutat­ja, ahol lelkes és hozzáér­tő kórusvezető dolgozik, ott színvonalas, élő munka folyik. A zenekarok, kivált a népi zenekarok, számsze­rű és minőségi fejlődése is javult. Ezeknek az együt­teseknek még több fellépé­si lehetőséget kell biztosí­tani, elsősorban úgy, hogy a csapatok hívják meg leg­jobb művészeti csoportjai­kat egymáshoz. A gyerekek különféle társadalmi szervezetek, in­tézmények felhívására többféle rajzpályázaton vesznek részt, legtöbbször eredményesen. Jó kezdemé­nyezés az 1 hónap. 2 raj akció, amely a csapatfali­újságok nívóját próbálja javítani Bátonyterenve körzetében. Könyvritka­ságokból, saját hímzések­ből rendeznek kiállításo­kat, mindig találva aktua­litást is. A művészetek „vámdor- útján” akció kiváló lehe­tőség arra, hogy a gyere­kek kirándulásokon, por­tyáikon érzékeljék, tapasz­talják és őrizzék meg em- létek épeik közt vidékeink történelmi, művészeti em­lékeit. Az úttörőszövetség azért dolgozik, hogy gyermekeink értelmi, érzelmi gazdago­dását szolgálja, s irányítsa érd ekl ődésiiket KOSSUTH RADIO: *.2#: Köznapi ügyeink «.30: Kamarazene ».30: Nóták f».05: Diákfélóra ■0.33: Labirintus ■o.50: Karvezetők. XXV/14. rész *1.41: Isten egyetlen igazi pénze. IX/6. rész *2.30: Ki nyer ma? 12.45: ..Mikor lesz velünk Anton Pav.ovics?” 13.00: zenekari muzsika 15,40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót! 14.M: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Olvasókör 15.30: Nóták 18.05: Révkalauz 17.00: „Napjaink várvédői” 17.15: Rádiószínház: Esőrácsok. — Tamás Menyhért hangjátéka 18.05: Suppé: Költő és paraszt 19.15: Kilátó 20.00: Francia muzsika 20.25: A repedés 21.00: Félóra népzene 21.30: Változatok a politológiára 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 23.30: Operakettősök 0.J0: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Táirogaitőmuzsdka Bu**ra Sándor felvételeiből 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Trombiataparádé 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: „Énekeltem én: Serestély István” 4 NÓGRÁD - .1986. április ICL, csütörtök 12.45: Erdélyi magyar népzene Hung ar oton -h ang lemezről 13.45: Nosztalgiáinullám 14.0#: Nagy nevettetik. — Nóti Károly 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.08: Szahori Lakatos Béla d zsesszf elvételeiből 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból &.05: Rádiószlnház: A nagy sze­rep. — Moldova György hangjátéka 21.40: Közvetítés az asztalitenira EB-ről. Prágából 22.00: Moszkvából érkezett 22.30: „Emberek, nem vadak — emlék vagyunk!” 23.30: Dalida és Frederic Franco*« énekel 0.15: Éjfél után MISKOLCI STCHDIO: 1*7.00: Műsorismertetés, hírek, hdőjárás. 17.05: A Tiszád a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Csonka László. A tartalomból: Akinek a munka gyógyszer. — Diplomá­sok a púié mosott. — Toilbo­széd. Németh MiWós Attila jegy­zete. 10.00: Észak-magyarországi krónika. 14JS5—L8.30: Lap- és músorelózetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma (ism.) 8.34: Szünidei matiné. 1. Elefantázia. 2. Józia a küldött lány*. 3. Elefantózia. 4. Gyermekkorunk világa. 5. Flefantázút. 6. Bolondságok I. (ism.) 10.35: Intervíziós dalfesztivál Havannából. 11.10: Történetek a kiskertekrőL 12.10: Képújság 15.40: Hírek 15.45: Idősek a közlekedésben 15.55: Sánta Ferenc: Kicsik és nagyok. 16.45: Perpetuum mobile 17.20: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 18.15: Képújság 18.20: Tévébörze 18 30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.0#: Zenés Tv .színház 21*444 Hirhattér 22.34: Tv .híradó 3, 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Sok szerencsét 18.35: Képújság 18,40: Kerek világ (ism) 18.55: Guriga a varázsló. 19.10: Dzsungel utazás Brazíliában 20.00: Sok szerencsét 21.00: Tv_ híradó 2 21.20: Reklám 21.25: Savára Kupa nemzetközi női röplaödatorna. 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.151 Életünk krónikája. 37. rész (ism.) 20.45: Mával a holnapért — zenés, szórakoztató műsor. 21.55: Autósok, motorosok magazinja 22.35: Fekete-fehér gyöngy­szemek 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv_nirado 20.15: Apróhirdete6. Tévéjáték 21.35: Időszerű események 22.01: idő járás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Asztalitenisz EB — 5. nap 22.35: Musica Viva MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7 : Sze­relem eiső vérig (14). Színes magyar filim. — József Attila: Horoszkóp. Jugoszláv film. — TIT: Narajama balladája (18). Színes japán film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: A kis egyszarvú. Színes, szinkro- miaá-l* japán rajzfilm. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Üldözők (16). S zínes. s zi n kiróni zá Itt am éri k ad bűnügyi film. — Filmklub: Ké­sői találkozás. Angol film. — Pásztói Mátra: A smaragd ro­mánca (14). Színes, szinkroni­zált USA-ktalaindfi'lm. MESE­MOZI: A rátótii csikótojás. — Szécsényi Rákóczi: ördögi ki­sértetek (14). Színes magyar film. — Rétság: Bakaruhában. — Kisterenyei Petőfi: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkron!'ált olasz western. — NagyJóc: ön- bíráskodás (18). Színes francia bűnügyi film. — Jobbágyi: Kö­vek ura. Színes, szinkronizált szovjet m-esefilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom