Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

NOGRÁD üLíü AZ OLVASD KÉRDEZ ÖT össztársadalmi érdek és fel­adat a tűzvédelem. És ezzel együtt a termelés s a hozzá tartozó folyamatok szerves, elengedhetetlen része is. Szo­ros összefüggését bizonyítja, hogy a beruházásokra, rekonst­rukciókra fordítható összegek csökkenésével kisebb lehetőség állt rendelkezésre az elmúlt években a tűz elleni védeke­zés anyagi feltételeinek kívá­natos szintű biztosítására. Ezentúl azonban a tűzvéde­lem területén az állampolgári fegyelem általános lazulásának jelel is megfigyelhetők, s a felelőtlen magatartás nem ke­vés emberi és anyagi veszte­ség forrása is volt. Egyre több a lakást űz A Nógrád megyei tűzoltó­ságon 1981—85 között 1408 tűzesetet jegyezhettek fel, ez a statisztika azt mutatja, hogy ez időszak alatt majdnem 250- nel több tűzeset volt a me­gyében, mint 1976—80 közöt. ti években. A legképzettebb tűzvédelmi szervezetek az ipar területén találhatók s a tűzvédelmi fegyelem is itt a legjobb. Az elmúlt öt évben Nógrád megye iparát alkotó üzemekben 42 tűzeset keletke­zett, a kár értéke 3 millió fo­rint. Még kedvezőbb képet je­lez a statisztika a múlt év­ben: a hat tűzeset során 122 ezer forint kár keletkezett. A legtöbb tüzet az emberi fi­gyelmetlenség, a nyílt láng használata, az elektromos árasn és a technológiai hiba okozza. A mezőgazdaság területén keletkező tüzeket az időjárási tényezők nagymértékben befo­lyásolják. A kora tavaszi idő­ben szinte már hagyományo­sak az erdő- és avartüzek, Az elmúlt nap szinte meg­állás nélkül dolgoztak a tűz­oltók, a megye legkülönbö­zőbb pontjára riasztották őket. Leggyakoribbak az erdő- és avartüzek voltak, s ezek egyi- kénél-másikánál jelentős kár keletkezett. Aztán történt egy olyan tűzeset is, amelynek szenvedő alanya élet és halál között lebeg... , Zabarban a 6/A és a 6/B erdőrészekben 3 hektár há­roméves kocsánytalan tölgyes és 5.5 hetkár nyolc és fél éves sarjakácost pusztítottak el a lángok. A kár értékét leg­alább 180 ezer forintra becsü­lik. A tüzet okozó személy egyelőre ismeretlen, ám az va­lószínűnek látszik, hogy elter­jedését gondatlanság okozta. Kisterenye és Szúpatak kö­zött úgyszintén erdő égett. A becsült kár 96 ezer forint. Ugvanekkora érték lett a lán­gok martalékává Salgótarján­ban, a Tatárároknál. Itt 4 hektáros területen fenyő- és Elf TÜ míg betakarításkor a gabona- és tarlótüzek. öt év alatt a mezőgazdaságban 356 tűz volt, a kár több mint 44 millió fo­rint. Ennek egyik okaként említhető, hogy mezőgazdasá­gi üzemek tűzvédelmi szerve­zettsége — főleg a termelő- szövetkezeteknél — alacso­nyabb színvonalú, mint az iparban. Az időbeni tűzoltást pedig késlelteti az is, hogy az üzemek a településektől vi­szonylag nagy távolságra van­nak, s a késői tűzjelzés a beavatkozást is késlelteti. Elmérgesedett családi viszályok Évről évre emelkedik a tűz­esetek száma a lakóházakban: 615 esetben előforduló tűz összesen hét és fél millió fo­rint kárt okozott a lakóhá­zakban az eltelt öt év alatt. A családi házaknál a legtöbb tűz oka a tüzelőberendezések szabálytalan használata, mű­szaki meghibásodása. De nem kevés tűz keletkezik az elekt­romos berendezések hibáiból és a dohányzásból. Szám sze­rint ugyan nem jelentős, de arányát tekintve elgondolkod­tató, hogy a gyújtogatásból eredő tüzek száma közel dup­lájára nőtt az öt év során. A gyújtogatások kétharmada családi házaknál történt, s legtöbbször éles családi vi­szály után nyúltak e veszé­lyes eszközhöz az érintettek. Több alkalommal keletkezik tűz személygépkocsikban. s ezek szoros összefüggésben vannak azok műszaki állapo­tával. Az egészségügyi, szoci­ális és kulturális ágazaton belül tűzeset leginkább az ok­tatási intézményekben fordul lombos erdő, továbbá legelő pusztult el. Ugyancsak ezen a területen délután is keletke­zett tűz, a kárt még nem tud­ták felmérni. A legszomorúbb tűzeset Szandaváralján, a Hunyadi út 12. szám alatt következett be. Lakásának kertjében özvegy Détári Lajosné összekaparta a gazt, majd meggyú.jtotta. Az idős asszony beleesett a tűz­be és ötvenszázalékos égési sérüléseket szenvedett. Álla­pota válságos. Tűzoltóink a szomszédos Csehszlovákia területén is be­segítettek a lángok megféke­zésébe. Tájt: és Cered között legelő és bozótos kapott tüzet. Az elvtársi-baráti segítség eredményesnek bizonyult. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, felsoroljuk azo­kat a helyeket, ahol még kö­telességüket teljesítették a tűzoltók. Este 18 óráig kisebb tűz volt Honton, Mohorán, Kőkapun, Zagyvarónán, Ka­ZE1 elő: 1984-ben három óvodá­ban, tavaly két iskolában, illetve nevelőotthonban volt tűz. Nógrád megyében az elmúlt öt évben keletkezett tüzek összesen több mint 64 millió forint kárt okoztak a külön­böző létesítményekben, érté­kekben. A legnagyobb kárral járó tűz tavaly a Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki Mát- radrog-üzemében volt, ahol 30 millió forintnyi érték vált a lángok martalékává. Ugyan­csak a múlt évben az érsek- vadkerti termelőszövetkezet pataki erdőterületén egymillió forintos kárral járó tűz volt. 1982-ben pedig három olyan tűzeset, ami meghaladta az egvmillió forintos értéket, kö­zülük a legnagyobb Bujákon az Agroflóra-társulásnál pusz­tított. Halál oka: ágyban dohányzás A tüzek gyakorta személyi sérüléssel, és — sajnálatos módon — halálesettel is jár­nak. Lényegesen többen sé­rültek meg az elmúlt öt év­ben a tűzeseteknél, mint 1976 —80 között, míg akkor 26 személy, most 89 szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. A vizsgálatok szerint ezeket a sérüléseket leginkább a tüze­lőberendezések szabálytalan használata idézte elő. Nagy emelkedést mutat a tűzese­teknél meghaltak száma is: az előző öt esztendőben 14 sze­mély, míg 1981—85. között 26 ember halt meg. Többsé­güknél az ágyban dohányzás vagy az öngyilkossági szán­dékkal elkövetett gyújtogatás volt a halál oka. rancsságon, Szőlőshegyen. Sal­gótarjánban, Baglyasaljan szin­tén kárt okozott a tűz, mi­ként Nógrádsipeken is. A lán­gok martalékának értékét még nem volt idejük felmérni a szakembereknek. Mint említettük, ugyancsak sok teendőjük volt tegnap a salgótarjáni hatósági tűzoltók­nak. Munkájuk azonban alig­ha lett volna ilyen sikeres, ha nem kapnak segítséget. A me­gyeszékhelytől távolabb lévő Balassagyarmat és az ettől is odébb lévő. már Heves me­gyéhez tartozó Hatvan tűzol­tói ugyancsak kivették a ré­szüket a lángok lokalizálásá­ból és eloltásából. A Somoskő­újfalui és a karancsberénvi határőrök, továbbá az acél­gyár, a síküveggyár, az öblös- üveggyár, a tűzhelygyár ön­kéntesei hasonlóképpen segí­tették legyőzni az ember örök ellenségét, egyben barátját: a tüzet. Hová, hogy jár Miért nem lehet hét vé" gén újságot vásárolni a me­gyeszékhely nyolcezres lé­lekszámú lakótelepén, a Gorkij-telepen és a Beszter- ce-lakótelepen? Nehéz eze­ken a helyeken hírlapárusító pavilonokat létesíteni? Tudomásom szerint a Beszterce-laikótelepen a Lola- butikban lehet hét végén la­pot vásárolni, a Gorkij-lakó- telepen pedig egyetlen hét végén nyitva tartó kereskedel­mi egység sem vállalta a hírlapok árusítását. Hírlap- pavilont eddig anyagi esz­közök hiányában nem tud­tunk telepíteni. Jelenleg egy pavilon létesítési költsége 200 000 forint. A közeljövő­ben a város központjában modem hírlapboltot létesí­tünk, az itt felszabadult hír­lappavilont telepítjük a Gor- kij-lakótelepre. Hány levél veszik el éven­te a postaforgalomban? Az elveszett küldeményekért mennyi kártérítést fizetnek? Csak a könyvelt küldemé­nyek elveszését tartjuk szá­mon, ilyenek például az ajánlott levelek. Országosan 1984-ben 6131 darab külde­ményért fizetett kártérítést a magyar posta, ebből 90 darab esett Nógrád megyére. Ajánlott levél elveszése ese­tén — tartalomra váló tekin­tet nélkül — 200 forintig ter­jed a kártérítés. Sajnos, so­kan az ajánlott küldemé­nyekben értéket, készpénzt küldenek és az esetleges el­veszés esetén teljes kártérí­tési igénnyel lépnek fel. Pe­dig ez csak értékküldeménv esetén téríthető. Csomag el­veszésekor az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyil­vántartott értéket, míg az ér­ti knyilvánítás nélkül feladott csomagnál legfeljebb egyezer forintot fizetünk. Salgótarjánban a Beszter- cc-telepi postán miért nem lehet pénzküldeményeket felvenni? Ennek oka az, hogy jelen­leg itt nincs bevezetve az idegen hivatali kézbesítés. A feltételek megteremtése után lehetővé tesszük, hogy a la­kótelepen lakók itt vehessék át — a tértivevénves hivata­los irat és a nyugellátási utal­vány kivételével — azokat a küldeményeiket. amelyekről a kézbesítő értesítőt hagyott lakcímükön. Miért szűntek meg a lap­árusítások a vasútállomáso­kon. az utasellátókban? Az árusítás csak átmene­tileg szünetelt és ennek nem posta: oka volt. Az utasellá­tó vállalat belső érdekeltségi rendszere nem ösztönözte a A község: tanács középtá­vú elképzelései között kiemelt szerep jut a munkaerő-gazdál­kodásnak. Célul tűzik ki a teljes és hatékony foglalkoz­tatás megvalósítását, a je­lenleg munka nélkül: nők és az általános iskolát végző fi­atalok elhelyezkedés: gond­jainak enyhítését. A VII. ötéves tervidőszak­ban 56 millió forint áll a ta­nács rendelkezésére, a kiadá­sok zöme a meglévő intéz­mények működés: feltételeit biztosítja, fejlesztésre mind­össze 6 millió jut. Település­fejlesztés: hozzájárulásként 600 forintot fizet évente az mikor, a posta? lapéi adást. Jelenleg ismét árusítanak. Gyakorta előfordul Salgó­tarjánban. hogy különböző hírlapokat a déli órákban már nem lehet kapni. Mi­ért van ez? Levonás jár az árusnak, ha eladatlan pél­dányai maradnak? Helytelen információn ala­pul az a vélelmezés, hogy az eladatlan lapok miatt az árustól bármiféle levonást eszközölnének. A hírlapáru­sok bérrendszere egyértel­műen az eladott példány­szám növelésére ösztönöz. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes lapokból alkal­manként már nem lehet kap­ni. Ennek több oka lehet, például vár at'an forgalom­felfutás, nem megfelelő igényfelmérés, vagy a hiva­tal s így az árus kap keve­sebb lapot. Lehet-e és hol, hogyan táviratot feladni az éjszakai órákban? A folyamatos szolgálatot ellátó távbeszélőközpontok­hoz tartozó előfizetők bár­mikor, a központ felhívása útján adhatják fel táviratai­kat. A telefonnal nem ren­delkező lakosok az erre a szolgáltatásra kijelölt nyil­vános és segélykérő állomá­sokról adhatnak fel táviratot utólagos díjfizetéssel, akár munkaszüneti napokon is. Nagyon kicsi, szűk a mát- raverebélyi posta. Mikorra várható ennek bővítése, hi­szen ez most már a felvételi szolgálatot is akadályozza? A mátraverebélyi postahi­vatal felújítását az ide: évre tervezzük. Ennek előfeltétele azonban még az épület tel­jes birtokbavétele. Salgótarján, Rózsafa ut­cai olvasónk írja: rendszeres, hogy az utcában vándorolnak a levelek — egyik lakó viszi a másikhoz, mert gyakran té­ves helyre dobja be azt a kézbesítő. Hogyan lehet ezt a helyzetet megszüntetni? Ez előfordulhat a kézbesítő gondatlan munkája miatt, azonban néhány esetben a pontatlan címzés is közreját­szott a téves kézbesítésben. A pontos kézbesítésnek a lelkiismeretes munkavégzés mellett elengedhetetlen fel­tétele az utcanévtáb’ák, ház­számtáblák, lakónévso­rok és névvel ellátott levél- szekrénvek megléte, továbbá a megfelelő címzés is. Kövér Béla Salgótarján, Cttörők útja 7. alól írja: időnként nem kézbesítik az előfizetett hírlapokat, így március 13-án nem kapott NÓGR.AD-ot Népszabadsá­got. a 10. számú Nők Lapját. 29-én pedig ugyancsak a két erre kötelezhető 807 család. Ez évben 750 ezer forintot fordítanak az általános isko­la központi fűtésének meg­valósítására, jövőre a közle­kedési feltételeken kívánnak javítani: megkezdik a Lenin út építését, amelynek befe­jezését egy évvel későbbre tervezik. E ké+ fon­tos fejlesztésre fordítják a településfejlesztés: hozzájá­rulásból származó összegeket. Terveznek egyéb munkála­tokat is. így például egy új temető kialakítását. Szent- kúton területrendezést és napilapot nem kapta meg. Kérdezi: mikor lesz rend ezen a téren? Az olvasó által kifogásolt időszakban a hírlapkézbesí­tést rendszeresen ellátó dol­gozó sajnálatos balesetet szenvedett. A helyettes helyi ismeretekkel nem rendelke­zett, s gyakorlatlan volt a kézbesítésben is. Remélhe­tőleg az eltelt időben munká­ját begyakorolta és elfogad­hatóan végzi. Az okozott kel­lemetlenségért ezúton is el­nézést kérek. Milyen szabályok vonat­koznak távirat és dísztávirat kézbesítésére munkaszüne­ti napokon? Munkaszünetes napokon városokban és kiemelt na­gyobb községekben a távira­tokat 8-tól 20 óráig kézbesí­tik. A több: községben szom­baton a hírlapokkal együtt kézbesítik a táviratokat, dísz­táviratok kivételével. Va­sárnap a kijelölt központi helyekről gépkocsival szál­lítjuk a címzett helyre az expresszküldeménveket és táviratokat, szintén a dísz­táviratok kivételével. Ezek­re a helyekre tehát a mun­kaszünetes napon feladott dísztáviratokat csak a követ­kező munkanapon kézbesít­jük. Zabari levélírónk három kérdési tett fel. Zabar Petőfi útra 11.30—13 óra között ér­kezik a posta, pedig két kéz­besítő és egy kisegítő tévé-' kenykedik itt. Nem leíietna jobb szervezéssel a küldemé­nyeket előbb ■^tosztani? A kisebb fc^almú hivata­loknál > a kézbesítő optimális esetben is csak 8.30-kor tud a járásába kiindulni. Hiszen át kell ‘ vennie a küldeménye­ket, hírlapokat, készpénzt. A Petőfi út pedig a kézbesítő járásának végére esik. igy ezen a. problémán jelenleg nem lehet segíteni. Zabaron majdnem minden intézmény a község központ­jában van. de a postahivatal belső Zabaríól kb. egy kilo­méterre található. Nem le­hetne beljebb telepíteni. a postát? Véleményem szerint a za­bán postahivatal mai elhe­lyezése megfelelő, a VII, öt­éves tervben áthelyezését nem tervezzük. A zabari postán pénzt fel­adni naponta csak 8—15 óra között lehet. Olvasónk ezt nem tartja megfelelőnek, s kér­dezi, lehetne-e jobb megoldást találni Ahhoz, hogv a Zabaron fel­vett küzdemények még az­nap továbbításra kerülhesse­nek, a pénzfelvételt 15 óra­kor be kell fejezni, mert nem lehet a postaanyagot későbbi Volán-járattal továbbítani. Mód van azonban arra, hogy hetente egyszer, jelenleg a péntek: napon — a hosszab­bított nv:tva tartás alatt — 16 óráig lehessen a küldemé­nyeket feladni. parkolóépítést, Mátravere- bélyben az orvosi rendelő és az egészségház korszerűsíté­sét. Az elmúlt években je­lentős erőfeszítéseket tettek a cigánytelep felszámolására, az itt élők így jobb lakáskö­rülményekhez jutottak, ám még mindig 37 lakás nem fe­lel meg a követelményeknek. A tanács feladatai között szerepel, hogy házi szociális gondozás: hálózatát tovább bővítse, hiszen az időskorúak száma egyre nő. Az építke­zés: kedvet 40 telek kialakí­tásával kívánják növelni. NÓGRÁD — 1986. április 9., szerda 5 Es ismét pusztítottak a lángok _ O ltás példás emberi összefogással A tűzzel való harc végén a Tatárároknál, Salgótarjánban. Itt megszelídültek a lángok, de a CB-rádión, már a következő oltásra adják a parancsot. — Képek: Bencze — A fórum legutóbbi vendégének, a Budapest-Vidéki Pos­taigazgatóság igazgatójának, Szathmári Gézának azokat a válaszait adtuk közre múlt heti számunkban, amelyek a postai szolgáltatások helyzetére, a jövőben várható postai fejlesztésekre vonatkoztak. Mai számunkban a postaforga­lommal. levelek, táviratok, hírlapok kézbesítésével, újság- eladással. a postaforgalmi működéssel kapcsolatos kérdé­sekből válogattunk. H«|!? tervez BlHcattrairereibeBy K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom