Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

Legyen házigazdái Le a kalappal! Munka és művelődés Balassagyarmaton A Munka és Művelődés elnevezésű megyei közművelő­dési mozgalomban kezdettől fogva sikeresen vesznek részt a balassagyarmati szocialista brigádok. Tavaly a sport- versenyeken diadalmaskodott a Kőporc helyi gyáregysé­gének Farkas Bertalan űrhajós nevét iHselö kollektívája. A szellemi vetélkedőt pedig a kábelgyár Április 4. Szo­cialista Brigádja nyerte. Műszaki és fizikai dolgozók egy csapatban, egy célért dolgoztak hétről hétre fegyelmezet­ten és áldozatosan. Eredményeik bizonyítják: érdemes volt. A munkásrn űvelődési moz­galommal a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban Hajnal Sándorné módszertani csoportvezető fog­lalkozik. Az ő feladata, hogy a versenyző kollektívák idő­ben értesüljenek a mozgalom mindem fontos történéséről, ▼árható eseményéről, és fel­készülhessenek azokra. Rajta, a területi megbízotton renge­teg múlik. Hozzáértésén, lelki­ismeretességén, találékonysá­gán. ..A verseny minden szaka­szában, pillanatában tudnunk keü. hova nyúljunk, mit csi­náljunk az eredményesség ér- dekében, s ezekben a felisme­résekben kell segítenünk a csapatokat” — vallja Hajnal Sándorné, aki hat éve helyi gazdá ja a munkásművelődés- nek. Jócskán van tehát ta­pasztalata. Egyértelmű előt­te. hogy a művelődési köz­pont egyedül képtelen meg - birfcánnj a tennivalókkal. Partnerok kellenek hozzá — s találtak is. A Madách Imre Könyvtár, « Madách Imre Filmszínház dolgozói mindig készségesen ■teljesítik a kéréseket, sőt ön. áFV5ar k kezdeményeznek. A versenyzők innen kölcsönzik a könyveket. Itt búvárkodnak, jegyzetelnek. Megnézik az ajánlott filmeket. Közönség­művész találkozókon vesznek ▼észt. Egyébként a most félidejé­nél tartó megyei közművelő­dési mozgalomban Balassa­gyarmatról 39 kollektíva ver­senyez. Munkahelyük a követ­kező: Budapesti Finomkötött- érugyár, a vízmű, a Kőporc, a Salgótarjáni Ruhagyár helyi gyáregysége, a kábelgyár, az Ipoly Bútorgyár és a Nógrádi Sándor ABC-áruház. Legtöb­ben a BFK-bói vannak: ösz- szesen 18 csapat. Harminckilenc kollektíva. Sok ez, vagy kevés? A számok bűvöletében élő ember — s manapság még mindig sokunkra jellemző — rendszerint felteszi magának ezt a kérdést. Tehát válaszol­junk rá. Ha a városban ta­lálható több száz szocialista brigádhoz viszonyítunk. ak­kor kevésnek tűnik. Ugyan­így ítélkezhetünk akkor is, ha viszonyítási alapnak a koráb­bi évek részvételét tekintjük. Többen versenyeztek például tavaly, amikor jeles, nagy év­fordulókra, eseményekre ké­szülődtünk. és többen koráb­ban, amikor még a balassa­gyarmati körzethez tartozott Szécsény, Rétság is. A köz- igazgatási átszervezés termé­szetesen kihatott a mun kás- művelődési mozgalomra is. Az említett két körzetközpont ö<n - állósodott, így törvényszerű a mennyiségi csökkenés. Végül közelítsük meg a kér­dést a másik oldalról. Noha a résztvevők számát soknak semmi esetre sem mondhat­juk, legfeljebb elégségesnek. Amikor első ízben vettek részt egyedül balassagyarma­tiak a mozgalomban, akkor a városból 33 szocialista brigád nevezett be. Ehhez képest számottevő a növekedés. Ha pedig tekintetbe vesszük a munkahelvi. egyúttal a széle­sebb körű társadalmi, gazda­sági körülményeket, akikor ki­jelenthetjük: jelentős a Mun­ka és művelődés mozgatómban résztvevők száma. S hogy miért hivatkozunk a körülményekre, rögvest ért hető lesz. Általános tapasz­talat ugyanis, hogy egy-egy munkahelyen csak néhány brigád igazán aktív, mozgat­ható bármikor, bármilyen rendezvényre. Ez jellemző a versenyző közösségekre. Ök azok, akik habozás nélkül vállalják a túlmunkákat, a társadalmi munkát, a patro- nálást. ök vállalnak kulturá­lis feladatokat is. Amíg má­sok fusiznak, mellékesek után futkosnak. Pedig nyilván ne­kik is jól jönne egy kis ke- resetíriegészítés. A családban mindez akár tengernyi feszültség forrása lehetne. De nem. A mozgalom irányítóinak szerencsés ötlete volt, hogy a családtagokat is bekapcsolják, s így számos feladatot a család együtt old meg. Ezért nincs vita, vesze­kedés — a versenyzők és a családtagok azonos módon gondolkodnak. Számukra nem pusztán a pénz jelenti az ér­téket, hanem az ismeret, a tudás, a közös élmény is. Így mondhatja a módszertani csoportvezető. „Le a kalappal ezek előtt a művelődő embe­rek előtt, akik anyagi áldozat­ra fs hajlandók és addig nem a pénzkeresettel foglalkoznak. S teszik ezt olyan időben, amikor nem divat a kultúra, nincs elég presztízse a mű­veltségnek.” A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központban ősszel új közművelődési formát hono­sítottak meg: alkalmanként egy-egy brigád veszi birtoká­ba az intézményt, s a tagok a családdal együtt szórakoz­nak. Ez a nosztalgiabál. Ed­dig négy volt belőle. S azt szeretnék, ha a jövőben e bálok műsorok szervezésével, kiállítások patronálásával egé­szülne ki. Mert a forma — Legyen házigazda! — erre. és még sok másra is lehetősége* ad. Csak élni kell vele! Az ed­diginél jobban. (ok) Megjelent a Propagandista 2-es száma Boros Sándor elemzi ideo­lógiai munkánk tartalmát, kö­vetelményeit. Többek között rámutat: Viták — természe­tesen — a demokratikus fó­rumokon a szocializmus hívei (kommun isták és szövetsége­seik) között is vannak, ame­lyek nélkül nem lehet az ér­dekeket és a nézeteket köze­líteni, a elöntéseket a külön­böző oldalakról mérlegelve javítani. Ehhez türelem, meg­értés, felkészültség, meggyő- aőképesség és vitakultúra szükséges. Az MSZMP-ben a párttag­gá nevelésnek jelentős ha­gyományai vannak, amelyek főbb alapelveit a Politikai Bizottság 1983. június 21-i, a tagfelvételi munkáról szóló határozata megerősítette. A testület néhány kérdést ugyan­akkor újszerűén fogalmazott meg. Ezekkel foglalkozik Biró József cikke. A folyóirat több folytatás­ban közli Bogyó Tibornak a gazdasági növekedés főbb kér­déseit áttekintő írását. A „hazai marxista filozó­fia, társadalomelmélet, tár­sadalomtörténet-elmélet, struktúraelemzés, módszer­kutatás szélcsendjéről” fej­tett ki szenvedélyes gondola­tokat Papp Zsolt, az Élet és Irodalomban. A cikk viharos vitát váltott ki. A folyóirat közli N. Sándor László hoz­zászólását. Az egészségügyi ellátás helyzetéről beszélget Horváth Ottó egészségügyi miniszter­helyettessel és Vidovszky Kál­mánnal, az MSZMP KB al­osztályvezetőjével Dolecskó Kornélia. Szerdahelyi István meg­világítja az írók és az iro­dalom társadalmi szeretjét. Hangsúlyozza: „Ha a magyar írótársadalom úgy érzékeli, hogy társadalmi szerepe, az alkotásai iránt megnyilvá­nuló közfigyelem csökkenő­ben van, mindenekelőtt rajta múlik, hogy e folyamatok megváltozzanak”. Gergely Jenő a magyaror­szági Tanácsköztársaságról ír, Botos János Kun Béla életút­ját méltatja. Szabó Sándor, a szocialista német állam nemzetközi te­vékenységé* ismerteti, Balogh András feltárja, mit értünk szocialista orientációjú fejlő­dés alatt. Palánkai Tibor áttekintést ad arról, hogyan alakult a foglalkoztatottság a fejlett tőkésországokban, milyen tényezők befolyásolják a mun­kanélküliség szintjét. Művésrefi díjasok 1986 „A dal szüli ..." Negyven esztendeje járja országot-világot. Közel két­millió (!) kilométert utazott szülőhazája területén, s újabb félmilliót szerte a világban. Énekelt mindenhol, ahol csak magyarok élnek, és ahol a magyar dalkultúra befogadá­sára érzékeny . hallgatóságra lelt. Béres Ferenc nevét, arc­vonásait, s nem utolsósorban énekét, sajátos csengésű, vi­lágos, hegyipatak-tiüztaságú hangját csaknem mindenki ismeri Közép-Európa ma­gyarok lakta vidékein. Ama hatvannégy esztendős dalmes­ter közel kilencezer koncer­tet adott az elmúlt négy évti­zed alatt, számtalartszor sze­repelt a rádióban, televízió­ban, hanglemezei a legnép­szerűbbek közé tartoznak. — Legfontosabbnak min­dig az aprófalvak szolgála­tát tartottam — mondotta nemrég egy interjúban a mű­vész, a régi Abaúj megyei kis község, Gagybátor szü­lötte, aki nagyapjától, a falu köztiszteletben álló kovácsá­tól a természet, az erdő sze- retetét, a vadrózsaoltás mű­veletét, a madarak, fák, fü­vek ismeretét kapta öröksé­gül. De a magyar dal szere- tetéhez, műveléséhez nem ke­vésbé jó „előtanulmány” volt a beszetcei havasokban el­töltött, négy esztendő sem a negyvene^ évek elején, az erdőgazdaság műszaki tiszt- viselőjeként, amikor Béres Ferenc egyedül járta a csú­csokat ... — Hallgattam az erdő ze­néjét, a más-más fenyőfé­lék különböző" hangú sutto­gását, a lombos erdők zúgá­sát ... A dalénekléshez talán in­nen is, és persze a szülőföld közösségétől kapta a legtöbb indíttatást. — Már egyetemi hallgató koromban rendszeres falujá­ró voltam, ismerkedtem a magyar népdalkinccsel, s íz­lelgettem az éneklés örömét. Hamarosan felismertem, hogy a csodálatos hazai dalkultúra magas szintű tolmácsolásához csak elmélyült tanulmányok után juthatok el. Nagyszerű tanáraim, Adler-Aquila Ade­lina, Kerényi Miklós, Farkas Ilonka révén megtanultam a sajátos, míves magyar ének­lést, feltárultak előttem az ősi magyar dallamok, törté­nelmi dalok, egyházi énekek, virágénekek, parasztdalok és népies műdalok minden szép­sége, Bartók és Kodály ma* gasrendű alkotóművészete. . Amikor Béres Ferenc el­határolta, hogy a magyar dalkuftúra ápolását választja élethivatásának, lemondott egy másik, talán nem ke­vésbé ígéretes lehetőségről: az operaénekesi pályáról, amelyre — különösen Mozart- szerepekre — az adottságai révén alkalmas lett volna. — A dalban, s különösen a magyar népdalban, a leg­mélyebb emberi érzések sű­rítményét érzem. Ápolását, terjesztését a legszebb hiva­tások egyikének tartom. Mert igaz, sokan énekelnek, de ke­vesen dalolnak! Én csak esz­köz vagyok, akit ez a nemes kultúra magához vonzott; miként Babits mondotta: ..A dal szüli énekesét...” És, hogy jól választottam, bizo­nyítja, hogy százezrek hall­gatják ma is szívesen éneklé­semet — mondatta az idén Kiváló művészi címmel ki­tüntetett ősz hajú fiatalem­ber. Szomory György Folytatódik a vetélkedés Immár harmadik éve ren­deznek megyeszékhelyünk üze­meiben „Kiállításról kiállítás­ra” című vetélkedőt. A szo­cialista brigádok számára meghirdetett nemes versen­gésben tavaly 52 csapat ját­szott a szervező, Nógrádi Sán­dor Múzeummal. Az egyes kiállításokhoz kapcsolódó kér­T empress-furnék A salgótarjáni öblösüveg­gyár Kossuth Lajos Művelő­dési Házának Tern press já­tékszíne befejezte idei első, tíz előadásból álló megyei be­mutatósorozatát. Molnár Ernő összeállításában és rendezésé­ben Tempress-kabaré címmel zenés, vidám műsort mutat­tak be. A hosszabb jelenetek mellett helyet kaptak a prog­ramban villámtréfák is. A szerzők között találjuk Móricz Zsigmondot, Kállai Istvánt, az újságíró Zilahy Tamást. A 70—75 perces összeállítást Tárlatok a Képcsarnokban dések legeredményesebb meg- válaszolóit, 12 csapatot hív­tak össze a végső sorrend ki­alakítását eldöntő vetélkedőre. Idén irodalmi jellegű felad­ványokkal bővítik a kérdések sorát, melyek Nógrád megye néhány emlékhelyéhez kötőd­nek. így Csesztvéhez, Hor- pácshoz és Szécsényhez. március elejéig az öblösüveg- gyári kultúrházban játszották, majd a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ szolgáltatásaként előadták a salgótarjáni síküveggyárban és bányagépgyárban, a felső­petényi, a nógrádsipeki, az etesi és bátonyterenvei Petőfi Sándor Művelődési Házban. Ebben a hónapban még to­vábbi fellépések várnak az együttesre. A művelődési köz­pont közvetítésével fél tucat helyre viszik el a Tempress- kabarét. A Képcsarnok salgótarjáni üzlete közel 1 millió forintos forgalommal zárta az első ne­gyedévet. Ebben a bevétel­növekedésben —, mintegy 10 százalékkal több a tavalyi azonos időszakénál — jelen­tős szerepe van, hogy a vál­lalat dolgozói új, ösztönzőbb érdekeltségi rendszerben dol­goznak. A mérleg javítását szolgálja az is, hogy az üzlet­be neves ipar- és ötvösmű­vészeket hívnak meg kiállí­tásra, ahol a látogatók vásá­rolhatnak is az alkotásokból. Idén az első kiállítás áp­rilis 16-án nyílik; ekkor a Bé­késcsabai Szőnyeggyár mu­tatkozik be termékeivel. Ezt Perényi Katalin bemutatója követi április 30-án, majd május 22-től Sípos Zsófia festményei kerülnek a falra. Ezután Budai György és Bu­dai Ágota keramikus házas­pár tárlata következik. A vállalat átlagosan 70—100 ezer forintos bevételt vár egy-egy bemutatótól. Az állami hangverseny- zenekar koncertsorozatai A Magyar Állam Hamgrew senyzenekar nagy sikerű ang­liai turnéjáról hazatérve — rövid pihenő után — ismét a hazai közönség előtt lép pódi­umra két hangversenysoroza­ton: az Erkel Színházban, il­letve a Budapest Kongresszu­si Központban. A sorozatok karmestere Lamberto GerdeUi és Kobajasi Kenicsiro lesz. A zenekar megkezdte próbáit Gardelli irányításával. Április 8-tól az Erkel Szőri házban négy koncertre kerül sor. Április 12-t5I a zenekar a Budapest Kongresszusi Köz­pontban is fellép. Ezen a na­pon Kodály Missa Brevis és Schumann III. (Rajnai) szim­fónia című művét a budapesti kórus közreműködésével, áp­rilis 17-én Boccherini C-dűr szimfóniáját, Haydn C-dúr gordonkaversenyét és Bee­thoven VII. szimfóniáját adja elő Perényi Miklós közremű­ködésével, Lamberto Gardelli vezényletével. Április 28-án Britten Variációk egy Purcell-ténaára, Prokofjev I. zongoraverseny, Stravinsky« Petruska, május 12-én Händel« H-moll concerto grosso, Láng István Concerto Bucolico és Csajkovszkij IV. szimfónia című műve szerepel a műsor­ban, amelyet Kobajasi Keni­csiro vezényel, s közreműkö­dik Lantos István, illetve Friedrich Ádám. Mm mm műsor KOSSUTH RADIO: *.St: Hogy tetszik lenni? 9.4M>: A hét zeneműve #.30: A hét költője: József Attila 5.40: Ki kopog? W.05: Nyitnikék 10.35: Népszerű muzsika 11.05: Régen találkoztunk 11.25: A Földényi-kórus énekei 11.41: Isten egyetlen igazi pénze. IX/4. rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Utak, ösvények. . . 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Nóták 14.38: A költészet hete 14.55: Fdes anyanyelvűnk 15.00: Mire alapoznak tízezer házat? 15.30: Kóruspódium 16.05: Ugróiskola 17.00: Eco-mix 17.30: Preliúdium a kriflenoedik év­tizedhez. V/4. rész 18.00: Van új a maip alatt 19.15: Rádiókabaré 20.30: Hétfő esti beszélgetés 21.00: Klasszikus operettekből I 21 30: Amiről a világ vitatkozik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: A MRT szimfonikus zene­kara játszik 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Verbunkosok, katonadalok 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 19.05: Sportvilág 20.03: Rockújság 21.05: Abody 22.05: Könnyűzenei stúdiónk felvé­teleiből 23.20: Zenés játékokból 0.15: Éjiéi után MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőin este. Zenés magazin. Te­lefonügyeiét: 35-510. Szer készítő: Horváth Káűmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Mik­lós jegyzete. — Válaszol uruk , h a Ugatőd rak levelei re. Karosai 'Nagy Éva összeállítása.) 1,8.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—16.30: Szemle asz Észak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves Megyei Népújság, va lám int a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Térjetek vissza atyáitokhoz. Tévéjáték 21.00: Ott. ahol dörög és villámlik. Dokumentum- film. 2130: A pilóta felesége. Feliratos francia fMm- komédia. 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A XX. detvai folklórün­nepségek műsorából 20.30: Kerekasztal-beszélgetés 21.10: Portréfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Asztalitenisz EB — 3. n#p 22.30: Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ágyúgolyó futam. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjáték. — IMH: A jégmezők lovagja. — TIT: Az eieiamtember (iá). SziinfcronizAlt angol film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A tisz­teletbeli konzul (14). Színes an­gol kaland film. — Pásztói Mát­ra: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: A cápa (ló). Színes amerikai k aland- film. — Szécsényi Rákóczi: Ba­lekok. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Rétság: Jorgensen, a zsaru (14). Színes, szinkronizált dán krimi. — Ka- rancslapujtő: A Jedi visszatér. Színes amerikai fantasztikus ka- landfiilm. — Kisterenyei Petőfi: Szenvedély végszóra. Színes, szinkronizált francia filmviglá- ték. — Ersekvadkert: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. MESEMOZT: Az irigy kö­csög. ISKOLAMOZI: Hótündér. — Kagylóé: ISKOLAMOZI: A nagymama. — Jobbágyi: A sma­ragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-katendfilm. 4 NÓGRÁD —, 1986. április 7, hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom