Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

lari tervek Nagyon várjuk már a szép, tavaszias időt. Több okból is. Szeretnénk a szünidőben so­kat kirándulni, túrázni. Másrészt nagy terveink van­nak lakóhelyünk szépítésé­re. Az iskolánk környékével kezdjük: a területet felosz­tottuk a rajok között. Ver­senyben fogunk terepet ren­dezni április negyediké tisz­teletére. Tervezzük, hogy a szülőkkel közösen lefestjük az iskola kerítését. Vállal­tuk, hogy folyamatosan gon­dozzuk az idén is a hősök sírját. Annál is inkább, mert most nagyon szép az új em­lékmű. A felnőttek segítségé­vel piros tulipánt ültetünk és gondozzuk azokat. Amint a jó idő beköszönt, a rajok, az őrsök, a Tegyük szebbé la­kóhelyünket jelszó jegyében szervezik a munkát. Jankó Anita és Juhász Petra Tar Öregbítve iskolánk hírnevét Lezárult egy szakasz út­törőcsapatunk életében. A „Jobb félni, mint megijedni” című jelenetünkkel eljutot­tunk a Pásztón rendezendő városi bemutatóra. Ezt meg­előzően lezajlott a vers- és prózamondók területi döntő­je, ahol Kerek Csaba és Miltner Zsolt jó szereplésük­kel tovább öregbítették is­kolánk jó hírnevét. Az új papírgyűjtési akcióbem örö­münkre és nagy meglepe­tésünkre megyei második he­lyezést szerveztünk. Ilyen jó eredményt eddig még nem értünk el. Beneveztünk a pásztói városi Vöröskereszt által hirdetett rajzpályázat- ra is. A „Suli Téka” felada­taival a csapatvezetőnk mint rajztanár készített egy tab­lót. Mi nagyon szívesen vál­laljuk a feladatok és kérdé­sek megoldását, s ezeket fo­lyamatosan leadjuk a csa­patvezetőségnek. Az úttörő­élet következő szakaszát az úttörőstafétával indítjuk el. A rajok egymásnak adják a fel­adatokat. Ezek lényege: sz úttörőcsapat megalakulása, élete, csapatnávadómk meg­ismertetése. A három tavasz ünnepéről dicsőén emlékez­tünk meg. Március 2t-én raj­foglalkozások keretében ele­venítettük fel a Tanácsköz­társaság kikiáltását, az Aranyfokos természeti túra című felhívására is szeret­nénk benevezni. Kerekes Kornélia Szurdokpüspöki Művészet, sakk, matematika Iskolánkban idén is meg­rendeztük a művészeti szem­lét. Számos érdekes műsort láthatott a közönség a báb- és dramatikus játék kate­góriákban. Nagy izgalommal vártuk a zsűri döntését, s örömünkre bábozás kategó­riában a Mazsola csoport — ebben szerepeltem én is — szerezte meg a győzelmet, míg a színjátékban a Csiri­biri társulat jutott tovább a városi szemlére. Ott is jól szerepeltünk: mndkét csa­pat jogot szerzett a salgótar­jáni megvet gálára! Beszá­molok még az iskolánkban megtartott matematikai és sakkversenvekről; az előbbin Tornyos Árpád, az utóbbin Molnár Viktor bizonyult a legjobbnak. Majoros Csaba Balassagyarmat, Dózsa Gy. Ált. Iskola Versenyző őrsök kerestetnek! A Cimea raj már az úttö­rőév kezdetén számos újság­ban — köztük az Üttörősa- rokban is — meghirdette, hogy Cimea rajokai, őrsö­ket keresnek. Minden levél­re válaszoltak, sőt az úttörő- mozgalom 40. születésnapjára indított Születésnapi staféta keretében feladatokat is küldtek a jelentkezőknek. De miért is beszélek múlt idő­ben, mert hát így van ez most is?! A levelek egyre jönnek, a válaszok, felada­tok, kérdések egyre mennek. Az ország minden részéből kaptak levelet, kivéve, — sajnos — egyedül Nógrád me­gyéből nem... Nosza, rajta nógrádiak, írjatok! Címünk: Cimea raj, Kálló, 2175. Ság" vári út 10. Általános iskola. Kedvcsinálóként néhány feladat. Készítsétek el a sa­ját egyéniségetekhez leg­közelebb álló Cimea jelvényt, rendezzetek egy vidám dél­utánt: dalaink, játékaink címmel. Látogassatok meg egy régi úttörővezetőt, készít­setek vele riportot, a néhánv évtizeddel ezelőtti úttörő­életről. Kutassátok fel csa­patotok múltját. Dokumen­tumokkal, fényképekkel, pe­csétes levelekkel stb. igazol­játok tetteiteket. Várjuk le­veleiteket ! Budai Ildikó Kálló Az Állami Biztosító rejtvényének megfejtése Egy hónappal ezelőtt öt kérdésből álló rejtvényt ad­tunk fel, amelynek kérdé­seit az Állami Biztosító Nóg­rád Megyei • Igazgatóságán állították össze. A beérkezett megfejtések bzonyítják, hogy a gyerekek körében ismert és népszerű az Állami Biztosító munkája. A helyes megfej­tők között könyvutalványo­kat és ÁB-trikókat sorsoltunk ki. A szerencse az alábbiak­nak kedvezett: Kékesi Attila Salgótarján, Kistarjáni út 6. (100 forintos könyvutalvány), Csipke Judit Bátonyterenye, Iskola út 13 (100 forintos könyvutalvány), Sírkő Attila, Karancsalja, Rákóczi út 33. (100 forintos könyvutalvány), Méhecske őrs, Bátonytere­nye (300 forintos könyvutal­vány), Dongó őrs, Balassa­gyarmat, II. Rákóczi F. Álta­lános Iskola (AB-trikók), Szé­kely Krisztina és Zsuzsanna, Bátonyterenye, Lenin út 11. (2x50 forintos könyvutal­vány), Hajnovics Gábor, Salgótarján, Móricz Zs n- mond út 3. (ÁB-trikó), ifj. Kovács László Zagyvaróna, Posta út 12. (ÁB-trikó), A nyereményeket a vidéki gye­rekek a lakhely szerinti AB fiókoknál vehetik át, míg a salgótarjániak Molnár Fe rencnétől, az ÁB Megyei Igazgatóságánál, (Salgótar­ján, Klapka tér 1. II. em. 10 szoba) kapják meg jutalmu­kat. Az alábbi feladványunk megfejtéseinek beküldési ha­tárideje: április 10. Címünk: Üttörősarok, Salgótarján. 3100, Palócz tér 4. Átcsoportosítás 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 Huszonöt gyermekkel két óvónő és egy dajka foglalkozik a tolmácsi napköziotthonoa óvodában. — bp — Uj szelek sodrásában Hogyan lehet átcsoportosí­tani a számo­kat úgy, hogy minden víz­szintes és füg­gőleges sor, va­lamint a két átló számainak összege 100— 100 legyen? A jó munka elismerésének örömteli pillanatait élték meg a napokban tartott kül­döttgyűlésükön a balassagyar­mati MÁV-csomópont KISZ- esei: Kiváló KISZ-szervezet zászlóval jutalmaztág őket. Nagyon jólesett, hogy ész­revették. Ez további lendüle­tet ad a munkánknak — mondta Kopcsányi Sándor, a KISZ-bizottság titkára. Az utóbbi tíz évben már har­madszor kapták meg ezt a ki­tüntetést a gyarmati vasutas­fiatalok. Ügy négy évvel ezelőtt kez­dődött az a mozgolódás a KISZ-ben, amiről most már biztosan elmondható: egy kor­szakváltás kezdete volt. Per­sze, régebben is voltak em­lékezetes, szép akciók. Máig büszkén emlegetik a KISZ- védnökséggel épült szociális épület példáját. Mindent ösz- szevetve inkább a munka mennyiségi oldala kapott hangsúlyt. A külső és belső igények azonban arra kész­tették az ifjúsági mozgalom vezetőit, hogy a tartalomra és a minőségre nagyobb gon­dot fordítsanak. Itt van mindjárt a napi munkához való hozzáállás. Korábban bizony nem volt ritka, hogy fegyelmi eljárást kellett indítani egy-egy fiatal ellen, főleg italozásért. • Az ilyesmi most már csak rossz emlék. A KISZ-esek nemcsak a munkaidőben dolgoznak lelkiismeretesen, de számíta­ni lehet rájuk a sürgősen megoldandó gazdasági gon­doknál is. Hónapokig vállal­ták például — személyzet hi­ányában — a kocsik takarítá­sát. máskor tehervagonok kényszerkirakását. Minden ta­vasszal rendbe teszik a cso­mópont környékét. Megpezsdült az élet a po­litikai munkában is. — Nagy a fiatalok leter­heltsége — magyarázza Jan­csi Károly alapszervezeti tit­kár. — Legtöbbünk családos, a megélhetéshez gyakran kell különmunkákat vállalni, ke­vés a szabad idő. Ezért va­gyunk a kevesebb, de igénye­sebb program mellett. Újabban azt tervezik, hogy az ifjúsági klub programjai alatt önkéntes KISZ-es pót­mamák foglalkoztatják a gye­rekeket. A klub ügye egyéb­ként évekig vajúdott. Meg­volt a helyiség, a technika, mégsem sikerült igazán hoz­zá méltó élettel megtölteni. Próbáltak partnereket találni, de kevés sikerrel. Most nagy reményeket fűznek a keres­kedelmi iskolával felvett kap­csolathoz. ők már régen küsz­ködnek klubhiánnyal. talán együtt menni fog. Emellett felvállalták, hogy segítenek rendbe tenni az iskola javí­tásra szoruló futballpálváját. Ha már iskoláról szólunk, feltétlenül meg kell említeni azt a régi jó kapcsolatot, ami a Petőfi Általános Iskola út­törőcsapatával alakult ki. Eleinte csak társadalmi mun­kával segítették a gyerekeket, ma már szokás, hogy elmen­nek egymás rendezvényeire, a nyolcadikosok üzemlátoga­tásra. Az egyik alapszervezet éppen most készül szerződést kötni egy ötödik osztállyal négy évre szóló kapcsolatra. Örömmel üdvözölték a gyar­mati vasutasfiatalok a KISZ KB kongresszusi leveléből ki­tűnő megújulási szándékot. Úgy érezték munkájuk ősz szecseng ezzel. Megerősítést kaptak, hogy még következe­tesebben járjanak a már meg­kezdett úton. • liállllllMltlal Április elseje a becsapott, a megtréfált, a .bolonddá te­vők és a rászedettek napja. Ilyenkor, ha átvernek valakit nincs harag, nézeteltérés. Az ember jó pofát vág hozzá és saját magán ő is nevet — áp­rilist játszottak vele. És ter­mészetesen ő is megpróbálja a tréfát visszaadni... Járjuk most mi is a szeszélyes és annyira várt áprilist, annak is az első napját. Igaz a mi törtónetéeskéink nem csak er­re a napra jellemzők — vi­szont ma nem sértődhet meg senki. Ha csak nem olyan mimózalelkű, hogy még ak­kor is megsértődik, ha di­csérik. És most mindjárt egy primőr, áprilisi tanács: sze­szélyes. változó és változékony az időjárás lehet —, de mi sem szeszélyesek, sem az elve­inket és a véleményünket percenként változtatók azért ne legyünk. Egy góré nyilatkozik a he­lyi faliújság mindenesének: „Én a magam erejéből lettem azzá, ami vagyok. Nekem nem segített senki". A toliforgató­mindenes rákérdez: — Ha nem vagyok indiszk­rét és vindisgréc, mit jelent ez? Dicsekvést, vagy mente- getödzést? □ Alkoholellenes előadást szer­vezett a TIT a faluban. Az előadó azt bizonygatja, hogy milyen káros az ital, milyen rombolást végez a szervezet­ben. a májban, a vesében és a nvelvben. a szívben, az agy­ban stb. Beszél a tönkre­ment házasságokról — egv éve vált el — a szétesett ^PRILISI HUNCUTS családokról — tegnap volt gyereklátáson — amelynek fő oka mindig és elsősorban az alkohol. „Nem juthat előre, nem lehet boldog az az or­szág, az a nemzet — fejezi be az előadó szomjasan és szen­vedélyesen, elcsukló szavak­kal —, ahol, bort, pálinkát, alkoholt árusítanak”. A nem nagy tetszésnyilvání­tást követő szünetben egyszer­re csak felhangzik egy bor­ízű hang: „Ügy igaz, ahogy mondja tisztelt kartárs. Bár­csak mindenhol ingyen oszto­gatnák a piát!" □ Akad még talán valaki, aki emlékszik arra, amikor le­építés volt a tanácsnál. Az elnök bizottságot hozott lét­re, amely a leépítést a taka­rítókkal és az eljárók­kal kezdte. Egy alka- lomal az elnök észreveszi, hogy a lépcsőt takarító asz- szonv nem felülről, hanem alulról felfelé söpri a lépcsőt, így amit már tisztára söpört ismét bepiszkítja. Rászól az asszonyra, hogy hát ezt meg, hogy képzeli, milyen munka ez? Mire az asszony: ..Milyen lenne? Ugyanúgv teszek én is, mint a leépítési bizottság. Alulról kezdem a tisztogatást”. □ Meginvitálja vidéki rokonát — nem minden ok nélkül — az új gépkocsi-tulajdonos egy kis városnézésre. Beülnek a kocsiba és az új tulaj kesz­tyűs kézzel mutogatja a te­lepülés nevezetességeit. Ez itt a megyeháza, az ott a székes- egyház, most jobbra a párt­ház. Itt a rendőrség és a fő­iskola, ott a megyei tanacs. a nepkert, a strand, az uszoda. Már kint járnak a város sze­lén, ahol beletapos a gázba és úgy mutogatja az üzeme­ket. Egyszer csak beborul fe­lettük az ég, olyan a sötétség mint a négerasszony szoknyá­ja alatt; És most hol vagyunk kérdi a kíváncsi vidéki rokon. Mire a csendes válasz: Azt hiszem, hogy egy kamion alatt. □ Lapu Lajost, mert a locsol- kodásnál berúgott, csúnyán elverte a felesége. Laput azonban nem olyan fűből fa­ragták. hogy ezt eltűrje, ment és feljelentette az asszonyát. Nemsokára megjelent a rend őre és rákérdezet a fe­leségre; hogy mert így el­bánni a férjével, mikor tudnia kell és illik, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga. — Inén —. pattant fel La­pu Lajosné, született Rideg Regina; — Akkor tessék! Itt van ez a husáng és verje ki rajta a hatóság büntetési jo- gáitl A kempingben történt. Az egyik lakó meglehetően pityó- kásan tért meg és a fájdalom­nak sem találta meg a sát­rát. Benéz az egyikbe, ahol egy fiatal pár éppen nem őt várta és el is küldik a jó fe­nébe. Keresi tovább a sátrát és téblábolásában megint ab­ba a sátorba lép be. ahol a két fiatal pár van, akik dü­hösen elzavarják. így megy ez még vagy háromszor, vé­gül is a fiatalembernek fel­megy a pumpája, alaposan megrázza a kalandozót és megkérdi, hogy mikor lehet végül is tőle nyugodtan ece- tera-ecetara. .. — Elnézést kérek — dadog a részeg —, de hát egyáltalán milyen kemping ez, ahol min­den sátorban maguk laknak? □ Egyre bátrabbak, szókimon­dóbbak az emberek. A sajtó- törvény elfogadása után pe­dig egyre rámenősebbek a sajtó emberei. Ilyen viharos termelési ta­nácskozásra még az öreg csarnok falai sem emlékeznek mint amilyen a múlt héten volt. A normák karbantartá­sáról volt szó Ott volt a rá­dió riportere is. hogy néhány szókimondó interjút készítsen a résztvevőkkel. Majd mindig ezzel a kérdéssel kezdte: sze­reti ön az igazgatóját és a — A három alapszerveze­tünk vezetőségi tagjai min­denkit személyesen megke­restek — mesélte Jancsi Ká­roly. — Ügy százhatvan-száz- nyolcvan emberrel beszéltünk az új törekvésekről. A komolyan vett magasabb követelmények nemhogy el­ijesztették volna a fiatalo­kat, inkább vonzották: az ed­digi kilencvenhét KISZ-tag helyett, most százhuszonöt van. Szívesebben tartoznak tehát egy olyan szervezethez, amely karakteresebbé, igé­nyesebbé kíván válni. Hogy sikerül-e? — A mi lendületünkhöz az is hozzájárul — mondja Kop­csányi Sándor —, hogy úgy érezzük a pártszervezet fe­lénk fordult. Eddig nem na­gyon tudtak a munkánkról. Most meghívnak, beszéljünk elképzeléseinkről, gondjaink­ról. Joggal bíznak a jövőben a KISZ-esek azért is, mert ügy érzik, sikerült végre megol­daniuk kádergondjaikat. Ko­rábban ők is abban a cipő­ben jártak, mint sok más vállalat, hogy egy szűk, ak­tív csoport tagjai dolgoztak a szakszervezetben, a KISZ- ben, és mindenféle más szer­vezetben. Mindig csak ugyan­azokra lehetett számítani. Persze, ez nagyon megterhe­lő volt számukra. A mostani választások után úgy vélik a KISZ-esek, sikerült felszínre hozni olyan kádereket, akik teljes energiájukat a mozga­lomra fordítják, és alkalma­sak is a feladatra. Minden re­ményük megvan arra, hogy ez a fiatal, lelkes vezetőség képes lesz magával ragadni a többieket. Kovács Erika szakszervezeti titkárt? A mag­nószalag sebesen forog, bár nem éppen irodalmi nyelve­zetű válaszokat rögzít. Végű egy hadonászó, dühös férfihez fordul: szereti ön az igazga­tóját és szb-titkárát? A férfi körülnéz, elindul a csarnok vége felé és int a ri­porternek. Az szenzációt szi­matol és követi. A férfi k'- megy a csarnokból! A kerí­téshez húzódik! Még beljebb húzódik! Oda. ahol sötétebo van! A riporter utoléri! Oca tartja a mikrofont a férfi szá­ja elé! Ismét felteszi a kér­dést: szeret ön, stb.! A férfi beleordítja a mikrofonba- Igen, mind a kettőt szeretem! Tegnap az egyik vendég­látóegységből, mivel egy ki­csit hangoskodott kirepítetlek egy férfiút, aki úgy repült, mint egy postagalamb és úgy nyúlt el a járdán, mint egy gyalogbéka. Egy hasonló korú és álla­potú férfi lépett oda hozzá és dühös együttérzéssel kérdezte a nyilvánvalót: Mi van, ki­vágtak? Gyere adjunk nekik az-az. .. — Ugyan haggyad, nem tesz semmit! — válaszol a feltá- pászkodó. — Már éppen haza akartam menni! □ A lap szerkesztője ránéz erre a kéziratra és keserve­sen felsóhajt: miért nem ak­kor voltam én szerkesztő, amikor még kőlapra írtak az emberek. Akkor az ilyen és a hasonló kosárba dobott anya­gokból már két villát is épít­hettem volna magamnak! ^ I’app János

Next

/
Oldalképek
Tartalom