Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Kadar Janos Angyalfföldön (folytatás az 1. oldalról.) munkafegyelem erősítésében és másutt rejlő tartalékokat. Ennek érdekében — tette hozzá Deák Gábor — dif­ferenciált, a sajátosságoknak megfelelő pártmunkára van szükség az üzemekben, mert a problémák jellege, gyökere, megoldási módja más és más. A kommunistáknak minde­nütt a tennikósz embereket, a cselekvő szándékot kell támogatniuk. Kádár János, a pártbizott- sági eszmecserét követően vendéglátóinak társaságában egy olyan kerületi üzemet keresett fel, amely a nehe­zebb körülmények közepette is sikeresen megbirkózik a nagyobb feladatokkal. A Kender-Juta és Politextil Vállalat immár — egymás után — ötödször nyerte el a Kiváló címet — tájékoztatta a párt főtitkárát Huszák Vil­mos vezérigazgató és Knapek László, a vállalati pártbizott­ság titkára. A csaknem 1500 tagú kollektíva a budapesti és a Szabolcs megyei gyáregy­ségekben elsősorban csoma­golóanyagokat gyárt: mű­anyagból készült politextil zsákokat, zsinegeket és úgy­nevezett tűző alapszöveteket. Az elmúlt öt évben ár­bevételük csaknem fele szár­mazott tőkésexportból. Főként Olaszországba, de más fej­lett tőkésállamokba és szo­cialista országokba is eljut­nak a termékeik. A piaci versenvben csak úgy tudtak helytállni, hogv jelentős be­ruházásokat valósítottak meg. a termelés korszerűsítését gépkölcsönzési szerződésekkel is segítették. A technológiai fejlesztéssel vált lehetővé az is. hoffv az angyalföldi gyár­ban történt fokozatos lét­számcsökkenés ellenére év­ről évre nagyobb és nagyobb ed mén veket értek el. Most kidolgozott beruházási nrog- r^mlukkal ugyancsak fővárt* tőkésniacokat vettek célba: lázvfalú konténereket kíván­nak majd gyártani az új gineken. Bejegyzés a naplóba Kádár János, — s a ven­déglátókhoz itt csatlakozó Kc.pol.yi László ipari minisz­ter — a gyárban megtekin­tette a szélesszövet-üzemben folyó munkát. A műszálas szövet alapanyagot előállí­tó műhelyben a párt főtitká­ra Beszteri Tibor gépmester­rel beszélgetett, majd elis­merő szavakat jegyzett be a Vállalat kiváló brigádja cí­mére várományos Olefin Szocialista Brigád naplójába. A körszövetet, illetve szele­pes zsákokat készítő üzem­csarnokban az ugyancsak szép eredményeket felmutató Ju- rij Gagarin brigád tagjai kértek fel Kádár Jánost, hogy naplójukban örökítse meg látogatásának emlékét. A gyár életével történt is­merkedés után Kádár János találkozott a vállalat szocia­lista brigád vezetői vei, a munkások képviselőivel. Ta- uszik Péterné raktárvezető, alapszervezeti párttitkár, a gazdasági munka politikai eszközökkel való segítésének helyi tapasztalatairól szá­molt be. Elmondta, hogy a termékszerkezet korszerűsíté­sét, a hatékonyság növelé­sét célzó ösztönzés terén jelentős feladat hárul a párt- és tömegszervezetekre. A szabályozó rendszer változá­sát is politikai felvilágosító munka előzte meg. A munkaerőgondokról, a műszakpótlékról, a vállalati gazdasági munkaközössegek­ről, valamint az adózási problémákról Liszátz Károly termelésirányító tájékoztat­ta a vendégeket. Munkaerő­gondokkal küszködik a vál­lalat, feloldását a műszak- pótlék sem segítette megfe­lelően, a gépek mellől hiá­nyoznak a fiatalok. A gond enyhítésére vgmk-kat szer­veztek, ahol a teljesítmény­hez kötött bérezés arányban áll az elvégzett munkával. A felszólaló felhívta a figyelmet az adózási rendszer gyengesé­geire is: a tapasztalat sze­rint a bérből és fizetésből élőket terhelik elsősorban az adóval. A három műszakban dolgo" zó, családos anyák helyzeté­ről Lakatos Lajosné szövőnő kifejtette: a szocialista bri­gádok tagjai megértik azt a kényszerhelyzetet, hogy a létszámhiány miatt rendsze­resen túlórázniuk kell — jelentős részét brigádválla­lásban végzik —. de így ke­vesebb idejük marad a gye­reknevelésre. a családra. Profilváltás A tervszerű megelőző, karbantartás problémáiról, a nagy értékű gépek folyama­tos üzemeltetésének felté­teleiről szólt Fekete Sán­dor TMM üzemmérnök. Mint hangsúlyozta: a pro­filváltással együttjáróan leg­inkább tőkésimportból be­szerzett gépek karbantartá­sa különleges feladatokat ró a műszaki gárdára. Az üze­mi termelés folyamatossága érdekében főkent túlórában tudják munkájukat elvégez­ni. Nem megoldott a gépal­katrészek beszerzésé sem: a hazai háttéripartól várják en­nek mielőbbi megoldását. A találkozón ezt követően Kádár János kért szót. Elöljáróban köszönetéit mondott a fogadtatásért, majd arrói szólt, hogy készülünk a munkásosztály hagyományos, nagy szolidaritási ünnepére, amely hazánkban mindannyi­unk, az egész néip ünnepévé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta, — hiszen, ahogy a tájékoztatókból az itteni felszólalásokból is ki­tűnt, az öt alkaiommal egy­más után elnyert Kiváló vál­lalat cím, s a hatodik, amely­re méltán számítanak, bizo­nyítja munkájuk sikerét. Eh­hez gratulálok a vállalat gaz­dasági és politikai vezetőinek, az egész kollektívának és minden egyes dolgozónak, mert ezek a sikerek csak közös erőfeszítéssel jöhettek létre. Mai tetteikben közreját­szik, hogy ennek a gyárnak nagyok és sok évtizedre visz- szanyúlóak a munkásmozgal­mi hagyományai, A kapita­lista rendszerben is itt mindig volt támasza a magyar for­radalmi munkásmozgalom­nak. Ez a mai napig érezteti a hatását, például abban, hogy a párttagok, vagy a torzsgar- da aránya jóval meghaladja az országos ipari átlagot. Ez és a szocialista brigádmoz- gaLom ereje minden bizony­nyal a sikerek fontos össze­tevője. Mondhatjuk úgy is: amit elértek, az mindenek­előtt a cselekvési egységnek, az üzemben uralkodó jó poli­tikai légkörnek, rendnek és fegyelemnek köszönhető. Kádár János ezután a vál­lalat munkájának olyan vo­násaira hívta fel a figyelmet amelyek összefüggenek a népgazdaság egészének kulcs- fontosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen ko­rán, már a hetvenes években végrehajtotta a világpiac ál­tal igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyomá­nyokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a mű­anyagokra utaló úi megneve­zéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutával, sem ken­derre; nem dolgoznak a gép­sorokon. Olyan termékeket állítanak elő. amelyeket az egész magyar ipartól igény­lünk: korszerű, valamennyi piacon versenvképes cikke­ket. Tudom, nem volt könv- nvű az átállás — másutt sem az —, gvakran a pihenőna­pok feláldozását is megkíván­ta a kollektívától. De kulcs­kérdés, hogv ebbe az irány­ba előrelépjünk. Mint aho­gyan az is elengedhetetlen az előrehaladáshoz, hogy az em­berek öntudatára, társadal­mi felelősségére és az epvéni érdekeltségre egyaránt épít­sünk. Ez volt az 1 has-ban be­vezetett úi gazdaságirányítási rendszer, és sok a7éta te+t 14- pésílnk lénvege. Ügv tűnik, önöknél siker."! a társadalom. Bt üzemi kollek-Hinq és az egves ember érdekei közöt­ti összhangot űira meg úira megteremteni. Erre k-eli! tö­rekedni mind szélesebb kör­ben a népgazdaság minden területén. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások né­hány gondolatára reagált. Év­ről évre egyre többet és job­ban kell dolgozni — ismétel­te meg az egyik hozzászóló szavait, hozzáfűzve: érvé­nyes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A ma­gasabb színvonalú munka mindenkor érvényes követel­mény — mondotta. A három műszakos mun­karenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos teimelés beveze­tése minden olvan munkahe­lyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy korszerű technológiát hoz­zunk létre, nagv értékű, ter­melékeny gépeket üzemel­tessünk. de csak felében-har- madában használjuk ki azo­kat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését. az igazságosabb adózási rend­szer megteremtését szorgal­mazó véleményre, hozzáfűz­ve. hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felülvizs­gálata és a társadalmi^ szük­ségletekhez igazítása. Ez a kérdés összefügg azzal a tö­rekvésünkkel — folvtatta —. hogy az emberek iövedelme egyre inkább megfe7eUen a valóságos teljesítményüknek. S. ennek a kívánalomnak tui-ajdonképpen a másik ol­dala az. hogy a társadalmi igazságossá g szemponti aít is szem előtt tartsuk, vagvis akiknek marts a .övede’mük. azok nagvohb ér+öirben iárul- ranak tmzzá közkiadásaink fedezéséhez. Vannak eredményeink A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy napjaink­ban a közéletben — a saj­tóban, a különböző társadal­mi és szakmai fórumokon egyaránt — sok szó esik a gondjainkról. — Ez persze nem baj — mondotta —, mert a helyzetünk reális megítéléséhez, a gondok meg­oldásához tudni és beszélni kell azokról. De éppen a va­lós helyzetfeltárás érdekében szükséges az is, hogy tudatá­ban legyünk az eredménye­inknek. Mert, ha ezekről nem esik szó, ha elfeledkezünk róluk, akkor a munkák, min­dennapos küzdelmünk veszít­heti értelmét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedek óta beszélünk például — joggal — a lakáshelyzetről, mint a legfeszítőbb társadalmi kérdés­ről. De eközben szerte az országban új otthonok százez­rei épültek fel. Ma Buda­pesten 800 ezernél több az önálló lakások száma; ez naeviából megfelel az itt élő családok számának. Egv la­kásra - átlag 2.4—2,8 lakos jut. A megoszlás persze az igén vek kel nem teljesen ará­nyos, de az vitathatatlan, hogv mindez nagy változás bízón vi+éka. — Én 1081-ben tártam elő­ször a kendm-vitában, akkor egv kommunista röoavűlést SZeryezt1" n k itt — folv+at+3 a párt főtttbnm. — Vrnlék- 5T»m a roesTii'l öltözött fal­vakból bel-rő mvnVáaacc-m- nvokma. sokuk arca 20 éve­sen már egy-két évtizeddel többet mutatott a valóságos karuknál. Nézzünk körül ma az országban: egyre inkább ennek a tordított ja igaz! Ilyenkor, a május elsejei ün­nepen el-elnézegetem a szü­leik oldalán felvonuló gyere­keket. Az ő gondtalan vi­dámságukat látva csak arra gondolhatok: ha semmi más­ért, de értük érdemes volt küzdeni. Életkörülményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer ered­ményei, értelmet, tartalmat adnak dolgozó népünk erő­feszítéseinek. Vívmányaink megbecsü­lésének fontosságáról szólva Kádár János emlékeztetett ar­ra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igé­nyeket, a vívmányokat« a jogokat hirdettük meg és csak azután fogtunk hozzá az ehhez szükséges anyagi felté­telek megteremtéséhez. S, ez a gyakorlat azóta is vissza­visszatér. Történelmi utunk Bevezettük például az öt­napos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlenkedve fogadják, hogy megpróbáljuk elkerülni a három- vagy négynapos munkaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három napi igen nagy kiesést jelent az ország egé­szének teljesítményét tekint­ve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább to­vábbi kétszer fél nap kiesést jelent. A teljesítményfedezet szükségessége elsődleges a bérezésiben is. Ebben az üzemben is jelentősen növe­kedtek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek feltételeit a vállalati munká­ban. Csak ezen az úton le­het járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a sza­vakat tettek követik. A ma­gyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az ország­ban munkával, a szocializ­mus erejével boldogulhatunk. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladata­inkat bonyolult nemzetközi körülmények közepette kell elvégezni. A külpolitikái kér­déseket érintve rámutatott: a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés legutóbbi békejavasla­tai igazságosak, mindkét fél érdekeinek megfelelnek. A tö­megpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő biztonság koncepció­ja, a kölcsönös ellenőrzés mel­lett megvalósuló leszerelés indítványa, mind-mind egy békésebb világ megteremtésé­re ad lehetőséget. Biztató vá­lasz azonban a másik oldal­ról még nem érkezett: ellen­kezőleg, újabb feszültséget kel­tő lépésekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az em­beriség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie minden­kinek. függetlenül attól, hogy milyen a világnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni akarunk, akkor meg kell tanulnunk egymás mel­lett. békében élni. Bízom ab- ábban, hogv ezt minden ér­dekelt fél megérti, s a jó­zanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, maid További sikereket 'kívánva búcsúzott el vendéglátóból. (MTI) Intézkedések az atomerőmű-baleset után Mint szovjet részről ko­rábban már közölték, a Ki- jevtől 130 kilométerre észak­ra fekvő csernobili atom­erőműben szerencsétlenség történt. A helyszínen kor­mánybizottság dolgozik, amelynek vezetője Borisz Scserbina, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettese. Tagjai minisztériu­mok és főhatóságok vezetői, kiemelkedő tudósok és szak­értők — jelentette kedden este a TASZSZ szovjet hír- ügynökség a Szovjetunió Minisztertanácsára hivatkoz­va. Az előzetes felmérések sze­rint a szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energiablokkjának egyik he­lyiségében történt. Összeom­lott a reaktor épületszerke­zetének egy része, megsé­rült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. Az erőmű to­vábbi három energiablokk­ját leállították. Ezek sértet­lenek és jelenleg tartalék­állapotban vannak. A szeren­csétlenség következtében két ember meghalt. Megtették a legsürgetőbb intézkedéseket a szerencsét­lenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőmű és közvetlen kör­nyéke területén a sugárzás mértekét stabilizálták, a sé­rülteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik. Az atomerőműhöz tartozó lakó­telepről és közelben fekvő, három további lakott telepü­lésről a lakosságot elszállí­tották — jelentette a TASZSZ. Küldöttközgyűlés a KISZŐV-nél Dinamikusan fejlődtek megyénk ipari Tegnap Salgótarjánban tar­totta meg küldöttközgyűlését az Ipari Szövetkezetek Nóg- rád Megyei Elnöksége, ame­lyen a többi között részt vett Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára, Aranyo­si Béla, az OKISZ személy­zeti főosztályvezetője. A megjelenteket Krisch Árpád, a KIOSZ megyei elnöke köszön­tötte. Az előzőleg írásban kikül­dött anyaghoz — amely ér­tékeli a megyei szövetkezeti Ipar 1985. évi tevékenységét, a VI. ötéves terv gazdasági mozgalmi fejlődését, s utal a VII. ötéves terv előirány­zataira — Krisch Árpád fű­zött szóbeli kiegészítést. A megye ipari szövetkeze­tei a VI. ötéves tervben a fő hangsúlyt a belső tartalé­kok mozgósítására, az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésére, a takarékosságra, a termékszerkezet-váltásra, a beruházások hatékonyabbá té­telére helyezték. Mivel jól él­tek a lehetőségekkel is, a középtávú terv célkitűzéseit lényegében már 1984-ben tel­jesítették. A helyenként mu­tatkozó megtorpanások, gaz­dálkodási gondok ellenére si­keres tervidőszakot zártak, dinamikusan fejlődtek. A végrehajtás során sike­rült lelassítani a termelési érték korábbi és nagymérvű csökkenését, majd a sikeres termék- és szerkezetváltás ré­vén erőteljesen növelték jö­vedelmezőségüket. Átgondol- tabbak lettek a beruházások, csökkent az átfutási idő. A szolgáltatásoknál javult a la­kosság igényeinek kielégíté­se, területileg pedig kiszéle­sedett. Űj szolgáltatóházak nyitották meg ajtajaikat. Az előadó foglalkozott még a ko­operációban bekövetkezett előnyös változásokkal, a kis­szövetkezeti rendszer kialaku­lásával, a személyzeti rpunka eredményeivel, a vezetői ká­dercseréket követő előnyös változásokkal. A tisztújítás során, vala­mint az új kisszervezetek megalakulásával az 56 első számú vezetői funkcióba 37 új vezető került. A cserék forrása 70 százalékban a megye ipari szövetkezeti mozgalmából származik. Fog­lalkozott még a szövetkezet- politikai, mozgalmi munka eredményeivel, majd rátérve az idei évi tervekre, utalt arra, hogy az elképzelések összhangban vannak a nép- gazdasági, a megyei területi elképzelésekkel. Hangsúlyozta, hogy megyénk szövetkezetei csak akkor tud­nak hosszabb távon fennma­radni, ha energiájuk jelentős részét a műszaki-technikai le­maradás felszámolására for­szövetkezetei dítják, feltárják belső tarta­lékaikat, és kihasználják a szövetkezeti mozgalom adta lehetőségeket. A beszámolót követő esz­mecserében Mede Szilárd, a Salgótarjáni Ruházati Kisszö­vetkezet elnöke a többi kö­zött kifogásolta a szolgálta­tó szövetkezetek számára meg­határozott szolgáltatói arányt. Szerinte ennek eldöntését a megyei tanácsra kellene bíz­ni. Jakus György, a Jobbágyi Vasipari Kisszövetkezet elnö­ke szerint a fejlesztések ered­ményeit nem lehet azonnal számon kérni, a müszaki-tech- njkai megújulást pedig hosz- szabb távra kell kialakítani. Pusztai Tibor, a Pásztói Faipari Kisszövetkezet elnö­ke a kisszövetkezetek előnye­it, az áttekinthetőbb irányí­tásban, a szervezettebb mun­kában, a családias légkör ki­alakításában, a vezetői pél­damutatásban jelölte meg. A fejlődés úiabb útjának az együttműködés fokozását je­lölte meg. Dr. Szabó Gyula, a Salgó­tarjáni Szolgáltató Szövetke­zet elnöke a szolgáltatásban elért fejlesztési eredményeik­ről, új szolgáltatásokról, az utánpótlás biztosításáról be­szélt. A kollektíva jelenleg a megye lakossági szolgáltatási igényének 61 százalékát elé­gíti ki. Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője utalt arra, hogy a szövetkeze­ti ipar minden tekintetben részese a megye VI. ötéves tervben elért gazdasági-társa­dalmi fejlődésének. A továb­bi feladatok között említette a termelés dinamikus növe­kedését, a termékstruktúra- váltás felgyorsítását, a vivő iparágakhoz való felzárkózást, a műszaki-technikai fejlesz­tésben az országos szint el­érését, az emberi tényezők­ben rejlő lehetőségek kihasz­nálását, a vezetők munkája színvonalának emelését, a teljesítmények és bérek össz­hangjának megteremtését Egyetértett azzal, hogy az ez évi tervek összhangban vannak a népgazdasági elő­írásokkal és a megye elkép­zeléseivel. Befejezésül az ér­dekvédelem előtt álló új fel­adatokra hívta fel a figyel­met. Az eszmecserében elhang­zottakra Krisch Árpád vála­szolt. majd a küldöttek egy­hangúlag elfogadták az írá­sos és szóbeli beszámolókat, a vitában elhangzottakkal és a válaszadással kiegészítve. Befejezésül megválasztották a tisztségviselőket és a küldött­közgyűlési bizottságokat. A KISZÖV új elnöke Fekete Nándor lett. & vállalkozó kedv kamatozik Dicsérő oklevél a Centrum Áruháznak Sikeresnek bizonyult az elmúlt esztendő a salgótar­jáni Centrum Áruház szá­mára hiszen eredményei alap­ján dicsérő oklevélben ré­szesült. Az elismerést tegnap, ünnepélyes termelési ta­nácskozáson adták át a 140 főnyi kollektívának. A tavalyi munkát értékel­ve, Nagy István igazgató ki­emelte: az 1983-ban beveze­tett jövedelemérdekeltségi rendszer, az űj iránti fogé­konyság, a vállalkozó kedv 277 milliós árbevételt és 10 milliós nyereséget eredmé­nyezett. A forgalom növe­kedése meghaladta mind a vállalati, mind a vidéki áru­házak átlagát. Az áruház igazodik a vásárlók igényé­hez, s jelenleg már tizenöt­féle szolgáltatást nyújt. A konkurencia ugyan erősö­dik. a vevők száma azonban nem csökken. Az osztályok az előírt eredménykövetel­ményeket összességében 1 millió 456 ezer forinttal tel­jesítették túl, s az érdekelt­ségbe bevont dolgozók 439 ezer forint többletjövedelem­hez jutottak. Az idén 30 éves áruház célkitűzéseinek elérését segí­ti jól a szocialista munka- verseny. A mozgalom kere­tében 11 közösség tett válla­lást az elmúlt évben, s fel­ajánlásaikat teljesítették. Te­vékenysége alapján a gyer­mekruházati bolt kollektívája elnyerte a Vállalat kiváló if­júsági brigádja címet. Arany fokozatot két., ezüstöt négy, bronz fokozatot három bri­gád érdemelt ki, míg egy közösségnek a Szocialista brigád címet adományozták. A dicsérő oklevelet a vál­lalat részéről Kaszás Kálmán vezérigazgató nyújtotta át Nagy Istvánnak. Gratulált az utóbbi évek kitűnő ered­ményeihez, s további ered­ményes munkát kívánt a kol­lektívának. Hasonlóképpen kifejezte jókívánságait Puer Gézáné, az országos szakszer­vezeti intézőbizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom