Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

Táncos hírek Nagylócról A nagyidéi népi tánc-együt­tes közeimúltbeii esemé­nyeiről szeretnék egy kis ize.ítőt adni. Nemrégiben a budapesti tavaszi fesztivál zárónapján léphettünk fel, ahol nagy tetszést arattak az áltálunk bemutatott palóc táncok. Mi képviseltük a me­gyét, s úgy gondolom, nem kis dolog ez. Jól elfárad­tunk. de megérte! Részt vett a csoport a te­rületi versenyen. Szécsény- ben, ahonnan mi jutottunk a salgótarjáni döntőbe. Aho­gyan a zsűri elnöke mondot­ta, csak egy hajszálon múlt, hogy nem a miénk lett a győzelem, így a második helyre kerültünk, bár úgy éreztük, hogy a zsűri elfo­gultan döntött... További ter­veinkben szerepel egy há­romnapos sátoraljaújhelyi vendégszereplés, majd kirán­dul a csoport a Magas-Tátrá- ba. A későbbiek során több helyi fellépésünk is lesz, valamint a rárósi népmű­vészeti tábor munkájában is részt veszünk! Strehó Eszter Nagyióc Verseny a javából! Az egyik vasárnap reggel a nyírjesi erdőben gyüle­keztünk. ahol egy természet­járó-versenyen vettünk részt. Négy részből állt: tájfutás, városismeret, főzés és ügyesség. Nehéz és sokolda­lú versenyszám volt az első, s bizony volt olyan csapat, amelyik a tájolást több ki­lométerrel elvétette.. Ez­után egy városismereti totót kellett kitölteni a Hajdúság fővárosáról, Debrecenről — ez aránylag könnyen ment. Eközben a csapatok „fősza­kácsai” már nekiláttak, a paprikás krumpli készítésé­hez. Amíg főtt, megkaptuk a részeredményt, a második helyen álltunk... Dehát ez a főzicskélés nem sikerült va­lami ízesre, mert végül is nem nyertük meg a csatát. Talán legközelebb! Majoros Csaba. Balassagyarmat, Dózsa György Általános Iskola Vers- és prózamondó­verseny Kisterenyén rendezték meg nemrégiben a területi József Attila vers- és prózamondó­versenyt, amelyre nagy lel­kesedéssel készültünk mi is. Iskolánkat az úttörők között prózamondásban Tóth Veronika, verselésben pedig e sorok írója képviselte. A kisdobosok közül Kürti Gre­ta érdemelte ki prózamon­dásban a döntőbe jutást. Nagy izgalommal zajlott le a vetélkedő, előbb a kicsik, aztán a nagyobbak adták elő műsoraikat, majd a zsűri meghozta döntését. Igaz. nem jutottunk a megyei döntő­be, ám így is sok élménnyel gazdagodtunk, László Krisztina Mátraterenye Futottunk... Az idén harmadszor ren­deztünk futóversenyt, amely nagy népszerűségnek örvend iskolánkban. Ügy döntöt­tünk, hogy az alsósok egy kört, azaz 972 métert tesz­nek meg, a felsőtagozatosok pedig a felszabadulási év­szám tiszteletére 1945 mé­tert futnak. Az okosabbak vízzel megtöltött desodoro- kat vittek magukkal a „hosz- szú útra” enyhítésül, s ez meghozta a hatását: sikerrel célba értek! A futóverseny után az osztályok felosztot­ták egymás között a játszóte­reket, s rendbe tették, felta­karították. Ügy, hogy a fu­tásból és a munkából ezen a napon egyaránt kijutott mindenkinek. Tóth Edit Varanyarc Megfejtés, nyertesek, feladvány Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése: Madách. A szerencse az alábbiaknak kedvezett. Matyóka Zoltán. Nógrádkövesd. Béke út 9., Szikói Krisztina, Rákóczi-te- lep, Fáklya út 46., Bárnai Éva, Salgótarján, Tarjáni út 40.. Tóth Edina. Etes, Kos­suth út 2., Rozgonyi Péter. Kishartyán, Petőfi út 51. A nyertesek jutalmát a napok­ban postázzuk. Alábbi feladványunk meg­fejtéseit a következő címre kérjük. Üttörősarok, NÖG- RAD-szerkesztőség. Salgó­tarján. Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: május 10. Összesen: 138 Az alább felsorolt számo­kat helyezzétek e! a körök­ben úgy, hogy az összekötött három-három szám összege vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban is mindig 138 legyen! 27, 40, 45, 46, 52, 62, 64, 65, 68. Ilyen még nem volt... liohász-horgász majális Ez évbpn először rendezik meg a kohász—horgász majá­list, amely egész napos prog­ramot n-yujt a halfogás ked­velőinek. Az esemény szín­helye a mátraszelei víztározó lesz május 2-án. A víztározó megközelíthető a főtéri buszmegállóból va­sárnapi menetrend szerint közlekedő járatokkal (oda: 06.20, 11.30, víztározótól: 13.04. 17.24, 21.04). A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 20 fős au­tóbusza a gyár dolgozóit 6.30- kor és 7.15-kor szállítja a helyszínre a vállalat főbejá­ratától. A víztározó „Dexion” - épü­leténél lesz a gyülekező, s hogy azonkívül még mi? Hal­fogóverseny felnőtteknek, gye­rekeknek, elméleti és ügyes­ségi verseny, és természete­sen díjkiosztó ünnepség. A legújabb horgászfelsze­relésekből is válogathatnak az érdeklődök, mivel árusí­tással egybekötött bemutatá­sára kerül sor. Akinek pedig semmi sem akad a horgára a helyszínen karpótolhatja magát a büfé­ben. Az SKÜ-horgászcsoport minden érdeklődőt, sporttársat szeretettel vár. A növény sem tud megélni gyökér nélkül, mint ahogy az embernek is szüksége van élete során a valahová tar­tozásra, a kötődésre. Kolompár Gyula, igen ne­hezen talált kapaszkodót, mert nem ismerte a szülői házat, soha nem érezhette a család, az édesanya szeretetét. Mégis honnan merítette az erőt önmaga sorsának építé­séhez? Hogyan sikerült le- küadenie az akadályokat, az olykor útjába álló előítéle­teket? Magabiztos fiatalember. Származására csak a bőre színe, sötéten csillogó sze­mei utalnak. Cigányszülök gyermeke, de soha nem élt cigányközösségben. Amikor e népcsoport kultúrájáról, ősi fájdalomból fakadó zenéjéről, meséiről kérdezem, ingatja a fejét. Nem, egyáltalán nem ismeri a cigányhagyományo­kat. Mert magyar emberek között nőtt feL — Amikor eszmélni kezd­tem az életre, Felsőpetényben voltam az óvodai nevelőott­honban. Onnan Horpácsra kerültem, és már az alsó ta­gozatban — akkor még nem tudatosan — a legjobb tanu­lók közé tartoztam. Ma is emlékszem, kétszer voltam Kapaszkodók kitűnő, kétszeres jeles rendű. A legszebb négy évet az er­dő tárcsái nevelőotthonban éltem meg, csodálatos kör­nyezetben, csodálatos barátok között. Igazi barátok voltak ezek, nem csak a betyárko­dás. a gyermeki csibészség tartott össze, de húzóerőnek, példaképnek számítottam a tanulásban is. Tudtam őket vinni magammal... Kolompár Gyulát, a nevelői is szerették, nagy gonddal foglalkoztak vele, kedvezmé- n vek ben részesítették, mert tláttak benne fantáziát!” Kü­lönösen vonzódott a matema­tikához, a természettudomá­nyokhoz, de minden írott be­tű, elhangzott szó érdekelte, mert azt tartotta, kell a mű­veltséghez a jól tájékozottság. — Azért nem volt olyan felhőtlen az életem, néha akadályokba ütköztem. Például akkor, amikor az önállóság útjára kellett térnem. Vagyis a védettségből kikerültem a nagybetűs életbe, Gvöngvösön végeztem a szakközépisoiába-n műszerész szakon. Kollégium­ban laktam, pénzeim alig volt. havonta hatvan forintot kap­tam a tanácsról. Cukorkára, üdítőre költöttem, bár szeret­tem volna nagyobb dolgokat is vásárolni. Mint afféle ka­masz kölyök. Na. szóval ezt a korszakot sötétnek ítélem meg. És hol volt ekkor a támasz, a kötődés? — Két egykori nevelőtaná­rom. Nagy Lajos és Mester Magdolna, a kisterenyei ne­velőotthonba került. Amikor szünidő volt, őket látogattam meg, s rajtuk keresztül meg­ismerkedtem az otthon összes dolgozójával, lakójával. A „haza” nekem ezt jelentette. Itt kaptam újabb ösztönzést a továbbtanuláshoz. Itt dön­töttem el, hogy pedagógus leszek. Mert úgy gondoltam, mint nevelőotthonban felnőtt ember, jobban átérzem az állami gondozott gyerekek lel­kivilágát, gondjait. Az egri pedagógiai főiskolára azonnal felvettek. Matematika-tech­nika szakon végeztem. Az az időszak boldog volt, kiegyen­súlyozott. Mert éreztem, hogy «.ínén vagyok, bogy elremie­MáfraverebéEyi kezdeményezés Matraverebélyben, az idő­sek téten uszoitásávai egy- idoben általános szűrővizsgá­latnak vetették ala a falu és körzetének idős embereit. Mint dr. Simondy Albert, körzeti orvostól megtudtuk, nagyszerű alkalom volt ez azért is, mert olyan emberek­kel is találkozhattak. akik egyébként nem mentek volna el hozzájuk, mondván egész­ségesek. Jó lehetőség volt, hogy a még panaszmentes lakosok rejtett, vagy kezdő­dő betegségeit felfedezzék, és további kezelést tudjanak ja­vasolni. A falu és körzetének csak­nem nyolcvan százaléka je­lent meg ,az ajánlott oltáson, s közülük hatvannyolc be­teget szűrtek ki. A tapaszta­latok szerint — az országos átlagnak megfelelően — szinte már népbetegség szám­ba megy a magas vérnvomás s az említettek többségénél is ezzel találkoztak. Két em­bernél fedeztek fel kezdődő I cukorbetegséget. Ugyanakkor 1 megdöbbentő. hogy nyolc ■ vizsgált személynél derítettek ; ki túlzott alkoholfogyasztásból i származó testi elváltozásokat. Mellettük nyolcnak javasoltak be'gyógyászati kivizsgálást. Igaz. voltak nehézségek, de a második-harmadik na­pon már többnyire zavarta­lanul folyhatott a kivizsgálás és az oltás. Ebben nagy se­gítséget jelentett dr. Forgács Ágota és dr. Bozsó Mária. bátonyterenyei fogorvosok közreműködése, valamint az a többletmunka, amivel a kör­zeti rendelő dolgozói — Ju­hász .Jánosné orvosírnok, Gortva Sándorné körzeti ápo­lónő és Mártonná Molnár Er­zsébet védőnő — igyekeztek gyorsabbá és — lehet furcsá­nak tűnik — kellemesebbé tenni a vizsgálatokat. Minden bizonnyal nem kell túlzottan magyarázni, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések, milyen nagy segítséget jelenthetnek és jelentenek a megelőző munkában, amely az egész­ségügyi alapellátás egyik leg­fontosabb feladata. Mindenkinek — egyénnek és közösségnek — hasznos a még panaszmentes egyének kiemelése, a későbbi komoli- kációk megelőzése. S. hogy erre van mód. csak kezde­ményezőkészség kell hozzá, azrt bizonvítja — többek kö­zött a mátraverebélyi példa. j Kiépült a megyei hálózat Minisztériumi megbízottak az exportnövelésért Rétsági NEB előtt Eltérő célok a fejlesztésben A Romhámyi Építési K.erá- miagyárnál és a Drégelvpa- lánki Szondv Lakatos és Sze­relő Ipari Szövetkezetnél vizs­gálta a múlt hónapban a Rétsági Népi Ellenőrzési Bi­zottság a műszaki fejlesztési tevékenység helyzetét. Meg­állapította, hogy mindkét gaz­dálkodó egységnél a műszaki fejlesztési terv összhangban áll az egvéb vállalati tervek­kel, s azok szerves részét ké­pezi. E témában az összefoglaló jelentést a tegnapi NEB-ülé- sen Szántó Imre vizsgálatve- zető terjesztette a testület elé. A romhányi gyár műszaki fejlesztési célkitűzéseit ma­radéktalanul elérte, míg az ipari szövetkezetné! nem volt meghatározó a fejlesztés — állapította ■ meg a jelentés. S míg a kerámiagyáriak a jövő­re vonatkozóan is rendelkez­nek megfelelő célkitűzésekkel a műszaki fejlesztésekhez, ad­dig az ipari szövetkezetben az alaptevékenység műszaki hát­terének szintentairtósa a cél. ződik az életem, hogy képes leszek az önállóságra. Kolompár Gyula egy esz­tendővel ezelőtt, már mint diplomás tanár lépett be a kisterenyei nevelőotthonba. Szeretettel fogadták, beillesz­kedési gondjai nem voltak. Tanít az iskolában, és cso­portvezető az otthonban... Kollégái azt tartják róla, igen szigorú, magas követel­ményeket támaszt a nevelt­jeivel szemben. — Egészséges szigorúság ez. Egy állami gondozott gye­rekben ki kell fejleszteni azokat a tulajdonságokat, sze­mélyiségjegyeket, amelyek később átsegíthetik az akadá­lyokon. Nekik százszorosán meg kell küzdeni azért, ami másnak természetes. És ezt a saját példámon okulva jelent­hetem ki. Kolompár Gyula üjján jegygyűrű csillog. Nyáron megnősül. A felesége — ma­gyar lány — szintén peda­gógus lesz. Egyelőre az ott­hon szolgálati lakásában kez­dik közös életüket. Mert so­kat kell még spórolni ahhoz, hogy saját otthont építsenek. A kezdet mindenesetre biz­tató. .. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium az ország egész területén kiépítette megyei megbízotti hálózatát. Tizen­nyolc megyében dolgoznak szakembereik, segítve a ter­melők külpiaci tájékoztatá­sát, támogatva a termelő . és a külkereskedelmi vállala­tok együttműködését. Segítségükkel mind több szervezet kapcsolódik be a külkereskedelmi munkába. Ennek eredményeként szá­mos termék elsősorban apró­cikk exportját szervezték már meg. Bács-Kiskun me­gyében a dunavecsei fém­ipari vállalat fűrészgépek szállítását kezdte meg Irán­ba. A vállalat ezzel több mint 50 millió forint export- bevételre tett szert. A kun- szálási Alkotmány Termelő- szövetkezet melléküzemága különböző élelmiszercikkeket értékesített első ízben a múlt esztendőben Svédországba. A külkereskedelmi meg­bízottak számos cikkről ál­lapították meg, hogy külföl­dön is értékesíthető. Ennek révén Tolna megyében a Bonyhádi Vasipari Szövet­kezet faszénizzító edényeket szállított az NSZK-ba, a Szekszárdi Zordért Vállalat pedig 4,5 millió forint ér­tékben különböző raklap­elemeket készített exportra. A Simontomvai Bőr- és Szőrmefeldoígozó Vállalat által előállított báránybőr gépkocsihuzatok az Egyesült Az elmúlt héten is számos programot szerveztek a ba­lassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szak- középiskolában, a névadóra emlékező iskolai napok kere­tében. Szerdán rendezték meg a hagyományos ,,Édesanyám rózsafája” elnevezésű nét>- da>l- és „Édesanvám sok szót) szava” versmondóversenyt. Idén Marót! Mónika. Kere­pesi Éva. Dervadelin Andrea, Szabó Bernadett, Gyura Ildi­kó. Bairtha Ildikó. Kereszti Gyöngyi és Nagy Ildikó bi­zonyuk a legjobbnak a több kategóriás versenyben. A hét végén szerveztek kerékpártú­rát Horoécsra. a M:k«záth- emlékmúzeum megtekintésé­re. gyalogtúrát Madách Imre egykori házához Csesztvére. Szombaton egy buszra való Államokban bizonyultak ke3 resetteknek. A megbízotti hálózat szer* vezőmunkája révén bővül a termelési együttműködés és az árucsere is. Csongrád me­gyében a balástyai Alkot* mány és a bordányi Előre Termelőszövetkezet külföldi cégek megbízásából vető­magok termelését kezdte meg. A Baranya megyei TSZKER jugoszláv partnerével olyan árucsere-megállapodást ho­zott létre, amelynek kereté* ben mezőgazdasági kisgépe­kért és repce vetőmagért futózott gépkocsigumikat szállít. A Lenti Faipari Szö­vetkezet gépkocsi-utánfutók kooperációs gyártásába kap­csolódott be. A futóművek a jugoszláviai partnervállalat­nál készülnek, a felépítményt a magyar szövetkezet adja. A termékeket mindkét ország­ban értékesítik. Több esetben a magyar vállalatok,, szövetkezetek hul­ladékanyagból előállított cikkei is exportképesnek bi­zonyultak. így az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben keletkezett poiiuretán- hulladékból a Chemop'hr.pex több mint 2 millió forint ér­tékben exportált tőkés­országokba. A Generalimpex a Lenti Afész 60 ezer kis faszerkezet gyártásával bíz­ta meg. ezeket fahulladék­ból állították elő, 4.5 millió belga frank értékben. diák Budapestre látogatott a* Operaházba a Bohémélet el­adására, míg vasárnap a Nemzeti Színházban A trója nők című előadást nézték meg a gyarmati diákok. Hétfőn Dezső Csaba és együttese látogatott a Szántó: gimnázium és szakközépisko­lába. s a jazz történetéről tartottak előadást. A kulturá­lis programok sora ma foly­tatódik, az egész iskolaközös- ség Budapestre utazik, host- a József Attila Színházban megtekintsék Sa.int-Exuoérr híres művét, A kis herceget. A József Attila Színház hat- száz férőhelves nézőtere = délutáni előadáson csak a balassagyarmati diákoké, ta- Tzároké, szülőké és barátoké lesz. Kulturális programok a Szántó gimnáziumban Kiss Maria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom