Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

Harcok Libanonban Karami: Semmiféle megoldás nincs kilátásban ' Fodor György, az MTI tu­dósitója jelenti: Hétfő délelőtt kiújulták a harcok a bejrúti demarkációs vonalak mentén. Sok a se­besült, a főváros két részét összekötő átjárókat lezárták. A bejrútiak abban remény­kedtek, hogy az új maronita pátriárka párbeszédet, a há­ború befejezését sürgető sza­vai után a politika veszi át a főszerepet a fegyverek he­lyett — ahogy a politikusok ígérték. A pátriárka vasárnapi fel­szenteléséhez fűzött remények nem váltak valóra: a derű­látók azt jósolták, hogy a szertartás a muzulmán és ke­resztény erők nagy találkozó­ja lesz, s a párbeszéd kezde­te. A muzulmán vezetők azonban csak képviselőiket küldték el a felszentelésre, s a találkozó elmaradt. Figye­lemre méltó azonban, hogy Háfez Asszad szíriai elnök képviseletében jelen volt Iszam en-Najeb külügyi ál- lamminiáziter. A politikai megoldás úgy tűnik, semmivel nem került közelebb és Rasid Karami kormányfő — aki vasárnap a libanoni Tripoliban Goulding ENSZ-főtitkárhelyettessel is tanácskozott az ország déli részének helyzetéről — maga is borúsan jegyezte meg: semmiféle megoldás nincs ki­látásban. Miután Asszad elnök a szovjet televíziónak adott in­terjújában ismét megerősí­tette. hogy „Szíria nélkül nincs libanoni rendezés”, a hét elején újabb tanácskozá­sok kezdődnek Damaszkusz- ban Abdel Halim Haddam alelnök. valamint a Szíriához közelálló muzulmán szerveze­tek képviselői között. vasárnapi beszédében ismét nemzeti összefogást sürgetett: „Nem hagyjuk magunkat drúzolcra, síitákra, szunniták­ra és keresztényekre fel­osztani — haladó arabok va­gyunk” — mondotta. „Ideje, hogy egyesítsük nemzeti erő­inket”. Dzsumblatt vasárnap ott­honában fogadta Alekszandr Szoldatov szovjet nagyköve­tet, aki hamarosan hazatér Bejrútból. Dzsumblatt bizto­sította őt arról, hogy a Ha­ladó Szocialista Párt, Liba­non nemzeti (muzulmán) erői a Szovjetunió és a szocialis­ta országok oldalán állnak. A Szovjetunió a libanoni nemzeti egyenlőség és a pa­lesztin ellenállási mozgalom ügyének legjobb szavatolója. s ezért fenntartjuk a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok irányában vállalt kö­telezettségeinket — mondotta. Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­két, aki Kalevi Sorsa minisz­terelnöknek, a Finn Szociál­demokrata Párt elnökének meghívására Finnországban tartózkodik, hétfőn fogadta Szerencsétlenség az atomerőműben Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szov­jetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfőn este ki­adott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítá­sa érdekében. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre. Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szov­jet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szeren­csétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek. Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke. A baráti légkörű megbe­szélésen érintették a nemzet­közi élet, és a hagyományo­san jó kétoldalú kapcsolatok néhány időszerű kérdését. (MTI) Együttműködésről tárgyalnak Kohl Indiában Viliid Dzsumblatt a Haladó^ Szocialista Párt vezetője egt Koivisto fogadta Szűrös Mátyást Pártértekezíet Koszovóban Harc a nacionalizmus ellen A gazdasági együttműkö­dés bővítése áll Helmut Kohl indiai tárgyalásainak homloktterében. Az NSZK kancellárja hétfőn érkezett hivatalos látogatásra az in­diai fővárosba. Másodszor jár a földrésznyi országban, most Radzsiv Gandhi kor­mányfő meghívásának tett eleget. Kormányának több tagján kívül a nyugatnémet üzleti élet népes küldöttsége is a kancellárral utazott. A két ország gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatai az utóbbi években rohamosan bővül­tek. India legfontosabb öt kereskedelmi partnere közé tartozik az NSZK. Tavaly a forgalom értéke 20 százalék­kal növekedett és elérte a 25 milliárd rúpiát (3,3 milliárd márkát.) A tőkebefektetések terén az NSZK a harmadik az indiai rangsorban. Tech­nológia átadásáról az évek során több száz megállapo­dást kötöttek a két ország vállalatai. Az együttműködés alaku­lása azonban bizonyos egyenlőtlenségeket jelez. A kereskedelem tízmilliárd rú- piás többletet eredményezett tavaly az NSZK javára. Bár a nyugatnémet fejlesztésise- gély-programból a legnagyobb részt (évi 360 millió már­kát) India kapja, ám sze­retné, ha a segélyösszeget megemelné a bonni kormány. Hétfőn délután meg­kezdődtek az indiai—nvugat- német tárgyalások. Helmut Kohl kétórás négyszemközi megbeszélést tartott Radzsiv Gandi kormányfővel. A kancellárt fogadta Zail Szingh államelnök is. (MTI) Pristinán hétfőn megkez­dődött a Koszovói Kommu­nisták Szövetsége 14. beszá­moló-választási értekezlete. A kétnapos tanácskozáson 102 000 párttag képviseletében 630 teljes jogú küldött vesz részt. A konferencián „a Koszovói Kommunisták Szövetsége so- ronlevő eszmei-politikai fel­adatai a szocialista önigazga­tás további fejlesztésében” címmel Kolj Siroka. a Koszo­vói Kommunisták Szövetsége tartományi bizottsága elnöke tartott vitaindító referátumot. Hangoztatta, hogy a koszovói kommunisták az elmúlt négy esztendőben igen bonyolult gazdasági és politikai hely­zetben tevékenykedtek. A tar­tomány politikai-biztonsági helyzetének szilárdításában si­került jelentős eredményeket elérni. Ugyanakkor megállapí­totta, hogy az albán irreden­ták és ellenforradalmi tevé­kenységük ellen folytatott har­cot csak akkor lehet sikeresen megvívni, ha a kommunisták vezette összes szocialista erők egységesen és határozottan fellépnek nemcsak az albán, hanem a szerb, crnagorac és minden másfajta nacionaliz­mus ellen is. (MTI) Kit választ Ausztria? Május 4-én államelnököt választ Ausztria. Az osztrák szövetségi elnököt — akár­csak a világ legtöbb országá­ban — elsősorban reprezen. tációs funkcióiról ismerik, jóllehet az alkotmány széles körű jogokkal ruházza fel: ő nevezi ki, illetve felmenti a kancellárt, a kormány elnö­két, a minisztereket, az ál­lamtitkárokat, 6 a hadsereg főparancsnoka stb. A napi politikába való be­avatkozás jogával mindeneset­re az osztrák államfők a há­ború óta — kisebb jelentősé­gű esetektől eltekintve — nem éltek, ám az elnökválasztás az ország jellegzetes belpolitikai helyzetében távolról sem for­mális. 1945 óta a két nagy párt: a polgári-paraszti tö­megeket tömörítő Osztrák Néppárt (ÖVP) és a munká­sokra, az alkalmazottakra, a a kispolgárságra támaszkodó Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) kapja a szavazatok túl­nyomó többségét. Sokáig együtt kormányoztak, ké­sőbb váltották egymást a hatalomban. 1970. után ab­szolút, 1983 óta — a Néppárt­hoz mért — viszonylagos szo­cialista többség jellemzi a parlamenti erőviszonyokat. Az államfő viszont, akit a lakosság közvetlenül, orszá­gos szavazáson választ, 1945 óta mindig a szocialisták je­löltje volt, a veterán politi­kus Kari Renhertől Rudolf Kirchschlágerig, akinek most jár le második hatéves cik­lusa. Az elmúlt évek helvi vá­lasztásain az SPÖ többnyire vesztett pozícióitoóíl, így a jó másfél évtizede ellenzék­ben levő ÖVP számára igen fontos a siker a szavazáson — különös tekintettel ar­ra, hogy 1987 tavaszán par­lamenti választások lesznek, amelyekre az idei eredmé­nyek bizonyosan kihatnak. Sőt: 1987 várhatóan szaros eredményei után nem lehetet’ len, hogy az államfő szerepet vállal az új kormány (-koalí­ció?) kialakításában. Az elnök harmadszor nem választható újjá. A nagy sze­mélyes tekintélynek örven­dő Rudolf Kirchschläger he­lyébe az SPÖ Kurt Steyrert jelölte. A 66 éves, szerény környezetből származó poli­tikus a háborúban az egész­ségügyieknél szolgált, maid 1945-ben doktorálván évti­zedeken át bőrgyógyászként dolgozott. Utóbb parlamenti képviselő, majd 5 éven át egészségügyi és környezetvé­delmi miniszter volt. A szí- vélves. jó megjelenésű orvos­politikus a televíziós válasz­tási kampány szempontjából is megfelel a kor szükségle­teinek. Ugyanakkor kétségtelen, hoev ellenfele. Kurt Wald­heim az országosan és kül­földön jóval ismertebb sze­mélyiség. Az ÖVP-nek for­málisan nem tagja, a polgá­ri-katolíkus-konzervatív tá­bor egyfajta pártok feletti jelö’tként állította a po­rondra. de a választók joggal — az ÖVP képviselőjének te_ kinWk. 1 A pedagóguscsaládból szár­mazó, 68 éves Waldheim jogi tanulmányokat végzett. 1945- ben külügyi szolgálatba lé­pett, volt nagykövet, ENSZ- kópviseiő, 1968—70-ben az ÖVP-kormány külügyminisz­tere. 1971-ben e párt jelölt­jeként alulmaradt az elnök- választáson a szocialista Franz Jones-szal szemben, de még az év végén az ENSZ főtitkárává választot­ták. Két ötéves ciklusban dolgozott New Yorkban, har­madszor már sikertelenül pá­lyázta meg a posztot. Mivel már hatezer aláírás elegendő a jelöléshez, a vá­lasztáson két másik induló is van. Otto Scrinzi szélsőjobb- oldali múltjáról és nézetei­ről ismert egykori szabadság- párti képviselő; a személyét, nézeteit a liberalizmus irá­nyába tolódó, jelenleg a szo­cialistákkal koalícióban kor­mányzó pártja is elutasítja. Freda Meissner-Blau, ko­rábbi szocialista. „zöld” programmal jelentkezik, s elsősorban a parlamenti pár­tokkal elégedetlen, „tiltako­zó” szavazókra számít. A választás a vártnál sok­kal nagyobb hazad, és példát­lan nemzetközi figyelmet kelt. Az ók: az Egyesült Ál­lamok politikai köreiben, el­sőnek zsidó szervezetekben, továbbá a jugoszláv, majd az osztrák és nemzetközi sajtó­ban heves vita bontakozott ki Waldheim múltjáról. s ezzel kapcsolatban az osztrák nép szerepéről a háboníban s e múlt ausztriai és külföldi megítéléséről, __ A z ÖVP jelöltje a vádakra, bizonyos, előkerült iratokra adott válaszaiban elismeri*, hogy diákkorában (jelentékte­len) nemzeti szocialista szer­vezet tagja volt, majd a há­ború utolsó éveiben a német hadsereg tisztjeként Görög­országban és Jugoszláviában szolgált, de határozottan cá­folta, hogy háborús bűnök részese lett volna, vagy akár­csak tudott volna ilyenekről. Szocialistapárti ellenfelei sem állítják, hogy Waldheim náci, vagy háborús bűnös lett volna, de felróják neki, hogy hivatalos életrajzaiban eddig bizonyos adatokról, katonai pályafutásának több évéről nem tett említést. Az ÖVP az éleshangú választási harc­ban az SPÖ-t vádolta a Waldheim elleni „rágalmazó kampány” elindításával, míg a 7 utóbbiak szerint az ÖVP ellenoropagandája az anti­szemitizmus újjáélesztését segíti s az ügy (ami tény) nagv károkat okoz Ausztria nemzetközi t tekintélyének, sőt. gazdasági érdekeinek. Amennyiben május 4-én effvik jelölt sem kan abszolút többséget, a két legtöbb sza­vazatot kanott jelölt, ft ah át bizonyára Steyrer és Wald­heim) között a június 8-t második forduló dönt a mos­tani bizonytalanságiban egv dőlóéban nincs vétséc- mind két esélyes jelölt elkötelezett híve a jószomszédi kapcso­latok fenn tartásának és fej­lesztésének. elsősorban Auszt­ria szomszédaival, köztük ha­zánkkal — ezt mindketten hangsúlyozták választási kampányukban Heltai András 2 NÓGRÁD - 1986. április 29., kedd Taitfcsü’és Szécsényben (Folytatás az I. oldalról.) elősegítette a gazdasági egy­ségek és a lakosság társadal­mi munkája. A továbbiakban a városi tanács VII. ötéves terve ke­rült napirendre, amely a ko­rábbi koncepciónak megfe­lelően a társadalmi. gazda­sági adottságok figyelembe­vételével határozta meg a konkrét teendőket. Legfonto­sabb feladatként a meglévő intézményhálózat működési feltételeinek biztosítását, a folyamatban lévő beruházá­sokat, s a lakosság széles rétegeit érintő alapellátás megtartását határozták meg. Ezután a város hosszú távú településfejlesztési koncep­ciójáról esett szó. majd a nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatásáról fogadott el tanácsrendeletet a testület. Barátaink életéből Csehszlovákia Élelmiszer-ellátás önerőből * : . . I A nemzetközi együttműködés elősegítette Csehszlovákia la­kosságának teljes ellátását az alapvető élelmiszerekből. Fel­vételünk a takarmányok táp­értékének központi adatbank­jában készült a peckyi ta karmányiparit kutatóintézet­ben. Ha összegezzük egy átlagos — négytagú családról gondos­kodó — csehszlovák háziasz- szony évi bevásárlásait, az eredmény azt mutatja, hogy az év folyamán 335 kilogramm húst, 366 kilogramm tejter­méket, 34 kilogramm vajat, több mint 1300 darab tojást, 150 kilogramm cukrot és nagy mennyiségű _ másfajta élelmiszert vásárol. Az évi élelmiszer-bevásárlásainak összsúlya meghaladja a 2700 kilogrammot. Az utóbbi idő­szakban a csehszlovák terme­lők fő feladata az volt, hogy ezeket az alapvető élelmisze­reket biztosítsák, hogy beho­zatalukat a minimálisra csök­kentsék. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok — amt.)ek Csehszlovákiában a termőterület 90 százalékán gazdálkodnak — eredményei­nek elemzése azt mutatja, hogy Csehszlovákia az 1985-ös év- Den megközelítette a teljes ellátottság határát. Az utóbbi három év jó gabonatermése ezen a téren is biztosította az ország szükségletét. A Csehszlovákiában fogyasz­tott élelmiszer-mennyiség meg­felel a magas életszínvonalú államok fogyasztási szintjének. A minőségi összetételt illető­leg azonban akad kifogásolni való. A sok liszt, zsiradék és cukor a különben kitűnő cseh és szlovák konyha nagy gyen­geségei. A hagyományok tisz­telete mellett ésszerűbb lenne előnyt adni a gyümölcsnek, zöldségnek. A zöldség és gyü­mölcs nagyüzemi termelése azonban még nincs kellő szín­vonalon, elsősorban azért, mi­vel a szükséges gépi beren­dezések választéka nem elég gazdag, behozataluk viszont meglehetősen drága. Így amellett, hogy a növényter­mesztési tervet az 1985-ös évben és az előző öt év átla­gában is túlteljesítették, a zöldség és gyümölcs rontja a százalékarányt. A cél, hogy a következő években a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás — ma évente 63 kilogramm gyü­mölcs és 72 kilogramm zöld­ség fogy — jelentősen emel­kedjék. A jövőben nagyobb figyel­met szentelnek majd a cu­korrépa és a burgonya ter­mesztésének is. A cukorré­pánál az alacsony cukortarta­lom és a betakarítás magas veszteségei okozzák a gondot, míg a burgonyánál a minő­ség nem felel meg a követel­ményeknek. A hús. a tej és a tojás ha­zai termelése kielégítő, sok esetben túltermelésről beszél­hetünk. Az állattenyésztés mostani feladatai így a mi­nőség és a rentabilitás javí­tása. Ez a követelmény kü­lönben az egész csehszlovák mezőgazdaságra érvényes. A ma feladata elsősorban az, hogy a mezőgazdasági terme­lés ráfordításai Csehszlováki­ában a fejlett európai orszá­gok szintjére kerüljenek. Az alapvető élelmiszerekkel való teljes ellátottság elérése a technológiai váltás és a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának az eredménye. Ebben szerepet játszottak a jobb minőségű és nagyobb teljesítményű gé. pék, az új növényfajták, a nemesebb állatállomány, va­lamint a mezőgazdasági dol­gozók magasabb műveltségi szintje. Ezek azok a ténye­zők, amelyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának nö­velésében továbbra is nagy szerepet játszanak. Az év ele­jétől ezekhez csatlakoznak a földművesszövetkezetek és ál­lami gazdaságok vállalkozó kedvét serkentő hivatalos in­tézkedések az irányításban és a tervezésben. Alena Helslová Különleges képességű emberek Megérzik a fémet és a vizet A Szovjetunió számos he­lyén fúrtak már kutat Oleg Ivanovszkij útmutatásai alap­ján, aki a kút helyének ki­választásnál egy darab fémhuzalt használ. A férfi­nak geofizikus a foglalkozása, de a bionika szakértőjének bizonyult. Ezt a képességét teljesen véletlenül ismerte fel akkor, amikor egy 12 főből álló cso­port tagjaként érzékenységi próbán vett részt- a kísérleti helyszínen a huzalkeret segít­ségével kellett márványt ta­lálni a gránittömbök között. A próbának csak három sze­mély felelt meg. Ivanovszkij ezt azzal magyarázza, hogy az anomáliák vagy energia- hasadékok által kibocsátott jeleket csak erős biológiai mezővel rendelkező emberek kénesek felfogni. Ivanovszkij ásvánvkinesek felkutatásával foglalkozik, elkészíti az adott helyszín geológiai felmérését, segít az építkezések helyének kivá­lasztásában. Szevasztopol- ban, ebben a fekete-tenger városban például • a leendő tejüzem helyén Ivanovszk.) segítségével fedeztek fel szá­mos föld alatti barlangot, amelyeket feltártak és bete­mettek. Egy másik helyen az „ércismerőnek” köszönhe­tően — így hívták régen Oroszországban az ilyen em. bereket — találtak rá egv föld alatti fegwer- és lőszer- raktárra. amelyet a fasiszták hagytak ott. Az utóbbi években egyre több ilyen ember található, mint Ivanovszkij. munkájuk pedig jelentős gazdasági hasz­not hoz. A biooerá torok út­mutatásai alapján fúrt 14«? kút 92 százaléka biztosítja az előrejelzett vizet, emellett egy sor ásvánvikincs-lelőhe!yet tó felfedeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom