Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
Megtartották a KISZ megyei küldöttgyűlését Szavaznak a küldöttek. üozzcaszolasok, uőSemőnyek, jauasSatok „Arccal az alapszeruezetek felé" A hozzászólások sorát Mi. hályné Balázs Melinda, a megyei KISZ-bizottság titkárának korreferátuma nyitotta meg. Szólt azokról a vitákról, amelyek a közelmúltban bontakoztak ki a gazdasági építőmunkában való részvételről. A KISZ-tagok feladata, hogy tudásuk legjavát adják, a szervezeteké pedig, hogy rugalmasabb, a változásokhoz jobban igazodó munkaformákkal segítsenek, mondotta. Méhes András, a megyei KISZ- bizottság titkára az ideológiai munka eredményei mellett arra utalt, hogy a mozgalom nem tud mindig megfelelő magyarázatot adni tagjainak a társadalomban zajló folyamatokra, a jövőben jobban kér- «Kik kell a párttagok ez irányú segítségét. Várhelyi Béla, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a testület szóbeli kiegészítőjében a politikai szempontok és a gazdasági lehetőségek közötti jobb összhangra hívta fel a figyelmet. Nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság Nyíri Károly, a szerszám- és készülékgyár pásztói egysége dolgozójának mondandóját, amely a munGéczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. Bevezetőül elmondotta, hogy a kongresszusi felkészülés felelősségteljesen zajlott le, áthatották e munkát a megújulási törekvések, a kritikus számvetések. Ezt követően a fiatalok politikai hangulatáról, közérzetéről beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hangsúlyozva, hogy e nemzedék döntő többsége egyetért a párt XIII. kongresszusán elfogadott célkitűzésekkel, magukénak vallják a programot, amelynek végrehajtása mindannyiunktól nagyobb erőfeszítést, alkotó cselekvést igényel. Ennek kapcsán Géczi János utalt azokra az aggodalmat kifejező pesszimista hangokra. amelyek azt kérdőjelezik meg, vajon képes lesz-e gazdaságunk a növekvő ütemű fejlődésre, az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítására, az eredményesség növelésére, a diákifjúság helyzetének javítására. — Azt hiszem, hogy ezek mind jogos kérdések, de a beszámolóval és a hozzászólókkal egyetértve, úgy vélem, hogy nemcsak a kérdéseket kell feltenni! Ezekre körültekintőbben választ kell adnunk, s a feltételek megteremtése érdekében kahely és a beilleszkedéssel küszködő fiatal nehézségeit taglalta. Török Krisztina, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanulója a két év óta működő rétegtanács munkájával ismertette meg a résztvevőket. A megújulás gondolata hatotta át Puszta Béla, \i megyei KISZ- bizottság munkatársának hozzászólását, melynek lényeges megállapítása volt, hogy az alapszervezetek mindennapi munkájára kell helyezni a hangsúlyt, s a KISZ a saját és környezetének közösségét egyaránt kell, hogy befolyásolja. Baksa Nándor, a ka- rancslapujtői területi KISZ- bizottság titkára a gyakorta nehéz körülmények között dolgozó lakóhelyi szervezetek helyzetképét ismertette. A salgótarjáni síküveggyár üzemmérnöke, Lakatos Mária a helyi jó példákat adta közre, s szót emelt egyebek között a demokratikus fórumok jobb kihasználásáért. A tereskei küldött, Kiss László a falusi alapszervezet megújulási törekvéseiről, egy vállalkozó szellemű KISZ-alapszervezet ban, az eddiginél jobb hatékonysággal kell dolgozni az élet különböző területein, legyen az a legegyszerűbb munkahely, legyen a legbonyolultabb politikai munka irányítása, vagy más szakmai, műszaki, közgazdasági terület — mondotta, majd így folytatta: — Ezekre a kérdésekre ma nem csak választ kell adni! Ebben a programban megfogalmazott célok megvalósítására kell mozgósítani a fiatalokat és felnőtteket egyaránt, ahogyan itt a hozzászólóktól hallottam: mindenkinek a munkahelyén, képességei és legjobb tudása szerint. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy egy új, magasabb minőségű követelménynek kell megfelelni, amelyekhez a tegnapi teljesítmény nem elegendő, több öntevékeny kezdeményezésre, az emberi tényezők jobb kihasználására, magas szintű tudásra, fegyelmezettségre, s állandó megújulásra van szükség. — Ez a garanciája annak, hogy élni tudjunk azokkal az értékekkel, amelyeket a négy évtized alatt elértünk, s gyarapítani tudjuk azokat a pozitív vonásokat, amelyek a szocialista rendszer lényegéből fakadnak. Beszéde befejező részében Géczi János a megye gazdáit vázolta fel, majd a tanulóifjúság tanulmányi fegyelméről, rendjéről, s e feltételek javításának elképzeléseiről szólt. Végezetül arról szólt, hogy a párt nagy figyelemmel kíséri és elismerj a KISZ munkáját, támogatja az ifjúsági mozgalom megújulási törekvéseit. A következő hozzászóló, Réthly Gábor, a rétsági Asztalos János Művelődési Központ munkatársa az ifjúsági klubok rendszerének megújításáért emelt szót Majd Ko- ós Mátyás, a Nógrádi Szénbányák vájára a fiatalok helyi gondjairól, beilleszkedési nehézségeiről beszélt. Péter Balázs, a munkásőrség megyei parancsnoka a KISZ- szel való jó együttműködés tapasztalatait ismertette, megemlítve, hogy az állomány egynegyede 1957 után született, s minden ötödik mun- kásőr tagja az ifjúsági szövetségnek. „Nem elég a jóra vágyni.. tenni kell” így kezdte felszólalását Demeter Gábor balassagyarmati pedagógus, aki a mozgalomért érzett egyéni felelősség kérdéskörét taglalta, s az információáramlás hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Marette Magdolna, balassagyarmati középiskolás az ötödször is a KISZ legmagasabb elismerésével kitüntetett Szántó Kovács János Szakközépiskola tanulóifjúságának gondjairól szólt, nagyobb öntevékenységet, aktivitást, felelősségvállalást sürgetve. A horpácsi ne- veiőoUííon nevelője Demeter Bernadett ifjúsági nyelvkultúránk torzulásaira említett példákat, s az ifivezetők nagyobb megbecsülést szorgalmaztak. A számítástechnika, az informatika a fiatalok körében igen népszerű, mit tehet ennek érdekében a KISZ? — erről beszélt felszólalásában Petre István, a salgótarjáni SZÜV dolgozója, míg Domboróczki Gyula, a kallói területi KISZ- bizottság titkára arra keresett választ mondandójában, hogy miért mennek el a fiatalok a kis falvakból. Szivi József, a KISZ KB intézőbizottságának instruktora, osztályvezető, a megyei KISZ-bizottság beszámolóját reálisnak, kritikusnak-önkriti- kusnak minősítette. Szólt a KISZ kommunista jellegének értelmezéséről, hangsúlyozva, hogy ez adott helyen a sajátosságoktól függően, a dolgozói közösség érdekeit kell, hogy szolgálja. Kiemelte a KISZ vállalkozói jellegének erősbödését, utalva az esetleges konkrét munkavállalásokra is, fölhívta azonban a figyelmet: ezek akkor hasznosak, ha a belőlük származó pénz közösségi célokat szolgál. A továbbiakban a különböző rétegekről beszélt, jelezve azt a problémát, hogy a középiskolai KlSZ-szerveze- tekből a dolgozói alapszervezetekbe kerülés nagy lemorzsolódásokkal jár. Végezetül a megye mozgalmi tevékenységét eredményesnek, magas színvonalúnak, megújulásra képesnek értékelte. aktívab-sági fejlődésének lehetőségemunkájáról adott számot. Géczi János: Több önletffékeny kezdeményezést! A plenáris ülés záró részében Radvánszki Judit, az EL- ZETT szécsényi gyárának zárszerelője a helyi tapasztalatokat ismertette, majd Kalocsai Attila, a Nógrád Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat K1SZ- esei nevében a kongresszusi vitadokumentumokhoz fűzött néhány észrevételt. Stork Gábor, a lakóterületi, különös tekintettel a mátraalmási KISZ- élet jó tapasztalatairól számolt be a küldöttgyűlésnek, akárcsak Bakos Tamás, a salgótarjáni 211. számú ISZI tanulója, aki egyebek között azt mondotta, hogy „nem az a fő gond, hogy miként szerveződik az alapszervezet, hanem, hogy milyen munkát végez”. A hozzászólások sorát d.r. Frankfurter Zsuzsa, balassagyarmati orvos zárta, aki a város értelmiségének helyzetét mutatta be, befejezésül pedig valamennyi résztvevőnek „hosszú életet, jó egészséget” kívánt. Majd Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára foglalta össze a vitát, s a küldöttgyűlés elfogadta a dokumentumokat. Szekcióról szekcióra Jobb munkamegoszftássciB A küldöttgyűlés öt szekcióban folytatta munkáját. Az iparban, építőiparban és szolgáltatókban dolgozó fiatalok szekciójában különös hangsúlyt kapott a gazdasági feladatokhoz való viszony. Támogatták azt a törekvést, hogy mindenütt legyen lehetősége a fiataloknak a fő- munkaidőben végzett jó munkával megkeresni saját és családjuk életének anyagi alapjait. Több jó példa hangzott el arra, hogyan lehet a KISZ sajátos munkaformáival a gazdasági feladatok megoldásának aktív segítője. A szervezeti életet illetően megfogalmazták, hogy növelni kell a KlSZ-szerve- zetek tekintélyét és tömegbefolyását, a tagsággal szemben támasztott követelményeket, az eszmei-politikai nevelőmunka és a vezetőképzés színvonalát. Szó eset — többek között — a lakáshoz jutás, a pályakezdés nehézségeiről, a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségeiről. A középiskolás szekcióban folyó vitát az életkori sajátosságok, a helyi kezdeményezések közreadása és a politikai jelleg erősítése lehetőségeinek keresése jellemezte. A küldöttek egyetértettek abban, hogy egy markánsabb KISZ kialakításához meg kell válnia a szervezetnek a teljes passzi vi tásba burkol ódzó tagjaitól, az alkalmanként hadira foghatókat jobban el kell látnia megbízásokkal, s az alapszervezetekben jobb munkamegosztást kell kialakítania. Sokat beszéltek: a küldöttek a leendő öntevékeny diákkörök szerepéről, viszonyukról a KISZ-hez. A szekció a tanulói KISZ megújulásának tartalmi csomópontjait a réteg sajátosságait jobban ütköztető mozgalmi munka kibontakoztatásában, a helyi kezdeményezések felkarolásában, a napi politizálást szolgáló gyakorlat fejlesztésében látta. Az értelmiségi fiatalok szekciójában legtöbb szó az értelmiségi rétegtanács funkciójárót esett. A hozzászólásokban megfogalmazódott az értelmiség, mint értékteremtő és -közvetítő réteg felelőssége az ifjúság egészével szemben. A küldöttek szorgalmazták a közéletben való aktív részvételt, a demokratikus fórumokon való eredaz ágazatban dolgozók megbecsülése, egyre nő a különbség a városok és falvak lakosságmegtartó képessége közötti különbség. A fiatalok igénylik az üzemek és a falvak közötti jobb kapcsolatot. A szervezeti élet rendszerességének akadályozójaként gyakran emlegetett csúcs- munka időszakában is élhetnek a KISZ-esek megfelelő gazdasági munkaformákkal — hangzott el —, csak íjz ötletességen, tenniakaráson A tanácskozás szünetében vidáman daloltak » fiatalok. ményesebb politizálást, az értelmiség egyes csoportjaiban tapassbsáísató elszigetelődés, passzivitás felszámolását. Állást foglaiiia/k amellett, hogy meg kell szüntetni a szellemi marnia leértékelődésének teadeaet$§ét, meg keli gyorsStaíH a fiatalok vezetővé válásét, ed kell érni, hogy a jövedelem a teljesítményhez, és ne beosztáshoz, életkorhoz kötődjön. Az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok szekciójában elmondták, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar népgazdaságban elfoglalt kiemelkedő szerepéve! nem arányos Tizenkét megyei küldött a kongresszuson Üfläwälasztottälc múlik. A vitában érintették az érdekvédelmet, az eszmei- politikai nevelőmunkát, és a szabadidős tevékenységet. A lakóhelyi rétegszekció résztvevő* megállapították, hogy az általak képviselt aUspszervezetek speciális körülmények között, változó személyi fettételekkel, és általában gyenge anyagi; technikai bázissal rendelikez_ nek. Vezetőik nagyon fiatalok, ezért különös gondot kell fordítani képzésükre, kiválasztásukra. A vita önkritikus megállapítása volt, hogy a lakóhelyi KISZ-esek nem politizálnak aktívan. Nagy szükség van a hatékonyabb vitaköri formákra s arra, hogy a tanácsokkal, pórt- és tömegszervezetekkel való kapcsolatot élőbbé téve kapcsolódjanak be a helyi politika megismerésébe, alakításába. A KISZ Nógrád Megyei Bizottságának tagja lett: Juhász András első titkár, Mi- hályné Balázs Melinda gazdaságpolitikai titkár, Méhes András ideológiai titkár, Puszta Béla szervezőtitkár, Kovács Judit, a Nógrádker Vállalat tervcsoport-vezetője. Pólyák Annamária, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanulója. Novak Éva, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Szabó Annamária, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulója, Boldvai íjászló, a KISZ Salgótarján Városi Bizottságénak első titkára, Majdan István, a balassagyarmati Fémipari Vállalat munkása, Németh Zoltán, a Pásztói Béke Termelő- szövetkezet gépésze. Tun yogi Tmréné, a Bá tonvterenyei Délin Harisnvagvár anyaeátve- vőie. Kiss László, a Rombányi Építési Kerámiagvár üzem- rendésze. Zeke Ottó, a Nógrádi Szénbányák kánvási ak- naiizemének lakatosa. Mó- csánv Árnád. a Sz.éesénri Toolv Bútorgyár lakatosa. Ónál Gabriella, medrei úttörőelnök. Lakatos Mária, a saiffótariánj síküvegwár fő- művezeitőte. Pintér László, a NÓ*zrád Megvei Pedameus Továbhkéi17' Kabinet tanára. Doman Maróit, a társadalombiztosítási igazgatóság baeteket NÓGRÁD — 1986. április 28.» hétfő 3 lassagyarmati kirendeltségének dolgozója, dr. Molnár József, a Balassagyarmati Városi Bíróság bírója, Borsik Ferenc, a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság dolgozója. A 13 fős megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Kalocsai Attila, titkára Egyed Andrásné lett. A küldöttgyűlés, a KISZ Központi Bizottsága tagjainak delegálta Demeter Gábor, balassagyarmati pedagógust. A kongresszuson megyénket tizenkét küldött képviseli: Juhász András, Varga István, Boldvai László, Koós Mátyás. Petre István, Duda Edit. Szalay Edit, Ma- retta Magdolna, Kiss Krisztina, Hugvecz Erzsébet, Demeter Gábor, Doman Margit, Agócs Sándor, Mengyiné Kormos Marianna. Répás Tivadar, Papp Árpád, Bakos Tamás. Megválasztották a meevei KTSZ-bizotteág mellett működő réteofon ácsokat. Az főárban. énítőioarban és szolgáltatásban dolgozó fiatalok ré- teofnnácsának elnöke Lakatos Mária, a közéoiskolásnké Pintér László, a lakóterületieké Doman Marsit . az értel- miséeieiké őr. Molnár József, és az élelmisz»rgazdíiságban dolgozóké Borsik Ferenc lett. A beszámolót hallgatják. Tudósítottak: Kovács Erika, Tanka László. Fotók: Bábel László.
