Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

Megkérdeztük tizenegy K1SZ-en kívülitől: Ön miiyennek szeretné látni az ifjúsági mozgalmat? Lehet szidni vagy .dicsérni az ifjúságot. Egy valamit nem lehet: figyelmen kívül hagyni. Mostanság különösen sok szó esik róluk, hiszen öt esztendő számvetésére ké­szül az ifjúsági mozgalom. Sorrendben a XI. kongresszus következik. Alábbi összeállítá­sunk tizenegy KISZ-en kívüli — zömük egykori mozgalmista —, tizenegy külön­féle helyszínről, tizenegy foglalkozást rep­rezentálva arról szól: ők milyennek látják illetve szeretnék látni az. ifjúságot, s annak tömegszervezetét? Nem titkolt célunk, hogy a megújító mozgalmi útkereséshez, még a szubjektivitás kockázatával is néhány véleményt, tanácsot, hasznosítható ötletet közreadjunk! Kovács Györgyné szécsényi pedagógus — Örök gond: ki nevelje a gyereket? A család vagy a pedagógus? - Mindkettő! Ahe­lyett; hogv egymásra muto­gatnak, kinek-kieek lépnie, tennie kellene, amíg nem ké­ső. Bátran állíthatom, hogy itt az általános iskolában a gyerekek igen jó úttörőéletet leiemen Sodrás rétsági termelőszövetkezeti párttitkár — Mindig azt a KISZ-szer* vezetet tartottuk jónak, ame­lyik hasonlított az irányító pártszervezetre. Tehát, ha jól „lemásolták” a pártmunkáit, akkor jó volt a minősítés, ha nem, akkor... Én fiatalosnak, * korosztály sajátosságaihoz Diássy Géza karancslapujtői esperes-plébános — Legyen hűséges az if­júság a saját eszméihez! Jó, hogy megvan bennük a kér­dezés bátorsága, igényeik, céljaik vannak, de legyen meg bennük a megvalósítás bátorsága is! Attól féltem őket .sokszor, hogy forintokra élnek. Aztán elballagnak, s amikor egy-egy osztálytalál­kozóra összejönnek, sokról kiderül, nem is tagja a KISZ- nek. Hát, hogy van ez? .Hol kallódnak el? Gond van az át­menettel, s ez a KlSZ-alap- szervezetek felelősségét is fölveti: többet kellene járni­uk az úttörőkhöz, érzelmileg is jobban kötődniük a fia­talabb korosztályhoz. A nem­zedékek harmonikus kapcsola­ta, „együttműködése”— nélkül lehetetlen a sikeres munka. De rögvest hozzáteszem: eb­ben a kulcsszerep a családé. Itt készül föl a gyerek az életre, itt sajátítja el az alap­ismereteket, formálódik jel­leme. Ezzel kapcsolatos ja­vaslatom is: kerüljön köze­lebb a KISZ a családokhoz. Az úttörőknél bevált szokás, hogy egy őrsi foglalkozást valamelyik gyerek szülői há­zában tartanak, megünneplik névnapjaikat, hét végeken összejön a raj valamelyikük­nél. A KISZ-eseknél nem hal­lottam ilyenről. Nem csak a nagyoktól, a felnőttektől le­het tanulni, hanem az úttö­rőktől, a legkisebbektől isi igazodónak szeretném látni a KISZ-eseket! Ne adminisztrál­ják túl magukat, ne öltsenek túl hivatalos, komolykodó áb­rát, de hozzáteszem: ne is vegyék félvállról, „lezserül” az ifjúsági szervezetet! Min­den alapszervezet sajátos, egyedi. Erre figyelemmel kell lenni. Például a szövetkeze­tiek télen több szabad idővel rendelkeznék, ám tavasszal, most, amikor beindulnak a munkálatok, bizony kora reggeltől késő estig, még hét végeken is a földeken va­gyunk... Ha valaki ilyenkor kéri számon tőlük, hogy mi­ért nem tartattak meg a munkatervben szereplő tag­gyűlést...? Kulcskérdésnek tartom, miként törődnek a párttagok a helyi KISZ-szer* vezettek Nem gyámkodásra, hanem segítő, mindennapos odafigyelésre van szükségük. És a megújulási folyamatban is partnernek kell lenniük. Nem szólamokra, „ráolvasá­sokra” van szükségük, hanem együttgondolkodásra, együtt- cselekvésre. Voltaképpen ma­gunknak alakítjuk őket, a pártutánpótlás gerincét adják. váltják eszményeiket, ez a túl­zott pénzhajhászás nem tesz jót- Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a KiSZ segítsen abban nekik, hogy ne fog­lalkozásokat, hanem hivatá­sokat válasszanak. Miért fon­tos ez? Mert a hivatás nem csak azt jelenti, hogy én ma­gam boldogulják, a magam javait gyarapítsam, hanem a közösség iránti felelősséget is magában foglalja, a másokért való tenni akarást, a segít­ségnyújtást, a közösségi ösz- szetartozás erősítését. Föltét­lenül megemlíteném ennek kapcsán a béke ügyét, amely mindannyiunk boldogulásá­nak alapvető feltétele, enélkül nincs egyéni siker, fejlődés... E tudat erősítése .szintén lé­nyeges feladata az ifjúsági mozgalomnak, de mondhatom mindenkinek: pártállásra, vi­lágnézetre, nemre, korra va­ló tekintet nélkül. És még egy dolgot feltétlenül vegyen bele a cikkbe: nem kell fél­ni a fiataloknak az érzelme­iktől! Nem az ellógyulásra, a túlzott romantikára, a „ma- gyár kodásra” gondolok, ha­nem az egészséges emberi érzelmekre, ezek őszinte, nyílt kifejezésére. Huszti Lászlódé, a Centrum Áruház eladója — Még a divat változásá­ból is következtetni lehet a fiatalok gondolkodására: a korábbi farmerdömping he­lyett, most már fölveszik az öl­tönyöket, az elegánsabb, al­kalmakhoz jobban illő ruhá­kat is. Kifejezve ezzel az adott közösség iránti tiszteletet is, jobban odafigyelnek egymás­ra. .. Fontosnak tartom, hogy az ifjúsági mozgalom kerül­jön közelebb „az emberhez’’, annak mindennapi életéhez, gondjaihoz-bajaihoz, nyisson a magánélet felé! Azt hiszem, a felnőtt-társadalom nem tesz meg mindent a nevelé­sük érdekében, több türelem, emberibb hangnem kellene. Itt, a salgótarjáni áruház konfekciórészlegén sikerült elérnünk, hagy egy jó munka­helyi közösség jöjjön létre. Márpedig ezt a vásárlók min­dennap f ehér en-f ekeién le­mérhetikl Ha ebben másutt is partner lehetne a KISZ, akkor az emberek mindennapi közérzete érezhetően javulna! Sándor Gyula alsótoldi kőműves kisiparos — Nagyobb vállalkozószelle- met a KISZ-be! Szentül hiszem, hogy ez a mai generáció ké­pes megállni a helyét, tudnak dolgozni, tisztességgel, csak ép­pen az ötleteket, a kezdeménye­zéseket hiányolom. Szóval meg­csinálják, amit mondunk, de noszogatni kell okét. Annak ide­jén engemet a mester simán lekapott a munkapadról, ha ücsörögtem, trécseltem... Most, pedig csak udvariasan lehet szólni, hogy méltóztatna-e dol­gozni az „ifjúúr”? Komolyab­ban kellene venni, az élet min­den területén a fegyelmet, s eb­ben a KISZ-nek óriási szerepe van. Hiszen az ifjúsági mozga­lomban sajátítják el az alapo­kat. harmincéves korban már nehéz megnevelni az embert... En el tudnám képzelni, hogy a KISZ-esek valamiféle önálló kezdeményezéseket, gazdasági vállalásokat is tennének, példá­ul művelnék a parlagföldeket, kiskerteket, szakmájuknak meg­felelő munkákat vállalnának, 8 az ebből származó pénzt együtt használnák fel. Persze, tudom, nem ez a KISZ lényege, de a gondok enyhítésében ez is se­gítene. . • Balogh ISzsef rendőr hadnagy, ifjúságvédelmi előadó " " " ' ' S — Szeretném hangsúlyozni, aez ifjúság döntő többségével Gondos Jánosod hollókői nyugdíjas — Ne tűnjék fiam pa- naszkodásnak, de a mai fi­atalok nem bírnák ki, amit mi annak idején! Már há­romévesen libapásztarkod- tam, aztán szolgáló lettem egy úri családnál, s amikor befejeződött délben az iskola, késő estig elláttam a ház kö­rüli munkát Kluger Ödön kántortanítónál. Kilencen vol­tunk testvérek. Mégis sike­rült életem vágya: szülésznő lehettem. Én nem várok sem­mit a fiataloktól, csak amy- nyit, hogy mindegyik segítse a maga családját, a szüleit, a testvéreit. Hozzánk ide, a napközibe csak a legkisebbek, az óvodások, a kisiskolások járnak ed, a nagyobbaknak már nem jut rá idő... Har­mincegy éven át voltam szü­lésznő, itt a környéken ren­geteg gyereket én segítettem világra, ismerem. szeretem őket. Viszont úgy látom, serrnrff gomJuní; Srri ugyanak­kor intő jel, hogy a fiatal­kori bűnözés tendenciája év­ről évre növekvő... Jónak minősítem az iskolákkal, a KISZ-alapszervezetekkel való együttműködést. Szólnak, je­leznek. ha szükség van be­avatkozásra, ha oda kell fi- gvelnünk a családi, környe­zeti problémákra. Vannak, akik a növekvő bűnözésben a KISZ egvoldalú felelősségét hangsúlyozzák, ez téves! Nem lehet az ifjúsági mozgalom­tól számon kérni azt. ami kö­zös, társadalmi felelősség. Hoav ők m'ben segíthetné­nek? Elsősorban a megelőzés­ben számítunk rá luk: a sze- mélves példamutatás. a jó közösségi élet. az összetartás a vonzó program a bűnö­zésre haflamns fiatalt elté­ríti szándékától. Ellenkező esetben gondok halmaza ke­letkezik. s nem csak egy élet­űt siklik vakvágányra, ha­nem az adott közösség is ká­rát látja! hogy hálátlanok a szülőkkel, az idősebbekkel szemben. En­gem nagyon szigorúan nevel­tek, de annyira szerettem szüléimét, hogy mindenre ké­pes lettem volna értük bár­mikor. Hát, azt kérem én a KISZ-esektől, hogy abban se­gítsenek: szeretet legyen. Zichy László pszichológus — Olyannak, amely az if­júságért van: mint egészért és a benne lévő emberekért. Legyen embercentrikus és emberléptékű! Olyan, amely megérti a fiatalok problémá­it, még azokét is, akiknek magatartását nem fogadja el, gondolok itt az alkoholis­tákra, a deviáns személyekre. A fiatalok döntő többsége azonosul a politikai célok je­lentős részével, ugyanakkor látják a rosszul működő szer­vezeteket is. amelyekben sa­ját lelkesedésük, aktivitásuk zátonyra fut. Mert. részfel­adatokat kapnak, tudásuk alatt teljesítenek. A KISZ az a szervezet lehetne, amely a fiatalokban lévő aktivitástj önmegvalósítási igényt össze­foghatná, teret adna a krea­tivitásnak, ebben látom a leg­fontosabb lehetőségét. Ezen belül is <a gazdasági alkotó­munka érdemelne elsőbbséget, de ez ne az egyének befek­tetett munkaerején, hanem a termelőszervezetek haté­konyabb struktúráján alapul­jon. Ehhez az alapszervezetek­ben a vitaszellem erősítése, a megoldási alternatívák kö­zös mérlegelése, s az önállóság növelése szükségeltetik! Dr. Sille Annamária érsekvadkerti körzeti orvos — Rossz interjúalany le­szek: sajnos, kedvezőtlen ta­pasztalataim vannak. Egye­temi éveim alatt, úgy érez­tem, egyáltalán nem képvi­selte a KISZ az érdekeimet... Elburjánzott a protekció, nem a tudás, a tehetség szerint- értékeltek bennünket. Aztán jó eredménnyel megszereztem a diplomát, férjhez mentem, tíz hónapos kislányommal, fér. jemmel és 3800 forintos fi­zetéssel kezdtem a „nagybe­tűs életet”. Húszévi tanulás után... Véleményem szerint, az ifjúsági mozgalom úgy vál­hat vonzóbbá, ha jobban föl­vállalja a fiatalok valós gond­jait, érdekeit, segíti őket a helyes pályaválasztásban, az egyéni boldogulásban. Ezek közül is a családalapítás ne­hézségeit emelném ki, az el­ső otthonhoz jutást, a lakás­építést, ami' társadalmi se­Pénzes Szerénke balassagyarmati pincér I ; , í. gítség nélkül nem megy. Mi­ért ne kaphatna a KISZ na­gyobb beleszólást a lakások odaítélésében? Úgy gondolom, nem a szórakozás, a szabad­idő-eltöltés, az ezzel kapcso­latos programok, hanem a jobb érdekképviselet teheti vonzóbbá a mozgalmat. rűbb hely a Tünde presszó a fiatalok körében. Mert hova is mehetnének? Nem tudok róla, hogy lenne Balassagyar­maton olyan hely, ahová szinte a nap bármelyik sza­kában, bárki — függetlenül attól mennyi pénz van a zsebében — beülhet, olvas­gathat, lemezeket hallgathat, tévézhet, beszélgethet... Így aztán marad a szabad idő ki­töltésére a főtéri ,.majom- sziget”, s a presszózás. Töb­bet kell tennie a KISZ-nek azért, hogy befogadja a fia­talokat. Mi nem zárkózunk el a közös programok szer­vezésétől sem. Mire gondo­lok konkrétan? Például egy- egy műsoros rendezvényre, a helyi amatőrök bemutatko­zására, előadói estekre, amelyekhez mi adnánk a he­lyiséget, biztosítanánk a fel­Bála Emil, a salgótarjáni öblösüveggyár autószerelő-mestere — Azt kérdi, mit tennék, ha most megválasztanának a gyá­ri KISZ-bizottság titkárának? Ez lehetetlen, 44 éves vagyok. De a helyi alapszervezettel min­dennapos a kapcsolatom, jól is­merem őket. Az első gondom, miért kell mindig rohanni? Meg­kezdődik a taggyűlés, s már mindenki az óráját nézi... Ne le­gyen KISZ-tag, aki nem érea felelősséget, hivatást, elkötele­zettséget az ifjúsági mozgalom iránt! Tulajdonképpen ugyan­is az a maroknyi csapat dolgo­zik, az „aktív magra” lehet szá­mítani, a többiek csak azt né­zik, mi hasznom lehet az egész­ből?! Én a gyáron belül réte­genként hoznám létre az alap­szervezeteket. külön a műszaki, értelmiségieknek, a szakmunká­soknak, az alkalmazottaknak, a pályakezdőknek... ugyanis, ne­kik meglehetősen sajátosak a gondjaik, így sokszor nincs kö­zös nevezőjük, s persze, hogy unalmas lesz a többiek számá­ra a gyűlés. Es még egy dol­got a programba vennék: a szakmai, műhelyjellegű beszél­getéseket, egy-egy új gépről, berendezésről, egyéb kérdések­ről. A közös érdeklődés a kö­zösséggé kovácsolódás nagy le­hetősége. — Nem a fiatalok, tinéd­zserek jelentik az igazi fize­tőképes keresletet nálunk! Mégis, közülük járnak ide a legtöbben, ők adják a törzs- közönséget. nem túlzók, ha azt mondom, a legnép&ze­té tel eket. Nem tudok arról, hogy ilven igénnyel bárki is megkeresett volna bennünket. Hogv miért nem vagyok KISZ-tag? Engem sem kér­deztek még.. NÓGRÁD - 1986. á A beszélgetéseket készítette: Tanka László Fotó: Bábel László ilis 26., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom