Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

Szívélyes magyarok VfNáminSerjú Cucui Harumival A tankötelezettség gondjai r Hösrétkor — hírben szá­moltunk be az eseményről — kilenctagú japán csoport lá­togatott Balassagyarmatra. Tokió legnagyobb magánegye­temének, a Seibu egyetemnek hallgatói, akik magyar nép­művészettel foglalkoznak. Ve­zetőjüktől, Cucui Harumitól kértünk rövid interjút. — Mivel indokolja a ma- pyar népművészet iránti ér­deklődésüket? — J apánban mindenféle •olklór iránt igen nagy az érdeklődés, ennek pedig az az oka. hogy az európai orszá­gokban nincsen hasadék a múlt és jelen művészete kö­zött. Japánban a hagyomá­nyos művészet hirtelen ért Jtoget, átmenet nélkül, < — Mennyire más, illetve hasonló a japán és a magyar népművészet, az ön megíté­lése szerint? — Roppant érdekes, hegy igen közel áll egymáshoz a kettő. Konkrét példákkal most hirtelenjében ezt nem tud­nám alátámasztani, de hadd mondjam el, ha egy japán ember európai klasszikus ze­nét hallgat, szinte teljesen idegennek érzi azt magától, ha ez a klasszikus zene ma­gyar, sokkal könnyebben tud vele azonosulni. — Csak a zenében. vagy más területen is vannak ha­sonlóságok országaink között? — Nem, nem csak a zené­ben. Nyelvünkben is vannak azonos elemek. akármilyen nak, kapcsolatot létesítenek magyar és külföldi testvér­szervezetekkel. Elképzeléseik közt szerepel, hogy a házat megyei eszperantóközponttá teszik. A későbbiekben sze­retnének nemzetközi kiállítá­sokat is szervezni, az eszpe- rantisták tevékenységéről, más országok életéről, hagyo­mányairól. A klubnak nincs kötött létszáma; általában 15- en, de néha 30-an is elláto­gatnak a foglalkozásokra. A játszóház tulajdonképpen meghatározhatatlan tevékeny­séget folytat. Szinte mindenre lehetőségük adódik a gyere­keknek, amihez kedvük van, a gyöngyfűzéstől a bábkészí­tésen át a papírmunkákig, szinte mindenféle kézimunka megtalálható a játszóház prog­ramjában. Ettől a sokféleség­től azt várják, hogy egy-egy tevékenységi formából önálló szakkör növi ki magát. Való­birodalmi tárni. A felvett an^ag lát­tán a náci vezetők megér­tették, hogy a propaganda ez esetben nem az általuk kívánt hatást érné el, éppen ellenkezőleg. Goebbels a kép- és ' hangdokumentumo* kát „titkos birodalmi ügy- gyé” nyilváníttatta, és egy kópia kivételével a filmet megsemmisíttette. Ennek az egy kópiának a nyomára bukkant külföldön a nyugat­német Chronos-Film. A hallgatás évtizedei után nyil­vánosságra kerültek a „titkos birodalmi ügyek”. A film mozgalmas náci" felvonulással kezdődik, és a lerombolt Németország vi­gasztalan képeivel fejeződik be. A középpontban azonban képtelennek is tűnik. 1 — Kérdezhetem első be­nyomásaikról is? Hogyan látták hazánkat a vendég sze­mével? — Első benyomások?... Kedvesek, mosolygósak, ba­rátságos emberek a magya­rok. Bárhová váratlanul top­pantunk be, mindig szívesen fogadtak, s ami nem mellé­kes, úgy láttuk, a falvak, vá­rosok mindenütt nagyon tisz­ták. De a legfontosabb, ami­vel itt találkoztunk, az em­beri közvetlenség. ■ — Balassagyarmatról hová vezet útjuk? — Innen már hazaindulunk. Tulajdonképpen magyarorszá­gi túránk utolsó állomása volt Balassagyarmait. (h—r) színűlég már a közeljövőben önálló agyagozószakkör kez­di meg munkáját.' A textilesek makramézás­sal kezdték programjukat, s alkotásaikból néhány már a ház termeit díszíti. Terveznek még batikolást, szövést, hím­zést is. Az intézmény meg­valósítás előtt álló elképzelé­se; havonta más és más szak­kör bemutatkozása az előtér­ben kiállításon. Így jobban megismernék egymás tevé­kenységét. A szombati foglalkozások érdekes tapasztalata, hogy alig lehet szétválasztani a kü­lönböző szakkörök gyerekeit Ha elfáradtak saját kis „kuc­kójukban”, átsétálnak a töb­biekhez. Előfordul, hogy az eszperantisták hímeznek. a játszóházasok eszperantóul ta­nulnak. Tehát mindenképpen jól. nem az utcákon, tereken töltik szabad idejüket ügyek e per hiteles felvételei áll­nak. Főszereplője Roland Freisler, a hírhedt népbíró­ság elnöke. A vádlottak — a Gestapótól megkínozva és a kirakatper számára előké­szítve ki voltak téve Freisler dühkitöréseinek. Ö megköve­telte, hogy megalázva, nad­rágtartó. és nyakkendő nél­kül álljanak elébe. Ám ezek a férfiak, szemben a biztos és borzalmas halállal, meg­tartottak emberi méltóságu­kat. A 90 perces fekete-fehér dokumentúmfilmet Jochen Bauer rendezte, A Titkos bi­rodalmi ügyeket a televízió április 4-én 21 óra 25 perces kezdettel sugározza a 2-es programban. (e. m.) Egyéves a tagcsoport A balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola MSZBT-tagcsoportja egy év­vel ezelőtt kapta meg alapí­tó oklevelét. A tagság a napokban tar­totta meg éves értékelő ösz- sze jövet elét, amelyen megvi' tatták az idei terveket is. Az elmúlt egy év alatt kiállítást szerveztek a szovjet kotta-, könyv- és hanglemezkiadás­ról, valamint népművészet­ről. A zeneiskola tanárai szovjet szerzők zenéiből hangversenyeztek, s előadás­ra hívták meg dr. Siposné Szenderi Ágnest, a debre­ceni konzervatórium igaz­gatóhelyettesét, aki a szov­jet—magyar zenepedagógiai kapcsolatokról, a szovjet ze­neoktatás módszereiről be­szélt. A Bajcsy-Zsilinszky Úti Általános Iskolával kö­zösen hangversenyt rendez­tek Balassagyarmat felsza­badulásának 41. évfordulója alkalmából. Ami a terveket illeti: eb­ben az évben folytatják a szovjet szerzők műveit bemu­tató koncerteket, ugyanak­kor rendszeres látogatói kí­vánnak lenni a Szovjet Tech­nika és Tudomány Házá­ban zajló hangversenyek­nek. A győzelem napja al­kalmából Éneklő ifjúság címmel városi hangversenyt terveznek, a város összes if­júsági énekkara és egy cseh­szlovák vendégkórus fellé­pésével. A koncertre a városi KlSZ-bizcxttság nívódíiat ajánlott fel. Az év második felében Szovjet tájak címmel vándorkiállítás indul útra a zeneiskolából, a városi és von­záskörzeti tagcsoportokhoz. Nosztalgiavonat Szerda reggel, a peron­ügyeletes csengőjelzésére ki­gördült a Déli pályaudvarról a gőzimozdony-vontatta sze­relvény, amelyet a MÁV ab­ból az alkalomból ’indított, hogy 125 esztendővel ezelőtt indult meg a forgalom a Buda—Kanizsa közötti vas­útvonalon. A jubileumi vo­naton korhű egyenruhába öltözött vasutasok teljesítet­tek szolgálatot, s a jellegze­tes MÁV-szignál helyett ezen a napon „Megy a gőzös Kanizsára” dallama csendült fel a pályaudvaron. A jubileumi szerelvény indítása előtt kis ünnepséget tartottak a Déli pályaudvar csarnokában. A nosztalgiavonat uta­sai Székesfehérvár, Siófok, Balatonföldvár, Balaton­fenyves, Balatonszentgyörgy érintésével jutottak el Nagy­kanizsára. Valamennyi részt­vevő emléklapot kapott, s lehetőségük volt arra is, hogy kívül-belül megismer­kedhessenek a szerelvényt húzó 125 esztendős gőzmoz­dony matuzsálemmel, ame­lyet erre az alkalomra állí­tottak helyre a Landler Jenő járműjavító üzemben. O rszágszerte romlanak a tankötelezettség telje­sítésének mutatói, egyértel­műen ez olvasható ki az ál­talános iskolai statisztikákból. Az utóbbi öt év adatai sze­rint a tanköteles időszakban, azaz 16 éves korig a tanu­lóknak csak 92,3—92,8 szá­zaléka végzi el az általános iskolát. Valamelyest derűsebb a kép, ha idő számítjuk azo­kat is, akik gyógypedagógiai intézményben, illetve dolgozók általános iskolájában fejezik be tanulmányaikat, de így is alig-alig jutunk túl a 95 szá­zalékon. A hiányzó csaknem öt százalék évente több mint 11 ezer fiatalt jelent, akik végbizonyítvány nélkül léptek ki az általános iskola kapu­ján. Kitelnék belőlük egy ki­sebb város lakossága. Mi lehet a magyarázata a visszaesésnek, hiszen a hetve­nes években jobban álltunk ennél. Miért nem jut hozzá ennyi ifjú ember a' harmoni­kus társadalmi beilleszkedés­hez nélkülözhetetlen alapmű­veltséghez? A válasz nem a pedagógiai és a tanügyi irá­nyítás belügye. Közös fel­adatunk ez. mert az iskola a jelenleg rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel, föl­szereltséggel és személyi állo­mánnyal eliutott teljesítőké­pessége határáig. Ha a tankötelezettség el­mulasztásának okait keres­sük. hamarosan kitetszik, hogv mélyre nyúlnak a gyö­kerek. vagvis társadalmi nrob- lémá'k reilenek az iskolázási fegveiorri lazulása mögött. Az a lauf okú iskolából idő előtt kimaradók zöme ugvanis olvan családok gyermeke, amelyek huzamosan a társadalom pe­rifériáján élnek, ennélfogva a társadalmi munkamegosztás­ban is ropnant alacsony fokon áTinák. Divatos szociológiai kifejezéssel élve: halmozottan, azaz szociálisan és kutturáfisan is hátrányos helyzetűek. Nem titok, how ielentős részük cigány származású. E réteg gyermekeinek isko­láztatása nagymértékben attól függ, hogy a zilált családok gondozását — a helyi erők összefogásával, a társadalmi szervekkel együttműködve — a tanácsok miként tudják megoldani. A nehéz helyzetű családok gyerekeinek gondo­zásához szükséges anyagi és személyi fettételek nem ja­vultak, sőt több helyütt rom­lottak az utóbbi esztendőkben. Olyasmire gondolunk, hogy esetenként éppen azon a te­lepülésen nincsen óvoda, il­letve ott akadozik az óvodáz­tatás, , ahol a legtöbb rászo­ruló gyerek él. Természetesen az iskolák - nak is vannak gyenge pont­jaik a tankötelezettség érvé­nyesítésében. Itt van mind­járt a hatévesek beiskolázá­sa. s az adatokból kirajzolódó helyzetkép enyhén szólva nyugtalanító, mivel évente 10—12 ezer között mozog azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak be az általános iskolába. Leggyak­rabban a következő okok mi­att: iskolaéretlennek nyilvá­nítanak 8—9 ezer gyereket, mintegy másfél ezren csak gyógypedagógiai intézmény­ben tanulhatnak, s közel há­romezren sajátos egyéni okok miatt óvodában maradnak még egy évig, körülbelül két­százan képezhetetlenek, és évenként négyszáz—ötszáz gyerek tartózkodási helyéről egyszerűen nem tudnak sem az iskolák, sem a tanácsok. Lém, a lemorzsolódás előbb megkezdődik, mint az isko­lába járás! Legtöbben vannak az isko­laéretlenek, aminek egyik oka a tanköteles idő merev meg­állapítása. Az új oktatási törvény életbe lépése számot­tevő javulást ígér e tekintet­ben. Az ötvenedik paragrafus azt mondja ki, hogy a gyerek általában attól a naptári év­től tanköteles, amelyben a hato­dik életévét — külön jog­szabályban meghatározott idő­pontig — betölti, de hozzá­fűzi. hogy a tankötelezettség kezdetének időpontját a gye­rek fejlettsége alapján kell megállapítani. Persze, ha bekerül a gye­rek az iskolába, ebből még nem következik, hogy el is végzi azt. Közbejöhet beteg­ség, vagy családi gond, rend- . kívüli eset, vagy egyszerűen a család és a gyerek hanyag­sága játszik szerepet. Az általános iskolából önkénye­sen kimaradó vagy a túlko­rosság miatt fölmentett ta­nulók száma évről évre nö­vekszik. (A tanéwesztés kö­vetkeztében az általános is­kolásoknak kilenc százaléka túlkoros!) Tanulmányi elégte­lenség miatt aggasztóan sok tanulót kell évismétlésre uta­sítani, és magas a rengeteg mulasztás miatt osztályozha­tja tlanok száma is: a kettő együtt évente negyvenezer fölött jár. A fölvillantott nehézségek­ből is látszik, hogy az álta­lános iskolának még igen so­kat kell tennie azért, hogy közoktatási funkcióját ered­ményesen szolgálhassa. Min­denekelőtt a kezdő szakasz, ezen belül is az első osztályo­sok iskoláztatási körülményei­nek alapos javítására, a gyen­gék felzárkóztatására kell nagy figyelmet fordítani. A türelmes pedagógiai munka persze csak akkor lesz igazán sikeres, ha találkozik a tanu­lóifjúság aktivitásával, céltu­datos erőfeszítésével, és tá­maszkodhat a szülők együtt­működésére, a társadalom megértésére is. K özhely, hogy olyan iesa a jövő, amilyenné a fel­nőttek keze nyomán formá­lódik az ifjúságunk. Társa­dalmi-technikai előrehaladá­sunknak fontos feltétele a felnövekvő nemzedék szilárd alapműveltsége, amelynek megszerzéséhez a tankötele­zettség teljesítése az első lép­csőfok. P. K. I. Szellemileg és fizikailag is megmozgatni Nyitott programok az IMH-ban r A művelődési házak sokfé­leképpen, sokféle program­inál igyekeznek a fiatalokat tés a gyerekeket „megfogni”. A hét végi délutánokon di- lákdiszkókat, diákbálokat ren- •áeznek, alkalmi bemutatókat, «alkalmi játszóházat A salgó- «arjáni Ifjúsági Művelődési Ház ennél többre vállalko­zott. Immáron hét hónapja várja a legkisebbeket az esz­perantóklub és a játszó- ház minden szombaton dél­előtt. a textilszakkör pedig jfebruár óta kínálja — ugyan­csak szombatonként — prog­ramjait. Céljuk a nyitott progra- (■rtokkal az, hogy szellemileg 4és fizikailag is megmozgas­sák a gyerekeket. Az eszpe­rantóklubot Soós Károly, a t>aglyasaljai nevelőotthon ne­velője vezeti. A rendszeres foglalkozásokon a gyerekek i,bangos leveleket” fogalmaz­Kamera közel ben Titkos ' Közel fél évszázada már a toásodik világháború kitöré­sének. és még ma is sorra- rendre keletkeznek olyan művészi alkotások, amelyek azoknak az éveknek szörnyű­ségeivel foglalkoznak. Most televíziónk jelentkezik egv .alkotással, amely eddig még jj*el nem tárt anyagok alapján "tudósít a közelmúlt történel­mének egy hátborzongató •seményéről. Hitler 1944 augusztusában utasítást adott, hogy rejtett kamerával vegyék filmre jú­lius 20-a — az ellene megkí­sérelt merénylet — vád- lottainak perét. Az Árulók a népbíróság előtt című filmet propagandacélzattal akarták a nyilvánosság elé 2. műsor: 21.30: Sok szerencsét. KOSSUTH RADIO: *.2©: Értelmiségiek falun *.30: N«agy mesterek — világhírű előadóművészek 9.21: Népi muzsika 9.44: Nefelejcs M.05: Diákfélóra 10.35: Tündérkert 10.50: Operaegyüttesek 11.39: Isten egyetlen igazi pénze. IX/3. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Zempléni Kornél zongorázik 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót: Üj városunk, Edelény 14.IO: A magyar széppróza századai 95.00: Lapozgató 95.30: Beethoven: f-moíl vonósnégyes. Op. 95. M.05: Révkalauz 17.00: A Rádiószínház bemutatója. A nagy szerep 17.35: Ormándy Jenő vezényel 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Ünnepi köszöntő 19.30: . . . megszületni újra új világra 20.48: Fischer Annie két zongoraversenyt játszik 21.40: Elektronika és társadalom. II. rész 22.20: Nóták Kézben: 22 15? Biotechnológia és n rlrntatác 23.00: A Nóták folytatása 23.30: Robert Merrill op er a fel v ételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkos muzsika 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósindulók 12.25: Ütikalauz üdülőknek 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám. Ruth Brown 14.00: Lelátó. Magazinműsor 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Sanzonpódium 17.08: Üj dzsesszfelvételeinkből 17.30: segíthetünk? 18.20: Slágerlista 18.50: Sport. Közvetítés a férfi- kosárlabda BEK-döntőről 19.05: Operettkedvelőknek 19.55: sport 20.00; Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy-színpada 21.35: Népdalok 22.00: Maholnap. Ifjúságpolitikai folyóirat 23.20: Fényes Szabolcs szerzeményeiből •.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké- oeslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Beszélgetés Miskolc díszpolgárával. — Le­ni nvárosi életképek. — Szószó­lóban. Gyarmati Béla jegyzete.) 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Épüljön fel a béke! 9.30: Egy kis társasjáték 11.20: Képújság 15.15: Hírek 15.20: Történelem felülnézetben... TTI/2. rész 16.15: Tízen Túliak Társasága 16.35: Képújság 17.00: Reklám 17.05: Húsz a csúcson 17.35: Reklám 17.50: Üj Reflektor magazin 18.50: Reklám 18.55: Té vétóm a 19.00: Esti mese 19.10: Ünnepi köezöntő 19.30: Tv-hír,adó 20.00: A nagymama 21.£5: Panoráma 22.20: Tv-híradó 3. 22.30. Himnusz 2. MŰSOR: 17.15: Játsszunk bábszínházát! XIT'í/1. rész. Teremtsünk életet! (ism.) 17.45: Képújság 17.50: Férfikosárlabda BEK-döntő. Cibona Zagreb—Zalgiris Kaunas mérkőzés 19.40: Ének a hazámról 20.00: R. Strauss: József-legen da 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Sok szerencsét! IVfi. rész 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája 20.30: A bűnös Vaclav 21.45: Bozena Votavova a szocialista munka hőse 22.15: Autósok, motorosok magazinja 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Cibona Zágráb—Zalgicia Kaunas kosárlabda BEK-döntő 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.’: Fél 4-től: Magyarország felszabadí­tása. Háromnegyed 6 és 8-tól: Ágyúgolyó futam. Színes, szink­ronizált am erikád film vígjáték. — József Attila: 6-tól: Nagy áb­ránd. Francia film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 3-tól: Bu­dapesti tavasz. Magyar film. 6- toU Elfújta a saéd I— II. Színes USA -szu perfibn. — Madách Ka­mara: Káosz I—II. (14). Színes olasz film. — Pásztói Mátra: Szerelem első vérig (14). Színes magyar film. — Szecsényi Rá­kóczi: Farkasverem I—II. (14). Színes szovjet bűnügyi film — Rétság: Megszállottak. Magya" film. — Kisterenyei Petőfi: tiszteletbeli konzul (14). Szi> angol kaland film. — Nagyi­Balekok. Színes, szinkron! francia filmvígiáték. — Job;» - gyi: Vaskos tréfa (14). Színes, azunkronizádít olasz filmvigjAMk. 4 NÓGRÁD — 1936. április 3., csütörtök 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom