Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

r Á Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kor­mány és a szakszervezetek képviselői csütörtökön a Parla­mentben megbeszélést tartottak. A tanácskozáson áttekin­tették a szakszervezetek XXV. kongresszusán született azon javaslatokat, amelyek meg­valósítása állami intézkedést igényel. A kormány képviselői vállalták, hogy programba veszik az ajánlások megvizs­gálását és az' érdekegyeztető munka keretében — a VII. ötéves terv megvalósítása so­rán — megteszik a szükséges és lehetséges intézkedéseket. A kormány képviselői nyo­matékkai szóltak árról, hogy 1986 első negyedében a gaz­daságban még a tavalyi ked­vezőtlen tendenciák voltak túlsúlyban. Az ipari termelés alig, a bérkifizetések ezzel szemben továbbra is a terve­zettet meghaladó mértékben emelkedtek. A konvertibilis elszámolású kivitel a tavalyi szinten maradt, a behozatal ezt meghaladóan nőtt, ezért a külkereskedelmi áruforga­lomban hiány keletkezett. A helyzet ilyen alakulása nincs összhangban az ez évre meg­határozott gazdaságpolitikai követelményekkel és veszé­lyezteti a tervben kitűzött cé­lok elérését. Ezért — a tervben elő­irányzott és végrehajtandó intézkedések mellett — további, a gazdasági folya­matokat kedvező irányba befolyásoló lépések váltak szükségessé. Ezek egyik csoportja az egyensúlyi követelményekkel összhangban az exporttelje­sítmények, ezen belül a kon­vertibilis elszámolású kivitel növelését szolgáló termelés (okozását, illetve az ésszerűen megvalósítható importmeg- takarítást ösztönzi Igen nagy fontossága van annak, hogy a gazdálkodó szervezetek — kü­lönösen a gépiparban, a köny- nyűiparban és az élelmiszer-, iparban — jobban elégítsék ki a külpiaci keresletet, az eddiginél gyorsabb ütemben tárják fel a termelés növelé­sének tartalékait. Az intézkedések másik cso­portja a gazdálkodási felelős­ség növelését, a vásárlóerő szigorú szabályozását, az ál­lami költségvetés helyzetének javítását szolgálja. Ennek ke­retében a kormányzat kiemel­ten foglalkozik a gazdaságta­lan ágazatok, illetve vállala­tok problémáival. A kedve­zőtlen jelenségek ismétlődé­sének elkerülésére olyan in­tézkedések is szükségessé vál­tak, amelyek az elmúlt évinél szigorúbban érvényesítik a teljesítmények és a keresetek összhangjának követelményé*,, azt, hogy a keresetek növelé­sének fedezete mindenütt a megtermelt jövedelem legyen. A tervezett intézkedések végrehajtásában igen nagy szerepük van a gazdálkodó egységek vezetőinek, ezért közvetlen érdekeltségi, fele­lősségi rendszerükben is vál­toztatásra volt szükség. A szakszervezetek képvise­lői támogatásukról biztosítot­ták a kormánynak azt a tö­rekvését, hogy a nehézségeket elsősofban a népgazdasági for­rásképződés gyorsításával, a kívánatos irányú szerkezeti változások elősegítésével old­ja meg. Helyeslik és támogat­ják azokat a lépéseket is, ame­lyek a teljesítmények és a ke­resetek közötti összhang biz­tosítását, a vásárlóerő-kiáram­lás szabályozását célozzák. Ki­fejtették: a szakszervezetek a jelenlegi körülmények között is fontosnak tartják, hogy a lehetőségekkel összhang­ban intézkedések szülesse­nek néhány, a társadalom egyes különösen rászoruló rétegeinek szociális hely­zetét és közérzetét befo­lyásoló kérdésben. A kormány- és a SZOT képviselői egyetértettek ab­ban, hogy a megtett intézke­dések akkor vezetnek ered­ményre, ha azok a vállalati kollektívák részéről aktív tá­mogatásra találnak. A SZOT képviselői kijelentették: a kormány, a gazdasági vezetők számíthatnak rá, hogy a szakszervezetek és tisztségvi­selőik minden munkahelyen támogatják a hatékony terme­lés bővítésére irányuló kezde­ményezéseket, fellépnek a teljesítménykövetelmények fellazítása ellen, mert ez fe­lel meg valamennyi dolgozó, a társadalom érdekeinek. Ugyanakkor ismételten meg­erősítették: a szakszervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy előrelépés történjen a főmunkaidőben végzett mun­ka rangjának növelésében, igényelték, hogy a kormány gyorsítsa meg az ehhez szük­séges bérezési formák és munkaszervezési feltételek megteremtését, valamint a munkafegyelem megszilárdí­tását szolgáló intézkedések kidolgozását és bevezetését. A tanácskozás résztvevői abból kiindulva, hogy a vál­lalatok a helyi szakszerveze­tek részvételével jelenleg ké­szítik saját középtávú tervei­ket, fontosnak tartották hang­súlyozni, hogy a tervek ki­dolgozásába és megvitatásá­ba be kell vonni a vállalati kollektívákat annak érdeké­ben, hogy a terv minél meg­alapozottabb legyen, a dolgo­zók azt sajátjuknak érezzék és mindent megtegyenek si­keres megvalósítása érdeké­ben. A megbeszélés résztvevői megelégedéssel szóltak azok­nak a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek a munkájáról, amelyek eredményesen gaz­dálkodnak. Kifejezték elis­merésüket e kollektíváknak, szocialista brigádoknak, mind­azoknak, akik a szocialista munka verseny-mozgalom élenjáróiként a napokban vehetik át a pánt, a kormány* és a szakszervezetek magas kitüntetéseit. fr A Magyar Hírlap és a Nép­szava szombaton közű Faluvé­gi Fajosnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének és Nagy Sándornak, a SZOT tit­kárának a tanácskozásról szóló nyilatkozatát. ■át» , ÍMTT) Újabb 515 településre dolgoznak ki területrendezési tervet A kormány öt évvel ezelőtt határozott a települések új te­rületrendezési tervednek kidolgozásáról és a régiek korsze­rűsítéséről. E munkák időarányos teljesítéséről adott számot a Miniszfcertanácsnak az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter. A jelentés megállapítja, hogy elkészült az ország 124 vá­rosénak és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendel­kező 68 településének a rendezési terve vagy rendezési programja, amely megfelel a követelményeknek. Ezek már alkalmasaik arra, hogy a tanácsok körültekintőbb, tervsze­rűbb településfejlesztést folytassanak és építésügyi hatósá­gaik a közérdeket jól képviselő döntéseket hozzanak. A vá­rosokon és az üdülőhelyeken túl 1827 egyéb településre is kidolgoztak már valamilyen, bár egymástól nagyon eltérő színvonalú, rendezési tervet, programot. Időközben a me­gyei tanácsok elkészítették a hosszú távú megyei település- fejlesztési koncepciókat és ezzel összhangban 1990-ig to­vábbi 515 község rendezési tervének kidolgozását tartják szükségesnek. így a tervidőszak végére 2534 településnek lesz rendezési terve. A további települések, aprófalvak, ame­lyeknek fejlesztése egyszerűbb eszközökkel, az országos épí­tésügyi szabályzat és a helyi építési előírások alapján is megoldható. így a jelenlegi tervidőszak végére teljeskörűvé válik az ország településhálózatának területrendezési terv- állománya, tehát mindenütt megteremtik a közérdeknek és az egyénnek egyaránt jobban megfelelő településfejlesztés irányításának feltételeit. Kedvező tapasztalat, hogy az újabb területrendezési ter­vek készítésekor és a régebbiek korszerűsítésekor jobban igazodtak az adott térség társadalmi és gazdasági lehető­ségeihez, változásaihoz, a megyei és országos fejlesztési el­képzelésekhez. így sok helyen lehetőség nyílt az indokolat­lan építési tilalmak feloldására, a családiház-epítők telek­ellátásának javítására. Az utóbbi években felerősödött az a gyakorlat, hogy a tanácsok a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek közreműködésével társadalmi vitá­kon, nyilvános tervbemutatókon kémek véleményt a lakos­ságtól a készülő rendezési tervekről. A rendelkezésre álló tervállománynak mintegy 40 százaléka öt évnél régebben készült, s az azóta megváltozott gazdasági és egyéb körül­mények korszerűsítésüket sürgetik, ami ugyancsak nem nél­külözheti az érintett lakosság körzeműködését, a település- fejlesztési társadalmi viták általánossá tételét. A jelentés alapján a kormány szorgalmazza a korábbi te­rületrendezési tervek folyamatos felülvizsgálatát, korsze­rűsítését, újak kidolgozását. Ezért fontosnak tartja, hogy a megyei, valamint a városi és községi tanácsok éves terveik összeállításánál gondoskodjanak az e munkáikhoz szükséges pénzügyi fedezetről is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a kiadások bőven megtérülnek, mert a gondosan ki­dolgozott területrendezési tervek alapján az adott község "•agy településcsoport fejlesztési erőforrásait összehangol- tttbban, felesleges kiadás és pazarlás nélkül lehet haszno- — ‘ (MTI) Losonczi Pál hazaérkezett Nigériából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön ha­zaérkezett Nigériából, ahol Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnö­kének- meghívására tett hiva­talos baráti látogatást. Az Elnöki Tanács elnöké­nek kíséretében volt Nagy Gábor külügyminiszter-hélyet­tes, Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes, Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese és Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnö­kének első helyettese. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Trautrnann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. Várkonyi Péter külügyminiszter, Medve László egészségügyi minisz­ter. valamint politikai éle­tünk több más vezető szemé- lysége. (MTI) Magyar—nigériai közös közlemény Közös közlemény Losonczi kis- és középméretű üzemekre Pálnak, a Magyar Népköztár- is. saság Elnöki Tanácsa elnöké- Megegyeztek, hogy kölcsö- nek a Nigériai Szövetségi nősen előnyös feltételek alap- Köztársaságban tett hivatalos ján Magyarország a jövőben látogatásáról: is részt vesz az új főváros építésében, nigériai szakem- Losonczi Pál, a Magyar berek képzésében, Magyaror- Népköztársaság Elnöki Taná- szág a jövőben is küld szak­osának elnöke Ibrahim Bada- értőket. Nagy jelentőséget tu- mosi Babangida vezérőrnagy,- lajdonítottak a magyar szak­nak, a Nigériai Szövetségi tudás és technológia átadásá- Köztársaság elnökének, a fegy- nak és a Nigériában működő veres erők főparancsnokának vegyes vállalataik fejlesztésé- meghívására 1986. április 20 nek. —24. között hivatalos baráti Méltatták a kulturális és látogatást tett Nigériában. oktatási kapcsolatok terén ed­A látogatás során Losonczi Pál koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékmű­vén, felkereste Szövetségi Köztársaság kije­lölt új fővárosát, Abudzsát, látogatást tett a Temperance mezőgazdasági farmon. Ismer­kedett a nigériai társadalmi, gazdasági fejlődés eredménye­ivel és az ország gazdag kul­turális örökségével, megláto­gatta a nemzeti múzeumot, a nemzeti színházat és a fekete- afrikai művészeti és kulturá­lis központot. A barátság és a kölcsönös dig elért eredményeket és alá­húzták, az együttműködés gazdagítására e téren is ked- vezőek a lehetőségek. Sajtótájékoztató az NSZK nagykövetségén Ernst-Friedrich Jung, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete csü­törtököm sajtótájékoztatót tartott a követség konzuli osztályának új épületében. Elmondta: az NSZK-ba utazni szándékozó magyar állampolgárok május 5-tőLa XII. kerületi, Nógrádi utca 8. szám alatti, új konzuli épületben kérhetnek vizű- rriot. Az új elhelyezéssel ja­vultak az engedélyek kiadá­sának feltételei. Gyorsítja és kényelmesebbé teszi az ügy­intézést az is, hogy a beuta­zási engedélyt már fél évvel a tervezett visszautazás előtt kérelmezhetik az NSZK-ba utazni szándékozó turisták. A tartózkodási idő maximá­lisan három hónap lehet, s ha a kérelmező nem ismeri utazása pontos idejét, várha­tó időpontot is megjelölhet. A nagykövetség felkészült arra, hogy június—júliusban várhatóan az idén is növek­szik az utasforgalom. Ezért a tájékoztatón felhívták a fi­gyelmet: az NSZK-vízumot az ország több heivén utazá­si irodákon keresztül is meg­kaphatják az állampolgárok. Az elnökök méltatták a két ország közötti egyezmények jelentőségét és kifejezték re­ményüket, hogy azok ösztö­nözni fogják a gazdasági együttműködés bővítését és erősítését. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a tárgya­lások eredményeként aláírás­ra került a műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­mény 1986—88. évre szóló munfcaiterve. _, , , Az elnökök megállapították, Ä JÄXr SS; ^ ■ »»»*« ezi Pél és Ibrahim Babangida fontosabb kérdéseiben orszá­gaik álláspontja azonos, vagy közel álló. Kifejezték aggo­dalmukat a nemzetközi fe­szültség növekedése miatt, amely súlyosan fenyegeti a világbékét. Hangsúlyozták, hogy az emberiség létfontos­ságú érdeke megőrizni a bé­két, elhárítani a nukleáris há­ború veszélyét, megszüntetni a fegyverkezési versenyt és biztosítani a különböző tánsa- szirrtfi találkozó, így a mos- dal mi berendezkedésű orszá­gán i látogatás jelentőseget ga\ békés egymás mellett éte­li amgsíílyozva, a bét elnök gét. Hangsúlyozták az 1985. megelégedéssel állapította szovjet—amerikai esúcs­meg, hogy országaik baráti találkozó jelentőségét és kife­véleményt cserélt a nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­déseiről, különös tekintettel Európára és az afrikai föld­részre. Áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokat, az együttműködés bővítésének, fejlesztésének lehetőségeit Az áQamok közötti kapcsolatai, a szuverenitás, a területi integritás, a belügyik­be való be nem avatkozás, a nemzetek egyenjogúságának jezték reményüket, hogy a két nagyhatalom belátható időn belül megegyezésre jut a le­szerelésben. a termonukleáris tiszteletben tartasa alapján fegyverzetek csökkentésében, a mindkét nép javára ^kedvezően világűr militarizálásánók meg­akadályozásában. Egyetértet­tek abban, hogy az európai és folyamatosan fejlődnek. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, amelyek mindkét ország meg­elégedésére az elmúlt évek­ben dinamikusan fejlődtek és szélesedtek. Nagyra értékelték az 1980-ban létrehozott ma­biztonság és együttműködés elmélyítése, a katonai szem­benállás csökkentése és a bi­zalom erősítése Eurónában a vilátrbéke megszilárdításának fon+os tervezője. Sürgették a közel-keleti gyár—nigériai kormányközi válság átfogó és igazságos gazdasági vegyes bizottság te- rendezését nemzetközi konfe- vékenységét és kifejezték rencián, valamennyi érdekelt meggyőződésüket, hogy az a fél részvételével, jövőben is hozzájárul a gaz- Támogatásukról biztosítot- dasági kapcsolatok fejlesztésé- ták egy új, igazságos nem­hez. zetközi gazdasági rend és a Az elnökök áttekintették a világ valamennyi országa gaz­két ország közötti gazdasági dasági biztonságának meg- kapcsolatok legfontosabb terű- teremtésére irányuló törekvé- leteit és kifejezték reményű- seket. Hangsúlyozták, hogy két, hogy a kölcsönös előnyök elengedhetetlen szükség van a alapján illetékes hatóságaik és nemzetközi gazdasági kapcso- vállalataik az együttműkö- latok demokratikus és igaz* dést tovább erősítik. Egyet- ságos átrendezésére, a nem­értettek abban, hogy az egész- zetközi gazdasági együttműkö* ségügy, az oktatás, a pénzügy dés fejlesztését gátló akadá- és az élelmiszeripar terén iyok megszüntetésére, már kialakított jó együttmű- Nagy jelentőségűnek érté- ködést fejleszteni kell és azt kelték az el nem kötelezett ki kell terjeszteni a mező- mozgalom szerepét a gyár* gazdaság, a vidék villamosító- matosítás és az újgyarmato- sa. a vízgazdálkodás, a közié- sf.tás valamint a faji megkü- kedes, a szállítás, a hírközlés, lönbÖ2tetés elleni küzdelem- a bányászát, az építőanyag- ben_ Méltatták az e] nem kö­ipar területére, valamint Ülésezik a BYT A Béke-világtanács és a nemzeti békemozgalmak te­vékenységének megújításá­ért szállt síkra Romes Csand- ra, a BVT elnöke a testület csütörtökön Szófiában meg­kezdődött ülésszakán. A tanácskozás mintegy 600 résztvevőjét a megnyitón Tó­dor Zsávkov, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának Az ülés- világ elnöke köszöntötte, szak résztvevőihez számos vezető politikusa in­tézett üzenetet, így Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Wojciech Jaruzelski lengyel, Raul Al- fonsim argentin, Dániel Or­tega nicaraguai elnök, And- reasz Papandreu görög kor­mányfő. telezett országok erőfeszítéseit a regionális konfliktusok megoldásában, a nemzetközi béke fenntartásában és a le­szerelés ügyének támogatásá­ban. Kiemelték a mozgalom évi csúcsértekezletének je­lentőségét, amelyet először tar tanak Afrikában, Hararéban. Aggodalmuknak adtak han­got az afrikai földrész orszá­gainak válságos helyzete mi­Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke att. Reményüket fejezték ki! hogy az ENSZ-közgyulés 1936. májusi rendkívüli ülésszaka, amely a kontinens súlyos gaz­dasági helyzetével foglalko­zik, eredményesen és pozití­van járul hozzá az afrikai országok gazdasági problé­májának megoldásához. Az államfők elismeréssel szóltak az Afrikai Egység­szervezetnek a földrész fel­szabadításában, az afrikai or-' szágok társadalmi és gazdasági fejlődésében, az afrikai egy­ség megőrzésében, az apart- beid elleni küzdelemben be­töltött szerepéről. A két államfő aggodalmát fejezte ki a dél-afrikai térség helyzete miatt. Elítélték a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját, az af­rikai lakosság fokozódó el­nyomását, valamint nyílt ka- • tonai agresszióját és destabí- lizációs törekvéseit Afrika déli térségének független or­szágai ellen.. Megállapították, hogy ezek a cselekmények fe­nyegetik a kontinens és a vi­lág békéjét. Hathatós nem­zetközi intézkedéseket sür­gettek az apartheid rezsim felszámolása érdekében. Tá­mogatásukról biztosították a szuverenitásuk megőrzéséért küzdő frontállamoátat A két államfő síkraszálit az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435/1978. számú határozatá­nak végrehajtásáért, Namí­bia függetlenségének, területi sérthetetlenségének biztosí­tásáért Megerősítették szo­lidaritásukat a Délnyugat- afrikai Népi Szervezettel, amely a namíbiai nép egye­düli törvényes képviselője, A nigériai államfő el isme­réssel szólt a Magyar Népköz- társaságnak a társadalmi­gazdasági fejlődésben elért eredményeiről. Nagyra érté­kelte hozzájárulását a nem­zetközi béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszi­lárdításához, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd erősítésé­hez, a világ országai közötti gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés el­mélyítéséhez. Nagyrabecsülé­sét fejezte ki a fejlődő af­rikai országoknak, a felszaba­dító mozgalmaknak nyújtott politikai, erkölcsi támogatás sért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke el: ismeréssel szólt a Nigériai Szövetségi Köztársaságnak a gazdasági függetlenség meg­szilárdításában, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmében elért eredmé­nyeiről. Méltatta a Nigériái Szövetségi Köztársaság ki­emelkedő szerepét, amelyet az afrikai országok felszabadítá­sában, az afrikai egység meg­szilárdításában, a kontinens gazdasági felemelkedésében, az apartheid elleni küzde­lemben játszik. Losonczi Pál köszönetét fejezte ki Ibrahim Badamosi Babangida vezér­őrnagynak és a nigériai néo- nek a számára és kíséretének nyújtott meleg, baráti fogad­tatásért. Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Ibrahim Badamosi Baban­gida vezérőrnagyot, a Nigé­riai Szövetségi Köztársaság elnökét, a fegyveres erők fő- parancsnokát. aki a meghívást köszönettel elfogadta. Készült Lagoszban, 1986. áp­rilis 24-én. Ibrahim B Babangida vezérőrnagy, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom