Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

Arcok kozv'rSI Cél: megelőzni a közlekedési baleseteket Horváth László a Salgótar­jáni Közlekedésbiztonsági Ta­nács önkénles rendőri cso­portjának vezetője. Hosszú évek óta végzi ezt a társadal­milag is elismert munkát. Csoportjának csak kilenc tagja van, mégis szinte min­dig ott találhatók a hivatásos rendőri állománnyal az el­lenőrzésnél. — Az elmúlt évben 452 esetben teljesítettünk szol­gálatot, ebből a rendőrökkel együtt csaknem négyszázszor. Az önkéntes közlekedési rendőrök működi'«! területü­kön több mint 60 esetben lát­ták el feladatúmat, szolgála­tukat. Milyen eljárásokat al­kalmaztunk? Szoigálattelje- sítésünk közben szóbeli fi­gyelmeztetést 865-ször. Az illetékes rendőri szerveknek több mint 200 esetben jelez­tünk különböző szabálysér­tésekről, s mintegy 18-szor ittas vezetés gyanúja miatt. Talán még egy számot mű­ködésünkről. Csoportom az elmúlt évben több mint 3400 órát töltött szolgálatban — tfoglalja össze az 1985. évi tevékenységüket Horváth László, a közlekedési önkén­tes rendőri csoport vezetője. CS még hozzáteszi: — Külön­böző propagandae’.őadást több mint félszáz esetben tartot­tak, elsősorban óvodákban, nyugdíjasklubokban és üze- tnekben. Ugyan erről a csoport ve­zetője nem szól, de úgy igaz, hogy tavaly a csoportból töb­ben részesültek kitüntetés­ben és elismerésben. A 25 éves szolgálatért érdemér­met egy, a húszéves szolgá­latért kettő, a tízéves szolgá­latért érdemérmet egy önkén­tes közlekedési rendőr kapta meg. Ez pedig önmagáért is {beszél. — A csoport minden egyes tagjának az a célja, hogy a (gépjárművezetőkkel szemben bármikor a legudvariasabban, (a legtisztességesebben járjon él, magatartása kulturált le­igyen. Elsősorban felvilágosí­tó és nevelő munkával sze­retnénk megelőzni a sok köz­tóti közlekedési balesetet. Őszinte örömmel mondom, hogy a gépjárművezetők túl­nyomó többsége megnyugvás­sal és köszönettel fogadja fi­gyelmeztetéseinket, bár akad­nak olyanok is, akik figyel­meztetéseinket nem veszik komolyan. Ezekkel szemben hivatalosan járunk el. To­vábbra is az a célunk, hogy az eddig bevált jó módszere­inket alkalmazzuk ellenőrzé­seink során. A csoportvezető korábban szólt arról, hogy óvodákban, nyugdíjasklubokban és üze­mekben tartottak felvilágo­sító előadásokat a közleke­dés biztonsága érdekében, így fogalmaz: — Különösen az óvodákban találtuk szükségesnek elő­adásainkat, mert ismert tény, hogy nemcsak a működési kör­zetünkben, hanem a megyé­ben is növekedett a gyermek­balesetek száma. A jövőben is arra törekszünk, hogy film­vetítésekkel és előadásokkal bővítsük a kis óvodások köz­lekedési alapismereteit. Ennek érdekében különböző szem­léltetőeszközöket bocsátunk az óvónők rendelkezésére. A közlekedésbiztonsági tanács­csal pedig közösen KRESZ- vetéikedőket szervezünk az óvodákban. Az üzemekben — elsősor­ban a kohászati üzemekben — szeretnénk elősegíteni a közúti balesetek megelőzését. Itt főleg a gyalogosok és ke­rékpárosok részére szervezünk előadásokat. A helyes közle­kedési magatartásról a nyug­díjasklubokban és az öregen napközi otthonában szeret­nénk újabb ismereteket nyúj­tani. Elsősorban a kijelölt gyalogátkelőhelyen sok az j időskorúak által szenvedett baleset, ami elsősorban figyel­metlenségből adódik. Éppen ezért szeretnénk felhívni a nyugdíjasok, az idős emberek figyelmét a nagyobb óvatos­ságra, a biztonságos magatar­tásra a közlekedésben. De j miért tesszük mindezt? Első­sorban állampolgári kötele­zettségeinkből, másodsorban — mint önkéntes rendőr — a szolgálattal járó hivatástu­datból. Tapasztaltuk, hogy az idősebb korosztály nagyobb . segítségre szorul, mert a reá leselkedő veszélyt nem min­den esetben tudja felismerni a közlekedésben. Horváth László, a közleke­dési önkéntes rendőri csoport vezetője, a jövőről is vall. — Célunk, hogy a közúti közlekedésben minél keve­sebb tragédia következzen be. Hiszen egyetlen halálos balesetnél is szörnyű elviselni az értelmetlen halált. Külö­nösen akkor, ha gyermek, vagy közeli hozzátartozó az áldozat. Éppen ezért csopor­tunk ebben az évben is ered­ményesen szeretne dolgozni a közúti közlekedés biztonsá­gáért, együtt a rendőri szer­vekkel. Somogyvári László Á MALÉV gyermekrajzpáiyázota Sikerrel zárult a MALÉV által meghirdetett gyermek- rajzpályázat. Április közepé­ig 20 ezer 6—14 éves korú ifjú pályázó több mint har­mincezer repülési témájú raj­zot küldött be a MALÉV cí­mére. A közjegyző jelenlété­ben szerdán megtartott sorso­láson 140 szerencsés pályázó nevét húzták ki, akik május 25-én, a nemzetközi gyermek­napon sétarepülésen vehetnek részt. A beérkezett rajzok kö­zül grafikusművészekből álló zsűri választja ki azokat, amelyekből a MALÉV kiállí­tást rendez. Elégedettek a vásárlók a litkei iparcikküzlet árukínálatá­val. Az ötszázhúszezer forintos árukészlettel rendelkező boltban a ruhaneműtől a papíráruig számtalan áru talál­ható. —RT— Levelezőink írják: Szerkesztői üzenetek K. M. (Mátranovák): deklődő soraira közöljük, bogy helyesen járt el az áruházi osztály vezetője, amikor önt arról tájékoztatta, hogy a hő­tárolós elektromos kályhát nem lehet hitellevéllel meg­vásárolni. A kereskedelmi ágazat „Szakma kiváló 1 brigádjai Az ötéves tervciklus zárá­sával ismét sor került a szo­cialista brigádok magasabb szintű erkölcsi és anyagi el­ismerésére. Megyénk kereskedelmi há­lózatában kiemelkedő brigád­sikereket könyvelhetünk el, hiszen a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a KPVDSZ el­nökségének döntése alapján két szocialista brigád is ki­érdemelte a Szakma kiváló brigádja címet. A Balassagyarmat és Vidé­ke Áfész balassagyarmati 19. sz. könyvesboltjának „Mik­száth Kálmán” Szocialista Brigádja most már másodszor nyerte el ezt a magas kitün­tetést. Az a tény, hogy az utóbbi öt évben kétszer is megkapták az ágazati kitün­tetést. mindenképpen egye­dülálló megyénkben. Az ala­kulástól kezdve már 20 alka­lommal nyerték el a szocia­lista címet, ezen belül két alkalommal brigádzászlót. A megalakulás évében a köny­vesbolt forgalma még alig ér­te el a másfél millió forintot, s 1985-ben már 11.7 millió fo­rint volt a forgalmuk. A szö­vetkezetnél a brigád kollektí­vája elsőként csatlakozott ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tisztele­tére kezdeményezett mun­kaverseny-mozgalomhoz. A Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat salgótarjáni 68. sz. Kővirág eszpresszó szocia­lista brigádja most élső íz­ben érdemelte ki a Szakma kiváló brigádja címet. Ez a brigád 1969-ben alakult, s eddig 14 alkalommal nyerte el a szocialista címet. A bri­gád 1985-ben 5.2 millió forint forgalmat ért el, 9.6 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. / B. P. ..Szennyfolt” jeligére üzent-: jük, hogy levelét megküldtük az illetékes hatóságnak, ki­vizsgálást, illetve intézkedést kérve. * H. I. (Kazár:) Családi ház bővítésére vagy toldalék épí­tése esetén az építtetőt szo­ciálpolitikai kedvezmény nem illeti meg. A szociálpolitikai kedvezmény — a gyermekek számától függően — csak új lökés építésénél, illetve lakás vásárlása esetén jár. * V. I. (Somoékóújfahal: Töve­iét megkaptuk, sajnál iuk és megértjük wpétos helyzetét, ezért levelének másolatát az illetékeshez továbbítottuk. Amint választ kapunk levél­ben is értesítjük. Előrelépés a helyi turizmusban Válaszol az illetékes A MÁV közli Lépett a Nógrád Volán, mégpedig hétmérföldes csiz­mával a helyi turizmus fel­lendítése érdekében, amikor április 1-től Somoskőt és Sal- góbányát is bevonta a helyi- járati autóbusz-forgalomba: két darab 4 forintos jeggyel utazhatunk Somoskőre, vagy Salgóbányára. Még kedve­zőbb, hogy összvonalas bér­lettel (a nyugdíjasoknak és tanulóknak 30 forintossal), lehet utazni mindkét helyre. Lehetővé tették, hogy a nyug­díjasok a délelőtti vagy ép­pen a délutáni Fő téri sétái­kat, pádon üldögéléseiket — a városközpont benzin. és gázolajgáztöl terhes levegőjét — felcseréljék a salgói he­gyek jó levegőjével. Április 4-én 9 óra 30 perc­kor az STC-klub előtti meg­áll óbon várakoztam — sokad- magammal — a salgóbányai buszra. Kissé féltünk, hogy ünnep lévén nem férünk majd fel a járatra. Aggodal­munk alaptalan volt, mert a Volán felkészült és két autó­buszt indított. A tóstrand utáni megállónál már sok leszálló volt, s ez még csak fokozódott a somoskői el­ágazásnál. Elbeszélgettem Szabó Gábor autóbusz-veze­tővel az utasforgalomról. El­mondta, hogy április elseje óta úgy a saját, mint kollé­gái véleménye szerint, az utasforgalom egyes járati időkben szinte megduplá­zódott. íme, a mai példa. De, elmondta aggodalmát is. Fé­lő, hogy e járatok jobb meg­ismerésével a városi lakosság­nak az a része, mely jószeri­vel a 6-os járat vonalán szo­kott közlekedni, nem várja meg a kővetkező 6-os buszo­kat, hanem ezeket a járato­kat veszi igénybe. így aztán előfordulhat, hogy már az STC-klubnál várakozók a sal­góbányai, somoskói járatok­ra nem férnek fel. (Utána­néztem a 6-os járat minden óra 25 perckor indul a heiyi- járati pályaudvarról és asal- góbányal autóbusz is. Sz utóbbit egy perccel később kellene indítani, s megoldód­na a probléma. Hasonlókép­pen lehet időt egyeztetni a somoskői járat esetében is.) Ügy érzem, a Volán jól felkészült a növekvő utasfor­galom zökkenőmente« lebo­nyolítására. Itt jegyzem meg, hogy Eresztvényben a „Nap­sugár” étteremben autóbusz- jegyet lehet vásárolni. S, hogy a vendéglátás ho­gyan készült fel a növekvő forgalomra, arról a következő alkalommal számolok be. Mucsl Lajos Salgótarján Sertés- és nyúl felvásárlás A Salgótarján és Vidéke Áfész az elmúlt 15 évben több mint 5500 tonna húsnyulat vásárolt ' fel, a felvásárlás csúcsa 1978-ban volt, amikor 567 tonna nyulat vásárolt fel, s ettől kezdve fokozatos csök­kenés állt be. Jelenleg 400 szervezett nyúltenyésztő tevé­kenykedik. A szövetkezetnél a nyúlfel- vásárlást zömmel Ozsvárt Im­re, Benyus Imre és Fábián Gyula szakfelvásárlók vég­zik. A szövetkezet 1986-ra 290 tonna húsnyúl felvásárlását tervezte, számolva a kedve­zőbb árhatásokkal. Az eltelt első negyedév során 62 tonna húsnvulat sikerült felvásárolni az előző év azonos időszaká­ban felvásárolt 51 tonnával szemben. Az I. osztályú fehér nyúl május végéig tartó fel­vásárlási ára 66 FtTtg, míg a színes nvúlé 60 Ft/kg. termé­szetesen csak a szerződő nvúl- tenvésztők számára. Van te­hát remény arra. hogy ebben az évben ismét felfelé ível a nyúl felvásárlás. Sertésfelvásárlással 1976 óta foglalkozik a szövetkezet. A leatnagvobb mennyiséget 1617 hízott sertést 1084-ben si- keriilt fehrá sá rolni a és Ár>* Á\-p_ qí+Aníe. már csak 118° Harab volf a fplvásázlá.q. s 1986-ra 1100 dh felvásárlá­sát tervezték A felvásárlással Ben vi is Tmre szakfelvásárló foglalkozik, aki úgv nyilatko­zik, hogy a szerény ámöveke­A NÓGRÁD március 27-i, Az olvasók fórumában megjelent „Vasúti átjáró zökkenőkkel” c. cikkükre válaszolva kö­zölj ük, hogy N&gyhátony állo­más útátjáró burkolatának ál­lapotát ismerjük. Az erős köz­úti forgalom miatt káíyúsodá- sok jelentkeztek a tél folya­mán. Szakszerű paritást a télen végezni nem tudtunk, mivel melegaszfalt-teritésí ebben az időben végezni nem lehe­tett. Téli időszakban csak ide­iglenes helyreállítást végez­tünk, április első napjaiban a burkolat helyreállítása aszfalt­tal megtörtént. A burkolat végleges kialakítása érdeké­ben megrendeltük a korszerű útátjáró elemeket, melyek a közeljövőben leszállításra ke­rülnek, s végleges beépítése júliusban történik meg. Addig kérjük szives türelmüket. MÁV Miskolc! igazgatósága Miskolci Sándor . igazgatóhelyettes , dés már jelentkezik a felvá­sárlás növekedésében. Amíg 1985 első negyedévében 249 darab, addig ez év első ne­gyedében 27Ü sertés került fel­vásárlásra. Több tenyésztő panaszko­dott, hogy nagyon rövid ha­táridőt kaptak a sertéstartás belterületi felszámolására, még olyan helyen is, mint a „Kavicsos” terület. Kétségkí­vül a környezetvédelem fon­tos. de a már jól működő kis- tenyésztőknek akkor valahol a külterületen kellene helyei biztosítani, ahol sertés és egyéb állat tartásával foglalkozhat­nának. Az elmúlt három hónapban a vidéki kistenyésztők jeles­kedtek. Többek között Juhász János Mátranovákon, aki 20, Tóth Tibor, aki 13. Gubinyi Tibor Pásztón. aki 14, Kakukk gy. Józsefné Vizsláson, aki 6. Adorján Károlyné Kishar- tyánhan, aki 7 hízott sertést adott át a szövetkezetnek. Az áfész a sertéstenyésztőket eev 25 fős szakcsoportban foeia össze, s igyekszik minden tá­mogatást meeadni a tenyész­tőknek. Ez megnyilvánul a takarmánv. és táoellétós biz­tosítósában a helvi vásárcsar­nokban lévő takavmánvholt. iában, valamint töt-»h vidéki a, <5a1s»ó*a*-ián és Vidál^p g SAV+ÁS- és nvúlfelvá sári ássál csak nagvon mmirnális nyereségre tud szert tenni. ' - Dudás Pál Jogi tanácsadó Ki örökli a szülők által épített házat? Fájdalmas eseményekről ad húrt levelében T. P.-né m.-i olvasónk. Testvére, aki házasságban élt, s váratlanul elhunyt, olyan családi házban lakott feleségével együtt, amelyet még házasságuk előtt szülei építettek fel számuk­ra OTP-hitel segítségével. A tragédia mellett ugyan nehéz beszélni anyagiakról, ám az élet mégis úgy követeli, hogy a szabályokat megismerjék, ha a vagyoni dolgok rende­zésére kerül sor. Ezért kérdezi olvasónk, hogy ki örökli azt a házat, amit szülei építettek és amelyben testvére és sógornője laktak? Mi a helyzet az esküvőn adott ajándék és pénz tekinteté­ben? A biztosító által kifizetett összeg teljes egészében ol­vasónk elhunyt testvérének feleségét illeti-e meg? A szü­lőknek az a szándékuk, hogy olvasónkra írassák a házat, hogyan lehetséges ez? Olvasónk levelében olyan tipikus esetet mond el, ami manapság igen gyakori: a szülők nem kevés anyagi áldo­zattal, sokszor erőn felüli munkavállalással, kölcsönök fel­vételével is támogatják gyermekük önálló „fészekrakását”. Ilyenkor bizony nem sok esetben merül fel az, hogy jogi­lag igen körülhatároltan tisztázzák az építendő ház tulaj­doni sorsát. Olvasónk levelében is csak azt írja, hogy a szülei még a házasságkötés előtt felépítették gyermekük számára a házat, ám az pontosan nem derül ki, hogy ki a ház tulajdonosa. Valószínűleg — a leírtakból úgy vélem —, a fiú volt a tulajdonos. Mindenesetre az öröklési szabályok akként ren­delkeznek: A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. Ez a főszabály. Ám, ha az olvasónk levelében említett házat ági va­gyonnak tekintjük, ügy más az öröklés rendje. Ági va­gyonnak pedig azt a vagyontárgyat tekintjük, amely az örökhagyóra valamelyik felmenőjétől öröklés, vagy ingye­nes juttatás útján hárult. A Polgári törvénykönyv azt is kimondja, hogy a vagyontárgy ági jellegét annak kell bi­zonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Az ági vagyont —, ha az örökhagyónak leszármazója nincs —, a szülő örökli. Az olvasónk által írt esetben először is azt kell tisz­tázni, ki a ház tulajdonosa, továbbá azt — az építkezés anyagi körülményeit feltárva —■, hogy a ház ági vagyonnak tekinthető-e, vagy sem. Az esküvőn adott nászajándék és pénz általában közös vagyonnak számít. S, a közös vagyon felének törvényes örököse a házastárs, ám ha az előbbiek szerint az is ági vagyonnak számít, úgy a szintén már előbb említettek szerint történik az öröklés. A törvény azonban kimondja, hogy az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra, ami az örökhagyó halálakor már nincs meg, továbbá az ági va­gyon helyébe lépett vagy annak értékén vásárolt vagyon­tárgyra. valamint a szokásos mértékű ajándékra. A biztosítási szabályok szerint a biztosítási összeg el­sősorban a túlélő házastársat illeti meg, kivéve, ha a bizto­sított életében más kedvezményezet Jet jelölt meg. Olvasónk utolsó kérdésére azt válaszolnám, hogy az „átírásra” aján­dékozási szerződéssel van lehetőség, ám előbb az öröklés tényleges rendjét, a tulajdont kell rendezni. Erre soc ke­rülhet a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás során. Dr. Zs. A. i 1 NÓGRÁD = 1986. április 26, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom