Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

I Ha nines motor... A bányagépgyár első negyedévéről IIBem csak a jöuö, a felen is az ifjúságé ' A kooperáció hasznos . do­log — vallják a szakembe­rek —, hisizen az egyes al­katrészek, részegységek olyan helyen készülhetnek, ahol legoptimálisabb a gyártás feltétele, a tapasztalatok alap­ján magas szintű a kiadott termék. A végterméket elő­állító üzem „csupán” meg­rendeli az említett kelléke­ket és magasabb áron érté­kesíthető, összetett portéká­val jelentkezhet a hazai és a világpiacon. Elvileg min­denki jól jár, csak egy do­logról nem szabad megfeled­keznünk: láncfolyamatról van szó és bármelyik szem kilóg a sorból, megbénítja az utána következő összes többi feladat végrehajtását. Tudták ezt akikor is, mikor létrejött a kapcsolat az egyes üzemek között, ezért írásban rögzítették a feltételeket és a határidőt. A mostani pél­da még nem tragikus, hiszen az OBV salgótarjáni gyárá- nak negyedéves lemaradása mindössze 3 millió forint. S hogy mit takar a puszta szám, erről faggatom Né­meth Endre termelési osz­tályvezetőt : — Alapjában nem nevez­ném sikertelennek ezt a ne­gyedévet. Befejezetlen ter­melésünk nem ad okot bosz- szúságra. ám ami a készter­méket illeti, van csúszásunk a programhoz képest. Sőt számadattal is illusztrálha­tom: összegezve 97.1 száza­lékra teljesítettük a három hónapot. Az alapgondot a kooperációs' partnereik ütem- telen motorszállítása okoz­ta. Köztudott, hogy az álta­lunk gyártott szállítószala- go' nak ez az „apróság” nél­külözhetetlen részegysége. Sem a belföldi szerződött fél, sem a külföldi nem teljesí­tette időben a szállítási kö­telezettségét. Egyébként de­rűlátó vagyok, egyrészt, mert gyárunk dolgozói a tradíciók­nak megfelelően dolgoztak és még a túlteljesítésre is lgtt volna esély Másrészt ászén bá n.vá'k aflkatrészigén veinek IC o’égítésére 4 millió forinttal több árut állítottunk elő. A korábbi ígéreteket a kohá­szati termékek előállítói sem tartották be, hiány van pél­dául a 140-es szögacélbóJ. — Kik szenvedték meg az önök által vállalt határidő- csúszást? — Elsőként említem az NDK-vevőt és két szalaggal maradtunk adósai a Veszpré­mi Szénbányáknak — feleli a termelési osztályvezető. — Keresték-e a kapcsolatot az okolt cégekkel? — Feltétlenül. Sőt a leg­utóbbi tanácskozáson szóvá tettük gondjainkat az OBV vezetőinek is. A VILLÉRT- tel szinte napi kapcsolatunk van, ők szerzik be ugyanis a lengyel motorokat. Ehhez ha­sonlóan az EVIG-hez cím­zett leveleink is megsokasod­tak az utóbbi időben. A kellemetlenségek sora végül is a napi munkában mutatkozik meg leginkább. Sorozatos az anyagrendelések átforgatása, mivel sok eset­ben nem a kívánt minőségű áru érkezik. — Az, hogy sorjamenttes felületű anyagot használunk, vagy sem, ez nem árkategó­ria-kérdés — magyarázza Roz- gonyi Nándor főmérnök —, de nekünk pluszmunkát okoz a rosszul megmunkált áru. Nem fogadhatjuk el azt az álláspontot, hogy „akkor miért nem küldjük vissza, vagy miért nem. vállalunk másfajta, igénytelenebb ter­méket”. Kockáztatnunk kell. mert egv-egv piac elnverése a mi létkérdésünk, csak hát — mint azt az ábra mutat­ja —. nem könnyű feladat annak megtartása. A napi gondok leginkább a dolgozó csoportok tevékeny­ségét befolyásolják. Most, miikor a versenymozgalmak újraélesztéséről. átértékelé­séről beszélünk, vajon nem visszahúzó erőként keli-e el­könyvelnünk az anyaghiány okozta nehézségeket? Vagy létezik olyan kollektíva, amelyik úrrá tud lenni a helyzeten és a brigádvezető irányításával, megtalálják ■> atr. esvet’en kivezető utat? Ez u-tőbbi megoldást választotta a Mocsányi Zoltán vezette ..Üj élet” Szocialista Brigád. A 15 főt számláló munkabri- sád lakatosokból áll és *el- adatuk az NDK-ba készülő.­nagyméretű saaiagfejek ösz- szesaeredése. Ha nincs „fék* lazétó”, meg 140-es szögacél, azért nem ülnek le ultizni, hanem a később sorra ke­rülő munkáikat készítik elő. — Nézze, ez a paksaméta a harmadik negyedévre üte­mezett szerelési utasításokat tartalmazza — mutat Moosá- nyi Zoltán a jó ölnyi papír­halmazra. — Ennek az elő­készítése szántén fontos fel­adat. A készülő állványzat­hoz pódiumot kell eszkabál- nunk, mint egy épület külső pucoliásához. Kiegészítő, vagy inkább segédberendezés a „járda” a tisztítóállvány, de a tűzvédelmi fal is, ami látszólag nem tartozik a mű­velethez, mégis fontos szere­pe van. Aztán készíthetjük a behemót szerkezet apróbb részegységeit: a billenő sur- ranót, terelőlemezeket. — 5 mi van akkor, ha mondjuk nem megfelelő mi­nőségű acéllemez, vagy szög­vas érkezik? — Az előbb voít itt ilyen ügyben Németh József, a műszaki osztály csoportveze­tője. Embereket kért, akik kiválogatják a még megfe­lelő darabokat. Ha 160-as szögacél érkezik, akkor sem várunk másra, míg kicseréli: levágjuk mi, a megfelelő mé­retre. Persze ez a kisebb munka, mert a lángvágás miatt eldeformálódott vasat még egyengetni kell. Végső esetben, például, ha az anyag egyáltalán nem hegeszthető, visszaküldjük. — Na és a vállalások tel­jesítése? — Természetesen megérez­aüfc. De pont a termelést se­gítő vállalásaink1 nyomán végzünk más, hasznos mun­kát, ha a kért egység nem áll rendelkezésünkre. Azt hi­szem, itt mérhető le legin­kább a brigád ereje — ma­gyarázza a tapasztalt briga- déros. S ha az elején Németh Endre munkás tradfci ókat említett, azt hiszem, ennek a gyárnak még a nehéz hely­zetekben is akad tartaléka, a legfőbb erő, a műnk ásk allék- tívák jó irányú szellemisé­gében. T. Németh Lásztó Különleges öntvények Csepelről A Csepsl Művek Vas- és belőle. például a Csepel nagy szilárdságú, vékony és Acélöntődé Vállalat ez évtől Autógyárnak, az Ipari Szerel- vastag falú, gömb-, illetve le- már nemcsak a többi csepeli vény- és Gépgyárnak, a mezgraíitos öntvényeket, gyár igényeit elégíti ki a Ganz Danubius Óbudai Ha- amelyeket főleg a járművek különlegesen jó minőségű,' jógyárának és a Győri ME- és mezőgépek részegységei, gömbgrafitos és lemezgraíitos ZÖGÉP-yállalatnak. Ezek a köztük kormányházak, ke- öntvényekből, hanem más vállalatok eddig jórészt csak rékagyak és meghajtóházak iparvállalatoknak is szállít importból szerezhették be a előállításához használnak. Félezernél több dolgozót foglalkoztat az Ikladi Ipari Műszergyár berccli gyáregysége. Az általános célú elektromotorokon kívül mosógépek üzemeltetéséhez szükséges motorokat gyártanak a korszerű csarnokban, az idén háromszázötvcnmilüó forint értékű terméket kívánnak átadni megrendelőiknek. — kulcsai' — Beszélgetés Skoda Ferenccel, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárával Megyénk lakosságának több mint negyven százaléka harminc éven aluli, minden ötödik ember a 15—29 éves korosztályhoz tartozik. Nemcsak a jövő az ifjúságé, ha­nem a jelen is; közérzetük, boldogulásuk, gondjaik és örömeik, sikereik és kudarcaik mindennapi életünk meg­határozó tényezői. Most készül számvetésére az ifjúsági mozgalom, ez alkalomból beszélgettünk Skoda Ferenccel, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárával arról: milyen az ifjúság társadalmi helyzete, szellemi ar­culata, mely gondok foglalkoztatják őket, s mit tesz a problémák enyhítéséért az idősebb generáció, a párt­tagság. — Amikor véleményt mon­dunk róluk, akkor azt való­ságos tevékenységük alapján tesszük, s ma a fiatalok mun­kája egyre ismertebb és elis­mertebb a közvéleményben. Reálisabbá vált a fiatalokról kialakított értékítélet, noha ma sem mentes olykor a szél­sőségektől. A megye ifjúságá­ra, politikai és erkölcsi arcu­latára a szocializmus értékei gyakorolják a döntő hatást, s elkötelezettségük tettekben is kifejezésre jut. Összességében elmondhatom: olyan ifjúsá­gunk van, akire számítani le­het. — Tud-e megfelelőképpen gondoskodni róluk az idősebb generáció? Elegendő segítsé­get kapnak társadalmi beil­leszkedésükhöz? — Ha egyetlen szóval kell válaszolni: igen. Ám, a tár­sadalmi valóság korántsem egyszerűsíthető le ennyire. Több mint másfél évtized teit el az ifjúságpolitikai párt- állásfoglalás óta, s jóllehet fejlődésünk az utóbbi évek­ben lelassult, körülményeink kedvezőtlenebbé váltak, mégis világosan látni kell az elért eredményeket is. Marx és En­gels írja A német ideológiá­ban. hogy „a történelem nem egyéb, mint az egyes nemze­dékek egymásutánja, ame­lyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkéket, termelőeszközöket, amelyeket valamennyi elődje reá hagyo­mányozott”. Nos, a történel­mi folyamatosságot, az adott társadalmi körülményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Számunkra — és a fiatalság számára is — a mai helyzet, minden előnyeivel és hátrányaival együtt jelen­ti a mozgásteret, a cselekvési lehetőséget. Ezen belül keit megoldani a problémákat, ér­vényesíteni az érdekeket... De mielőtt az úgynevezett ifjú­sági problémákról beszél­getnénk, tisztázni kellene: egyáltalán kit tekintünk fia­talnak — Valóban: ki tartozik a* ifjúsági korosztályhoz? A ; nyolcadik osztályt befejező, segédmunkát vállaló gyerek? A diák? A harmincöt éves, kétgyermekes, családi házzal, kocsival rendelkező munkás? A pályakezdő jogász, értelmi­ségi? — Ugye, nem is egyszerű a kérdés megválaszolása ?! Ko­rántsem csak elméletieskedés- ről van szó. Ugyanis, hogy kit tekintünk fiatalnak, lé­nyegében azt is meghatároz­za, mit tartunk ifjúsági prob­lémának. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a társa­dalom egészéi érintő prob­lémákat sajátos ifjúsági gondként fogalmazzuk meg... nem szabad merev korhatárt kijelölni, rugalmasságra, dif­ferenciáltságra kell törekedni. A megyei pártbizottság az el­múlt évben napirendre tűzte az ifjúsággal való törődést, s akkor úgy foglaltunk állást, hogy a középpontban a 14—24 éves korosztály legyen. Azok, akik a közép- és felsőfokú in­tézetekben tanulnak, vagyis megkülönböztetett figyelmet kap a diákifjúság. továbbá azok. akik pályájuk elején tartanak, illetve két-három éve dolgoznak, s családot ala­pítanak. E differenciálás se­gíthet ahhoz, hogy gondjaikat sajátosan kezeljük. Ugyanak­kor. mint például a lakóskér- dés. a bérezés, a foglalkozta­tás. a gyermeknevelés felté­telrendszere, a művelődés, az oktatás — és még sorolhat­nám hosszasan — ne öltsenek csupán ifjúságpolitikai for­mát. — Mi az, amit viszont kife­jezetten „ifjúsági kérdésnek” tekinthetünk? — Az első munkába állás, a pályakezdés, a végzettség­nek megfelelő elhelyezkedés, a társadalmi és a munkahelyi beilleszkedés, az első önálló lakás megszerzése, a család- alapítás lehetőségei, a fiatalok szocialista céljainknak való megnyerése... — Maradjunk ez utóbbinál egy kicsit. Az 1984-es KB- határozatban olvasható: „tár­sadalmi-gazdasági életünk fogyatékosságai. a növekvő igények kielégítésének nehe­zebbé válása miatt ma gya­koribb a türelmetlenség, a kiábrándultság is... számos fiatal közömbös' a társadal­mi kérdések iránt, vannak, akik bizalmatlanok, egyes cél­jainkkal szemben fenntartá­sokat hangoztatnak...” Meny­nyiben „megyésíthetőek” ezek a megállapítások? — Az idézett rész csak úgy teljes, ha azt is hozzátesz- szük, hogy „az ifjúság döntő többsége elfogadja és támo­gatja szocialista céljainkat... becsületesen tanul, helytáll a termelőmunkában... megbe­csüli, hogy társadalmi biz­tonságban, elfogadható körül­mények között él...” Amikor tettrekészségről beszélünk, gondoljunk arra, hogy a me­gyében kétszáz ifjúsági bri­gád működik, több mint két­ezer fiatallal. Évente négy­száz a harminc év alatti ki­váló dolgozók száma, száz fő körüli a kiváló ifjú mesterek és szakemberek száma. Az új í tómozgalom, az F M K T kezdeményezései milliós nagyságrendben mérhetők. És még akkor nem szóltam a diákok építőtáborairól, a la­kóterületi fiatalok közhasznú társadalmi munkái áfáiról, a kommunista műszakodról, a közéleti tisztségekről... A többség jellemzője ez. Jólle­het a többség nem az egész! Nem kerüli el figyelmünket, hogy akadnak, akik szembe­kerülnek normáinkkal, el­jutnak az alapvető értékek tagadásáig is. A vágyaikban szereplő könnyű élet, gyors meggazdagodás elképzelései­hez, esetenként az erőfeszí­tések nélküli, céltalan, léha életmód magatartásformája is párosul. Tény, hogy nem sikerült visszaszorítanunk az ifj Uikoi- i bűnözés emelkedő tendenciáját. A jó érzésű fia­talok elítélik ezeket a jelen­ségeket. De ha csupán egy szűk rétegre is jellemző, nem lehet elhanyagolható kérdés számunkra! Mert a mi fele­lősségünk is, hogy visszave­zessük őket a normális kerék­vágásba. — Gondolom, a „mi” alatt a megyében tevékenykedő húszon kétezer kommunista tevékenysége értendő. Ön mondotta az ifjúságpolilikát tárgyaló pártbizottsági ülé­sen. hogy „a legnagyobb ne­velő erő a kommunista példa- mutatás”. — Alapvető, hogy a párt­tagok fogékonyak legyenek az ifjúságot foglalkoztató kérdések iránt. Egészen pon­tosan akkor azt mondtam: a legnagyobb nevelő erő, ha az ifjabb nemzedék ré­szünkről kommunista példa- mutatást, a feladatokhoz való felnövést, aktív közéleti te­vékenységet. /s a politikánk melletti bátor kiállást tapasz­tal. Természetes dolog, hogy a fiatalokban kérdések sora kavarog, s türelemmel, érte­lemmel. őszinte szóval kell segítenünk válaszkeresésüket; A lehető legrosszabb, ha le­kicsinyeljük vagy elutasítjuk kérdéseiket; felnőttként kell kezelnünk őket! A leegyszerű­sített, sematikus válaszok nem elégítik ki őket, meggyőző ér­veléssel, az ellentmondások és a problémák őszinte feltárá­sával kell feleleteket adni. Vannak esetek, amikor nemet is kell mondani. Ezt sem visz- szautasítóan. hanem a miér­tekre, az okokra válaszolva kell megtennünk. Sajnos, elő­fordul párttagjaink körében is, hogy esetenként nem meg­felelően mozognak a fiatalok között, nem tudják, miként foglalkozzanak velük. Pedig a nyitottság, az őszinteség, a segítőkészség erősítheti a fia­talokban a párthoz való kö­zeledést. — Mennyire népszerű a párt a fiatalok körében? Mikjént jelzik ezt a tagfelvételi ered­mények? — Az elmúlt esztendőkben kedvezőnek mondható a fia­talok felvételi aránya, hiszen a belépők hatvannégy százalé­ka harminc éven aluli. Ugyan­csak lényeges, hogy az aján­lók zöménél a KISZ mond véleményt, s az ifjúsági moz­galom jó előiskolája a párt­munkának. — E hetekben zajlottak le a KISZ-küldöttértekezletek. A fórumokat a megújulási igény hatotta át. aminek — többen szóvá tették — az egyik fel­tétele az lenne, hogy tisztá­zódjon: mi a KfSZ szerepe az ifjúság nevelésében. — A KISZ-mun*ka szerve­zését, megítélését néhány el­lentmondás feszíti. Az egyik ilyen, a szervezettel szemben megnyilvánuló belső és külső igények, amelyek gyakorta nem esnek egybe, sőt egymás­nak ellentmondanak! Mun­kájukat nehezítette, hogy a különböző szervek, intézmé­nyek keretein belül nem ala­kultak ki olyan folyamatosan működő munkaformák, ame­lyek lehetőséget nyújtanának az eltérő érdeklődésű, aktivi­tású, erettségű fiatalok szá­mára, az értelmes cselekvés­hez, igényeik kielégítéséhez. További gondként jelent meg, hogy a 24—25 év felet­tiek nem találták meg számí­tásaikat, illetve nem kaptak kellő lehetőséget az egyéb társadalmi szervezetekbe. Nos, mindebből adódott, hogy az ifjúsággal kapcsola­tos kérdésekben egyedül a KISZ jelent meg gondolko­dásban és így olyan feladato­kat is fölvállaltak, amelyek végrehajtásához sem anyagi, sem személyi feltételekkel nem rendelkeznek. — Mi a megoldás? — A szervezeten bébi! a tagság életkori és rétegösz- szetételét jobban figyelem­be vevő, differenciáit tevé­kenységre, nagyobb vállsw- kozókedvre van szükség, amelyben megtalálja a helyét az ifjúmunkás és az értelmi­ségi éppúgy, mimst a tizen­éves tanuló vagy a harmincas évei felé járó bányász. Az ifjúsági szervezetben fiatalos munkaformák és -módszerek kellenek, amelyeket ne cél­nak tekintsenek, hanem a tartalmi munka eszközének. Ehhez esetenként a környe­zet részéről nagyobb tűrő­képességre, befogadókészség­re van szükség. Nekünk, a felnőtteknek, a párt tagjainak is jobban meg kell ismerni es támogatni a KISZ megújulási törekvéseit, elképzeléseit. Jobban megérteni azt, ho­gyan akarja megoldani a mozgalom önállóan azokat a feladatokat, amelyek végre­hajtását rájuk bíztuk. A küldöttgyűléseken sok szó esett a megújulási elképzelésekről, az alkotó tenni akarás érző­dött ki a felszólalásokból. És ez záloga lehet a jövőbeni si­keres ifjúságpolitikai mun­kának is — mondotta befeje­zésül Skoda Ferenc. az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára. Tanka László | NÓGRÁD — 1986. április 24., csütörtök 3 n s

Next

/
Oldalképek
Tartalom