Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-24 / 96. szám
I Ha nines motor... A bányagépgyár első negyedévéről IIBem csak a jöuö, a felen is az ifjúságé ' A kooperáció hasznos . dolog — vallják a szakemberek —, hisizen az egyes alkatrészek, részegységek olyan helyen készülhetnek, ahol legoptimálisabb a gyártás feltétele, a tapasztalatok alapján magas szintű a kiadott termék. A végterméket előállító üzem „csupán” megrendeli az említett kellékeket és magasabb áron értékesíthető, összetett portékával jelentkezhet a hazai és a világpiacon. Elvileg mindenki jól jár, csak egy dologról nem szabad megfeledkeznünk: láncfolyamatról van szó és bármelyik szem kilóg a sorból, megbénítja az utána következő összes többi feladat végrehajtását. Tudták ezt akikor is, mikor létrejött a kapcsolat az egyes üzemek között, ezért írásban rögzítették a feltételeket és a határidőt. A mostani példa még nem tragikus, hiszen az OBV salgótarjáni gyárá- nak negyedéves lemaradása mindössze 3 millió forint. S hogy mit takar a puszta szám, erről faggatom Németh Endre termelési osztályvezetőt : — Alapjában nem nevezném sikertelennek ezt a negyedévet. Befejezetlen termelésünk nem ad okot bosz- szúságra. ám ami a készterméket illeti, van csúszásunk a programhoz képest. Sőt számadattal is illusztrálhatom: összegezve 97.1 százalékra teljesítettük a három hónapot. Az alapgondot a kooperációs' partnereik ütem- telen motorszállítása okozta. Köztudott, hogy az általunk gyártott szállítószala- go' nak ez az „apróság” nélkülözhetetlen részegysége. Sem a belföldi szerződött fél, sem a külföldi nem teljesítette időben a szállítási kötelezettségét. Egyébként derűlátó vagyok, egyrészt, mert gyárunk dolgozói a tradícióknak megfelelően dolgoztak és még a túlteljesítésre is lgtt volna esély Másrészt ászén bá n.vá'k aflkatrészigén veinek IC o’égítésére 4 millió forinttal több árut állítottunk elő. A korábbi ígéreteket a kohászati termékek előállítói sem tartották be, hiány van például a 140-es szögacélbóJ. — Kik szenvedték meg az önök által vállalt határidő- csúszást? — Elsőként említem az NDK-vevőt és két szalaggal maradtunk adósai a Veszprémi Szénbányáknak — feleli a termelési osztályvezető. — Keresték-e a kapcsolatot az okolt cégekkel? — Feltétlenül. Sőt a legutóbbi tanácskozáson szóvá tettük gondjainkat az OBV vezetőinek is. A VILLÉRT- tel szinte napi kapcsolatunk van, ők szerzik be ugyanis a lengyel motorokat. Ehhez hasonlóan az EVIG-hez címzett leveleink is megsokasodtak az utóbbi időben. A kellemetlenségek sora végül is a napi munkában mutatkozik meg leginkább. Sorozatos az anyagrendelések átforgatása, mivel sok esetben nem a kívánt minőségű áru érkezik. — Az, hogy sorjamenttes felületű anyagot használunk, vagy sem, ez nem árkategória-kérdés — magyarázza Roz- gonyi Nándor főmérnök —, de nekünk pluszmunkát okoz a rosszul megmunkált áru. Nem fogadhatjuk el azt az álláspontot, hogy „akkor miért nem küldjük vissza, vagy miért nem. vállalunk másfajta, igénytelenebb terméket”. Kockáztatnunk kell. mert egv-egv piac elnverése a mi létkérdésünk, csak hát — mint azt az ábra mutatja —. nem könnyű feladat annak megtartása. A napi gondok leginkább a dolgozó csoportok tevékenységét befolyásolják. Most, miikor a versenymozgalmak újraélesztéséről. átértékeléséről beszélünk, vajon nem visszahúzó erőként keli-e elkönyvelnünk az anyaghiány okozta nehézségeket? Vagy létezik olyan kollektíva, amelyik úrrá tud lenni a helyzeten és a brigádvezető irányításával, megtalálják ■> atr. esvet’en kivezető utat? Ez u-tőbbi megoldást választotta a Mocsányi Zoltán vezette ..Üj élet” Szocialista Brigád. A 15 főt számláló munkabri- sád lakatosokból áll és *el- adatuk az NDK-ba készülő.nagyméretű saaiagfejek ösz- szesaeredése. Ha nincs „fék* lazétó”, meg 140-es szögacél, azért nem ülnek le ultizni, hanem a később sorra kerülő munkáikat készítik elő. — Nézze, ez a paksaméta a harmadik negyedévre ütemezett szerelési utasításokat tartalmazza — mutat Moosá- nyi Zoltán a jó ölnyi papírhalmazra. — Ennek az előkészítése szántén fontos feladat. A készülő állványzathoz pódiumot kell eszkabál- nunk, mint egy épület külső pucoliásához. Kiegészítő, vagy inkább segédberendezés a „járda” a tisztítóállvány, de a tűzvédelmi fal is, ami látszólag nem tartozik a művelethez, mégis fontos szerepe van. Aztán készíthetjük a behemót szerkezet apróbb részegységeit: a billenő sur- ranót, terelőlemezeket. — 5 mi van akkor, ha mondjuk nem megfelelő minőségű acéllemez, vagy szögvas érkezik? — Az előbb voít itt ilyen ügyben Németh József, a műszaki osztály csoportvezetője. Embereket kért, akik kiválogatják a még megfelelő darabokat. Ha 160-as szögacél érkezik, akkor sem várunk másra, míg kicseréli: levágjuk mi, a megfelelő méretre. Persze ez a kisebb munka, mert a lángvágás miatt eldeformálódott vasat még egyengetni kell. Végső esetben, például, ha az anyag egyáltalán nem hegeszthető, visszaküldjük. — Na és a vállalások teljesítése? — Természetesen megérezaüfc. De pont a termelést segítő vállalásaink1 nyomán végzünk más, hasznos munkát, ha a kért egység nem áll rendelkezésünkre. Azt hiszem, itt mérhető le leginkább a brigád ereje — magyarázza a tapasztalt briga- déros. S ha az elején Németh Endre munkás tradfci ókat említett, azt hiszem, ennek a gyárnak még a nehéz helyzetekben is akad tartaléka, a legfőbb erő, a műnk ásk allék- tívák jó irányú szellemiségében. T. Németh Lásztó Különleges öntvények Csepelről A Csepsl Művek Vas- és belőle. például a Csepel nagy szilárdságú, vékony és Acélöntődé Vállalat ez évtől Autógyárnak, az Ipari Szerel- vastag falú, gömb-, illetve le- már nemcsak a többi csepeli vény- és Gépgyárnak, a mezgraíitos öntvényeket, gyár igényeit elégíti ki a Ganz Danubius Óbudai Ha- amelyeket főleg a járművek különlegesen jó minőségű,' jógyárának és a Győri ME- és mezőgépek részegységei, gömbgrafitos és lemezgraíitos ZÖGÉP-yállalatnak. Ezek a köztük kormányházak, ke- öntvényekből, hanem más vállalatok eddig jórészt csak rékagyak és meghajtóházak iparvállalatoknak is szállít importból szerezhették be a előállításához használnak. Félezernél több dolgozót foglalkoztat az Ikladi Ipari Műszergyár berccli gyáregysége. Az általános célú elektromotorokon kívül mosógépek üzemeltetéséhez szükséges motorokat gyártanak a korszerű csarnokban, az idén háromszázötvcnmilüó forint értékű terméket kívánnak átadni megrendelőiknek. — kulcsai' — Beszélgetés Skoda Ferenccel, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárával Megyénk lakosságának több mint negyven százaléka harminc éven aluli, minden ötödik ember a 15—29 éves korosztályhoz tartozik. Nemcsak a jövő az ifjúságé, hanem a jelen is; közérzetük, boldogulásuk, gondjaik és örömeik, sikereik és kudarcaik mindennapi életünk meghatározó tényezői. Most készül számvetésére az ifjúsági mozgalom, ez alkalomból beszélgettünk Skoda Ferenccel, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárával arról: milyen az ifjúság társadalmi helyzete, szellemi arculata, mely gondok foglalkoztatják őket, s mit tesz a problémák enyhítéséért az idősebb generáció, a párttagság. — Amikor véleményt mondunk róluk, akkor azt valóságos tevékenységük alapján tesszük, s ma a fiatalok munkája egyre ismertebb és elismertebb a közvéleményben. Reálisabbá vált a fiatalokról kialakított értékítélet, noha ma sem mentes olykor a szélsőségektől. A megye ifjúságára, politikai és erkölcsi arculatára a szocializmus értékei gyakorolják a döntő hatást, s elkötelezettségük tettekben is kifejezésre jut. Összességében elmondhatom: olyan ifjúságunk van, akire számítani lehet. — Tud-e megfelelőképpen gondoskodni róluk az idősebb generáció? Elegendő segítséget kapnak társadalmi beilleszkedésükhöz? — Ha egyetlen szóval kell válaszolni: igen. Ám, a társadalmi valóság korántsem egyszerűsíthető le ennyire. Több mint másfél évtized teit el az ifjúságpolitikai párt- állásfoglalás óta, s jóllehet fejlődésünk az utóbbi években lelassult, körülményeink kedvezőtlenebbé váltak, mégis világosan látni kell az elért eredményeket is. Marx és Engels írja A német ideológiában. hogy „a történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkéket, termelőeszközöket, amelyeket valamennyi elődje reá hagyományozott”. Nos, a történelmi folyamatosságot, az adott társadalmi körülményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Számunkra — és a fiatalság számára is — a mai helyzet, minden előnyeivel és hátrányaival együtt jelenti a mozgásteret, a cselekvési lehetőséget. Ezen belül keit megoldani a problémákat, érvényesíteni az érdekeket... De mielőtt az úgynevezett ifjúsági problémákról beszélgetnénk, tisztázni kellene: egyáltalán kit tekintünk fiatalnak — Valóban: ki tartozik a* ifjúsági korosztályhoz? A ; nyolcadik osztályt befejező, segédmunkát vállaló gyerek? A diák? A harmincöt éves, kétgyermekes, családi házzal, kocsival rendelkező munkás? A pályakezdő jogász, értelmiségi? — Ugye, nem is egyszerű a kérdés megválaszolása ?! Korántsem csak elméletieskedés- ről van szó. Ugyanis, hogy kit tekintünk fiatalnak, lényegében azt is meghatározza, mit tartunk ifjúsági problémának. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a társadalom egészéi érintő problémákat sajátos ifjúsági gondként fogalmazzuk meg... nem szabad merev korhatárt kijelölni, rugalmasságra, differenciáltságra kell törekedni. A megyei pártbizottság az elmúlt évben napirendre tűzte az ifjúsággal való törődést, s akkor úgy foglaltunk állást, hogy a középpontban a 14—24 éves korosztály legyen. Azok, akik a közép- és felsőfokú intézetekben tanulnak, vagyis megkülönböztetett figyelmet kap a diákifjúság. továbbá azok. akik pályájuk elején tartanak, illetve két-három éve dolgoznak, s családot alapítanak. E differenciálás segíthet ahhoz, hogy gondjaikat sajátosan kezeljük. Ugyanakkor. mint például a lakóskér- dés. a bérezés, a foglalkoztatás. a gyermeknevelés feltételrendszere, a művelődés, az oktatás — és még sorolhatnám hosszasan — ne öltsenek csupán ifjúságpolitikai formát. — Mi az, amit viszont kifejezetten „ifjúsági kérdésnek” tekinthetünk? — Az első munkába állás, a pályakezdés, a végzettségnek megfelelő elhelyezkedés, a társadalmi és a munkahelyi beilleszkedés, az első önálló lakás megszerzése, a család- alapítás lehetőségei, a fiatalok szocialista céljainknak való megnyerése... — Maradjunk ez utóbbinál egy kicsit. Az 1984-es KB- határozatban olvasható: „társadalmi-gazdasági életünk fogyatékosságai. a növekvő igények kielégítésének nehezebbé válása miatt ma gyakoribb a türelmetlenség, a kiábrándultság is... számos fiatal közömbös' a társadalmi kérdések iránt, vannak, akik bizalmatlanok, egyes céljainkkal szemben fenntartásokat hangoztatnak...” Menynyiben „megyésíthetőek” ezek a megállapítások? — Az idézett rész csak úgy teljes, ha azt is hozzátesz- szük, hogy „az ifjúság döntő többsége elfogadja és támogatja szocialista céljainkat... becsületesen tanul, helytáll a termelőmunkában... megbecsüli, hogy társadalmi biztonságban, elfogadható körülmények között él...” Amikor tettrekészségről beszélünk, gondoljunk arra, hogy a megyében kétszáz ifjúsági brigád működik, több mint kétezer fiatallal. Évente négyszáz a harminc év alatti kiváló dolgozók száma, száz fő körüli a kiváló ifjú mesterek és szakemberek száma. Az új í tómozgalom, az F M K T kezdeményezései milliós nagyságrendben mérhetők. És még akkor nem szóltam a diákok építőtáborairól, a lakóterületi fiatalok közhasznú társadalmi munkái áfáiról, a kommunista műszakodról, a közéleti tisztségekről... A többség jellemzője ez. Jóllehet a többség nem az egész! Nem kerüli el figyelmünket, hogy akadnak, akik szembekerülnek normáinkkal, eljutnak az alapvető értékek tagadásáig is. A vágyaikban szereplő könnyű élet, gyors meggazdagodás elképzeléseihez, esetenként az erőfeszítések nélküli, céltalan, léha életmód magatartásformája is párosul. Tény, hogy nem sikerült visszaszorítanunk az ifj Uikoi- i bűnözés emelkedő tendenciáját. A jó érzésű fiatalok elítélik ezeket a jelenségeket. De ha csupán egy szűk rétegre is jellemző, nem lehet elhanyagolható kérdés számunkra! Mert a mi felelősségünk is, hogy visszavezessük őket a normális kerékvágásba. — Gondolom, a „mi” alatt a megyében tevékenykedő húszon kétezer kommunista tevékenysége értendő. Ön mondotta az ifjúságpolilikát tárgyaló pártbizottsági ülésen. hogy „a legnagyobb nevelő erő a kommunista példa- mutatás”. — Alapvető, hogy a párttagok fogékonyak legyenek az ifjúságot foglalkoztató kérdések iránt. Egészen pontosan akkor azt mondtam: a legnagyobb nevelő erő, ha az ifjabb nemzedék részünkről kommunista példa- mutatást, a feladatokhoz való felnövést, aktív közéleti tevékenységet. /s a politikánk melletti bátor kiállást tapasztal. Természetes dolog, hogy a fiatalokban kérdések sora kavarog, s türelemmel, értelemmel. őszinte szóval kell segítenünk válaszkeresésüket; A lehető legrosszabb, ha lekicsinyeljük vagy elutasítjuk kérdéseiket; felnőttként kell kezelnünk őket! A leegyszerűsített, sematikus válaszok nem elégítik ki őket, meggyőző érveléssel, az ellentmondások és a problémák őszinte feltárásával kell feleleteket adni. Vannak esetek, amikor nemet is kell mondani. Ezt sem visz- szautasítóan. hanem a miértekre, az okokra válaszolva kell megtennünk. Sajnos, előfordul párttagjaink körében is, hogy esetenként nem megfelelően mozognak a fiatalok között, nem tudják, miként foglalkozzanak velük. Pedig a nyitottság, az őszinteség, a segítőkészség erősítheti a fiatalokban a párthoz való közeledést. — Mennyire népszerű a párt a fiatalok körében? Mikjént jelzik ezt a tagfelvételi eredmények? — Az elmúlt esztendőkben kedvezőnek mondható a fiatalok felvételi aránya, hiszen a belépők hatvannégy százaléka harminc éven aluli. Ugyancsak lényeges, hogy az ajánlók zöménél a KISZ mond véleményt, s az ifjúsági mozgalom jó előiskolája a pártmunkának. — E hetekben zajlottak le a KISZ-küldöttértekezletek. A fórumokat a megújulási igény hatotta át. aminek — többen szóvá tették — az egyik feltétele az lenne, hogy tisztázódjon: mi a KfSZ szerepe az ifjúság nevelésében. — A KISZ-mun*ka szervezését, megítélését néhány ellentmondás feszíti. Az egyik ilyen, a szervezettel szemben megnyilvánuló belső és külső igények, amelyek gyakorta nem esnek egybe, sőt egymásnak ellentmondanak! Munkájukat nehezítette, hogy a különböző szervek, intézmények keretein belül nem alakultak ki olyan folyamatosan működő munkaformák, amelyek lehetőséget nyújtanának az eltérő érdeklődésű, aktivitású, erettségű fiatalok számára, az értelmes cselekvéshez, igényeik kielégítéséhez. További gondként jelent meg, hogy a 24—25 év felettiek nem találták meg számításaikat, illetve nem kaptak kellő lehetőséget az egyéb társadalmi szervezetekbe. Nos, mindebből adódott, hogy az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben egyedül a KISZ jelent meg gondolkodásban és így olyan feladatokat is fölvállaltak, amelyek végrehajtásához sem anyagi, sem személyi feltételekkel nem rendelkeznek. — Mi a megoldás? — A szervezeten bébi! a tagság életkori és rétegösz- szetételét jobban figyelembe vevő, differenciáit tevékenységre, nagyobb vállsw- kozókedvre van szükség, amelyben megtalálja a helyét az ifjúmunkás és az értelmiségi éppúgy, mimst a tizenéves tanuló vagy a harmincas évei felé járó bányász. Az ifjúsági szervezetben fiatalos munkaformák és -módszerek kellenek, amelyeket ne célnak tekintsenek, hanem a tartalmi munka eszközének. Ehhez esetenként a környezet részéről nagyobb tűrőképességre, befogadókészségre van szükség. Nekünk, a felnőtteknek, a párt tagjainak is jobban meg kell ismerni es támogatni a KISZ megújulási törekvéseit, elképzeléseit. Jobban megérteni azt, hogyan akarja megoldani a mozgalom önállóan azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását rájuk bíztuk. A küldöttgyűléseken sok szó esett a megújulási elképzelésekről, az alkotó tenni akarás érződött ki a felszólalásokból. És ez záloga lehet a jövőbeni sikeres ifjúságpolitikai munkának is — mondotta befejezésül Skoda Ferenc. az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Tanka László | NÓGRÁD — 1986. április 24., csütörtök 3 n s