Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Ravill szakmai ankét a Technika Házában

Ha az ipar olyan terméket gyárt, melyre a vasárié szívesen költ, az nemcsak a gyártóvállalat számára jeleni biztos boldogulást, hantin megélhetés forrása a kereskedőnek is. A közös érdekel: egyeztetését, az igények megismerését, a kínálat bemutatását szolgálja a Ravill Kereskedelmi Vállalat szimpatikus módszere, mely szerint közvetítő szerepet vállal az ipar és a vásárló közt, egy asztalhoz ültetve a partnereket.

Tegnap a Salgótarjáni Technika Házában szakmai ankét keretében tette ezt. Meghívta a beszélgetésre az Elektromos Készülékek és Alkatrészek Gyára, a Kontakta, a Tungsram képviselőit, továbbá a világítástechnikai eszközök legnagyobb Nóg- rád megyei felhasználóit: a tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, kereskedőket.

A Technika Háza előadótermében a Ravill kiállításon mutatta be azokat az energiatakarékos külső és belső téri világítótesteket, fényforrásokat és az ezeket kiszolgáló szerelvényeket, melyeket a legtekintélyesebb gyártók kínálatából kiemelve ajánl a felhasználók figyelmébe. A látnivaló mellett azonban sok hasznos információt is kaptak az ankét résztvevői.

A Ravill képviselői elmondták többek között, hogy a lakásvilágítási cikkekből évi. egymiliiárd forintos forgalmat bonyolítanak le, beleértve ebbe az utcai közvilágítást szolgáló termékeket is. A lakásvilágítási cikkek 60— 65 százalékát a hazai ipartól szerzi be a vállalat, a többi szocialista importból származik. Noha igazán energiatakarékos megoldásnak a fénycsövet alkalmazó világítás számít, a Ravill kielégíti a hagyományos, izzólámpás világításhoz ragaszkodó vásárlók igényeit is. Bővíti a célvilágítás kínálatát, ügyelve arra, hogy a lámpák vonalvezetése, színe is tartson lépést a divattal. Nemcsak szériában gyártott termékeket forgalmaz, hanem vállalkozik egyedi elképzelések megvalósítására is — szabad gyártókapacitás felkutatásával.

A rendező vállalat tájékoztatása mellett néhány nagy hazai gyártó számolt be fejlesztéseiről. Mint hallottuk, az EKA-gyár paralel kapcsolású lámpatestekkel bővíti választékát, a nátriumoeftási program megvalósításához pedig tervezési és átszerelési segédletet ad ki. A budapesti gyár belső és külső terek megvilágításához csarnokvilágító testeket fejleszt ki, e munkával várhatóan még az év végéig elkészül.

A Kontakta Vállalat képviselője a villamos szerelési anyagok előző évekbeli hiányának felszámolására tett intézkedésekről szólt, fejlesztéseik közül pedig a kap- csolós villásdugót és a kon- tállux termékcsaládot emelte ki A Villanyszerelőipari Vállalat a fogyasztók régi kívánságát teljesítve, öntött alumínium tokozott szekrényébe a rendelő igényeinek megfelelő szerelvényeket építi be, megszüntetve ezzel remélhetően azt a pazarlást, mellyel aiz előre berendezett szekrény megvásárlása járt.

A tájékoztatók után gyártók, kereskedők és felhasználók kötetlen beszélgetés formájában adtak hangot a termékekkel kapcsolatos tapasztalataiknak, további igényeiknek.

Megindult a „knkoricagépezet

Az A’BRüd legdélibb megyéjében, Csongrádiján kedden megindult a „kukoricagépezet”. A megye legnagyobb kukoricatermelő gazdaságában, a Hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz-ben olyan nagy teljesítményű berendezéssel láttak munkához, amelyekkel éjszaka is tudnak vetni.

Csongrádban a gazdaságok, mintegy 400 nagy teljesítméMegyei KISZ-küldö

„...egy kicsit

Mégha talárban lenne, s valamelyik tárgyalóterem pulpitusáról dörgedelmes szavakkal hirdetné az ítéletet, akkor sem állítanám, hogy ő a tipikus bírói alkat. Szerény, vékony felépítésű, közepes termetű, fpncsorozott szemüveget visel. Viszont mondatai tagadhatatlanul utalnak a jogászi gondolkodásmódra: logikusak és lényegretörőek.

Nem bűnözőket, vakvágányra tévedt elvetemülteket citál ő nap mint nap a bíróságra, hanem perpatvar jaink-- ban, k i sebb - nagyobb polgári ügyeinkben próbál rendet teremteni. Megszaporodtak peres ügyeink. Sokat vitázunk. Olykor fölöslegesen.

— Nem tartozik a legnépszerűbb pályák közé a bírói hivatás — említem dr. Molnár Józsefnek, balassagyarmati bírónak, a városi küldöttgyűlés egyik szünetében.

— Csak azok vállalják, akik hivatásuknak érzik az igazságszolgáltatást ! Végigjártam e grádicsokat, voltam bírósági előadó, aztán fogalmazó, múlt év elejétől pedig bíráskodom. Ami azt illeti, valóban nem a pénzért csinálom, hiszen legutóbbi kinevezésemig, tehát 1985. januárig 3700 forint volt az alapfizetésem. Noha több mint húsz évet tanultam a szakvizsgáig... De ezt ne írd be, mert azt hiszik, panaszkodom!

— Nem, úgv érzem nagyon 5s jogos problémafelvetés ez. S mint a jogászi KlSW-alap- szervezet titkára, mindennap t&tóikoaoi hasonló gondokkal.

nyü kukoricavető géppel rendelkeznek, ameiyekkel — kedvező időjárás esetén — 14 munkanap alatt a tervezett 75 000 hektáron földbe tudják tenni a fontos takarmánygabona magját. A kukoricának a legjobb minőségű táblákat jelölték ki. Emellett a gazdaságok olyan prémiumfeltételeket tűztek ki, amelyek az előírt technológia

a miénk is!”

— Az elmúlt időszakban, itt Balassagyarmaton, egy kedvező változás jelei mutatkoznak, legutóbb épp az értelmiségi klub megalakítása is bizonyította: tenni akarnak,

nem csak „taccsvonalon kívülről” kritizálnak. Most jövök az értelmiségi szekcióülésről, ahol fehéren-feketén elmondták. ..alkotó módon” szeretnének részt venni a közéletben, az ifjúsági mozgalomban.

De hogyan is kapcsolódott ebbe Molnár József, ez a hé- halmi születésű, huszonnyolc esztendős fiatalember? Általános iskolai tanulmányait befejezve a balassagyarmati Balassi Bálint gimnáziumban folytatta tanulmányait: meghatározóak voltak számára ezek az évek. Hivatásszerető pedagógusok, humánus kollégiumi nevelők, tudásszomjtól oltott diáktársak vették körül. Olyan osztály volt ez akkoriban. hogy a harminc tanulóból huszonhatot első nekifutásra fölvettek az egve- temre. főiskolára. Molnár Jóskát az igazságszolgáltatás vonzotta. ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára küldte el felvételi lapját. Szorgalmasan tanult, tisztában volt azzal, a jogban minden leírt szónak súlya, jelentése van, s titkos álmaiban néha-néha megjelent a bírói pulpitus is... Aztán elrepültek az évék. az álom lassan valóságos formát öltött, igaz, kemény tanulmányi menet, nem könnyű vizsgák árán.

Alighogy visszajött Bateesaporrtos betartáséra ösafónzik a traktorosokat.

Az értékesebb takarmány- előállításra törekedve a gazdaságok az idén kevesebb silókukoricát és több szemes kukoricát termelnek, mint tavaly. Erre jók a lehetőségek, mivel a Dél-Alföld legnagyobb vetőmaggyára, a hód- mezővásárbelyi hábridüzetn kielégítette a gazdaságok ve- tőraagigéoyét.

gyarmatra, mint végzett jogász, máris bekapcsolódott a közélet vérkeringésébe, ismerte jól az ittenieket, egykori osztálytársai is visszatértek tanulmányaik végeztével, s szerették volna hasznosítani tudásukat. Nemsokára megválasztották a bírósági KISZ- alapszervezet titkárának. Elsősorban ott. a bírók, ügyvédek, ügyészek és alkalmazotti dolgozók körében kellett szervezni, agitálni, győzködni, majd később a városi KISZ- élet megújulási folyamatában volt (van) szükség rájuk.

— A legfontosabbnak az érdekképviselet erősítését látom — említi —. s ezt nem szűkíteném le bizonyos érdekvédelmi esetekre. Legalább ilyen lényeges a döntésekben, illetve az azok előkészítésében való részvétel — teszi hozzá. — Hadd érezzék a felelősséget: amit tesznek, közügy! Érezzék, hoev az a közösség. — az intézmény, vagy ez a város, az ország — ..egy kicsit a miénk is”.

(tanka)

Baranyi Zoltán: Anyagilag is kifejezzük megbecsülésünket.

Sőtér Kálmán: I,egyen szerszám, legyen alkatrész.

Lőcsei Sándor: Ismerje meg jobban a gépet az ember.

Értelmes, dolgozni lódé gárda

Megbecsült műszakiak mezőgazdaságunkban

Szegény embert még az á>g is húzza.

Mostanában még a mező- gazdaságot is. Azt a mezőgazdaságot, amely pedig mind az előző ötéves terv során, mind a még korábbi esztendőkben

— nemzetközi mércével is

— bizonyított, számos nagyszerű eredményt ért már el. Most ezeket az eredményeket kellene nemcsak megtartani, de a kor kihívásának megfelelően fokozni is. S ez nemcsak, hogy nem könnyű, hanem — mezőgazdasági, köz- gazdasági szakembereink a megmondhat« — roppant nehéz.

NLTJ.ÁRA ÍRVA IS..:

Nemrégiben egyik reggeli rádióműsorban hangzott el: az ország mezőgazdasági nagyüzemeiben fellelhető gépek 30 százaléka már „nullára írt”. És illúzióink aligha lehetnek afelől, hogy nálunk, Núgrád megyében akár a legcsekélyebb mértékben is kedvezőbb lenne a helyzet. Ellenkezőleg : domborzati és

talajviszonyaink keményen próbára teszik erő- és munkagépeinket, itt a törések, szakadások, különféle „lerob- banások” esélye jóval nagyobb, mint az alföldi részeken.

Amikor a 2500 hektár szántóval rendelkező Ceredvöl- gye Termelőszövetkezet főmérnökével, Varga Tiborral és Czene Árpáddal, a tsg párt- titkárával erről beszélgetünk, az említett gondok kézzelfoghatóvá, valósággá lesznek.

— Jelenlegi gépi erőnk első számú képviselője az iker- kerekes, 245-ös Rába-Stei- gerünk most 7 éves, és már két esztendeje nullára futott. Persze azóta is használjuk, de már elengedhetetlen, hogy ugyanebből újat ne vegyünk. Júliusra tervezzük a Rába 250-est, és lényegében erre alapozzuk ezen a hegyesdombos területen a talajmunkákat. Mert enélkül nem megy. Más kérdés, hogy saját fejlesztési alapból 2,1 millió forintot kell költenünk erre.

Egyáltalán nem más kérdés viszont, hogy a már „lefutott” Rába 245-ös és a várt 250-es mellett aránylag jó gépparkkal rendelkezik a gazdaság mind a talajműveléshez, mind a betakarításhoz, mind az erdészeti munkákhoz. A régi és az újabb gépek aránya itt úgy 50—50 százalék. Nem kimondottan jó, de — nem is a legrosszabb. Minderről meggyőződni, valamint arról, hogyan gondoskodnak a gépek tárolásáról, javításáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről — Czene Árpád javaslatára — a gyepüsvölgyi központi majorba megyünk.

MI VAN A MAJORBAN?

Az első, ami itt feltűnik, hogy bár tavaly befejezték, a géptelepet ma is korszerűsítik. Jelenleg éppen új mosót építenek toldalékként a régi épülethez. Tovább javítják a gepek karbantart asán ak technikai feltételeit. Jelentős eredmény, hogy 20—25 szerelő fedett, zárt, központi fűtésű csarnokban s végre korszerű világítás mellett dolgozhat. Igaz, rá is szolgáltak ezekre a körülményekre azok, akik itt gyakorolják hivatásukat. Nagy részük többszakmás, s amellett, hogy közülük sokan évek, évtizedek gyakorlatával rendelkeznek, emberi tartásukban is példa- mutatóak. Ha a helyzet úgy hozza, a tőlük elvárhatónál lényegesen többet tesznek azért, hogy a rájuk bízott gépek megfelelő műszaki állapotban vehessenek részt a különböző munkálatokban.

Közéjük tartozik Sótér Kálmán gépszerelő.

— Nem akarok én senkit ki tanítani — tér egyből a lényegre —, de 21 éve dolgozom már itt a műhelyben, hát úgy gondolom, annyit elmondhatok: akire rábízzák a gépek javítását, az nagyon figyeljen oda. Számára viszont biztosítsák a jó munka feltételeit, a iontosabb szerszámokat, alkatrészeket, javítási segédeszközöket.

— így van — csatlakozik idősebb munkatársához a most 35 éves Lőcsei Sándor erőgépvezető. Legfontosabb a gépek karbantartása. Ehhez azok kellenek, amiket Kálmán bátyám mondott, meg persze, a szakmai fejlődés, tanfolyamok, hogy jobban megismerje a gépeket az ember. És a hozzáállás. Ha ezek megvannak...

— Márpedig megvannak —

veszi át a szót Czene Árpád —. de a tudás, a jó szándék gyakran kevés. Ezek erősítéséhez jól jönne nekünk, ha például a kishatármenti forgalomba bevonnák a mező- gazdasági gépek alkatrészeit is. Legalább a legfontosabbakkal bővithetnék a SZÖV- KER profilját, hiszen gépeink többsége csehszlovák gyártmány.

S mintha csak a eprediek- kel összebeszéltek volna, hasonló helyzetről számolnak be a Kazán Zöld Mező Termelőszövetkezet vezetői is.

— Gépi felkészültségünk átlagosnak tekinthető — mondja Laczkó József műszaki vezető. — A javítást a gép vezetője karöltve végzi a szerelővel, és itt még nem volt olyan, hogy sokáig hagynának állni gépet. Pedig eddig meglehetősen kicsi volt a műhely. Nagy örömünkre most készül az új, kb. 60x20 méteres szerelőcsarnokunk. Lesz benne kompresszorház, akkutöltő és még egy kis iroda is. A tégi helyén — teszi hozzá magyarázatként — szociális létesítmény, ebédlő, fürdő, öltöző épül. A fontos persze az, hogy április végére elkészül az új csarnok, fedett helyen történhet a gépek javítása.

Cél pedig » jobb. az eredményesebb munka. Amiért

az emberek, a traktorosok és a gépjárművezetők eddig ls nagyon sokat tettek. Megérdemlik tehát a jobb körülményeket és hogy anyagilag is megbecsüljék őket.

HAJTÖS GYEREKEK

— Mi úgy látjuk — összegez a műszaki vezető —, hogy dolgozóink nemcsak érzik, de értik és értékelik is ezt. Ezért itt nincs olyan, hogy például valaki gondol egyet, s egy kis plusz reményében fogja magát és elmegy az Alföldre dolgozni. Fiatal, de idősebbeket is megszégyenítően „hajtós gyerekek” a mieink. Összetartanak és önmagokon is tudnak segíteni.

Gépesítés terén a E lonv- térenyei Mátra Termelőszövetkezetben jobb a helyzet az átlagosnál: az elmúlt ötéves tervben 26,5 millió forintot fordítottak új gépek vásárlására, most pedig — az IGP- programban 6 milliós hitellel, plusz 1,5 millió forint normál bankhitellel indultak. A vetésszerkezet így már szinte teljesen gépesítettnek tekinthető. További javításra a jövőben inkább a takarmánybetakarításnál lesz szükség, s ez a nagyon jelentős állat- tenyésztés miatt elengedhetetlen. Komoly gond viszont,' hogy a gépek javításához egyelőre nincs megfelelő hely. Igaz, a tervek elkészültek már egy szervizműhelr megépítésére, kivitelezése azonban, csak jövőre kezdődhet.

— Ezek után hogyan látja a tsz helyzetét Baranyi Zoltán műszaki üzemág vezető?

— Ügy gondolom. nem rossz — kezdi a választ. — Ne tekintsék kérkedésnek, de értelmes és dolgozni tudó műszaki gárdánk van, úgy, hogy akárkit már nem veszünk lel magunk közé, ezen régen túlvagyunk. Hogy konkrét legyek: az ágazati létszámban 55—00 dolgozó szerepel és ezek egy kivételével vala: mennyien többszakmás szakmunkások, köztük nem egy technikusi, illetve középfokú végzettséggel. Mi sem természetesebb, hogy amennyire lehet. anyagilag is kifejezzük munkájuk iránti megbecsülésünket, s nem kevésbé erkölcsi tekintetben. Szakembereink esd az elismerést nemcsak megérdemlik, de értékelik is. Munkára nógatni nálunk nem keö az embereket, természetes dolog, hogy mindenki jó, mondhatni, maxi- máBsam jó munkára törekszik. Tévedés ne essék: nem holmi „szerelem” ez — de benne van az „alkuban”, a prémiumrendszerünkben és az íratlan egyezségben. És ezt mindnyájam tiszteletben tartjuk. Kimondva s ktmondatla- nuí is. Eredményeink egyik fontos záloga ez.

Km Tibor

(főiét Beneae Péter) T

NÓGRAD - 1984. óprilis 23-