Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

Ä pásztói határban .. ~v - w • <—;v y*g v4:" ' : 14 -<->•* -, * ->,/ - * í>* , sy?-, <' <■'*'* n-k ' ' ­, <• . v <s#n .< * í :-r <:*. vm«**#* •"■■:■.;• ■?< .s.'.".;.- '■■"*. • v v£ A Pásztói Béke Termelőszövetkezetben 900 hektár őszi búza fejtrágyázását végezték he­likopter segítségével. — Kép: Bencze — A munkaidőalap kihasználása és védelme Ma már a közvélemény előtt is jól ismert, hogy az életszínvonal emelésének alap­vető feltétele a gazdasági ha­tékonyság növelése, ezen be­lül is a munkatermelékenység emelése. A termelékenység egyik összetevője a munkaidő; ilyenformán életszínvonalunk javításában, az életkörülmé­nyek alakításában — még, ha nem is a leglényegesebb, de — korántsem elhanyagolható tényező a munkaidő ésszerű felhasználása. A jelenségről Ma az embernek az az ér­zése, mintha a társadalmi tu­dat eltávolodott volna attól a gyakorlat által már igazolt élvtől, miszerint a munka — a munkaidő mind eredménye­sebb kihasználása — teremti meg az anyagi jólét feltétele­it. Ügy tűnik, mintha ezt a sarkalatos tételt elfelejte­nénk abban a pillanatban, amikor belépünk munkahe­lyünkre. A munkaidő alatti igazolt vagy igazolatlan tá­vollétek mér-már elviselhe­tetlen mértékig terhelik a tár­sadalmi munkaidőalapot. A törvényes heti munkaidőt kü­lönböző jogcímeken nagyon sokan nem teljesítik. Mi ennek az oka? Hogyan lehetséges ez? A válasz ké­zenfekvő és kapásból meg­fogalmazható. Kellő nagyvo­nalúsággal azt mondhatjuk: a nem megfelelő munkaidő-ki­használás' okai összetettek. Közrejátszik ebben a még mindig jelenlévő munkaerőhi­ány-pszichózis, a vezetői en­gedékenység, jótékonykodó magatartás, rosszul értelme­zett demokrácia, jogaink irre­ális túlértékelése, rossz be­idegződés, hanyagság sfb. Ki a felelős? A munkaidő-kihasználás, a murikafegyelem állandó napi­rend minden jelentős fóru­mon az utóbbi tíz évben. Az MSZMP KB 1978. decemberi határozatában így fogalma­zott: „A hazánk boldogulásá­ért érzett személyes felelős­ség jusson kifejezésre a fe­gyelmezettebb, jobb munká­ban.” A Központi Bizottság a dolgozók felelősségérzetére apellált, ám úgy tűnik, hosz- Éjzú időn keresztül mindhiá­ba. Napjainkban sajnos bebi­zonyosodott: még nem hat át mindenkit a személyes fele­lősség: a szabályozás lazasága és az érdekeltség hiánya mi­att ezen a területen sem le­het előrelépni. A jogi szabályozás libera­lizmusát mutatja, hogy jog­szabály alapján a dolgozó mintegy harminc esetben mentésiül a munkavégzés kö­telezettsége alól. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkáltató ezen esetekben köteles igazolt távoliét «mén a kieső időre átlagkeresetet téríteni a dol­gozó részére. Például önkéntes tűzoltói, rendőri tevékenység, polgári védelmi kötelezettség, munkásőri szolgálat, idézésre ügyfélként való megjelenés stb. Ezek olyan jogcímek, amelyek az egész napos távol­léteket legalizálják. Hogy jog­szerűen az bizonyos, de hogy jogosan-e, az már vitatható. Tény az is, hogy vannak olyan munkaidő-kiesések, ame­lyek a munkaidőn és munka­helyen belüliek. Ezek szerve­zési, műszaki okokból, anyag­hiány, karbantartás, fegyel­mezetlenség stb. miatt követ­keznek be. Nagyságát inkább csak megbecsülni tudjuk, pontos adataink nincsenek. A gazdálkodó szervek gyakorla­ta is eltérő ezek nyomon kö - vetésében, ellenőrzésében pe­dig nyilvánvaló: a munkaidő- kihasználás javításában el­sődleges' lehet a kiesések nagyságának és okainak pon­tos ismerete. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények ezek alapján tehetnek intéz­kedéseket a munkaidő-kihasz­nálás javítására, a fegyelem megszilárdítására. Ebbéli fe­lelősségük kétségtelenül fenn­áll. Változattan feladat A társadalmi munkaidő- alap védelmének érdekében az elmúlt években több köz­ponti es helyi kezdeménye­zés is született, ebben a ta­nácsok jártak élen. Az in­tézkedések hozzájárultak a doigozók munkaidő-beosztásá­hoz jobban igazodó ügyinté­zési tormák, az ügyfélszolgá­lat gyakorlati megvalósulásá­hoz. a munkából való indoko­latlan távolmaradások és ki­esések csökkentéséhez, segí­tették a munkaidő kihaszná­lását. javították a munkafe­gyelmet. A vállalatok és szövetkeze­tek által tett intézkedések csak szerény eredményeket hoztak. Mindezek miatt is szerepel vizsgálat a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tervei között a mun­kaidőalap kihasználásának helyzetéről és védelmének fel­adatairól. Ennek,célja többek között a munkaidőalap. a munkarend és a munkafegye­lem szabályozottságának el­lenőrzése, különös tekintettel a hasznos időalap és a vesz­teségidők arányának alaku­lására. A vizsgálat a termelőterü­leteken túlmenően átfogja a szolgáltatás szféráját, kiter­jed mintegy 20 vállalat és szövetkezet ez irányú tevé­kenységének elemzésére. Ta­pasztalatai és az ennek alap­ján tett intézkedések hozzá­járulhatnak a racionálisabb és hatékonyabb munkaidő- gazdáiTkodás feltételeinek meg­teremtéséhez. Barátin Ottó flfész-felvásárlás a házikertekből A fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek az idén is számítanak a kistermelők és a hobbikerté­szek árujára. Főként a zöldség­es a gyümölcsellátás javításá­hoz járulhatnak hozzá azzal, bogy — a leszerződött mennyi­ségen túl — a termelőktől a ki­sebb tételeket is átveszik. A budapesti értékesítő szövet­kezetek közül ebben atz akcióban mindegyik részt vesz. Az észak- pesti áfésznek például, több mint 20 olyan zöldség-gyümölcs üzlete és ABC-je van, aboi már a pri­mőrökkel megkezdik a, kisebb tételű zöldségek átvételét. Az áfész a primőrforgalom idején az áruk 15—30 százalékát várja a házikertekből. Arra számíta­nak, hogy sok üzletük forgalmá­ban a kistermelőktől származó áruk aránya eléri a 40—45 szá­zalékot is. Közeledés A vácárlá ™ndi§ bosszús, ha hiába lu JV: jII keresi az üzletben a szá­mára szükséges árut. De akkor a legbosszú- sabb. ha olyan termékhez nem jut hozzá, amit a bolttól karnyújtásnyira készítenek a gyárban. Mert úgy véli, hogy az egy város- bant egy megyében ténykedő gyártók és ke­reskedők közt keli olyan jó kapcsolatnak lenni, melyből valamicske előnyt a vásárló is élvez. De van-e valóban? Élnek-e azok az igé­nyek, működnek-e azok az érdekek, melyek gyártót és kereskedőt az egymáshoz köze­ledésre serkentik? A salgótarjáni kereske­delmi pártbizottság legutóbbi ülésén ezekre a kérdésekre próbált választ találni. Az előterjesztés nyomán kialakult, gyakorlati példákkal tűzdelt szenvedélyes vita is ér­zékeltetett valamit abból: kényes kérdéshez nyúlt a testület. A tény, miszerint a nógrádi kereskedelem az elmúlt évben a megyei termelőktől csak­nem 752 millió forint értékű árut vásárolt, közvetlen termelői beszerzésének mintegy 32 százalékát — első olvasatra roppant tet­szetős, tekintélyes. De vajon elegendő is a vásárlói kereslethez képest? A kereskedelmi vállalatok erősítették áru­felhajtó munkájukat, az áruellátás javításá­hoz fűződő gazdasági érdekeik számukra ezt diktálják. A szállítási távolság veszített jelentőségéből, óvatosabb beszerzésre inkább a készletgazdálkodás szigora, a pénzügyi le­hetőség int. A kereskedők úgy tapasztalják, hogy igényeik háttérbe szorulnak részben a termelők exportérdekei, részben a nagyobb vevők kívánságai miatt. Az előbbit elfogad­ják, az utóbbit már nehezen. A Nógrád Me­gyei Vendéglátó Vállalatnak például mind­máig nem sikerült vállalati kapcsolatot ki­alakítania a salgótarjáni öblösüveggyárral, mert szükséglete — noha általa lehetne az üzlethálózatnak az országostól eltérő, sajá­tos pohárkészlete — nem érj el a gyár szá­mára kívánatos mennyiséget. Különbözők a termelők és a kereskedők érdekei. A gyártó szeretne minél gyorsabban, minél nagyobb tételben túladni áruján, a kereskedő igényei azonban általában folya­matosan jelentkeznek. A vendéglátó például egész évben használja a Nógrád megyei tsz- ■től vásárolt mákot, mégsem kívánja azt egy tételben megvásárolni, hiszen egy ilyen ak­ció tárolási és finanszírozási gondokkal egy­aránt terhelné. Messze nem elégséges ma még az a kap­csolat, mely a megyében a gyártókat és ke­reskedőket összefűzi — a szálak azonban jóval szaporábban köttetnek, mint koráb­ban bármikor. Igaz, van panasza a kereske­dőnek a gyártóra és viszont, de az is tény, hogy a Nógrádban készült termékek zömét folyamatosan kínálják a megyénkbeli üzle­tek. S hogy a vásárló igenis igényli a hely­beli terméket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gyártó és kereskedő által közösen üzemeltetett mintaboltok rendre be­válnak. A kapcsolat szálai egyébként egyes esetek­ben igen érdekes módokon is összekötik a partnereket. A Nógrádker egyik szimpatikus „húzása” volt, hogy olcsó pamutanyagot vásárolt Romániából, a balassagyarmati ru­házati szövetkezettel pedig otthonkát, por­rongyot varratott belőle. Említésre érdemes példa a közeledésre aa is, hogy a kereskedelem közületi kiszolgálás­ra nyitott boltjai nemcsak az ipari üzemel* anyag- és alkatrészellátását segítik, hanen» részt vállalnak az üzemek elfekvő anyagkész­leteinek értékesítéséből is. A megyei termelők választékának bem u- tatása, a piac megszondázása céljából több­kevesebb rendszerességgel rendezett kei ±sr- kedelmi akciók ugyancsak a jó módszerei» sorához tartoznak. A vásárrlók szeretik vi­szontlátni a megyebeli gyár teljes kollekció­ját megszokott üzletükben, kapnak a vásár­lási alkalmon, a közös rendezvény pedig ma-’ gukat a rendezőket is összébb hozza. Kétségtelen, hogy megmozdult, esetenként eléggé szépen fodrozódik is az állóvíz — de mát nem eléggé. A kereskedők maguk is elisme­rik: kevéssé élnek piackutatási lehetőségeik­kel, a kelleténél ritkábban keresik meg a megyei termelőket. Elhangzott a kereskedelmi pártbizottság ülésének vitájában az is, hogy míg a ke­reskedők a megyebeli gyártók kismértékű fogadókészségét panaszolják, addig nem egy termelőnek megyén kívül kell értékesíteni áruját. A sütőipari termékek egy része nem talál a megyében piacot — nem tud az ár­ban megegyezni a vállalat és a kereskede­lem. Az árbéli viták egyébként is gyakran visszavetik a kapcsolatok szélesedését: a vá­sárló kevés logikát talál abban, hogy például a messziről jött szabolcsi burgonyát miért tudják olcsóbban adni a tarján! piacon, mint a helybeli tsz-ek krumpliját. Abban viszont már aligha az ár a ludas, hogy a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetke­zet termékei azok teljes, mutatós választéká­ban alig-alig láthatók a nógrádi boltokban?! n i# A fO cl? Drlfílf ezen a tanácskozó­it Cl CdnGUÜn son feltérképezték a nógrádi termelőkkel való kapcsolataikat — természetesen a saját szemüvegükön át vizsgálódva. Nem volna haszontalan, ha a kereskedelem szempontjaihoz Nógrád megye legnagyobb gyártóvállalatai is hozzátennék a sajátjukat. Ma .már nem különleges ese­mény, ha egy-egy termelővállalat közös asztalhoz ül saját vevőivel. Miért ne férhet­nének el egy asztal mellett meghényni-vetni közös dolgaikat Nógrád megye gyártói és kereskedői ? Saemli Márt» M it tesz a bányász, ha va« két szabadja és hozzá­írat pár nap szabadsá­got? Elmegy mezei munkára, mert ez esik jól a testének, igaz, sem tél, sem tavasz, a napfény is csak pislákol, még­is jólesik a szabadban. Ott Dorogházán, a Mátra alján meg lelket is gyönyörködte­tő a mezei világ. Lassan ki- zöidül a Mátra is a falu fölött. Bakos Galambos Dávidnak, időjárás ide, időjárás oda, a természete kívánja a mezei munkát. Pihenő ez neki. Haj­danán mezőgazdasági szak­iskolába járt, de az élet elté­rítette a bánya felé. Gépész ' lett Ménkesen. Most hét ifjú vezetőjeként a szállítómoz­donyokat, meg a személy- í szállító gépeket kezeli. Nap­hosszat a föld alatt vannak. Sőt, Nagy Pál mátééknak is ők szerelték az Alfában a he­tes frontra a szénfejtő gép- monstrumot. Ez a pár nap szabadság valósággal rásza­kadt, szánthat a dorogházi beltelkeken. Nem pénzért, szórakozásból, de megpihente- tésként. A rokonoknak elsősor­ban, meg a barátoknak. Van egy fürge traktorocskája, av­val. És milyen ijgyesen. Né­zője is bőven, mért látni, mi­csoda érzéke van a szántás­hoz. Azt mondta igazi elége­dettséggel a hangjában: — Szeretek ezzel a géppel foglalkozni... — máris nap- fényszines az arca. Aki nem ismeri és látná a traktoron, el sem hinné, hogy a bányá­ban dolgozik. Még be sem fejezte azt a ház mögötti, néhány négy­szögöl szántását, amikor már ment a másik szomszéd, hogy neki is forgassa meg földjét. Erre aznap nem jutott már ideje, mert Bakos Galambos Dávidnak közéleti elfoglalt­sága is van. Politikai oktató­ja a falunak. Méghozzá olyan közismerten, hogy Doroghá­zán, ha Bakos Dávidot ke­resné valaki, tegye hozzá: azt a fiatal pártembert, Ba­kost, keresi, mert annyi ala­kiban a hasonló nevű család, Pár nap szabadság De erről megkülönböztetik. Ennek a megbízatásnak leg­alább olyan szívesen tesz eleget, akár a kertek szántá­sának. Azt mondták Salgó­— A mi pofit fkai foglalko­zásainkon ott az ország min­den gondja, öröme, de meg bánata te,.. A vita náluk elmaradha­tatlan. És a szeminárium ve­zetője állja is, ha annak ér­telmét is látja. Mert azért, ha elferdül a szó, kiakad az idegrendszere. Azt mondta se menjen! Tehát, kezdte a munkásmozgalomról a mon­danivalóját, amikor felemelte a kezét Szabó Imre. Bányász­ember a korosabb osztályból, tarjánban a pártiskolán, hogy tele tapasztalattal. Azt mond- Morvái Ernő o rrwnifPti; jó érzéke van Bakos Gálám- ta Bakos Dávidnak: gató hogy bTJ Ga­bos Dávidnak a politikai ok- — Mondok én erre vaia- lambos Dávid olyan em­tutiishoz. Ott tanult, ott sző- mjt _.. bér, aki nem szívleli el, vödött jó néhány barátsága Igazított a gondolatán, és ha nem úgy cselekednek kö­mar hivatásos po-itikai mun- folytatta azt, amit Bakos el- rülötte, ahogyan a tisztesség kasokkal. Sót, amikor végzett kezdett. De teletűzdelve sa- kívánja. Akkor kikel magából ját élményeivel és olyan szí- jó hangosan, de nem harag- nesen, hogy megérte ráfi- gal. Mert vele lehet vitatkoz- gyelni. Azt mondta neki Ba- ni a munkáról, a becsületről, kos Dávid: a helytállásról. Arra ő maga — Álljunk meg! Üljön ide példát mutat a munkahelyén, az asztalhoz, innen mondja ... Ö az arz ember, aki, ha a Csodálatos, színes este lett helyzet úgy kívánja, a leg- a vége. Bakos Dávid bevallá- nagyobb ünnepen is ott van sa szerint is sokat tanulva a bányában. Ilyen természe- Szabó Imrétől. De, mennyi tű volt az apja is. És él az a munkaközösség is, amelyet a marxista—leninista tudo­mányok tanulásával, még érettségit is szerzett a szak­munkásképzőben, az akkori Nagybátonyban. Azt mondta erre. — Benne voltam a tanulás­ban, barátaim is biztattak. Valit a községben egy köz- tiszteletnek örvendő pártem­ber, Tóth Gyula. Szerencsét- ilyen szép esték kerekednek lenül járt. Pótolni kellett őt az oktatás alkalmával. Szü- a pártoktatásban és Bakos letésnapi, vagy névnapi meg­Galambos Dávidra esett a választás. Hát így fordult a helyzet. Akkor már ő Mén­kesen az iparosoknál, mint párttitkár is szerepelt, tehát közel a politikai dolgokhoz. Aztán az évek során össze­melegedett a hallgatóival, de olyan szorosan, hogy egy esti foglalkozás valósággal ese­ményszámba megy. Jól együtt vannak, az az igazság. Vala­hogyan kifinomult érzéke van ennek az embernek a másik emberrel való bánásmódhoz. Nem hivalkodón viselkedik, csak természetesen. Gondoljuk meg, tárgyalnak a munkás- mozgalom történetéről. Ba­kos Dávidnak ez kedvenc tár­gya, és lelkiismeretesen ké­szül a foglalkozásra. így kell, azt tanulta, meg a másik iránti tisztelet is azt paran­tisztelések. Fehérasztal mel­letti baráti beszélgetések. Az alakított, és az igazgató sze­rint is olyan szállítószalagot építettek, hogy azt megnéz­heti a legigényesebb szakem­ország sorsa feletti gondokba bér is. merülés, és a vélemények Mert úgy igaz, hogy aki ar- nyílt feltárása. Nem ritka, ra vállalkozik, hogy másokat amikor kutatják okát, miért tanítson, annak a munkáját az aránytalanság a jövedel- is mindig különbül kell elvé* mekben. Vagy azt, hogy a geznie, mint mások. Akkor munkásembernek miért egy- állhat az emberek elé, hogy re kevesebb az ideje széllé- oktassa őket, magyarázatot mének csiszolására, meghitt adjon a legkisebb ügytől, a baráti beszélgetésekre. Miért, legnagyobbakig. Felrántotla a hogy elhidegülnek egymás- vállát: tói régi barátok. Egekig csap a vita, majd tisztázódnak a kusza gondolatok és kikötnek a valóságnál, hogy elértek egy életszínvonalat, annál alább már nem adhatják, de annak megtartásáért ma már többszörösét kell dolgozni. Aztán még megkérdezik Ba­kos Galambost, hogy miért — Sok gondunk van, de csak kieviekélünk belőle! A munkások mindenre képesek a jobbért. Csak értelme le­gyen annak, amit kérnek tő­lük ... V alamit feljegyzett egy darab papírra. Két nap múlva kerül sor megint a —---------------- . . vannak emberek, akik csak foglalkozásra, biztosan beszél­c solja neki. Mondta is, hogy ott tülekednek, ahol könnyebb ni akar arról is. És még szan­ott az oktatáson, vele szem­ben nem akárkik ülnek már. Olvasott, tanult, sokat tapasz­talt emberek. A napi sajtó senki házából nem hiányzik. Aztán a tévé, a rádió és a könyv. Oda készületlen senki munkával, több pénzt hará- tanivaló is, maradt. És csolnak, mint amit érdemel- alig pár nap, munkába nének. Azt mondta Bakos állnia... Dávid: Bobál Gyula | NÓGRÁD - 19B6. áp'iüs 21 „ bétfö 3 mar kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom